Az oldal betöltése folyamatban van...
 
 
Vitafórum
Új hozzászólás írása
 

Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít!

Név: (kötelezően kitöltendő)
Elektronikuslevél-cím:
Hozzászólás:
(kötelezően kitöltendő)

paluz2007.05.04. 14:58:29Válasz erre
  
Döbbenet - Magyar törzs él elszigetelve Kongóban?

Magyar származású, az egyiptomi-szudáni magyaraboktól még a XVI. században leszakadt népcsoportra bukkantak a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságban a genfi székhely? Afrika Kutató Intézet (ARI) tudósai - számol be a szenzációs felfedezésr?l a Hírszerz?.

A dr. Varga Gábor antropológus vezette kutatócsoport Halitu falu közelében fedezte fel a feltehet?en magyar származású afrikai közösséget. Halitu falu az ország észak-nyugati részén fekv? Aba várostól mintegy 100 kilométerre található.

Az ARI kutatói a közösség id?sebb tagjainak jóváhagyásával kilenc hónapon keresztül vizsgálták a törzs nyelvét, szokásait, kultúráját. A törzsnek jelenleg 573 tagja van, akik magukat magyarinak nevezik. A törzsi legenda szerint a magyarabokról szakadtak le, s így kerültek a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területére – tájékoztatta lapunkat a kutatócsoport vezet?je.

A magyarabok (magyarábok) a mai Egyiptom és Szudán határán él?, magát magyarnak valló népcsoport, mely eredetmondáiban a XVI. század elején a török hadseregben szolgáló magyar katonákat (akiknek vezet?je Ibrahim el-Magyar vagy Haszan el-Magyar volt) és berber feleségeiket jelöli meg ?seiként. Anyanyelvük el?bb a berber, de az arabosodás következményeként mára inkább arabul beszélnek.

Az ARI kutatásai bizonyítják, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén él? afrikai magyar törzs jóval többet tudott meg?rizni eredeti kultúrájából, mint egyiptomi-szudáni testvéreik: nyelvükben a mai napig használnak magyar hangzású szavakat (a vízet például veznek, a napot ?k is napnak mondják), zenei rituáléjukban pedig magyar népzenei motívumok fedezhet?k fel.

A törzs növénytermesztési és gasztronómiai kultúrájában is kísérteties hasonlóság fedezhet? fel a magyar eredetre vonatkozóan: a gulyáslevest éppúgy ismerik és fogyasztják, mint például a paprikát. A fokhagymát azonban tisztátalannak tartják, s kizárólag csak szertartási célokra használják, ártó szellemek el?zésére, betegek gyógyítására.

Az ARI néhány héten belül publikálja a kutatás teljes anyagát.

//apilis.fw.hu
 
Egy szinttel feljebbImpresszum
Magyar Élettér Alapítvány, 2011. december 12.
www.trianon.hu © 2000-2025. HG