 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Pelikan | 2007.04.10. 08:23:14 | Válasz erre | | | | Erdemes elolvasni a megmaradasunk zaloga cimu irast!
" Miért nincs magyar nemzetpolitika?
Mi vezetett ide, és milyen következményei lehetnek ennek? Hogyan válhatunk tudatos nemzetté?- ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ hétf? délutáni el?adásában Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért közhasznú szervezet elnöke.
A magyarországi civil szervezetet a 2004. december 5-i népszavazás kudarca után közéleti személyiségek hozták létre, az elnök bevallása szerint azért, hogy ?munkájukat, jövedelmüket, energiájukat arra áldozzák, hogy összefogják a magyar nemzet jótékony elemeit?. Kezdeményezésüket több tényez? motiválta, egyrészt a hamis kampány sikerének okát igyekeztek feltérképezni, az öt évtizedes elhallgatás következményeit, a nemzettudat hiányát. Szembesültek azzal, hogy a történelmi Magyarország nagyon er?s, alulról szervez?d? civil társadalmi rendszerét a kommunisták felrúgták, és a civilek ?89 után is kényelmetlenek voltak a hatalomnak, márpedig er?s civil közélet nélkül nem lehet egészséges társadalmat építeni.
Következetes nemzetpolitika hiányában a magyarság nem válhat tudatos nemzetté. Bizalomra, kapcsolatteremtésre, együttm?ködésre, illetve világos, tiszta beszédre lenne szükség a közéletben, er?síteni kellene a magyar nyelv? oktatást, a történelmi egyházak szerepét, és vissza kellene állítani a nemzeti jelképek tiszteletét - fejtette ki Éhn József, aki nem csak a magyarországi, de a kisebbségbe szorult magyarság helyzetére is utalt.
Nemzetpolitikai minimumként sorolta a nemzeti ipar és föld védelmét, a vállalkozások esélyegyenl?ségét, az arányos közteherviselést, az anyanyelv és kultúra védelmét, az önfeladás helyett a szül?földön boldogulás támogatását és a felel?s magyar kormány szükségességét. Párhuzamot vont a magyarországi és a romániai magyar politikum ?fejl?dése? között. Meglátása szerint jellemz?, hogy másként beszélnek, és másképp cselekednek, a választók négyévenként egyszer fontosak. Felhívta a figyelmet az ?egység hamis kultuszára?, amely megtagadja a demokrácia alapját, a véleménykülönbséget. ?Egység nem létezik. Az lenne a fontos, hogy megtaláljuk azokat a nemzetpolitikai célokat, amelyek lehet?vé teszik az együttm?ködést? - hangsúlyozta. Meggy?z?dése szerint az autonómia a kisebbségi létbe kényszerült nemzeti közösségek természetes megmaradási joga. A kulturális autonómia ma már kötelez? kisebbségi jog az EU-ban, a személyi elv? és területi autonómia megadása mellett kell érvelni, és felhívni az EU figyelmét, hogy az erdélyi magyarok nem kisebbségiek, nem bevándorlók, hanem államalkotó tényez?k.
Székelyföld jogosan várja el a magyar kormánytól, hogy támogassa autonómiaköveteléseit, mert a régió ?történelmi szerepe magyar nemzeti örökségünk és felbecsülhetetlen értékünk? - szögezte le. A magyar kormány köteles anyagi és eszmei támogatást nyújtani az autonómiaharcban - mondotta, és példaként a dél-tiroli autonómia létrejöttét, az osztrák-olasz együttm?ködést említette. Éhn József egyértelm?en megfogalmazta: az autonómiáról szóló népszavazás jogos és törvényes, ennek lebonyolítását egyébként szervezete anyagilag is támogatta.
Éhn József szerint a magyar nemzetpolitika nélkülözhetetlen, megmaradásunk záloga, csak így tudatosíthatjuk a nemzetközi közösségekben, mit akar a magyarság. Kiemelte, a jelenlegi katasztrofális helyzet ellenére bizakodó: ?Magyarországot sokszor elpusztították idegen hatalmak, de mindig feltudott állni? - fogalmazott.
Farkas Réka, Háromszék " |
| |
