 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Pelikan | 2007.01.26. 06:54:54 | Reply | | | | Construct:
"Nagyon folényesen, pontatlanul fogalmazol."
Itt van egy cikk, a szerzoje nem folenyeskedik,sot...., es nem pontatlanul fogalmaz,sot...:
" Szemellenz?sen látjuk a székelyföldi autonómia kérdését, s meglehet, tévúton keressük azt ? derült ki A honfoglalástól az Unióba cím? konferenciasorozat legutóbbi el?adásából. Az Európában már létrejött autonómiákról és a Székelyföld autonómiája megvalósulásának lehetséges módozatairól kedden este Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Szokoly Elek, a Pro Europa Liga ügyvezet? igazgatója, valamint Bakk Miklós egyetemi oktató tartott értekezést.
A helyi sajtóban, templomainkban meghirdetett el?adás már csak a témájának és az azt fejtegetni érkez? el?adóknak köszönhet?en is sok érdekl?d?t odavonzott. Elfoglalták a széksorokat a székely lelkület? csíkszeredai atyafiak és figyelték az autonómia, a ?magunk dolgát mi intézzük" kulcsszavakra egyszer?sített autonómia elérésének lehetséges útjait.
Bakk Miklós elvi bevezet?vel kezdte a téma fejtegetését, metaforákkal ellátva kétféle európai államtípust nevezett meg: az alma- és a sz?l?típust. Az els? típusba általában a kisállamok tartoznak, mint Dánia, Svédország vagy éppen Románia, amelyek közigazgatása homogén és polgárai egy közösséget alkotnak. A sz?l?típus ezzel szemben nem az állampolgárokból, hanem közösségekb?l áll, és lehet konföderatív vagy föderatív. E kett? közti átmenet lenne az a bizonyos regionális állam, mint amilyen a katalán vagy dél-tiroli példa, amikor az egységes almából a sz?l? felé sikerült elmozdítani az államformát. No, hát akkor ezt az alma-sz?l?sdi köztes állapotot akarjuk mi itt, Székelyföldön. Ennek elérése pedig lehet momentum jelleg?, azaz egy történelmi pillanat megragadásával megvalósított, illetve folyamat jelleg?.
Elhangzott az is, mi két jelent?s történelmi fordulót már elpuskáztunk, a 89-es rendszerváltást és az uniós csatlakozást. Marad tehát a folyamat mint lehetséges módozat. De ezt a folyamatot mi nagyon nem értjük ? derült ki Szokoly Elek hozzászólásából, aki hangsúlyozta, az autonómia egy eszköz, nem pedig csodaszer vagy a szabadság szinonimája, és épp ezért nem tárgyalhatunk róla a regionalizmustól függetlenül.
Igaz az is, hogy a már létez? autonómiáknál valóban növekedett az életszínvonal és gazdaságilag is jelent?s horderejük lett, tehát sok pozitívum is van e fogalom mögött, csak mi ezt olyan nagyon nyakason és büt?n akarjuk, hogy add meg Uram, de azonnal, közben megérteni sem vagyunk hajlandók. Ezt mi sem bizonyította jobban, mint az el?adás végi közönség soraiból kérdez?k és felszólalók: ?Hogy mi miért akarjuk az autonómiát? Há mé ne!".
Smaranda Enache nem magyarként és nem székelyként, hanem erdélyiként gondolkodva mondta, az is természetes, hogy kisebbségi magyarság körében létezik bizonyos vonzódás az anyaországhoz, de vigyázni kell, hogy ez a virtuális ragaszkodás ne akadályozza meg a csakis az országon belül lehetséges autonómia-rendelkezések megvalósítását. El?re kell néznünk, mert az autonómia elérésére nincsenek normák, de van egy fejezet a regionális politikáról, és az is fehéren-feketén írva van, hogy a központosított nemzetállamnak is lejárt az ideje. Ebb?l kellene kiindulni és azt a bizonyos folyamatot elindítani. Mert mi úgy fogtunk ennek neki, hogy a minimális konszenzust sem hoztuk létre.
S?t azt is el kellene érni, hogy a többségi nemzet is megértse, nekik is érdekük az autonómia.
Antal Ildikó " |
| |
