 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | McGy?z? | 2006.09.17. 12:11:23 | Válasz erre | | | | Tárgy: Jó magyarnak lenni!!!
>> Légy büszke magyar!
>>
>> Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000
>> magyar
>> érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a
>> mai
>> népességi adatokkal (16 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év
>> alatt a
>> harmincszorosára növekedtünk a magyarságság lélekszámát
illet?en?
>>
>> A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000
>> ember élt és
>> ma
>> mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5
>> szeres
>> növekedést jelent.
>>
>> - Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a
görögöknek és
>> a
>> rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-
>> medence
>> területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget
hoztunk
>> magunkkal?
>>
>> - Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai
>> napig
>> értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk?
Shakespeare
>> drámáit,
>> a m?velt; angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel
>> annyit
>> változott nyelvük az elmúl 440 év során. A miénk, megtartotta
>> nyelvtanát és
>> szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi
>> forgatagba!
>>
>> - Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200
>> 000.
>> magyar népdalt, amelyb?l 100 000 már megjelent nyomtatásban is.
A
>> 80 milliós
>> Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegy?jteni.
>>
>> - Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon?
>> Európában nem
>> ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüv?t, hétfej? sárkányt,
még
>> nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
>>
>> - Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele el?tt a
hús
>> megf?zésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és
>> késsel
>> ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos f?szerezési technikánkat, a
>> darabolást, a f?szerekkel való összef?zést. Az édes, sós, savanyú,
>> keser?
>> ízek mellé mi hoztuk az er?s ízt teleinkben.
>>
>> - Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az
>> emberek, mert mi
>> behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot
>> (kaftán).
>> Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt addig mi
behoztuk a
>> háromnegyedes sarkos cip?t. S?t még az alsó fehérnem? is általunk
>> kerül a
>> világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha
valaki
>> igazán
>> korh?en akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz
>> alsónadrágot a
>> kockás szoknya alá.
>>
>> - Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és
>> állatvilággal
>> rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a bels?-ázsiai térségb?l?
>>
>> - Tudjuk-e, hogy az elmúlt id?szakban sikerült, a parlament által,
>> hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni ?shonos állatfajaink nagy
részét? A
>> kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a
>> három
>> mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben
azt is
>> jelenti, hogy nem lehet ?ket keresztezni, az országból kivinni.
>> Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos
az
>> osztrákok már levédték el?ttünk.
>>
>> - Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000
>> éve?
>> Mégis ?ket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán
>> fajtának,
>> a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.
>>
>> - Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az els? az
izlandi
>> 720-ból, a második, pedig: Szent István király intelmei Imre
herceghez.
>>
>> - Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint m?vészeti stílust Ausztria és
>> Németország t?lünk vette át?
>>
>> - Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi
>> honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa
>> elfelejtette ezt
>> a tudást, és jórészt ennek köszönhet?, hogy term?földjeik
>> tönkrementek,
>> elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az
EU-
>> ba!
>>
>> - És akkor még egy szó sem esett a magyarok ?si hitér?l.
>>
>> - Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül.
Talán
>> nem
>> hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban,
>> hogy
>> magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk
össze-
>> vissza,
>> abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk
állítottak
>> Brüsszelben.
>> S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája
>> mondatja
>> velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:
>>
>> - Napoleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a
>> magyarokkal.
>> Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy
>> felnéznek
>> nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt
teszel
>> velük, amit akarsz!
>>
>> - A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét. És végül,
>> tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter
>> Tudományi
>> Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják
>> családjaikat? S
>> nem sokkal kés?bb, 43 év múlva, megremegett a Föld. Most kereken
>> 200 évvel
>> kés?bb ugyanaz a helyzet. És 43 évvel kés?bb vajon újra lesz-e
>> földindulás?
>>
>> "Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"
>> (Széchenyi István)
>>
>> Küld el minden Magyarnak e levelet, hátha még van remény újra
>> Magyarnak
>> lenni! |
| |
