 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | McGy?z? | 2006.09.16. 09:14:09 | Válasz erre | | | | Az Alkotmány XII. fejezete a polgárokra vonatkozó "Alapvet? jogok és kötelességek" cím alatt, annak is a 61. §. (1) bekezdésében leszögezi:
"A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdek? adatokat megismerje, illetve terjessze."
Nem vitás, hogy hazánk gazdasági állapotát tükröz? különféle mutatók, statisztikai adatok a legfontosabb közérdek? adatokat képezik.
A közérdek? adat és a közérdekb?l nyilvános adat fogalmát a személyes adatok védelmér?l és a közérdek? adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 4-5. pontjai igy definiálják:
Közérdek? adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lév?, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem es?, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gy?jteményes jellegét?l;
Közérdekb?l nyilvános adat: a közérdek? adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhet?vé tételét törvény közérdekb?l elrendeli;
Ugyancsak e jogszabály III. fejezete, a 19. §. (1)-(3) bekezdései rendezik a közérdek? adatok nyilvánosságával kapcsolatos állami kötelezettségeket.
Nem véletlen, hogy a rendszerváltoztatásban részt vállaló értelmiség, mintát véve a nyugati, már kiforrott demokráciák alkotmányaiból, egy mondatszerkezetben szabályozta a polgárok szabad véleménynyilvánításához és a közérdek? adatok megismeréséhez, azok terjesztéséhez való alapjogokat.
Tényeken alapuló véleményt csak az a társadalom képes kialakítani és kinyilvánítani, amelyik tisztában van az ország gazdasági állapotával, birtokolja az erre vonatkozó legfontosabb közérdek? adatokat, így például az államháztartás helyzetét.
Mindenképpen a polgárok legfontosabb véleménynyilvánításának tekinthetjük a 4 évenkénti országgy?lési és önkormányzati képvisel?választásokat.
Országgy?lési képvisel? választásokon a polgárok, 4 évre lemondva szuverenitásukról, arról nyilvánítanak véleményt, hogy a többségbe került képvisel?k által kiállított kormány, vagyis a végrehajtó hatalom, hogyan gazdálkodott a közösség adóforintjaival, tevékenységével megvalósította-e a közjó szolgálatát.
A 2006-os országgy?lési választások els? fordulóját a Köztársasági Elnök úr 2006. április 9., míg a második fordulóját április 23. napjára irta ki.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) III. fejezete,
"Az állami költségvetéssel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok" cím alatt összegzi a Pénzügyminiszter feladatait.
Az 50. §. (1) bekezdése szerint minden év április 15-ig, de az országgy?lési képvisel?k általános választásának évében legkés?bb június 30-ig kell elkésziteni és a Kormány elé terjeszteni a következ? évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika f? irányait és a költségvetési tervezés f? kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.
E törvény 50. §. (2) bekezdés viszont az országgy?lési képvisel?k általános választásának évében, az els? választási fordulót megel?z? 30 nappal, tehát 2006-ban legkés?bb március 9-ig teljesítend?en igen komoly kötelezettséget ró a Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében a felel?s miniszterelnöknek felel?s pénzügyminiszterre és a közigazgatási államtitkárokra.
Veres Jánosnak gondoskodni kellett volna arról, hogy az államháztartás állapotáról a PM közigazgatási államtitkára, saját fejezeteik tekintetében pedig az összes tárca közigazgatási államtitkárai, az országos hatáskör? szervek vezet?i, az Országos Nyugdijfolyósitási F?igazgatóság és az Országos Egészségbiztositási Pénztár f?igazgatói "részletes jelentést tegyenek közzé pénzügyi helyzetükr?l és a választási ciklusban keletkezett, kés?bbi éveket terhel? pénzügyi determinációkról, kötelezettségekr?l."
Gyurcsány Ferencnek, mint felel?s miniszterelnöknek 2006. évben legkés?bb március 9-ig meg kellett volna ismertetni a Magyar Köztársaság polgáraival azt a részletes jelentést, amely felöleli az összes tárca, tehát az ország pénzügyi helyzetét, valamint a 2002. és 2006. közötti választási ciklusban keletkezett, a kés?bbi éveket terhel? pénzügyi determinációkat, kötelezettségeket.
Az a miniszterelnök és az a kormány, amelyik az Államháztartási törvény 50. §. (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét elmulasztva, az ország gazdasági állapotát tükröz? közérdek? adatokat elhallgatja, eltitkolja, elhazudja, manipulálja, durván megsértette az Alkotmány 61. §. (1) bekezdésében rögzített, közérdek? adatok ismeretéhez való állampolgári alapjogunkat.
Attól a társadalomtól, amelyiket a végrehajtó hatalom elzár a gazdaság állapotára vonatkozó közérdek? adatoktól (pl. az államháztartási hiány mértékér?l, az ország adósságállományáról, stb.) nem várható el, hogy felel?s döntést hozzon, megalapozott tényeken alapulóan nyilvánítson véleményt a tekintetben, kikre ruházza újabb 4 évre szuverenitása egy részét, kikre delegálja ügyeinek intézési jogát.
Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke 2004. szeptemberét?l a 2006. évi országgy?lési képvisel? választások második fordulójáig folytonosan és folyamatosan eltitkolta, manipulálta, elhazudta 10 millió magyar polgár el?tt az ország gazdasági állapotát leginkább tükröz? államháztartási hiány-adatokat.
A választási kampányban kijelentette: "az államháztartás, köszöni szépen, jól van: 4,5 %." Kóka János gazdasági miniszter dübörg? gazdaságról tett közzé különféle hirdetéseket, grafikonokat, amelyek egy virágzó állapotban lév? ország képét sugallták a választópolgárok irányába.
Gyurcsány Ferenc a választások el?tt be is jelentette, hogy nem szándékoznak közzé tenni az államháztartás helyzetér?l szóló adatokat a választás el?tt, hogy azok ne zavarják a választói akaratot.
Ez azt jelentette, hogy Gyurcsány Ferenc szándékosan fosztotta meg az ország valamennyi, választásra jogosult állampolgárát az Alkotmány 61. §. (1) bekezdésében rögzitett demokratikus alapjogától.
A választási fordulót követ? 2. napon, amikorra a választási eredmények az MSZP-SZDSZ kormányalakítási lehet?ségét biztosra mutatták, bejelentette az ország nyilvánosságának: nagy a baj.
És ett?l kezdve majd két hónapon át, zárt ajtók mögött folytatott titkos tárgyalásokat új kormánya tagjaival és a nyilvánosság teljes kizárásával, összehozták az "Új egyensúly" elnevezés? kormányprogramot, amelynek semmi köze sincs a választási kampányban, illetve azt megel?z?en hirdetett "Új Magyarország" programhoz. Gyurcsány Ferenc, de kormányának valamennyi tagja, az MSZP-SZDSZ országgy?lési képvisel?i durva és megbocsáthatatlan támadást intéztek a polgároknak az Alkotmány 61. §. (1) bekezdésében biztosított szabad véleménynyilvánítási, továbbá a közérdek? adatok megismeréséhez való joga ellen, holott ezek olyan elidegeníthetetlen szabadságjogaink, amelyeket?l 2006-ban maga a miniszterelnök, a végrehajtó és a törvényhozói hatalom kormányzó oldala jóvátehetetlenül megfosztott bennünket!
(Polgári Hírszemle)
***********************************************
Kormánytagok nevei szerepelnek Torgyán feljelentésében
2006. szeptember 15. 12:10 MNO
Különösen nagy kárt okozó, b?nszövetségben elkövetett csalás b?ntette miatt tett feljelentést Torgyán József ismeretlen tettesek ellen a F?városi F?ügyészségen. Ezt maga a volt földm?velésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján.
Az MTI-nek is eljuttatott feljelentésben Torgyán József hivatkozik a csalás törvényi feltételeire. Mint írja, a választási kampányban tett ígéretek a választópolgárok tudatos megtévesztésének min?sülnek, márpedig "más tévedésbe ejtése a hatályos büntet?jog csalási tényállásának egyik eleme".
A csalás másik tényállási elemével, a jogtalan haszonszerzéssel kapcsolatban azt írta: az mindenképp megállapítható, mert "a kormányzati pozícióba kerülés számos olyan el?nyt biztosít, melyek messze meghaladják azt a mércét, mely e célzat megállapíthatóságához szükséges". Torgyán József szerint sértetti oldalon bekövetkezett kárnál vizsgálandó, hogy a hatalomra kerül?k az ígért jóléti intézkedések helyett róttak-e olyan terheket a lakosságra, melyek a nép vonatkozásában kárként, a csalók tekintetében pedig haszonként jelentkeznek, vagy terveznek-e ilyet tenni. Torgyán pénteki sajtótájékoztatóján bejelentette: az általa ismeretlennek nevezett elkövet?k a kormány soraiban keresend?k és a feljelentésében is szerepelnek nevek.
Az MTI-nek eljuttatott feljelentésben Kóka János, Veres János, Hiller István és Gyurcsány Ferenc neve is szerepel.
Kitért arra is, hogy ez a b?ncselekmény 5-t?l 10 évig tartó szabadságvesztéssel büntethet?. Torgyán József beszélt arról is, hogy szívesen venné, ha mások is csatlakoznának a feljelentéséhez.
Pártot is alapít
Magyar Megújulás Mozgalom néven politikai pártot alapított Torgyán József volt földm?velésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
Mint mondta, választási és nem tömegpártot alapított, amelynek azért van még csak munkacíme, mert jelenleg bírósági bejegyzés alatt áll.
Az MTI kérdésére Torgyán József elmondta: tizenhárman alapították a szervezetet, de annak "hatalmas tömegbázisa lesz". Hozzátette: a mozgalom célja, hogy gyökeres változtatásokat érjen el, ami csak úgy kivitelezhet?, "ha az egész hatalmi elitet leváltjuk". |
| |
