 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! Pelikan | 2006.07.21. 08:41:18 | Válasz erre | | | | Eva Maria Barki levele a magyar allam vezetoihez:
"Ismét mozgásba lendült az önrendelkezési hullám, amely 1989-ben kezdett végigsöpörni Európán a Baltikumtól a Balkánig. Hosszabb lett a sor, ahol az önrendelkezési joggal élnek: Montenegró, Koszovó, Katalónia. Figyelemre méltó Francesco Cossiga volt olasz államelnök és örökös szenátor nemrég benyújtott alkotmánytörvény-javaslata. ,,Dél-Tirol önrendelkezési jogának elismeréséért? Cossiga követeli, ,,hogy a szent jogot az önrendelkezésre a dél-tiroli nép el?tt sem lehet elhallgatni: szavazzanak egy referendumban, hogy továbbra is Olaszországban akarnak-e maradni, vagy el akarnak szakadni az olasz államtól? Semmilyen veszélyt nem jelentene Európának, ha döntenének az Ausztriához való csatlakozás mellett.?
Az önrendelkezési jogot a magyar nép el?tt sem szabad elhallgatni. A Kárpát-medence magyarsága is lassan megmozdul. Valóban úgy t?nik, hogy nekik most újból kinyílik egy ,,window of opportunity?. Sok szó esett az autonómiáról, sok ellentmondásos fogalom és koncepció került vitába. A lényeges kérdés pedig: mit akar a nép? Meg kell kérdezni a népet. A nép az önrendelkezési jog birtokosa. A nép akaratát csak népszavazás indítványozásával vagy aláírásgy?jtés eredményeként lehet érvényesíteni.
Elengedhetetlen a magyar kormány támogatása és segítsége. Sólyom László államelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utóbbi nyilatkozatai, hogy újra át kell gondolni a külpolitikát, helyes irányba mutatnak. De tovább kell lépni. Új stratégiát kell kidolgozni, a magyar nemzet és a Kárpát-medence jöv?je prioritást kell hogy kapjon a magyar külpolitikában. Kényelmes álmegoldások és alibipolitika nem hoz tartós megoldást. Indokolt, hogy a Kárpát-medencei magyarság határozottabb és öntudatosabb külpolitikát és nemzetközi védelmet követeljen. Európa változott 1989 óta, csak a magyar külügy ? amely méghozzá ezt a változást indította ? ezt nem vette észre, vagy nem akarja észrevenni?
A jog minden lehet?séget megad. De ez els?sorban politikai kérdés. Politikai akarat és széles nemzeti konszenzus szükséges pártokon és táborokon túl.
Közös ügyr?l van szó. Közös a több mint ezeréves történelem, közös a hagyomány, közös a kultúra. Közös a sors is, mert a Kárpát-medence sorsa minden magyart érint. Magyarország jöv?je elválaszthatatlan az egész régió sorsától.
De a magyarkérdés egyaránt európai ügy is: a térség stabilitása és biztonsága a nemzetiségi problémák átfogó, igazságos, történelmi és jogi alapon nyugvó megoldásától függ. Egy ilyen megoldás a Kárpát-medencén túl is példa- és modellérték? lehet. Több nemzet, nép és népcsoport együttélésének itt a hagyománya. Nem ,,nyugaton?, hanem itt vannak az autonómia és a regionalizmus gyökerei. Csak innen lehet és csak innen is kell hogy jöjjön egy megoldás. A sokat emlegetett jószomszédi viszony is csak szilárd alapon lehet tartós.
Magyarországnak, mint Európa közepén a legfontosabb országnak, be kell töltenie a számára megfelel? szerepet, és impulzust adó, meghatározó tényez?vé kell válnia. Hogy Európának ezen a részén is legyen jogbiztonság és béke, amely csak szabadság, önrendelkezés és történelmi adottság alapján lehet tartós béke.
Meg kell ragadni a történelmi kihívást. Közös a felel?sség, de közös lesz a siker is.
Tisztelettel, dr. Eva Maria Barki" |
|  |