 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | joseka | 2005.06.02. 19:06:59 | Válasz erre | | | | 2005. 05. 30., hétfõ
melléklet
Fejezetek egy igaz harcos életébõl
Ezen írást sokfelé elküldtem már, hogy sokan megismerhessék milyen is egy igaz hazafi, aki akár egy egész város helyett is képes cselekedni az elnyomókkal szemben.
Sokan vannak ebben az országban, akik igaz hazafinak érzik magukat ám az, hogy ki is a hazafi, az ki fog derülni a következõ sorokból.
Romák lakta környéken nõttem fel. ( Én NEM vagyok az. ) Kis koromtól kezdve egyre több és több mocskosságot tapasztaltam részükrõl. Olyan 97-98 környékén végleg elszabadult a pokol a városban. Érden!
http://blog.tomcatpolo.hu/blog/blog/20050530_1.jpg
Valamikor ez egy nyugodt város/község volt. De aztán minden mocsokká változott. Egyre eldurvult a környék. Cigányok a Ladáikkal kezdték rettegésben tartani a környéket. Hobbiból és fajgyûlöletbõl nap mint nap fehéreket vertek és fosztottak ki. Egész utcákat zártak le, kocsijaikkal, a buszpályaudvaron fosztogatták az utasokat, a kocsmákat védelmi pénz címszó alatt rabolták stb. Nap mint nap látni ma is, hogy pillangókést pörgetve, vagy bottal, viperával mászkálnak fényes nappal itt a fogalmas utcákon, és MINDENKINEK beszólogatnak. A rendõrség nem csinál semmit, csak próbálja eltitkolni ami itt folyik.
Lehúzás néven a fehér srácokból élnek, milliós mercijükkel mennek segélyért, és bármit megtesznek amihez kedvük van.
Vannak köztük, akik már kb. 10 éve az utolsó forintig, mindent lehúzásból szerznek, több száz fiatalt raboltak le, és még mindig szabadlábon vannak.
Iszonyatos terror lett urrá a városon. Egyszer láttam például, amint négy rendõrt kergettek szét kb. 10-en a cigányok. Máskor a polgármester szeme láttára rugdostak meg néhány srácot a városházánál. Dílerek, késes tolvaj cigányok, kiknek mindent szabad.
De hogy továbblépjek volt mikor a polgármester is maga, bemenekült a városházára.
Nemegyszer menekültem én is a városháza, vagy más nyilvános helyre, ám mindig kizártak, vagy be sem engedtek, ha látták hogy romák kergetnek. -Segítökész magyarok-
Szóval 1-2 év alatt menekültem kerteken át, raboltak ki és fenyegettek meg késsel, fényes nappal, pár tíz ember elõtt, ám senki nem nyújtott segítséget, egy 13 éves srácnak.
Ezidõ tájt már rendszeresen hordtam nemzeti-színû karszalagot, vagy kokárdát. Csodák csodájára nem a cigányok, hanem a fehér emberek kötöttek belém ez miatt. A dicsõséges Fidesz idõkben semmi nem változott. Mégjobban eldúrvúltak a romák. Napi 8-10 betörés 10-15 rablás, egy 50 ezres városban sok!
Mindenki csak beszélt a jólétrõl, ám az kicsit késett.
Egyre több és több ember hódolt be nekik, és fizetett a nyugalmáért. Én elhatároztam, hogy soha nem engedek az elnyomásnak!
Elkezdtem Aikido harcmûvészetet gyakorolni igen aktívan, hogy megvédhessem magam.
A dicsõséges 4 év alatt nem változott semmi, és mikor jöttek a választások 2002-ben hirtelen tízezrek öltötték magukra a magyar kokárdát, még olyanok is, akik évek óta bújkáltak a romák elõl, vagy nekem és más hazafinak szólogattak be a karszalag, kokárda miatt. Itt érden már a rendõrök is be voltak fenyítve, pesten meg tízezrek mentek ki, hogy éltessék az Orbánt, és az elmúlt 4 mocskos évet. Nevetséges! Aztán a választások után hirtelen levetették a karszalagokat, és a kokárdákat, és bújkálatk tovább, egy másik mocskos kormány alatt.
Este 9 után már nincsenek fehérek az utcákon, helyette csoportos cigány rablóbandák ténferegnek mindenfele. Az emberek elbújtak házaikban. Moslék mûsorokat néznek, háztól házig autóznak, hogy addig se találkozzanak cigánnyal.
Gyerekeikre köpnek, és ha az bajba kerül, jól leszidják, miért szállt szembe a romákkal. Egy barátomat például kirabolták, és összeverték. Otthon ezért az apja is jól elverte, amiért nem vigyázott magára. És jópár ilyen szülõ van a városban.
Egy harcos emelkedése
Aikidot, kardvívást, majd Kung fu-t tanultam évekig. Szép lassan egyre többször és többször szállatam szembe a rablókkal. Volt, hogy már hárman botokkal sem bírtak el velem. Pedig 60 kiló alatt vagyok. Sokszor a 100 kilós kancigányokkal is komoly csata alakult ki, és ha kaptak, rohantak késért, botokért, haverokért. Ezzel egyidõben a fehér emberek egyre többször húzodtak el mellõlem. Hiába SOHA nem én kezdtem a balhét, rettegtek, hogy õket is eléri majd a cigányok bosszúja. A fehér (! ) emberek sokszor ordibáltak velem, és védték azokat a cigányokat, akik elõtte ki akartak rabolni. Lassanként a rendõrök is megismertek, és megfenyegettek, hogy ha nem állok le az ?igazság osztásommal? , bevisznek az örsre. Miníg és midenhol kiálltam a barátaimért, ám soha senki nem köszönte ezt meg nekem. Egyre több család nem látott szívesen, még azok sem akiknek a gyerekét megvédtem a terrortól. Pedig mindenki tudta, hogy én SOHA nem kötöttem bele senkibe!! ! SE cigányba, se magyarba!
A helyi skinheadek, csak a kocsmákban ücsörögtek, és tervezgettek évekig, évekig. Közben alkoholistákká váltak, és a nemzet mártírjainak/hõseinek érzik magukat. Semmit nem tettek õk sem a hazáért! Sõt nemcsak õk, de más jobboldali emberek is megvetettek azért, amiért nem mentem el a Fideszre szavazni 2002-ben.
Engem nem érdekel a politika. Szerintem a fideszesek (sem) tettek semmit 4 év alatt. Mindenesetre tehát a fehérek elfordúltak tõlem. Ha a rendõrségre mentem, elõre közölték, hogy ?márpedig én ott nem fogok feljelentést tenni a romák ellen?.
De elmondok egy másik esetet is:
Egyre több lányt zaklattak az érdi buszpályaudvaron a cigányok. A felnõttek soha semmit nem tettek ez ellen. Mai napig is szabadon lent mászkálnak ezek a cigányok, és abból élnek, amit ellopnak a fehérektõl, fiuktól lányoktól.
Szóval erõszakoskodások is történtek nemegyszer lent. Egy jóbarátnõmet is fogdosták amibe én bele is avatkoztam. A rendre ügyelõ biztonsági õr csak nézte az esetet. Meglöktek engem is. mire kb. 10 másodperc alatt lecsapdostam a 2 cigányt.
A lány eztán közölte velem, hogy neki ilyen balhésokra nincs szüksége, és otthagyott.
A biztonsági õr ordított VELEM, hogy mit képzelek, és RÁM hívta ki a rendõrséget. Mivel a rendõröknem nem sûrgõs, így volt idõm elmenekülni. Nekem! Hát ez az! Én vagyok az áldozat, és nekem kell menekülnöm a helyszínrõl mintha én volnék a rabló.
Buszra szálltam, ám ott 4 fehér srác (akik szintén be voltak fenyítve a cigányoktól) megszólított, hogy látták az elõbbi esetet, ám szerintük én nem tudok verekedni, és különben is mindjárt õk (IS! ) jól elvernek. Erre hagos szóváltás és lökdösõdés kezdõdött, és meggdöbbenésemre a fehér utasok közül nem egy ?takarodj?-al kiabált le a buszról.
Szóval ilyen a magyar ember!
Pár napra rá két másik lány és egy srác is megszakította velem a barátságot, mondván "minek kell visszaütnöm", meg "úgyis tudom, hogy õk az erõsebbek, akkor miért ellenkezek? "
Döbbenet volt számomra, hogy lehetnek ennyire ostobák az emberek! Leverek két cigányt önvédelembõl, aztán elhagy 4 barát!
Soha nem hittem volna, hogy el fogok ide jutni, de már féltem. És nem a cigányoktól, hanem attól, hogy ha megint balhé lesz melyik barát fog éppen elhagyni mert vissza merek ütni.
Aztán egy rendesebb lány elmagyarázta nekem mi a gond velem. õk lányok, (és a legtöbb ember is ilyen), nem látott még erõszakot utcán. Ha pedig látnak, mindegy nekik, hogy ki kezdte, aki benne van, az egy barbár erõszakos állat, aki megzavarta a nyugalmukat. Másrészt pedig, senkinek nincs bátorsága tanuskodni a cigányok ellen.
Sajnos amíg nem erõszakolták meg õket, vagy amíg nem kaptak néhány öklöst az arcukba, addíg nem értik miért is kell visszaütni. Az igazság az, hogy 16-18 éves lányoknak nem arra van szükségük, hogy egy egy randi alkalmával az én verekedésemet nézzék! Igazuk van, de mit csinálnak ezentúl, ha én nem vagyok mellettük? -Behódoltak nekik!
Napközben a pályudvaron, 4-5 cigányt 8-10 fehér lány ugrál körbe, mert tõlük megkapják a biztonságot és pénzet.
Több száz embert fenyítettek a helyi cigány vagányok még nálam sokkal nagyobb és idõsebbeket is. Így pedig most, hogy én szembe mertem szállni velük, én lettem a legnagyobb ellenségük.
Ezalatt már katonai önvédelmet és Fülöpszigeteki botvívást (Eskrima) tanultam.
Ezután pár hét alatt újabb 3 verekedésbe keveredtem, és volt olyan eset, ahol egy fehér ember látva, hogy visszavertem a cigányokat, kapával rontott ki rám amiért csinálom a balhét. Én! A házán ott lógott a magyar zászló.
Meg kellett hát értenem, hogy ebben az országban én nem akarok többé hazafi lenni!
Egyszer aztán a biztonsági õr a buszpályaudvaron elmagyarázta, miért nem fogja hagyni, hogy cigányokkal szemben megvédjem magam. SZÉP! - Ez volt az indoka:
Ha a cigányok elvernek, kirabolnak, befenyítenek valakit, akkor az illetõ nem jön többet a pályaudvar fele, vagy fizet nekik mindig, és béke van. De ha én megvédem magam, és lecsapdosom õket, visszajönnek a testvéreikkel, ladáikkal és az elsõ fehéret akit találnak, elverik, de lehet, hogy még magát a biztonsági õrt is. Egész éjszaka, sõt utána napokig dühödten tombolnak. Ezért nem szabadna szerinte visszaütnöm, mert akkor talán béke lesz. Látszólag.
Ezek után intéztem levelet több emberjogi szervezetnek, a demokratának, a magyar fórumnak, és a PRFK-nak, ám soha SENKI nem küldött választ. Nem merték felvállalni, hogy nyilvánosságra hozzák azt ami itt folyik.
Újabb verekedések, és támadások, míg nem egy este a vonaton, vidéki cigányok kést nyomva torkomnak, a pénzemet akarták. Hangoskodtam, erre õk késsel fenyegettek. A vagonban sokan voltak, és csak nevettek lázongásomon. A FEHÉR EMBEREK! Örültek gondolom, hogy nem õket érte a támadás.
- Mit röhögtök? Ahelyett, hogy segítenétek!
Csak röhögtek tovább, és talán el sem gondolkoztak, mi lesz, ha egyszer az õ gyereküket éri támadás.
-Röhögjetek csak hülye magyarok! - ordítottam, és ekkor mégjobban röhögtek a magyarok.
A cigányok elkotródtak, és utána láttam, hogy mennek végig a vonaton, és mindenkit húznak le, akit tudnak. Azóta is láttam õket.
Így még csak dolgozni sem tudok járni, ha ez megy minden este hazafele!
Összecsaptak fejem felett a hullámok és rájöttem nem tudok így élni! Rabszolgák és elnyomottak között. Ha a Fideszesek Mszp-sek, miépesek, vagy a szkínhedek, a hazafiakakkor , én nem akarok az lenni. Ha a rendõrök, és városvezetõk egymásnak osztogatják a címeket, és kitüntetéseket, amiért ?oly sokat tettek a város biztonságáért?én nem akarok tovább így élni!
Ha a fehér magyar emberek csak nevetnek, ha látják, hogy valakit kirabolnak éppen, akkor ebben az országban nincs miért élnem.
Hiába vagyok bátor, erõs, kitartó, mégsem tudom megadni a biztonságot például a lányoknak. Hát ez az!
Egyszer belehúzták hátulról a sapkát a fejembe, és így próbáltak elverni. Azóta a téli hidegben nem hordok sapkát. Kabátot sem, mert akadályoz a harcban. Most már sunyin hátulról, vagy lesbõl támadnak rám.
Szóval nem hordhatok, se sapkát, se kabátot a mínusz fokban, mert a cigányok bármikor rámtámadnak! Éjszakánként államdóan minden kis zajra felriadtam, és egyre többször fogtak rám kést vagy botot az utcán. Utolsó hónapokban már a házunk elõtt is fenyegettek, és csak BALTÁVAL tudtam õket elkergetni.
Nem bírtam tovább így élni. A rendõrség is fenyegetett, hogy elvitetnek diliházba, ha még egyszer ?vissza merek ütni?. Pénzem nem volt, hogy itthagyjam ezt az országot, így fogtam egy éles kést és és felmentem két emelet magasba??.
HÁROM féle módon próbáltam megölni magam, ám az orvosok szerint is Isteni csoda, hogy túléltem. 3 hónapig voltam begipszelve
nyaktól derékig. Bedugtak a diliházba, és agyongyógyszereztek, és közben azt bizonygatták, hogy én csak beképzelem magamnak, a sok balhét és verekedést. Mindenáron azt akarták elérni, hogy ismerjem el, hogy valójában nem is akar senki sem bántani, csak üldözési mániám van. Cigányokról beszélni sem engedtek, és közölték: a büdös életbe nem engedik meg, hogy kikerüljek onnan.
Ha mégis tudtam arról beszélni, hogy mi is folyik a városba, és miért tettem ezt magammal, rögtön nagyobb gyógyszeradagot írtak fel.
Hát ennyi lenne. A törvény, a rendõrség nem röstell kicsinálni valakit, csakhogy eltitkolhassa azt ami a városban Folyik. Én ellenálltam, és végül meghalni sem engedtek. Ennyit ér az egyén. És ennyit sem egy harcos.
Nem sokra rá, egy ismerõsöm megszöktetett, onnan, és így visszakerültem ebbe a mocskos városba Érdre. A legtöbben eztán végleg õrültnek tartottak. Még a szkínhedek is. Én rászolgáltam ama mondásra, hogy: ?Inkább hõs egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át!
Még mindig nyakig be voltam gipszelve, amikor egy este 4 cigány összefogott és késsel befenyítettek. Elrohantam segítségért és kb. 40 embert szedtem össze 10 perc alatt a szórakozóhelyekrõl. Mind régi barátaim voltak. Szkínhedek, rockerek, és hétköznapi srácok. Akiknek mind elegük volt az elnyomásból. Elindúlt a tömeg, és várható volt, hogy most ki fog törni egy kisebb forradalom. Mind 18-25 év közöttiek voltak, és mind nagyobbak nálam. (én 50 kilóra lefogytam ekkora) Kukák borúltak, autókat csapkodtak, kirakatok üvegein dörömbõltek, és ordítoztak, hogy "Szabadság", meg "kinyírjuk a cigányokat" stb. Igazából mindent vártam ezen az estén, csak ezt nem:
Már láttuk a 4 cigányt, amikor csak azt vettem észre, hogy mindenki lemarad mögöttem?. Négy srác volt már csak ott de õk is méterekkel lemaradtak mögöttem. Egyedül az 50 kilómmal, nyakig begipszelve mentem oda a cigányokhoz. 40-50 rabszolga cserben hagyott!
Bekergettek a buszpályaudvari Volános irodába. A biztonsági õr magunkra zárta az ajtót egy volánossal 3-asban.
Hallottuk egymás szívdobogását a csöndben, mire elkezdték betörni az ajtót a cigányok. Dúrva volt látni, hogy õk ketten felnõtt 40éves létükre jobban félnek, mint én. Valaki kihívta a rendõrséget, azok pedig 9-en jöttek ki 2 kocsival. Még csak nem is merték igazoltatni a cigányokat. Hagyták õket elmenni, aztán gátlástalanul az arcomba mondta a rendõr: ?õ nem látott senki támadót?. Feljelentést nem engedtek tenni most sem.
Meg kell azonban említenem, hogy ekkora már második felszólítás jött levélben a rendõrségtõl, hogy menjek be, és írjak alá egy papírt melyben "lemondok az öngyilkossági szándékomról".
Mikor nem engedtek feljelentést tenni, kijelentettem, hogy én sem fogom aláírni ezt a papírt. Megfenyegettek, hogy elõvezetnek, és ha nem bírom megfizetni a kiszállási díjat, és a bírságot, amit kiszabnak, akkor leültetik velem.
Ide jutottunk! Alig, hogy megszökök a diliházból, már le is akarnak ültetni, mert meg akartam ölni magam! UGYANIS NINCS aki megvédjen!
Szép egy ország!
A "barátaim" pedig akik cserben hagytak, s még engem okoltak, amiért "belekevertem" õket is a zûrjeimbe.
Mindenesetre nem sokra rá bekövetkezett az amire már mindenki számított. A dráma.
Egy este edzésrõl jöttem hazafele, és a sarkon azt láttam, hogy egy cigány (akivel már volt zûröm) megtámadja a szomszédasszonyt a kisgyereke szeme láttára. Közbeavatkoztam, így én kerültem a középpontba. Kitört a verekedés, és mikor a támadóm földre került, én visszafordúltam, hogy lássam, biztonságba beértek-e már a szomszédasszonyék. Ekkor éreztem az elsõ szúrást, mely a hátamba fúródott 4-5cm mélyen. Visszafordúltam, mire a kés a vállamat érte 4cm mélyen. Úgy szúrt mint egy õrült. 8-10 szer. és ha nincs az edzõbot nálam, már nem élnék.
Amíg õ szúrt, én elõrántottam a botom, és szanaszét vertem a fejét. Ekkor behátrált, és elmenekült. Én pedig rogyadoztam a vérveszteségtõl.
Még késsel sem bírt el velem a rohadék! Szégyen!
Õ bement aztán egy kocsmába, és azt ordítozta, hogy "kinyírtam egy fehér embert"!
A rendõrség végre lépett. Elvitték a támadómat aki 2 hét után már kint is volt. A nyomozó szerint úgy 2 év felfüggesztettet fog kapni!!!!
A szomszédasszony azóta nem is köszön, MERT NINCS SZÜKSÉGE SENKINEK AZ ILYEN BALHÉSOKRA!
Kerül, és elfordúl az utcán.
Munkahaelyemrõl eltávolítottak, ugyanezen okokból. Sehol nem kellenek a balhésok!
Mindenki úgy tudta, hogy nem is ütöttem vissza, igy abban az egyben reménykedtem, hogy sokan most kedvelni fognak, hisz most legalább nem ütöttem vissza. Ám ez már nem számított senkinek. Mindenki akkorát csalódott bennem, mivel a támadóm mindössze 50 kilós lehetett, 16 éves és 160 magas. Senki sem értette, hogy tudott egy ilyen "legyõzni" egy olyat, mint én, aki 6-7 éve kemény harcmûvészeteket tanult heti 5-6 alkalommal. Ha késsel megfutamodni gyõzelem, akkor valóban legyõztek. De ÉN maradtam ott, és VÉDTEM MEG az utcát!
Persze elgondolkozok, hogy ha egy ilyen kiskölyök így megsebzett, mi jöhet eztán?? ??
Kiderült aztán, hogy narkózott, szipózott, és ivott, és, hogy a szomszédasszony csak ürügy volt. Ez adott neki kellõ bátorságot, és ez az amiért le fognak tényleg gyõzni egyszer, mert én nem nyúlok szerekhez, és különben sem lehetek beszívva éjjel-nappal hogy legyen bátorságom, ha megtámadnának.
Narkósok ellen verekedni nincs értelme. Eleve vereség. Nem érzik a fájdalmat, és 5x 10x jobban bírnak talpon maradni. Bárhogy edzhetek én, ha õk beszívnak és utána hátúlról leszúrnak!
Azóta semmi nem változott. Senki nem áll ki SENKIÉRT. Rablások, fosztogatások, és fenyítések. Állandó rettegés százak, és ezrek életében, és az a pár ezer cigány, aki a városban él, elnyomás alatt tart 40-50 ezer magyart.
És hogy miért is lesz valakibõl hazáját, fajtáját gyúlölõ? Magyarellenes, stb. ? Most már megértem. Hát most írtam le.
MERT CSAK A FEHÉR EMBER TEHET ARRÓL AMI ITT FOLYIK!
Sok szülõ tiltja és óvja tölem a gyerekét. Akiket megvédek, mint a szomszédasszony, vagy barátnõk, így hálálják meg!
A barátok cserbenhagynak, mert 40-en megijednek 4 cigánytól! Én meg késnek, botnak, viperának is nekimentem úgy, hogy ÉN IS UGYANÚGY FÉLTEM! De nem volt más lehetõségem!
Mi vagyok én, hõs? Dehogy. Én is rabszolga magyar leszek ezentúl. Nem éri meg összevagdaltatni magam nevetgélõ magyarokért, akik "hazaárulónak" tartanak mindenkit, és ha baj van, elfordúlnak.
S valóban a múltkor a Blahán fényes nappal láttam, hogy egy lányt nyom rá a falra egy románcigány, és pénzt követel tõle. Senki nem szólt bele! Még én sem! Bosszúból! Mert a végén még engem utálnak ki a magyarok, amiért bajba keverem õket.
Egy dolgot még le kell szögeznem. Sok kigyúrt állatot, nagydarab nagybunyóst láttam már. Hallottam legendákat egyes emberekrõl, hogy egész kocsmákat vertek szét, vagy ültek éveket emberölésért, stb. Benne voltam vagy 40-50 verekedésben, és láttam ugyanennyit. Megvédtem elég sok embert. De egyet nem láttam senkitõl. Hogy fehér ember ütött volna vissza cigánynak! MÉG SOHA! Legalábbis rajtam kívül! Kiállni is csak egyszer állat ki mellettem egy srác, akkor is fehérek ellen.
Sajnos ilyen gyáva nép ez a magyar. És ezek után joggal elgondolkozhatok azon, hogy igazak-e azok a történelmi csaták, amelyeket mi magyarok megvívtunk? S ha igen, kik voltak ezek az emberek? Mert ma már egy pofont nem mer senki adni egy cigánynak. Csak a nagyszájuskodás. De a legtöbben még a hátukmögött sem mernek a cigányokról rosszat mondani, annyira be vannak ijedve.
ÉN IS! Éppen ezért álltam ki, mert ÉN nem bírtam az állandó rettegést.
Ilyen puhányok, és gyengék a magyarok, és a város szégyenének tartom, hogy én 19-20 évesen egyedül álltam ki olyanok ellen, akikre még a rendõrök sem mernek kezet emelni.
Kezükre lábukra bilincset érdemelnek, hátha attól majd észhez térnek.
Igazából azzal van baj, hogy akit már bántottak a cigányok az örül, ha nem keveredik bele újra valamibe, akit nem bántottak még, az örül, ha õ, egyálltalán nem keveredik bele cigányos balhékba.
Jövõre jönnek a választások, ahol ezrek, és ezrek vonulnak ki majd az utcára, hogy visszaköveteljék a fideszes, vagy mszps cigányterroros éveket. Amely most is tart. Jobban mint máskor.
Ennyit a rabszolgák nemzetérõl, és ennyit az egyetlen harcosról, akit a magyarok éppúgy kicsináltak, mint a cigányok. És ezek után el lehet gondolkozni, hogy ki mennyit is tett ezért az országért. Mert aki nálam többet tett mondjuk a városért, azelõtt fejet hajtok.
S hogy hogyan nézek ezután a tükörbe? Senkit nem érdekel.
Látom nap mint nap, hogy szabadlábon mászkálnak támadóim, és még csak tenni sem tehetek ellenük semmit!
Mindenki a másiktól várná, hogy az elkezdjen kitörni. Én elkezdtem, de az embereknek jobb a rabszolgaság!
Ezekután nem tehetek mást, mint hogy összelopjak annyi pénzt, amibõl itthagyom ezt az országot. És a fehérektõl fogok elvenni, mert megérdemlik! Ha a cigányok belõlük élnek, én is a fehérekbõl fogok megélni. Azokból, akik cserben hagytak, sõt ellenem voltak ha meg akartam védeni magamat, vagyonomat, vagy épp a barátaimat.
Mert ha pár ezer cigány rettegésben tart és megél 40-50 ezer fehér emberbõl, az a város és nép meg is érdemli, hogy az utolsó fillérig elvegyék mindenét.
tomcatpolo.hu:
http://blog.tomcatpolo.hu/blog/blog/20050530_2.html |
| |
