 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Inq | 2005.04.22. 20:53:43 | Reply | | | | Térkép és valóság két megye határán
A megyésítési törvénnyel dacolnak a hivatalosan moldvai háromkútiak
? Közel négy évtizede dacolnak az 1968/2. közigazgatási törvénnyel a háromkútiak. Az elmúlt harminchét évben a kis csángó település lakói soha nem fizettek adót új, rájuk er?szakolt Neam? megyei anyaközségükben, hanem továbbra is Gyimesközéplokon rótták le kötelességeiket. Itt szerepelnek a nyilvántartásokban, és ugyanitt intézik ügyes-bajos dolgaikat.
Az 1968-as megyésítési törvény megjelenése óta különböz? rendszerek váltották egymást; kormányok jöttek és mentek, polgármesterek sora cserél?dött, Háromkút lakossága mégis kitartóan dacolt azzal, amit természetellenesnek ítélt. Harminchét évvel ezel?tt egyetlen tollvonással utalták Hargitából Neam? megyébe a kis, eldugott csángó települést. Az Erdély és Moldva közötti történelmi határ átrajzolása után a település esete nem számít egyedinek, ám mégis attól különleges, hogy a háromkútiak máig nem hajlandók elfogadni a fejük fölött hozott döntést.
A moldvaiaknak csak a pénz kellene
?Ez egy nagyon kényes téma, amit nem érdemes feszegetni. Ha közel negyven évig így jó volt, akkor ezentúl sem zavarhat senkit ? látta be diplomáciai érzékkel Gheorghe Cioanc?, a Neam? megyei új ?anyaközség?, Gyergyódomokos jegyz?je. ? Ha az emberek úgy érzik, hogy nem tartoznak hozzánk, nincs mit tennünk. Az elmúlt harminchét év alatt több ízben is folytak tárgyalások a falu hangadóival, azonban nem jutottunk semmiféle eredményre. Talán nincs is miért er?ltetni.? Ennek ellenére a domokosi polgármester, Ion Trifan és a jegyz? több ízben is felszólította a gyimesközéploki tanácsot, a Háromkútról begy?jtött adót utalják át a moldvai községközpontnak. ?A háromkútiak jó adófizet?k, ennek ellenére évi húszmillió lejnél többet nem tudunk begy?jteni. A falu kicsi, mindössze 165-en lakják. Ha a domokosiak nagyon ragaszkodnak a pénzhez, a húszmilliónak a felét átadnánk. Azonban mi sokkal többet fordítunk a településre, mint amennyit bevételezünk? ? állította Gábor Péter gyimesközéploki jegyz?.
A kiadásokat
a középlokiak állják
A Hargita megyei nagyközség önkormányzata fizeti a település közvilágítását, tartja fenn a kultúrotthont, az óvodát és az elemi iskolát. A falut kisautóval megközelíteni szinte lehetetlen. Középloktól mintegy huszonhét kilométerre, a domuki hágón túl fekszik Háromkút. Gyilkostó irányából mindössze tizenöt kilométert kell megtenni, szintén tengelytör? úton. Az új községközpont, a színromán Gyergyódomokos szintén jóval közelebb van. ?A háromkútiak mégsem akarnak elszakadni t?lünk. Itt jelentik be a szüléseket és az elhalálozásokat, itt szerepelnek a népszámlálási adatokban, és a mi községünkben szavaznak ? tájékoztat Mihók Péter középloki polgármester, aki már számtalanszor kérte a helyzet jogorvoslását és a megyehatár kiigazítását. ? Már ?68-ban, a törvény megszületése után a két megye vezet?sége között volt egy egyezség arról, hogy rendezik a háromkútiak közigazgatási helyzetét, de azóta sem történt el?relépés. Pedig akkor el is nevezték Háromkutat Farkaspalló II-nek, hogy ezáltal közelebb kerüljön a Hargita megyében maradt Farkaspallóhoz. Sajnos sehol nem találjuk az akkori egyezkedési tárgyalások jegyz?könyveit.?
A gyimesközéploki hatóságok Hargita megye parlamenti képvisel?it?l remélnek hatékonyabb érdekképviseletet. Háromkút lakói mindmáig kizárólag Hargita megyei jelöltekre adták a voksukat.
Az erd?kért küzd az elszigetelt falu
Vezetékes telefon a mai napig sem köti össze a háromkútiakat a nagyvilággal, a mobilnak pedig nincs térereje. A villanyáram alig néhány évvel ezel?tt ért el a hatvannégy háztartásba. A többnyire id?s emberek gazdálkodásból élnek, kisiparos, boltos vagy fafeldolgozó alig akad köztük. A kollektivizálás is elkerülte Háromkutat, de a hatalom megfosztotta lakóit az erd?kt?l és legel?kt?l. ?Az egyetlen ügy, amiért a település lakói kénytelenek a Neam? megyei hatóságokhoz fordulni, az a tulajdonjog visszaszerzése. A tizennyolcas törvénnyel kaptak is valamit, de az egyessel már semmit. Ekkor a békási bírósághoz fordultak, meg is nyerték a pert, de anynyival maradtak? ? panaszolta Gábor Péter jegyz?, aki még egyszer nyomatékosította: a megoldás a törvényes határmódosítás volna.
(Részlet a Variációk gyimesi
témákra cím? kötetb?l.) |
| |
