 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | sárga | 2005.04.11. 23:43:02 | Válasz erre | | | | INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS
?excellenciája Carla del Ponte
F?ügyész
ENSZ Háborús Törvényszéke
New York - Hága
Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült
Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenl? elbírálás
elvének biztosítása a Magyar Nép számára
Excellenciád!
?szentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában
megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az
Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája
erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az
INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól föggetlen.
Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket,
népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell
arról, hogy a sérelem megsz?njön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is
képviselni kell a sértettek érdekeit. Mint a fent említett Intézet f?titkára, az alábbi
petíciót terjesztem el?:
Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészít? 1947. évi
szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerz?dések jogi szempontból történ?
felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy
a fenti szerz?dések érvénytelenek és kérem a szerz?dések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság
határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének
Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenl? elbírálás elvének alapján mentesítse a
Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak
következményei alól.
Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet f?titkára az ügyben egy
Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság
tevékenységének eredményeképpen pedig tárgyalás kit?zését.
Indoklás
Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot
felel?sség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerz?dés delegációi a
világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg. A
Békeszerz?dés el?tt a Magyar Királyság területe 325.411 km2 volt,lakosainak
száma 20.886.000 f?. A Békeszerz?dés következményeként az ország területe
92.863 km2-re, míg lakosainak száma 7.615.000 f?re csökkent.
A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború
kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország
akkori vezet?it felel?sségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép
felel?sségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet
mentesítette az egyébként törvénysért? kollektív felel?sségre vonás alól.
Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezet?k b?neiért és
törvénysértéseiért nem felel.
Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében
nem az ország vezet?it,hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmen?en
Magyarországot hatalmas öszszeg? kártérítés megfizetésére is kötelezték. Ez
az eljárás több szempontból is törvénysért?. A szerz?dés következtében
Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
Romániához: 103.093 km2 (31,8%), 5.256.451 f? (25,2%)
Az egész Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 f? (12,6%)
Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 f? (7,2%)
Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 f? (16,8%)
Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 f? (1,4%)
Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 f? (0,1%)
Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 f? (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 f?(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 f? (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az
alábbiak szerint:
Oroszország részére 200 millió USD, Jugoszláviának 50 millió USD,
Csehszlovákiának 50 millió USD.
A Békeszerz?dés kimondta, hogy amennyiben a szerz?d? felek a szerz?désben
foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerz?désszegést követnek el,
amelynek alapján a szerz?dés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül
helyezésére kerülhet sor. A Békeszerz?déshez csatolt Kisebbségi Záradék
szerint a Szerz?dést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön
él? valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az
emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült:
Történelmi tény az elcsatolt területen él?k más területekre kitelepítése,
internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság
semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának
tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a
szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia -
szerz?désszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint
100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra
történ? költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem
rendelkezhettek.
A Szerz?déshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem
ellen?rizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok
részér?l 1920. évt?l kezd?d?en nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások
következménye az is, hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekr?l gyakorlatilag
elt?nt. Ez a háborúsb?ntett miatt felel?sséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip
Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság
számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai
közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veend?k az 1910-es népszámlálás adatai is.
A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a
Szerz?dést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
- A Szovjetúnió, mint egységes állam megsz?nt.
- Jugoszlávia, mint a Szerz?dést aláíró eg |
| |
