 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | V.ZS. | 2005.02.06. 20:59:36 | Válasz erre | | | | Attila: ".... trans= túl, keresztül; sylvanus= erd?. Megkapó nem?...
Bolha szindroma? "
Ezt Anonymusnak is kifejthetnéd. Egy kis részlet a Gesta Hungarorumból:
"AZ ERD?NTÚLI FÖLD
Már huzamosabb ideje tartózkodtak ott. Ekkor Tétény, Horka apja, tudomást
szerzett az ott lakóktól az erd?ntúli föld jóságáról, ahol valami Gyalú nev?
blak uralkodott. Amilyen fortélyos ember volt Tétény, áhítozni kezdett azután,
hogy - ha lehetséges - urának, Árpád vezérnek a kegyelméb?l megszerzi magának
és utódainak az erd?ntúli földet. S ez meg is történt kés?bb. Ugyanis az
erd?ntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolta;
s?t tovább is birtokolta volna, ha a kisebbik Gyula a két fiával, Bolyával és
Bonyhával együtt hajlandó lett volna a kereszténységre térni, és nem
cselekedett volna mindig a szent király ellenére, amint ez majd a következ?kben
szóba kerül.
TÉTÉNY OKOSSÁGA
Az említett Tétény, ez az igen okos ember, kiküldött egy furfangos embert,
Apafarkas-Agmánd apát, hogy loppal bejárva vizsgálja meg neki az erd?ntúli föld
min?ségét és termékenységét, meg azt is, hogy miféle lakosai vannak. Ha lehet -
gondolta -, háborúra kel majd azokkal. Ugyanis Tétény a maga emberségéb?l akart
magának hírnevet és földet szerezni, mint ahogy a regöseink mondják: "Maguknak
?k mind helyet szereztek, és hozzá még jó nevet is nyertek." De elég ebb?l!
Mid?n Agmánd apa, Tétény kéme, róka módra körözve, a föld jóságát és
termékenységét, továbbá annak lakosait - amennyire csak az emberi látás bírja -
kifürkészte, kimondhatatlanul megszerette azt, és nagy gyorsan visszatért
urához. Mikor megérkezett, urának sokat beszélt a föld jóságáról, aztán arról,
hogy azt a földet igen-igen jó folyók öntözik; s ezeknek a nevét és minden
hasznát is felsorolta: hogy fövenyükben aranyat gy?jtenek, s annak a földnek az
aranya a legjobb, meg hogy ott sót ásnak. El?adta, hogy annak a földnek a
lakosai az egész világon a leghitványabb emberek. Mégpedig azért, mivel blaszok
és szlovének; aztán fegyverük sincsen más, csak íj és nyíl; a vezérük, Gyalú,
maga is csak kevéssé állja a próbát, de meg nincsenek körülötte jó vitézek sem,
akik helyt mernének állani a magyarok merészségével szemben; végül azért is,
mivel a kunok és a beseny?k sokat bántják ?ket.
HOGYAN MENTEK GYALÚ ELLEN
Mikor Tétény értesült a föld jóságáról, követeket küldött Árpád vezérhez, és
engedelmet kért, hogy az erd?kön túl mehessen és Gyalú vezér ellen
harcolhasson. Árpád vezér pedig tanácsot tartván, Tétény szándékát javallotta,
és megadta neki az engedelmet arra, hogy az erd?kön túl menjen és Gyalú ellen
harcoljon. Mikor ezt Tétény a követt?l meghallotta, felkészült vitézeivel
együtt, és hátrahagyva társait, nekiindult az erd?kön túlra kelet felé Gyalú
blak vezér ellen. Jövetelét hallva pedig Gyalú, az erd?ntúli vezér
összegy?jtötte seregét, is nagy sebesen elébe nyargalt, hogy a meszesi kapuknál
feltartóztassa. Azonban Tétény egy nap alatt áthaladva az erd?n, az Almás
vizéhez ért. Mind a két sereg összekerült ott, és csak a folyó választotta el
?ket. Gyalú vezérnek az volt a szándéka, hogy majd ott tartóztatja fel a
magyarokat nyilasaival.
GYALÚ HALÁLA
Reggelre kelve hajnal el?tt Tétény két részre osztotta seregét. Az egyik részt
kissé felfelé küldte, hogy a folyón átkelve majd Gyalú katonáinak a
meglepetésére avatkozzék bele a harcba. Ez így is történt. Mégpedig, mivel
átkelésük könnyen ment, mindkét csapat egyszerre bocsátkozott harcba. Heves
küzdelem kerekedett; azonban Gyalú vezér katonái maradtak alul, s közülük sokan
elestek, sokan pedig fogságba jutottak. Mikor vezérük, Gyalú látta ezt, hogy
életét megmentse, kevesedmagával futásnak eredt. De miközben a Szamos folyó
mellett fekv? vára felé sietve menekült, Tétény vitézei merészen futtatva
nyomába szeg?dtek, és a Kapus-patak mellett megölték. Mikor a föld lakosai
látták uruk halálát, önként békejobbot nyújtottak, és urukká választották
Tétényt, Horka apját. A helyen, melyet Esküll?nek mondanak, esküvel er?sítették
meg h?ségüket. S attól a naptól kezdve hívták azt a helyet Esküll?nek azért,
mert ott esküdtek. Tétény pedig onnantól fogva békével és szerencsével
birtokolta ezt a földet, ivadéka meg egészen Szent István király idejéig
tartotta meg. Tétény fia lett Horka, Horkáé meg Gyula és Zombor. Gyulának volt
két leánya: egyiket Karoldnak, másikat Saroltnak hívták. Sarolt Szent István
királynak az anyja volt. Zombornak pedig a fia a kisebbik Gyula, Bolya és
Bonyha apja, kinek az idejében Szent István uralma alá vetette az erd?ntúli
földet. Magát Gyulát ekkor megkötözve Magyarországra hozta, s egész életén át
börtönben tartotta, minthogy a hitben hiú volt s keresztény lenni átallott,
aztán még sok mindent cselekedett Szent István király ellenére, noha az anyja
rokonságához tartozott."(Előzmény: Attila, 2005.02.06. 00:21:00) |
| |
