 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Raszi,a Revízionista | 2000.09.30. 01:39:42 | Válasz erre | | | | "Magyarország helye a Nap alatt": Lord Rothermere cikke a Daily Mail cím? lapban, 1927. június 21-én.
Kelet-Európa sem más mint sok kis Elzász-Lotaringia. Amikor 1871-ben a frankfurti béke elszakította ezt a két ikertartományt Franciaországtól, elkerülhetetlenné vált az újabb háború. Nagyobb méretekben ugyanezt a baklövést követték el az Osztrák-Magyar Monarchiát felosztó békeszerz?dések is. Döntéseik nyomán elégedetlen nemzeti kisebbségek jöttek létre Közép-Európa féltucat országban, melyek közül bármelyik gyújtópontja lehet egy újabb világégésnek. A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerz?dés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, melyet Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszer?sítette volna a nemzetiségek amúgy is szövevényes hálóját, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét. Az új közép-európai államok jelenlegi határai önkényesek és gazdaságtalanok. De van egy ennél súlyosabb vonzatuk is: igazságtalan voltuk folyamatos veszélyt jelent Európa békéjére. Ha visszaemlékezünk, milyen körülmények között nehezedett a szövetséges hatalmak államférfijai maroknyi csoportjának vállára a világtérkép átrajzolásának feladata, nem lep?dnénk meg azon, hogy hatalmas munkájuk néhány kisebb részlete elnagyolt lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia területeinek felosztása néhányuk számára természetesen kevésbé fontos ügynek látszott, mint például a Németországgal kötend? megállapodás. A vezet? küldöttek megelégedtek az Ausztria-Magyarországgal határos, a háború során a mi oldalunkra állt kisebb szövetséges nemzetek és a Habsburg Monarchia alávetett népei képvisel?inek véleményével és javaslataival. A szövetséges miniszterelnökök azonban nem vették figyelembe a történelem hódítási hullámai és népvándorlásai által Közép-Európába sodort sokféle nép között meglév? vad féltékenységet és mohóságot.
Kétségtelen, hogy az így megfogalmazott különböz? szerz?désekben az igazságosság néha áldozatul esett a mohóságnak, aminek az lett a következménye, hogy Közép-Európa nagy része ma nagyon ingatag egyensúlyi állapotban, teljesen balkáni körülmények között él. Nekünk itt Angliában annyi komoly problémával kell szembenéznünk, hogy hajlamosak vagyunk ezeket a félig elfelejtett békeszerz?déseket véglegesen elrendezett dolgoknak tekinteni és figyelmen kívül hagyni. De aki ismeri Közép-Kelet-Európa viszonyait, nem helyezkedhet erre a kényelmes álláspontra. A kéz, amely a jelenlegi politikai helyzetet kialakította ezen a területen, egy eljövend? háború magvait hintette el. A békemegállapodás ingatag voltára utal az a tény is, miszerint három közép- és kelet-európai ország: Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia azonnal fontosnak érezte, hogy (KATONAI) szövetséget kössön Franciaország támogatásával a szerz?dések, különösen a Magyarországgal kötött trianoni szerz?dés érvényben tartása érdekében, amely nyilvánvaló tévedéseket és igazságtalanságokat tartalmaz. Ez a kisantant néven ismert szövetség ma is fennáll, bár a múlt hónapban megtartott éves konferenciáján a három állam magatartása Magyarországgal szemben valamivel kevésbé volt agresszív, mint az elmúlt években. Ez a fejl?dés kétségtelenül annak köszönhet?, hogy bár Magyarország állandóan tiltakozik a békeszerz?dés igazságtalan volta miatt, híven teljesíti annak feltételeit. A kisantant tehát gyorsan veszít nemzetközi értékéb?l.(NEMZETKÖZI? OLYAN SOSEM VOLT...) Az ilyenfajta szövetségek maguk is veszélyeztethetik a világbékét, ha tovább maradnak fenn, mint ameddig szükség van rájuk. Ebben a hónapban lesz hét éve, hogy aláírták a trianoni szerz?dést, és azok, akik legjobban ismerik Közép-Európát, kezdik felvetni, hogy nem lenne-e bölcs dolog átfogalmazni a szerz?dés néhány nyilvánvalóan hibás pontját a ma meglév? nyugodtabb légkörben.(A LÉGKÖR ISMÉT NEM AZ...) Egy ilyen lépés els? eredményeit maguk a kisantant országok élvezhetnék. Románia például halálos viszályt örökölt Oroszországgal Besszarába annexiója miatt. Ha bolsevista marad Oroszország, ha nem, Románia mindig számíthat arra, hogy egyszer fegyverrel kell majd megvédenie újonnan megszerzett gazdag határ menti tartományát.(EZ A JÓSLAT MÁR VALÓRA IS VÁLT!) Egy ilyen hadjáratban csak akkor számíthat sikerre, ha nyugati szomszédja megbízható, baráti ország. A mai körülmények között viszont ez sohasem következhet be, mivel (CSAK!) Erdély Romániához csatolása román fennhatóság alá hajtott egy és háromnegyed millió magyart. Ezek többsége keveredett a román és szász lakossággal, Magyarország beletör?dött az elvesztésükbe. (DE CSAK LÁTSZÓLAG ÉS ÁTMENETILEG!) De közvetlenül a magyar határ mentén van két olyan összefügg? magyarlakta terület, ahol 600 ezren élnek. Ezt a térséget f?leg a stratégiai fontosságú vasútvonal szempontjai miatt adták Romániának. Nem szabad azonban megengedni, hogy ilyen jelentéktelen dolgok állandósítsák a háborús veszélyt Közép-Európában. Hasonlóképpen egy szép napon Csehszlovákia - ahová (JÓVAL!) több mint 1 millió magyart csatoltak - is vitába keveredhet Németországgal a hárommillió osztrák-német miatt, akik északi határain belülre kerültek, és akkor el?nyös lenne számára, ha megszabadult volna a déli határaival kapcsolatos problémáiktól. A határ ésszer? kiigazításán alapuló barátság Magyarországgal ráadásul lépést jelentene a vámunió felé is, ami mindkét ország számára nagy haszonnal járna. Magyarország harmadik, déli szomszédja, Jugoszlávia a békeszerz?dés eredményeként 400 000 magyart vett át. Legtöbbjük a volt Horvátország egyik sarkában él a Dráva és a Duna által határolt háromszögben. Velük keveredve él ott még 300 000 német, aki minden bizonnyal szívesebben venné, ha újra magyar fennhatóság alá tartozna. Jugoszlávia számára - amelynek jelenlegi küls? és bels? helyzete kritikusabb bármely más európai országénál, Oroszországot kivéve - el?nyt jelentene, ha megszabadulna ett?l az elégedetlen nemzeti kisebbségt?l északi határai mentén. Az új, a maitól csak kissé eltér? határt úgy lehetne meghúzni, hogy a változás nem érintené a volt osztrák-magyar tartomány, Horvátország határát, amely a délszláv királyság létrejöttekor csatlakozott Szerbiához. Ilyen, viszonylag kis változtatásokkal újra lehetne egyesíteni az anyaországgal kétmillió magyart abból a hárommillióból, akiket a trianoni béke idegen fennhatóság alá helyezett. A súrlódásokat úgy váltaná fel egy megkönnyebbült viszony, hogy a békemegállapodás f? vonalai érintetlenek maradnának, és nem változnának jelent?sen Közép-Európa er?viszonyai sem. Úgy vélem, elérkezett az ideje annak, hogy a szövetséges hatalmak, amelyek aláír(AT)ták az önkényesen megfogalmazott trianoni békeszerz?dést, az elmúlt hét év (HELYESBÍTEK: NYOLCVAN!!!) tapasztalatainak tükrében újra megfontolják a határok kérdését. Ha egy megállapodás hét (HELYESBÍTEK: NYOLCVAN!!!) próbaév után sem m?ködik jól, nagyon valószín?, hogy eleve nem megfelel?. (BIZTOS!) A Magyarországra kényszerített békefeltételek módosításának kidolgozása során az érintett területek bonyolult módon összevegyült lakosságát is meg kell kérdezni. Volt idejük eldönteni, melyik nemzethez f?zik ?ket ösztöneik és érdekeik. A mindenütt megtartandó népszavazásoknak az USA vagy egy másik nem érdekelt állam kormányának ellen?rzése alatt kell lezajlaniuk, mivel az elcsatolt területek egy részén sok eset bizonyítja, hogy a magyar lakosság nem élvezi a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát, amit pedig a trianoni békeszerz?dés is rögzít számára!
A közép-európai helyzet újraértékelését nemcsak a célszer?ség, hanem az igazságosság érdekében is sürgetem.
Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia fejl?dése nagymértékben függ a külföldi t?két?l. Ez azt jelenti, hogy stagnálásra vagy talán hanyatlásra és széthullásra vannak ítélve, ha nem tudják meggy?zni London és New York pénzintézeteit arról, hogy nem állnak fenn olyan akut problémák, amelyek veszélyeztetnék a nekik nyújtott kölcsönök visszafizetését. Ha ezek a bizonytalan helyzet? kis közép-európai szövetséges államok még nincsenek tisztában a külföldi hitelek megszerzésének nehézségeivel, az azért van, mert eddig ki tudták használni a befektet?k naiv optimizmusát, f?leg az Atlanti-óceán túlsó partján. Megtudtam, hogy New York-i pénzintézetek az utóbbi id?ben adtak kölcsönöket Belgrádnak. Ahogy a dolgok ma Jugoszláviában állnak, nem tudok elképzelni ennél bizonytalanabb befektetést. A jugoszláv kormány jelenleg egyre agresszívabban próbál beavatkozni a vele az adriai parton szomszédos kis Albán Köztársaság ügyeibe. (NAPJAINKBAN: KOSZOVÓ ÉS MONTENEGRÓ) Ez a politikája abból az aggodalomból táplálkozik, hogy Horvátország esetleg elszakad Jugoszláviától, (MÁR MEGTÖRTÉNT...) és ezzel a délszláv királyság elveszti csaknem egész adriai partvonalát. A jugoszláv kormány ezért egy alárendelt és leigázott Albániával (MONTENEGRÓ) reméli kárpótolni magát. Ez az el?renyomulási politika egyre ellenségesebb viszonyt teremtett Olaszországgal, (A NATO-VAL ÉS EGÉSZ EURÓPÁVAL, KIVÉVE A MUSZKÁKAT MEG A JÓ CIMBORA OLÁHOKAT...) ami már-már összeütközéssel fenyeget. (EZ SZINTÉN MEGTÖRTÉNT!) A térképre pillantva láthatjuk, hogy az Albánia feletti ellen?rzés kérdése legalább olyan fontos Olaszországnak, mint Calais és Boulogne hovatartozása Angliának. Legalább ilyen nehéz elképzelnem, hogy egy felel?s pénzintézet támogassa a román kormánynak nyújtandó kölcsönöket. Romániának alapos oka van félni Oroszországtól, de féltékenysége és mohósága megakadályozza abban, hogy egy tisztességes alkuval bebiztosítsa az oldalát Magyarország fel?l.
A közép-európai béke közvetlenül fontos Nagy-Britannia számára. Nem tehetjük meg, hogy a béke kérdését kis és jelentéktelen nemzetek kezébe engedjük át, amelyek terjeszkedésüket - és egyes esetekben egyenesen a létüket - éppen a szövetséges hatalmak háborús áldozatvállalásának köszönhetik. A Balkán több generációra visszamen?leg a nemzetközi konfliktus veszélyét hordozza magában. Valójában itt tört ki a világháború. És most - a szövetséges béke-el?készít? delegációk hiányos információi és elsietett döntései folytán - ez a régi balkáni veszély még sokkal nagyobb területre terjedt ki. Egy szálig ki kellene gyomlálnunk a trianoni békeszerz?dés száraz füvét és halott fáit, miel?tt egy véletlen szikra lángra lobbantja ?ket. Ha a t?zvész kitör, már kés? lesz. Kisállamok sz?k látókör? el?ítéletei nem állhatnak az európai biztonság útjába. A kisantant egyik célja a monarchia restaurációjának megakadályozása Magyarországon. (MA: NEMZETI KORMÁNY) Miért ne lehetne a magyaroknak királyuk, ha nekik úgy tetszik, amíg békésen és megfelel?en intézik az ügyeiket? Románia és Jugoszlávia, amely lerohanással fenyegeti Magyarországot a királyi ház visszahívása esetén, szintén monarchia. (SZINTÉN NACIONALISTA-SOVINISZTA VEZETÉS?.) Nyugodtan tanúsíthatunk bizalmat Magyarország iránt, hiszen csak kis része volt a világháború kirobbantásában. (HELYESBÍTEK: S E M M I !!!) És míg a magyarok bátran harcoltak az ügyért, amely mellé álltak, az országukban él? britekkel a háború alatt mindvégig türelemmel viseltettek, és hagyták, hogy zavartalanul éljék az életüket. (EZ MINDEN MÁS NEMZETISÉGRE IGAZ!) Akármennyire legy?zöttek és megtörtek voltak is, a háború után néhány hónappal már volt elég erejük és nemzeti öntudatuk megdönteni a bolsevik önkényuralmat, amely a hírhedt Kun Béla alatt er?ltette magát országukra. Ezzel megmentették Európát attól, hogy ott éktelenkedjen a közepén egy fekély, ahonnan a fert?zés továbbterjedhetett volna. (RÁKOSI, KÁDÁR ÉS HORN "GYUSZI" IS RÁNK ER?LTETTE MAGÁT. UGYE KOVÁCS NEM FOGJA???) Ezután következett Magyarország szétdarabolása egy olyan békeszerz?dés keretében, amelynek szigorúságát akkoriban sok szövetséges államférfi helytelenítette. Lakossága 21 millióról 8 millióra csökkent, területe pedig 125 ezer négyzetmérföldr?l 36 ezer négyzetmérföldre. Magyarország örült annak, hogy megszabadult néhány olyan népcsoporttól - mint a csehek, horvátok és románok -, amellyel a Monarchia idejében össze volt zárva. De velük együtt elcsatoltak t?le 3,5 millió magyart is. Az ország területi veszteségei együtt jártak a fa-, só és vaskitermelési lehet?ségek teljes elvesztésével, ami a csaknem teljesen mez?gazdaságból él? lakosság számára alapvet? lett volna. A kegyetlen békeszerz?dés még arra is kényszerítette Magyarországot, hogy Ausztriának hatalmas mennyiség? épületfát szállítson, amikor saját szükségleteire is importálnia kellett. Magyarország nem okozott semmi gondot a szövetségeseknek a békeszerz?dés teljesítése során. Egyensúlyba hozta költségvetését, munkásai és parasztjai pedig ugyanolyan jól élnek már, mint a háború el?tt. Az állam 2 millió acre szántóföldet vásárolt meg a nagybirtokosoktól és osztott fel a kisbirtokosok között, ami azt eredményezte, hogy Európa egy országában sincs olcsóbb és jobb ellátás frissen termelt élelmiszerekb?l. Szeretném, ha külügyminisztériumunk csatlakozna ahhoz a példához, amit Olaszország mutatott a nyugat-európai hatalmaknak Magyarország megsegítésében. Magyarország természetes szövetségese Nagy-Britanniának és Franciaországnak. Helye van a Nap alatt. A magyar nemzet ma bizalmatlanul és nehezteléssel tekint Németországra. Amíg a háború emléke él, régi viszonyukat lehetetlen felújítani. Ugyanilyen kizárt dolog az Ausztriával való régi kapcsolat felélesztése. Az Ausztriával szembeni ellenérzések manapság olyan er?sek, mint Kossuth szabadságharcának 1849-es leverésekor, amikor a magyar nemzet vezet?je Angliában talált menedéket és együttérzést. Magyarország Nyugat-Európában keres barátokat, és most jött el az id? ezeknek a barátságoknak a megszilárdítására. Egy olyan népet, mint a magyar, amely mögött egy ezredéves nemzeti és tradicionális fejl?dés áll; amely a középkorban h?siesen védte Európát a törökt?l; és amelynek már 1222-ben, mindössze hét évvel a miénk után megszületett a maga Magna Chartája, az Aranybulla, nem lehet úgy kezelni, mint egy (KÉT) újonnan létrejött balkáni államot a maga kialakulóban lév? intézményeivel és tapasztalatlan politikusaival. Szeretném, ha külügyminiszterünk azzal mutatná ki érdekl?dését a magyar ügyek iránt, hogy személyesen odafigyel Románia azon törekvésére, hogy lehetetlenné tegye a nemzetközi dönt?bírósághoz folyamodás békeszerz?dés által biztosított jogának gyakorlását az erdélyi magyar gazdák széles köreiben, akikt?l a román kormány kártérítés nélkül vette el a földjüket. Ez az ügy egy ideje már a Népszövetség asztalán fekszik. Nagy-Britannia, mint a trianoni béke egyik aláírója közvetlen felel?sséggel tartozik azért, hogy igazságot szolgáltassanak ebben az ügyben. (SAJNOS NAPJAINKBAN EGY NEMZETKÖZI ASZTALON SEM FEKSZIK TRIANON ÜGYE. DE MEDDIG???) Ám semmi sem tehet többet Közép-Európa stabilizálódásáért és békééért, mint London és New York nagy pénzintézetei.
?k tartják a kezükben ezt az ügyet. Ha nem adnak hiteleket azoknak az államoknak, amelyek a jelenlegi bizonytalan helyzet fenntartásáért felel?sek, az eredmény hamarosan mutatkozni fog olyan határkiigazítások és megállapodások elfogadásában, amelyek nagyban csökkentik majd a háborús veszélyt. A békeszerz?dés er?szakkal és fenyegetéssel való megváltoztatása nem vita tárgya. A szövetséges hatalmak saját érdekükben elleneznék, ha bármely korábbi szövetséges vagy ellenséges állam fegyveres er?szakkal próbálna változtatásokat eszközölni Európa térképén. A Közép-Európa újonnan alakult államainak megsegítésére hivatott pénzintézetek bölcs pénzügyi politikája azonban jótékony, nyugtató hatással lehetne a térségre. A befolyásuk alatt végrehajtott ésszer? határkiigazítások - ha alapos megfontolás után, nyugodtan kerül rájuk sor - inkább er?síteni fogják, semmint veszélyeztetnék a világbékét.
Raszi, a Revizionista - www.extra.hu/Rasszi
"Nyitra, Ipoly s a kis Hernád vize ma még tiszta,
De vörös lesz, ha nem kapunk mindent-mindent vissza!"
-REVÍZIÓT!!!
-VESSZEN TRIA-NON!!!
-NEM NEM NEM, SOHA NEM !!!
-IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK !!!
-NEM FELEJTÜNK !!!
-SOSEM NYUGSZUNK BELE !!!
-ETNIKAI ALAPÚ IGAZSÁGOS HATÁRRENDEZÉST A MAGYAR-MEDENCÉBEN A SZÉTSZAKÍTOTT MAGYARSÁG JAVÁRA !!! |
| |
