Az előző oldalakon bemutattuk, hogy a trianoni szerződésben milyen kegyetlen és milyen igazságtalan békét erőltettek rá Magyarországra. A trianoni békeparancs igazságtalansága még kirívóbbnak és még felháborítóbbnak tűnik föl, ha azt vizsgáljuk, hogy a trianoni szerződés hogyan jött létre. Magyarország, amint ezt a szövegrészben bővebben kifejtjük, nem volt felelős a világháború kitöréséért, hiszen Tisza István gróf, Magyarország miniszterelnöke egészen az utolsó pillanatig ereje megfeszítésével dolgozott a világkatasztrófa elhárítása érdekében. A háború alatt Magyarország álláspontja az volt, hogy csak a maga területét óhajtja megvédelmezni és nem törekszik semmiféle területhódításra. Az itt következő hat térkép azt mutatja be, hogy Magyarország a háborús győzelmek és hódítások napjaiban milyen békét kívánt kötni a szomszédaival és hogy ezzel szemben a szomszédok milyen békét erőltettek rá Magyarországra Trianonban.

A térképek között egyáltalában nem szerepel Csehszlovákia. Azért nem, mert akkor Csehszlovákia még nem is létezett. Létezett egy külön Csehország Ausztria tartományai sorában. Ez a Csehország azonban nem volt velünk szemben álló hadviselő fél. A csehek a világháború teljes befejezéséig a központi hatalmak oldalán küzdöttek. Csak később, a monarchia nagy veresége után léptek elő a győztes államok közé.

A fent közölt három térkép Romániát és Magyarországot ábrázolja. 1916-ban, amint ezt az első számú térképünk mutatja, a központi hatalmak hatalmukban tartották Románia területének kétharmad részét. 1916-ban különbékét kötöttünk Romániával. Ebben a bukaresti békében Magyarország csak néptelen vidéken futó 3500 négyzetkilométernyi területsávot kapott volna, mindössze 23.000 lakossal. Magyarország erélyesen tiltakozott az ellen, hogy idegen területekkel gyarapítsák, és ha Romániával nem annexiós békét kötöttünk, ezt elsősorban a magyar nemzet fellépésének lehet tulajdonítani. A trianoni békeszerződésben ellenben Magyarországtól Románia részére elvettek 103.000 négyzetkilométer területet és 5.237.000 lakost.

Felső baloldali térképünk azt mutatja, hogy a világháború második felében egy kis területrészecske kivételével egész Szerbia a központi hatalmak birtokában volt. Magyarország egy pillanatig sem tartott igényt arra, hogy a megvert és elfoglalt Szerbia rovására területben gyarapodjék. Sőt ellenkezőleg, amint ezt a felső jobboldali térképünk ábrázolja, Magyarország miniszterelnöke, Tisza István gróf azt indítványozta Vilmos német császárnak, hogy adják oda Szerbiának Albánia egy részét, amivel ez az állam utat kapna a tengerhez. Magyar részről tehát nem akarták megnyirbálni Szerbia területét, hanem meg akarták növelni. A trianoni békében viszont, amint ezt utolsó térképünk mutatja, a Magyarbirodalom területéből 63.000 négyzetkilométer területet adtak át Szerbiának és Magyarországot teljesen elzárták a tengertől.