Miután írásban, képben, térképben és grafikonban előadtuk és megmagyaráztuk a trianoni szerződésnek Magyarország ellen elkövetett igazságtalanságait, az itt következő kérdések és feleletek formájában röviden ismét összefoglaltuk mindannak a lényegét, amit az olvasó az írásból, a térképből, a képből és a grafikonból megtanulhatott. Trianon Kiskátéja rövid emlékeztető akar lenni abból a célból, hogy az olvasó agyában újra rendszerezze s emlékezetében megerősítse mindazt, amit az "Igazságot Magyarországnak!" című albumból megtanult. Ebből az áttekintő összefoglalásból mindenki gyorsan megtalálhatja azt az érvet, vagy azt az adatot, amelyre éppen szüksége van.

1. Miért mondjuk azt, hogy a világháborút befejező békeszerződések közül a trianoni szerződés a legrosszabb és a legkegyetlenebb?
- Azért, mert a háborúban vesztes országok közül egyiktől sem vettek el annyi területet és népességet, mint Magyarországtól, Csonka-Magyarország határait, a magyar haderő leszerelésének feltételeit pedig úgy állapították meg, hogy Magyarországot védtelenül kiszolgáltatták szomszédjai önkényeskedésének.

2. Mit vesztett Magyarország területben?
- Magyarország területe a világháború előtt 325 ezer négyszögkilométer volt. Ebből a trianoni szerződés összesen csak 93 ezer négyszögkilométert hagyott meg. Vagyis Magyarország elvesztette régi területének 72 százalékát. Ugyanakkor Németországtól csak a régi terület 10%-át, Bulgáriától pedig 8%-át vették el a győztes szomszédok.

3. Mit vesztett Magyarország népességben?
- Magyarország népessége a világháború előtt 20.886.000 lélek volt. Ebből a trianoni szerződés meghagyott 7.516.000 lelket. Vagyis Magyarország elvesztette eredeti népességének 84 százalékát. Ugyanakkor Németország hasonló vesztesége nem több, mint 10 %.

4. Hogyan szabta meg Magyarország határait a trianoni szerződés?
- Stratégiai szempontból kiindulva, úgy szabta meg, hogy az országnak sehol se legyen megvédelmezhető, természetes határa. A szerbeket, románokat beengedték a nagy magyar Alföld szívébe, a cseh határt pedig lekanyarították egészen Szobig, ahonnan bármikor ágyúzni lehet az ország fővárosát, Budapestet.

5. Hogyan intézkedett a trianoni szerződés Magyarország haderejéről?
- A trianoni békeszerződés Magyarországot leszerelésre kényszerítette, megszabta, hogy Magyarországon nem szabad sorozni, nem lehet mozgósítási terveket készíteni, s magyar haderő csak zsoldos hadsereg lehet, ez is csak 35 ezer főnyi. A trianoni magyar hadseregnek nem lehetnek kiképzett tartalékai, nehézágyúi, tankjai, repülőgépei. A trianoni szerződés tehát Magyarországot minden kívülről jövő erőszakkal szemben védtelenné tette. Igaz, hogy ugyanebben a szerződésben, illetve a szerződésbe becikkelyezett népszövetségi paktumban a győző hatalmak is kötelezettséget vállaltak arra, hogy a legyőzött államok kényszerű leszerelését nyomon fogja követni a győztes államok leszerelése.

6. Hogyan tettek eleget a győztes államok a kétoldalú szerződésben magukra vállalt leszerelési kötelezettségüknek?
- Sehogy. Genfben egymást követik a leszerelési konferenciák, amelyek nem vezetnek soha semmiféle eredményre. Magyarország gyűlölködő szomszédai pedig közben vígan tovább fegyverkeznek és katonai szövetséget kötnek Magyarország tartós leigázására.

7. A kisantant, amelynek létalapja a Magyarországtól való félelem és a Magyarország ellen való gyűlölet, mennyi katonát tud a 35 ezer főnyi trianoni magyar hadsereg ellen talpraállítani?
- Békeállományban 542 ezret, mozgósítás esetén négymillió 365 ezret.

8. Miért mondjuk azt, hogy a trianoni békeszerződés állandó veszedelme Európa békéjének?
- Azért, mert az erőknek ez az egyenlőtlensége logikus következetességgel vezet az erőszakoskodások felé. A Magyarország ellen kötött titkos katonai szerződésekben például a kisantant-államok arra kötelezték magukat, hogy ha közülük bármelyiket megtámadná egy idegen hatalom, Magyarország ellen akkor is mozgósítanának, a magyar határt akkor is megszállnák, Magyarország területére akkor is benyomulnának, ha Magyarország rögtön bejelentené a semlegességét.

9. A magyar békeszerződés föltételeit megállapító párizsi béketanácsban az antant nagyhatalmak, tehát Anglia, Franciaország és Olaszország döntő szerepet játszottak. Miért járultak hozzá ezek a nagyhatalmak a kegyetlen és igazságtalan békefeltételekhez?
- Azért, mert Magyarország fölosztásában érdekelt kis szövetségeseik, a csehek, románok és szerbek félrevezették és megtévesztették őket.

10. Mivel indokolták ezek a kis szövetségesek Magyarország felosztásának a szükségét?
- Azt állították, hogy Magyarország bűnös volt a háború fölidézésében és ezért Magyarországot meg kell büntetni. A nemzetiségi elvre utaltak és azt vitatták, hogy a trianoni határvonal igazságosabb és jobb nemzetiségi viszonyokat fog teremteni a réginél. E mellett a történelmi jogra is hivatkoztak. Ahány érv, annyi valótlanság. A háborús felelősség fölvetésével, Közép-Európa nemzetiségi térképével és a történelmi joggal nem lehet megokolni Trianont. A földrajzi, gazdasági, kulturális érvek pedig a leghatározottabban Trianon ellen szólnak.

11. Felelőssé lehet-e tenni Magyarországot a háború kitöréséért?
- Nem lehet. Magyarország nem akarta a háborút, hiszen abban nem volt semmi nyernivalója. A világháborút megelőző izgalmas napokban Magyarországot miniszterelnöke, gróf Tisza István képviselte. Amint ezt azóta Charles Tisseyre, a francia parlament tagja is megállapította, Tisza István a bécsi koronatanácson ellenezte a Szerbiának címezett ultimátum elküldését s ő volt az egyetlen államférfi Európában, aki szót emelt a háború ellen. Tisza tiltakozásának azonban nem lehetett sikere, hiszen akkoriban Bécsben az volt a szokás, hogy a legfontosabb dolgokban a magyar kívánságok számbavétele nélkül intézkedtek.

12. Milyen ellenfél volt Magyarország a háború alatt?
- A magyar csapatok bátran megállták a helyüket a különböző harctereken, azt azonban az ellenséges táborban is elismerték róluk, hogy lovagias, nemes ellenfélhez méltóan viselkedtek. A magyar nemzetet soha sem vakította el a gyűlölség. Magyarországon a háború legnehezebb időszakában is tovább olvasták a francia, angol és olasz könyveket az emberek, tovább játszották a francia, angol és olasz színdarabokat a színházak. És Magyarország volt talán az egyetlen hadviselő ország, ahol az ellenséges államok polgárait nem internálták és nem zavarták meg kenyérkereső munkájukban.

13. Abban az időben, amikor a hadiszerencse a központi hatalmaknak kedvezett, gondolt-e Magyarország arra, hogy imperialista terjeszkedéssel hasznát lássa az esetleges győzelemnek?
- Magyarország annyira nem gondolt erre, hogy valahányszor alkalma nyílt rá, a leghatározottabban tiltakozott mindenféle annexió ellen. Szerbia teljes legyőzése után, 1915. decemberében, Tisza István miniszterelnök Ferenc Józsefhez benyújtott memorandumában, Vilmos császár tanácsával szemben is hevesen tiltakozott az ellen, hogy a monarchia annektálja Szerbiát. Amikor pedig 1918. májusában Románia különbékét kötött a központi hatalmakkal, Magyarország megelégedett a Kárpátok lakatlan és terméketlen vidékén megszabott, önvédelmi célokat szolgáló, jelentéktelen határkiigazításokkal.

14. Közép-Európa összekeveredett nemzetiségei szempontjából jobb helyzetet teremtett-e a trianoni szerződés a háború előttinél?
- Szó sincsen róla. Az elszakított tótok tiltakoznak az ellen, hogy a csehekkel egy nemzetnek tekintsék őket. Az elszakított horvátok pedig tagadják, hogy ők ugyanegy nemzetet alkotnának a szerbekkel. A tótok is, a horvátok is nemzetiségnek tekintik magukat új hazájukban. De ha el is hisszük a győzőknek, hogy a tótok csehszlovákok, a horvátok pedig jugoszlávok, az elszakított néptömegben 7.258.000 "fölszabadított" lakosra 6.113.000 olyan volt magyar állampolgár esik, aki nem cseh, nem tót, nem román, nem szerb és nem horvát, aki elnyomott idegen az új államalakulatokban. Horvátországot nem számítva, Magyarországtól elszakítottak több mint tízmillió lakost. Ennek a tízmillió lakosnak csak 47 százaléka fajrokon azokkal az államokkal, amelyekbe bekebelezték őket. 53 százalék az illető utódállamtól idegen.

15. Mennyi tiszta magyarajkú lakost szakított el Magyarországtól a trianoni békeszerződés?
- Elszakított összesen 3.424.000 magyarajkú lakost. Ebből Csehszlovákiába került 1.084.000, Romániába 1.705.000, Jugoszláviába 564.000, Ausztriába 65.000. Vagyis Trianon a magyar népnek 33,5 százalékát arra kényszerítette, hogy ellenséges indulatú idegen uralom alatt éljen. A trianoni békeszerződés ebből a szempontból is fölháborítóbb és kegyetlenebb, mint a többi békeszerződés. Mert amíg a versaillesi szerződés húsz németajkú állampolgárból elszakított egyet, a neuilly-i békeszerződés húsz bolgárajkú állampolgárból szintén egyet, a trianoni békeszerződés húsz magyarajkú állampolgárból hetet ítélt keserves idegen rabságra.

16. Nemzetiségi szempontból mi a trianoni szerződés legkirívóbb igazságtatansága?
- Az, hogy több mint másfélmillió olyan magyart szakított el tőlünk, akinek a lakóhelye szorosan és közvetlenül összefügg a Csonka-Magyarországnak meghagyott területtel.

17. Miért kellett ezeket mégis elszakítani Magyarországtól?
- A legtöbbször a már említett stratégiai okokból. Máskor a szomszédok kapzsisága miatt. Azért, hogy a szerbek, románok vagy csehek megkapjanak egy-egy vasúti vonalat, vagy egy-egy jól termő vidéket.

18. Talán az elszakított népek kívánsága volt, hogy a magyar állam testéből kiválva, idegen országokhoz csatlakozzanak, s a népek önrendelkezési jogának az érvényesítése követelte meg Magyarország földarabolását?
- Az elszakításra ítélt népeket meg sem kérdezték, hogy mit akarnak. Azt a követelést, hogy az elszakított területen népszavazást rendezzenek, a magyar békedelegáció állította föl a békefeltételekre válaszoló jegyzékében. A győzők béketanácsa azonban ezt a kívánságot elutasította. Az egyetlen elszakításra ítélt hely, ahol az Ausztriával kötött külön megegyezés alapján mégis tartottak népszavazást, Sopron és környéke volt. Ez a terület pedig nagy többséggel a magyar állam kötelékében való megmaradás mellett nyilatkozott.

19. Miért idegenkedtek a győzők a népszavazás elrendelésétől?
- Erre megfelelt Tardieu, Franciaország mostani miniszterelnöke, aki a "La paix" című könyvében ezt írja: "Választanunk kellett a népszavazás és Csehszlovákia megalkotása között." A győzők nagyon jól tudták, hogy nemcsak a Csehszlovákiának juttatott Felvidék, hanem az elszakításra ítélt területek lakossága mindenütt a soproniakkal egyenlő hűséggel tartott volna ki régi hazája mellett.

20. Azokat az államokat, amelyek Magyarország testén osztoztak, a kisebbségi szerződések kötelezik arra, hogy tiszteletben tartsák a nekik juttatott nemzeti kisebbségek emberi és állampolgári jogait. A kisebbségi jogok szempontjából jobb ma a helyzet Közép-Európában, mint amilyen volt a háború előtt, amikor még nem jelentett nemzetközi kötelezettséget a kisebbségi jogvédelem?
- A békebeli Magyarországra csak ráfogták, hogy elnyomta nemzetiségeit. Ennek az ellenséges vádnak legjobb cáfolata, hogy a háború előtti Magyarországon a kisebbségek mind gazdasági, mind kulturális téren fölvirágoztak és megerősödtek. Azok az államok azonban, amelyek a trianoni szerződésből hasznot húztak, valóban elnyomják és a legdurvább eszközökkel sanyargatják a nekik juttatott idegen ajkú állampolgárokat. Ebben nem akadályozza meg őket a kisebbségi szerződésekben lefektetett jogvédelem.

21. A kisebbségi szerződéseket a Népszövetség garanciája alá helyezték. Az elnyomott kisebbségek miért nem mennek Genfbe a panaszukkal?
- Azért nem, mert valahányszor Genfbe mentek, soha sem értek el semmiféle orvoslást. Odahaza azonban elnyomóik kegyetlen bosszút álltak rajtuk azért, hogy panaszkodni mertek. A Népszövetség részéről megállapított eljárási szabályok eleve kizárják azt, hogy Genfben komolyan érvényesüljön a kisebbségi jogvédelem.

22. Ki mellett szól a történelmi jog?
- Magyarország mellett szól és Trianon ellen. Nem igaz az, hogy a honfoglaló magyarok a tótok és románok leigázásával teremtették meg a birodalmukat. A honfoglaló magyarok ezen a területen nem találtak pontos határokkal rendelkező államalakulatokat. Európának az a darabja, amelyen birodalmukat megalapították, legnagyobb részében lakatlan terület volt. Ezeréves birtoklás szól a magyar nemzet joga mellett és az a hála, amellyel Európa a magyar nemzetnek a keleti barbár betörések visszaveréséért és a nyugati civilizáció megvédéséért tartozik.

23. Talán földrajzi szempontok indokolták az ezeréves egység megbontását?
- A földrajzi szempontok az ezeréves egység megbontása ellen szóltak. A világháború előtti Magyarország, amint ezt Reclus, a hírneves francia geográfus is megállapította, a legtökéletesebb földrajzi egység képét mutatta. Ezt a tökéletes földrajzi egységet rombolta szét a trianoni szerződés, amely ötfelé tépte a Kárpátok karéjával övezett zárt területet és szétszaggatta a világ legegységesebb folyóhálózatát.

24. Akkor talán olyan újabb gazdasági rendet sikerült teremteni a háború előtti Magyarország fölosztásával, amely a régi állapotnál jobban szolgálja Európa és az érdekelt földterület lakosainak az érdekeit?
- Ellenkezőleg. Addig, amíg a háború előtti Magyarország ideális gazdasági egység volt, amelyben az egyes részek termelése és szükséglete kiegészítette egymást, a trianoni katasztrófa, amikor a hosszú évszázadok során egymásra utalt területeket elszakította egymástól, megnyomorította és küzdelmes szegénységre ítélte nemcsak Csonka-Magyarországot, hanem az elszakított területek lakosságát is.

25. Miért mondjuk, hogy Csonka-Magyarországot és a tőle elszakított területek lakosságát egyformán megnyomorította Trianon?
- Azért, mert a búzatermő Alföld és az erdőkben, bányákban, havasi legelőkben bővelkedő hegyes vidék népe Nagy-Magyarország korszakában kölcsönösen jól járt azzal, hogy terményeit egymással kicserélhette. Az Alföld a hegyes vidéknek, a hegyes vidék az Alföldnek dolgozott. Most, hogy a trianoni határ tiltó sorompói zárják el őket egymástól, az Alföld és a hegyvidék egyformán szenved és nélkülöz.

26. Milyen gazdasági következményei lettek a trianoni békének a tőlünk elszakított részeken?
- Romboló következményei lettek. A Romániának és Szerbiának juttatott részeken a magyar uralom idejében virágzó közgazdasági élet tönkrement ezeknek az országoknak a korrupciója és alacsonyabb rangú gazdasági konstrukciója következtében. A Csehországnak juttatott Felvidéken pedig a prágai kormány a történelmi Csehország iparának védelmében tudatosan tönkretette azt a reményteljesen fejlődő ipart, amelyet a magyar kormánytámogatás hozott létre.

27. Milyen következményei lettek a trianoni békének Csonka-Magyarországon?
- A trianoni szerződés a régi egység szétszakításával megbénította a Magyarországnak meghagyott rész gazdasági fejlődését. Csonka-Magyarországot a szerződés megfosztotta a legfontosabb nyersanyagok egész sorozatától. A háború előtt Magyarországnak több mint 15.000 katasztrális hold erdőterülete volt. Ebből alig maradt meg ezernyolcszáz hold. Elvesztettük vasbányáink túlnyomó részét: ma Magyarországon 21 millió métermázsa vasérc helyett csak 2 és félmilliót termelnek. Elvették minden sóbányánkat. Európában ma Magyarország az egyetlen ország, amely nem tud sót termelni. Elvették legtöbb szénvidékünket, elvették a vízierők kihasználására alkalmas folyóinkat, elvették minden arany- és ezüstbányánkat, elvették azokat a földgázkutakat, amelyeket magyar pénzen a magyar tudomány nyitott meg a háború előtt. Elzárták országunkat a tengertől és a tengeri forgalom előnyeitől. Se vége, se hossza azoknak a veszteségeknek, amelyek gazdag és boldog országból szegény és boldogtalan országgá tették Magyarországot.

28. Esetleg általános kultúrérdekeket szolgált a háború előtti Magyarország elpusztítása, a háború előtti Magyarország elszakított részeit fejlettebb országokhoz csatolták, amelyek magasabb kultúrszínvonalú életet tudtak biztosítani a magyar állampolgárságuktól megfosztott lakosoknak?
- Erre helyettünk feleljen lord Newton, az angol felsőház tagja, aki 1920. március 30-án mondott beszédében megcáfolhatatlan érvekkel bebizonyította, hogy "a békeszerződés tizenkétmillió embert deportált magasabb kultúrából alacsonyabb kultúrába". Magyarország szétdarabolása tehát nem nyeresége, hanem érzékeny vesztesége volt az európai kultúrának.

29. Miért fogadták el a magyarok mégis ezt a kegyetlen és igazságtalan békeszerződést?
- Azért, mert nem tehettek egyebet, mert új megszállással, új háborúval fenyegették meg őket. Maga a békeszerződés nem két, szabadon egyezkedő fél megállapodásának eredménye volt, hanem egyoldalú békeparancs. A Párizsba küldött magyar békedelegáció a jegyzékek tömegét szerkesztette a békefeltételek tarthatatlanságának és elfogadhatatlanságának a bizonyítására. Ezeket a jegyzékeket azonban senki el nem olvasta, az érveket senki meg nem hallgatta. Az eredeti feltételeken semmit sem enyhítve erőszakolták ki a békeszerződés aláírását. 1920. novemberében pedig az érdekelt hatalmak ultimátumszerű jegyzékben sürgették meg a békeszerződés ratifikációját. A magyar nemzetgyűlés azonban ekkor is csak a Millerand-féle kísérőlevél ígéretére hivatkozva járult hozzá a békeszerződés becikkelyezéséhez.

30. Mit ígért a Millerand-féle kísérőlevél?
- Azt ígérte, hogy ha a határmegállapító bizottságok úgy találják, hogy a megállapított határ egyik vagy másik ponton nem felel meg a néprajzi és gazdasági kívánalmaknak, a Nemzetek Szövetségének bevonásával orvosolni fogják az ilyen nyilvánvaló igazságtalanságot.

31. Hogyan váltották be a Millerand-féle kísérőlevélben foglalt ígéretet?
- A Millerand-levélben foglalt ígéretet az antant legfőbb béketanácsa annyira nem vette komolyan, hogy annak a végrehajtására - amint ezt hivatalos jegyzőkönyvek bizonyítják - nem is adott a határmegállapító bizottságoknak utasítást.

32. A Millerand-kísérőlevél ígéreteire hivatkozva, kértek-e a határmegállapító bizottságok magyar tagjai határkiigazitást?
- A határmegállapító bizottság magyar tagjai, a Millerand-levélre hivatkozva, száz és száz esetben kérték a kijelölt határ megváltoztatását.

33. Hány esetben teljesítette a határmegállapító bizottság ezt a kérést?
- A cseh, a román és a jugoszláv határ mentén egyetlenegy esetben sem. A Millerand-levél ígéreteinek csak Ausztriával szemben volt hatásuk.

34. A győzők táborában osztatlan tetszéssel találkozott-e a trianoni szerződés?
- Éppenséggel nem. Az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása megtagadta a trianoni szerződés ratifikációját és ezzel tiltakozott a szerződésbe foglalt igazságtalanságok ellen. Olaszország képviselői már a béketárgyalások során igyekeztek enyhíteni a lehetetlen területi intézkedéseken - természetesen sikertelenül. Az olasz közvélemény pedig már az első pillanatban az igazságtalanul kifosztott Magyarország mellé állott. A ratifikáció alkalmával mind az angol, mind a francia törvényhozó testületekben éles támadások hangzottak el a trianoni szerződés képtelen intézkedései ellen; a kormányférfiak mind a két országban a Millerand-kísérőlevél ígéreteire hivatkozva igyekeztek az igazságos lelkű és világos elméjű emberek aggodalmait eloszlatni.

35. Mi volt abban az időben Briandnak, Franciaország mostani külügyminiszterének a véleménye a trianoni szerződésről?
- Briand, aki abban az időben nemcsak külügyminisztere, hanem miniszterelnöke volt Franciaországnak, a ratifikációs vita során kijelentette, hogy a magyar határokat "bizonyos fokig önkényesen vonták meg", de azok "nem feltétlenül véglegesek", mert "bizonyos kiigazításokra lesz szükség". Briand tehát a legelsők között vallotta a trianoni szerződés igazságtalanságát és a revízió szükségét.

36. A békeszerződések aláírása óta eltelt tíz esztendő alatt megbékéltek-e a magyar lelkek és megnyugodtak-e abban a sorscsapásban, amelyet rájuk mért Trianon?
- A magyar lelkek nem békéltek meg, nem is fognak megnyugodni addig, amíg Európa nem teszi jóvá azt a bűnt, amelyet Trianonban ellenünk elkövettek.

37. Fegyveres erőszakkal akarja a magyar nemzet megváltoztatni a trianoni határokat?
- Szó sincsen róla. A megcsonkított és leszerelt Csonka-Magyarország nem is volna képes arra, hogy a rossz lelkiismeretükben folytonosan fegyverkező és egymással szövetségi viszonyban lévő szomszédai ellen háborút viseljen. Magyarország nem a földi fegyverekben bízik. Hanem az igazság erejében. Addig azonban, amíg a népek lelkiismerete föl nem ébred, addig, amíg a mi igazságunk nem győzedelmeskedik, maradunk az, ami ma vagyunk: fájó és tüzelő kelevény Európa testén. A magyar kérdés igazságos megoldása, a trianoni béke revíziója nélkül Európa nem nyerheti vissza békebeli egészségét és nyugalmát, mert az ilyen gennyedő sebek veszedelmesek: állandó lázzal járnak és általános fertőzéssel fenyegetnek.

38. A diplomácia mai eszközei és intézményei módot adnak-e arra, hogy a trianoni szerződés revíziója békés úton megtörténhessék?
- Igen is módot adnak rá. A Nemzetek Szövetségének alapító okirata, a békeszerződésekbe is becikkelyezett Alapokmány 19. §-ában kimondja, hogy a Népszövetség közgyűlése "időnként fölhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződések és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetné". Lloyd George, aki részt vett a békefeltételek megállapításában és a népszövetségi Alapokmány megszerkesztésében, tanúsítja, hogy ennek a szakasznak a beiktatásával a békeszerződések megalkotói eredetileg is már a revízió lehetőségére gondoltak.

39. A trianoni béke életbeléptetése óta eltelt tíz esztendő alatt haladt-e előre a revíziós gondolat?
- Örömmel megállapíthatjuk, hogy igenis előrehaladt. Tíz esztendővel ezelőtt a kifosztott és megalázott magyar nemzet egyedül állott a népek nagy gyülekezetében, senki sem volt a barátja, senki sem volt a pártfogója, a külföldi közvélemény úgyszólván nem is sejtette, hogy Magyarországgal méltatlanság és igazságtalanság történt. Az utolsó időben azonban kezd a helyzet a mi javunkra megváltozni. Amióta Mussolini az olasz hivatalos politika programjává tette a revíziót, amióta Anglia hatalmas újságkirálya, Rothermere lord lapjaiban hirdeti a trianoni szerződés kegyetlen és igazságtalan voltát, egyre szélesebb körben lesznek figyelmessé a magyar tragédiára, egyre többen érzik annak a szükségét, hogy a Magyarország ellen elkövetett igazságtalanságot jóvátegyék.

40. Mi a magyar kormánynak a revízió kérdésében elfoglalt hivatalos álláspontja?
- Bethlen István miniszterelnök az utolsó évek alatt számtalan parlamentben és parlamenten kívül elmondott beszédében, továbbá igen sok újságnyilatkozatban kifejtette, hogy a magyar kormány követeli a trianoni béke revízióját. 1930. novemberében a New York Times számára adott interjújában pedig már pontosan megjelölte a kívánt revízió kereteit is. Eszerint Magyarország követeli a magyar nemzetiségű országrészek visszaadását, a többi területre vonatkozólag pedig a népszavazást. Emellett azonban Bethlen István minden egyes esetben hangoztatta, hogy a magyar kormány egyelőre nem tartja időszerűnek a revízió kérdésének hivatalos fölvetését.

41. Mit kell tennünk, hogy a revíziós mozgalom sikerét előmozdítsuk?
- Elszánt akarattal ragaszkodnunk kell a trianoni szerződés revíziójának a követeléséhez. Valahányszor külföldön utazunk, valahányszor külföldi emberrel beszélünk, föl kell használnunk az alkalmat arra, hogy őt a Magyarország ellen elkövetett igazságtalanság felől felvilágosítsuk. Fölösleges, hogy ilyen esetekben a szenvedély hangját használjuk, mert az igazság a maga erejével győz. Kerüljük tehát a haragos kitöréseket és elégedjünk meg a hűvös magyarázat hangjával. Legyünk rajta azonban, hogy minél több súlyos érvet tudjunk fölsorakoztatni a magunk igaza mellett. Ebből a célból tanuljuk meg jól mindazt, amit az "Igazságot Magyarországnak!" című album magába foglal, különösen pedig tanuljuk meg jól Trianon Kiskátéját.