 | Magyarország történelme és kultúrája Trianon ellen.
Az itt következő lapokon Magyarország mozgalmas
történetére visszaemlékeztető művészi képek reprodukciói váltakoznak a
magyar kultúra emlékeivel. Ezer év dicsősége, ezer év szenvedése és küszködése,
ezer év kultúrértéke elevenedik meg emlékezetünkben. Az egész magyar történelem.
Mit szól ez a történelem Trianonhoz? Találhatók-e
érvek az elmúlt évezred alatt, amelyek Európa és a népek általános fejlődésének
szempontjából indokolttá teszik a trianoni megcsonkítást, érthetővé teszik
azt a kegyetlenséget, amellyel Európa új rendezése alkalmából a magyar
nemzet életereit elkötözték? Hasznos, értékes tagja volt-e a magyar nemzet
az európai népek kultúrközösségének? Új értéket jelentett-e az európai
népek családjában? Volt-e sajátos kultúrája, új színt, új árnyalatot jelentett-e
ez a kultúra a művelt népek nagy kultúrközösségében?
Ezekre a kérdésekre kell feleletet kérni a
magyar történelemtől.
A magyarok bejövetele.
A hunok és avarok nyomában, a népvándorlás
gomolygó emberhullámainak sodrásában, a kilencedik század végén jelent
meg a magyarság mai lakóhelyén. Ez volt az utolsó nagyobb áradása a
nagy népvándorlásnak. Hosszabb-rövidebb pihenők után Ázsia rejtelmes mélységeiből
érkezett az új nép a történelem színpadára. A történetírók mindössze százezerre
teszik a vereckei szoroson beáramló magyar törzsek létszámát. Gyermekekkel,
asszonyokkal, öregekkel együtt. Amiből az következik, hogy a honfoglaló
magyarságnak mindössze a negyedrésze, tehát huszonötezer ember mehetett
harcos férfi számba. Ez a maroknyi nép rövid pár év alatt hogyan foglalhatta
el, hogyan szállhatta meg a történelmi Magyarország egész területét? Csak
úgy, hogy ezen a területen nem talált komolyan számbavehető szervezett
államhatalomra. Csak úgy, hogy azon a területen, amelyet a rákövetkező
ezer év alatt birtokában megtartott, a magyar nép nem talált számottevő
szervezett népcsoportra. Az itt-ott szétszórt avar maradványokon kívül
csak nagyon gyéren lakó szlávság népesítette be a Kárpátok karélya közé
zárt területet. Ószlavon, pannonszláv törzsek, más törmelék népek szervezetlen
zűrzavarába érkeztek meg a honfoglaló magyarok, akik sehol sem találhatták
meg azt a szláv birodalmat, amelyről cseh történetírók és a szlávbarát
Denes francia professzor ábrándoznak. A félköralakban elterülő hegyvidéket
akkoriban sűrű erdőségek borították. Nagyobbrészt néptelen ősvadon volt
arrafelé mindenütt. Az "Igfon-erdőn", a mai Királyhágón túl is legfeljebb
a szélesen kitáguló középső vidéken, a Mezőségen találhattak valami gyér
lakosságra. De nyomát sem láthatták azoknak a bizonyos dákoknak, akik
a mai románok nagyralátása szerint a rómaiak utódai és az ő őseik voltak.
A IX. század utolsó évtizedében új nép jelent meg Európa küzdőterén:
895. őszén az Etelközből kiköltözött magyarság benyomult a vereckei hágón
az avarok felbomlott országába, a tiszamenti síkságra, meghódolásra kérnyszerítette
az itt lakó különböző népmaradványokat és Árpád vezérletével öt év alatt
megalkotta a Kárpátok karéjában a magyar birodalmat. Ez a nép ezer éven
át tántoríthatatlanul ragaszkodott az Árpád alapította országához, előharcosa
lett a nyugati keresztény kultúrának és évszázadokon keresztül hősiesen
állt őrt Kelet kapujában, hogy minden pogány támadástól megvédelmezze a
művelt Nyugatot, a kereszténységet. Ezekben az évszázados harcokban kétszer
csaknem elvérzett: a tatárokkal szemben és Mohácsnál a törökkel viaskodva.
Jutalma hűségéért, önfeláldozásáért a művelt Nyugattól az lett, hogy Trianonban
szétdarabolták az ezeréves magyar állam testét és nagyobbik részét szétosztogatták,
minden emberi jog és történelmi igazság ellenére, múlt nélküli, mondvacsinált
új államok közt, amelyek kultúra dolgában messze alatta maradnak az ezeréves
régi Magyarországnak. Munkácsy Mihály, a múlt század legnagyobb festőművésze,
a magyar kormány megbízásából Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére
óriási méretű képben örökítette meg a Honfoglalást. A képen a fehér lovon
ülő Árpád előtt a szláv és egyéb törzsek küldöttei hódolnak. Árpádot és
kíséretének legtöbb tagját a 90-es évek magyar közéletének nevezetes alakjairól
mintázta Munkácsy. A Honfoglalás ma a parlament elnöki fogadótermének főfalát
díszíti.
|
A magyarság történelmi hivatása.
Azóta, hogy a nyugatrómai birodalom kivonult
Dáciából és Pannóniából, hosszú századokon keresztül nyugtalan bizonytalanság
volt az úr ezen a területen. A római uralmat fölváltotta a hunok birodalma,
a hun birodalom bukása után mintegy száz esztendeig a germán származású
gótok, longobárdok, gepidák igyekeznek itt megvetni a lábukat. De hiába!
Valamivel ellentállóbbnak mutatkozik a magyar fajjal rokonságot tartó avarok
birodalma. De az is összeomlik Nagy Károly csapásai alatt. Délről a bolgárok,
északról a lengyelek, nyugatról a morvák állnak lesben, hogy a germán törzseket
megelőzve birtokukba vegyék a Duna-Tisza közének termékeny területét.
A napjainkig tartó germán-szláv vetélkedés előjátéka folyik itten, amikor
megjelennek a honfoglaló magyarok és a vitás területen megtelepedve úgy
a szlávságot, mint a germánságot megakadályozzák abban, hogy a Kárpátok
övezte, hatalmas folyamokkal megvédett területen, Európa szívében fellegvárat
építsenek ki maguknak a világuralom megszerzése, Európa elszlávosítása
vagy elgermánosítása érdekében.
Íme: a magyarság már megjelenésének első pillanatában
történelmi hivatást teljesít: egy évezredre biztosítja Európában a germán
és szláv népek egyensúlyát.
A magyarság államalkotó ereje.
Miért sikerült a magyaroknak az, ami nem sikerült
a hunoknak, a gótoknak, a longobárdoknak, az avaroknak? Miért tudtak századokig
fennmaradó tartós birodalmat teremteni azon a területen, amelyen már annyi
hasonló kísérlet összeomlott? A siker titka: a magyar faj államalkotó
ereje, ösztönszerű megértése azoknak a követelményeknek, amelyek fennmaradását
biztosíthatták. A laza törzsrendszer erősebb szervezetbe foglalása, a nyugatot
háborgató rablóhadjáratok megszüntetése, a keresztyénség fölvételével elszakadás
Ázsiától, csatlakozás a nyugati civilizációhoz. Mindez a letelepedést követő
első század eredménye. Bármelyik lépésnek az elmulasztása a pusztulást
eredményezte volna. Mint ahogy a magyarság letelepedése előtt elpusztultak
itt a hunok, gótok, avarok. Ennek a fejlődésnek a betetőződése
Szent István királyságának megalapítása. Az új Szent István-féle állam sok
tekintetben hasonlít Európa akkori uralmi formájához, a hűbéri államhoz,
de attól sok eltérő tulajdonságot mutat. Szent István igen erősen kiépíti
a központi hatalmat, mindenkit alárendel a király uralmának. A királyság
az egyetlen hatalom; a központ és az országrészek, a király és az országrészeket
kormányzó nagyurak azonban nem magánjogi, hanem közjogi viszonyban vannak
egymással. Az a magánjogi természetű függő viszony, amelyen a francia,
német és olasz középkori hatalom fölépült, ismeretlen Magyarországon.
Új, egészen sajátos közjogi fejlődés csíráit látjuk itten. Ez is új szín, új
érték az akkori Európában és az egyetemes jogi fejlődésben.
A magyar faj államalkotó erejének másik eleme
az a szilaj dac, amellyel a maga függetlenségét mindenkivel szemben megvédelmezte.
Szent István elfogadja a pápa kezéből a koronát. De nem lép vele hűbéri viszonyba.
A Magyar Szent Korona.
A magyar nemzet legszentebb ereklyéje. Két részből van összetéve.
Felső részét II. Sylvester pápa ajándékozta Szent István királynak, Kr.
u. 1000-ben, elismeréséül annak, hogy a magyarság a nyugati keresztény
kultúra nemzeteinek a sorába lépett. Az alsó részt, amely nyitott korona,
Dukas Mihály görög császár ajándékozta I. Géza királynak, Kelet elismeréséül
Magyarország kulturális törekvései iránt. A Sylvester-korona négy pántját
drágakövek közt nyolc apostol zománcos képe díszíti, fent a kereszt alatt
Krisztus zománcos képe van. Az alsó bizánci származású korona hegyes és
gömbölyű oromzatain is zománcos képdíszítések vannak, elöl középen a Megváltó
Krisztus képe, átellenben a korona hátsó részén Dukas Mihály képe. A korona
karimáján Konstantin trónörökös, Géza király, Szt. Demeter, Szt. György,
Szt. Mihály, Szt. Gábor, Szt. Demjén és Szt. Kozma zománcképeit látni.
A Szent Korona az állami főhatalom birtokosa. Magyarország uralkodója csak
az lehet, akinek homlokát a Szent Korona érintette. A Szent Koronában egyesültek
egy évezreden át a Magyar Szent Korona országai, míg azokat a trianoni
béke szét nem szakította és természetellenes kapcsolatokba nem kényszerítette.
|
A Magyar Szent Korona az első királyság idején. A címer még az apostoli
kettős kereszt, felette a Sylvester pápa adományozta korona. Szimbóluma
ez annak, hogy a magyarság keresztény hittel és türelemmel indult állami
élete nagy jövője elé. - Benczúr Gyula rajza.
|
A Magyar Szent Korona diadalma teljében. A korona már teljes, kettős,
a Sylvester-korona egyesült a Dukas Mihály bizánci császár által küldött
koronával és eszmei fényével behinti Nagy-Magyarország címerpajzsát, a
Magyar Szent Korona összes országainak egyesített címerét. - Benczúr Gyula
rajza.
|
A német császárság abban az időben hűbéri jogokat követelt magának
az összes keresztyén országok fölött. A magyar királyok ezt a jogot soha
el nem ismerték, a Duna mentében kelet felé terjeszkedő germán hadakkal
véres háborúkat viseltek. Ennek az erélyes és okos magatartásnak lehetett
tulajdonítani, hogy Magyarország egyre hatalmasabb és konszolidáltabb ország
lesz, a XII. században pedig már Közép-Európának valóságos kristályosodási
pontja, a legerősebb és a legjobban megszervezett birodalom, amelynek a
gazdagságáról többször említést tesznek az itt megforduló idegenek.
Az aranybulla: a kontinens legrégibb alkotmánya.
A fejlődés természetesen nem megy simán. A
bölcs és nagy királyokat követik a gyenge és rossz királyok, trónöröklési
vetélkedések, a király és a nemes urak közötti harcok sokszor megzavarják
az ország békéjét. De ezek között a harcok között is a magyar alkotmányos
jogfejlődés megy tovább a maga útján, 1222-ben létrehozza az aranybullát,
amely 31 pontban szól a király, a királyfi, a nemesség, a főpapság, a zászlós
urak, a megyei ispánok, az idegenek, a nem nemesek, a hadsereg, a bíróságok
jogviszonyáról. A hét évvel idősebb angol Magna Charta mellett, amelyre
joggal annyira büszke az angol nemzet, a magyar aranybulla Európa legrégebbi
alkotmánya. Tartalomra nézve a kettő majdnem ugyanaz. Külön utakon ugyanahhoz
az eredményhez érkezett meg az angol és a magyar jogfejlődés.
A középkori Magyarország még nemzeti állam.
Ellenséges oldalról gyakran szokták hangoztatni,
hogy Magyarország már Szent István korában nemzetiségi állam volt. És ezt
az állítást azzal a tanáccsal igyekeznek igazolni, amelyet Szent István
Imre fiához intézett intelmeiben így fejezett ki: "Az egy nyelvű és egy
erkölcsű ország elmaradott és törékeny." Sokan azt értették ki ebből a
tanácsból, hogy a nagy király a nemzetiségekkel való jó bánásmódra oktatta
ki fiát, a trónörököst. Holott István király tanácsa azokra a bevándorló
idegenekre vonatkozik, akik nyugatról érkezve, a nyugati kultúra szokásait,
mesterségeit és művészeteit terjesztették el Magyarországon. Nem magyar
forrásra, osztrák történetíróra hivatkozunk, Fricker Adolfra, aki megállapította,
hogy Magyarország mai területén az első századokban "hasonlíthatatlanul"
nagyobb volt a magyar anyanyelvűek száma, mint a tizenkilencedik században
és a magyarság mellett más nyelvű nemzetiségek igen jelentéktelen mértékben
mutatkoztak. Czoernig, a másik kitűnő osztrák statisztikus és fajtörténész
pedig azt állapítja meg, hogy történelmünk első századaiban a Dráva és
Száva között, a Bánátban, a Marostól délre és szétszórva a hegyekben mindenütt
magyarok laktak, a magyarság tehát sokkal nagyobb részt foglalt le magának
az ország területéből, mint manapság.
Ha nem zúdul ránk a tatárjárás és a mohácsi
vész emberirtó nagy csapása, Magyarország ma legalább harmincmillió népességgel
Közép-Európa legnagyobb állama s fekvésének helyzeti energiájából,
faji képességeiből kifolyólag egyik legerősebb faktora az európai politikának.
Az első nagy csapás: a tatárjárás.
Az első nagy csapás volt a tatárjárás.
Ez bontja meg először Magyarország egységes etnikai képét. A tatárok főképpen
a síkvidéken gyilkoltak és pusztítottak, tehát azon a területen, amelyen
a magyarság telephelyei voltak. A Duna-Tisza köze teljesen elnéptelenedett.
Ide telepíti be IV. Béla a kunokat, akik később teljesen elmagyarosodnak.
Ebben az időben mutatkoznak Erdélyben az első beszivárgó román pásztorok,
Magyarország északi vidékét pedig kezdik benépesíteni a fehérhorvátok és
a lengyel fajtájú szlávok. Ezeknek az utódaik a felvidéki tótok,
akik a magyar védelem alatt mind a mai napig megtartották ősi nyelvüket,
míg a Morva és Odera folyók felső völgyeiben maradt fajtestvéreiket teljesen
elcsehesítették a csehek. A magyar faj óriási vitalitásainak bizonysága,
hogy a tatárdúlás pusztításait és az azt követő idegen beözönlést, hála
nagy szaporaságának és beolvasztóképességének, hamarosan kiheverte. A
XV. században a magyarság már ismét 3-4 millió lelket számol és az ország
lakosságának körülbelül 75-80 százalékát teszi. Pedig közben egyre
tovább tart az ország törzsnépességének idegen jövevényekkel való fölhígítása.
A mai Bereg és Máramaros megyék hegyes vidékein ebben az időben telepednek
meg a tatárüldözés elől menekülő ruthének, a huszita üldözések elől
csehmorvák vándorolnak be Magyarország északnyugati részébe, a török veszedelem
jelentkezésével egyidejűleg nagyobb arányúvá lesz a román bevándorlás s
megkezdődik a szerbek beszivárgása is.
A török seregek 1456-ban megostromolták a magyar Nándorfehérvárat,
amely a keresztény Európa legdélibb bástyája volt a pogány hódító törekvésekkel
szemben. A vár fokára már majdnem feljutottak a törökök, az egyik pogány
harcosnak már csaknem sikerült kitűzni a félholdas, lófarkas török kopját,
amikor Dugovics Titusz, Hunyadi János védőseregének fiatal vitéze, a törököt
példátlan önfeláldozással magával rántotta a mélységbe s ezzel megakadályozva
a lófarkas zászló kitűzését, megmentette a várat. A képen az ádázul viaskodó
vitézek mögött látni a magyar lobogót, amint magasra emelik, hirdetve a
török támadás meghiúsulását. Nándorfehérvár később - annak a nemzetnek
nagylelkű hozzájárulásával, amelyet Trianonban hódító politikával vádoltak
- Belgrád néven Szerbiához került és ma Jugoszlávia fővárosa. Ezzel szemben
a szerbek elvették tőlünk dúsan termő Délvidékünket, ahová annak idején
jószívűségből engedtünk szerbeket letelepülni. - A kép Wagner Sándor festménye,
a budapesti Szépművészeti Múzeumban. C. Könyves Kálmán, Bp.
|
Az Anjouk és Mátyás király alatt Magyarország
egyike a leghatalmasabb középkori államoknak. Budavára a reneszánsz
műveltség egyik fényes gócpontja.
A nagy reneszánsz király, Hunyadi Corvin Mátyás, félelmetes
hadvezér volt, akinek uralkodása alatt Magyarországgal egyetlen európai
állam sem vetekedhetett jelentőségben. Udvarában Európa legkiválóbb tudósait
és művészeit gyűjtötte egybe. Írókat, költőket, tudósokat, építészeket,
festőket foglalkoztatott. Kultúra tekintetében is Európa legelső helye
volt Mátyás udvara. Benczúr Gyulának ez az olajfestménye, amely a budapesti
Ernst Múzeumban van, Mátyás királyt feleségével, Beatrice nápolyi királylánnyal
tudósai és művészei társaságában ábrázolja.
|
Mátyás legyőzi Holubárt. Holubár cseh bajnok erejéről legendák
keringtek a nép között, amikor megjelent Budán, a fiatal Mátyás udvarában,
hogy részt vegyen a lovagi harcjátékokban. Hogy a magyar lovagság becsületét
megmentse, Mátyás - mint ismeretlen lovag - megvívott a kérkedő csehvel
s nyergéből kivetette Holubárt, aki kezét törte. Képünk, Wagner Sándor
festőművész alkotása, azt a jelenetet örökíti meg, amint a győztes Mátyás
király átveszi a királynétól a babérkoszorút.
|
A reneszánsz korszak erkölcsi züllöttsége azonban a mi uraink között
is érezteti hatását, az ország kezd megérni a mohácsi katasztrófára. Mielőtt
azonban erre rátérnénk, még meg kell említenünk a magyar jogfejlődésnek
két fontos állomását. A XIII. század utolsó évtizedében III. Endre összehívja
az első magyar törvényhozó országgyűlést, amely azután állandósult és ősévé
vált a magyar parlamentarizmusnak, amely ilyen formán mindössze csak
ötven esztendővel fiatalabb az angolnál. Nem túlzás tehát az az állítás,
hogy a magyar alkotmányos fejlődés párhuzamosan haladt az angollal. Másik
korszakot alkotó eseménye a magyar jogfejlődésnek Werbőczy "Hármaskönyv"-e,
amely egybegyűjtötte az ország törvényeit és jogszokásait. Az első magyar
kódex, amely 1517. óta ötvenhat kiadást ért meg s ilyenformán a legtöbbször
megjelent magyar könyv, bizonysága annak a finom jogászi érzéknek, ami
a magyar nemzetet történelme egész folyamán jellemzi.
Második csapás: a mohácsi vész.
A magyar nemzet a kunokkal, besenyőkkel, bolgárokkal
vívott kisebb harcoktól eltekintve, a tatárjárás alkalmával gyakorolta
először azt a dicsőséges, de egyben tragikusan fájdalmas történelmi hivatását,
hogy saját testével fogja föl a kelet felől előretörő barbár népek rohamát
és vére hullásával megvédelmezze a nyugati civilizációt. A XIV. század
második felében belekerülünk a török terjeszkedés szférájába s ettől kezdve
három és félszázesztendőn keresztül a töröktől is mi védelmezzük Európát, a mi
vérünk hullik azért, hogy az iszlám el ne söpörje a keresztyénséget és
a nyugati civilizációt. Ezt a történelmi feladatot dicsőségesen teljesítettük.
Mi magunk azonban elvéreztünk bele.
A török harcok talán kevésbé katasztrofálisak
lettek volna a magyar nemzet számára, ha az oszmán hadak teljes erejű döntő
támadása nem a Mátyás király halálát követő züllött évtizedekben ér bennünket.
A Mátyás erős keze alól kiszabaduló főurak árnyékhatalommá tették a királyi
hatalmat és nyers önzéssel nyomták el a jobbágyot, ami a Dózsa-féle parasztlázadásra
vezetett. Valóságos kiskirályságok keletkeztek az országban mindenfelé.
Ezek a gazdag és hatalmas urak egymás között is megoszlottak. Az ország
lelki szétszaggatottságát növelte, hogy a Habsburgok igényt kezdtek tartani
a magyar trónra s az urak egy része melléjük állt abból a meggondolásból
kiindulva, hogy a török ellen szükség van a Habsburgok támogatására, akik
ekkor mint a Németbirodalom és Spanyolország urai, világhatalmat képviseltek.
Az ország szomorú züllésének és lelki meghasonlásának következménye a mohácsi
vész, aminek nyomában Budavára elesik és az ország kétharmad része török
hódoltság alá kerül. Az ország nyugati és északi része elismeri a Habsburgokat
és ettől kezdve a Habsburgok imperializmusának a céljait szolgálja.
1526-ban Mohácsnál a túlnyomó pogány erő szétmorzsolta a magyar
seregeket. Maga II. Lajos király is ottveszett. Székely Bertalan festménye
azt a jelenetet ábrázolja, amint a vesztett csata után a magyar urak a
Csele patak iszapjában megtalálják a király holttestét. A magyarság a mohácsi
vészt tekintette történelme legnagyobb katasztrófájának, de 400 év után
ezt is felülmúlta a trianoni béke. (C. Könyves Kálmán, Bp.)
|
Dobozi Mihály és hitvese hősi halála. Amikor a mohácsi vész
után a győztes török hadak elözönlötték az országot, Dobozi Mihály magyar
köznemes és harcos társai családjaikkal együtt szekértáborban sáncolták
el magukat. A török túlerő szétverte a tábort, Dobozi lovára kapta feleségét
és menekült. A ló azonban a kettős teher alatt összeroskadt. A hűséges
feleség ekkor könyörögve kérte urát, hogy ölje meg őt, nehogy a törökök
kezére kerüljön. Dobozi tőrével leszúrta nejét, maga pedig szembeszállt
üldözőivel és hősi harc után elesett. - Székely Bertalan festménye a budapesti
Szépművészeti Múzeumban. C. Könyves K., Bp.
|
A törökök 1552-ben ostrom alá fogták Eger várát is. Maroknyi védősereg
védte vitézül a várat a túlerő ellen. A védelemben hősiesen részt vettek
az egri nők is. Az elhulló harcos férj kezéből a feleség kivette kardját
és tovább vívott a pogánnyal, más asszonyok kosarakba rakott köveket, égő
szurkot zúdítottak az ostromlókra. A hős egri nők, akiknek élén Dobó várkapitány
lánya, Dobó Katica állott, diadalmasan meg is védték a megfogyatkozott
őrséggel együtt Eger várát, amely alól a török csúfosan eltakarodott. -
Székely Bertalan festménye a budapesti Szépművészeti Múzeumban. C. Könyves
Kálmán, Bp.
|
A magyar nemzet szabadságharca a lelkiismereti szabadság védelmében.
A magát öncélnak tekintő nemzeti eszme csak
Erdély hegyei között talál menedékre. Az erdélyi fejedelemség keretében
a magyar fajnak most új történelmi hivatás jut osztályrészül: mialatt az
előretörő germán terjeszkedés ellen kuruckodik, egyúttal védelmezőjévé
lesz a lelkiismereti szabadság nagyszerű eszméjének.
A reformáció és ellenreformáció, a harmincéves
háború kora ez, amikor virágkorát éli a vallási gyűlölködés. A vallási
dolgokban való türelmességnek az a példája, amely az úgynevezett tordai
határozatban megnyilvánul, példátlan annak a korszaknak a történetében.
A János Zsigmond királysága alatt álló országrész követei Dávid Ferenc indítványára
1568-ban kimondják a teljes vallásegyenlőséget. A magyar nemzet így adott
példát a vallási türelemre az egész világnak, olyan időben, amikor vallásuk
miatt egész Európában irtották egymást az emberek.
A tordai országgyűlés 1568-ban kimondja a vallásszabadságot.
János Zsigmond választott király baloldalon ül trónszékén és komor méltósággal
hallgatja Dávid Ferencnek, az unitárius vallás legfőbb apostolának szónoklását.
Angol és amerikai unitáriusok jól tudják, ki volt Dávid Ferenc és vallásuk
őséül ismerik el az erdélyi unitáriánizmust. Torda a trianoni békével a
románok uralma alá került. - Körösfői Kriesch Aladár festménye. C. Könyves
Kálmán, Bp.
|
Azt az eszmét, amelyet a tordai határozat
kifejezett, Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre,
II. Rákóczi Ferenc fegyverrel a kezükben is védelmezték és ezzel beírták
nevüket a szabadságszerető emberiség emlékezetébe.
Erdély nagy fejedelmei. 1. Báthory István (1536-1586), aki nemcsak
Erdélynek volt híres fejedelme, de a lengyelek is királyuknak választották
és úgy tisztelik, mint legnagyobb uralkodójukat. 2. Bocskay István, a vallásszabadság
bajnoka. Kolozsvárott született 1557-ben, meghalt Kassán 1606-ban. Mindkét
város urának tisztelte ezt a kiváló hadvezért és nagyeszű politikust. Az
egyik várost most odaadták Romániának, a másikat Csehországnak. A románok
Erdélyben ledöntötték a szobrát s a róla elnevezett teret "elvették" tőle
és beépítették. 3. Bethlen Gábor (1580-1629), Erdély fejedelme, Magyarország
választott királya. Kiváló hadvezér, zseniális diplomata, a tudományok
és művészetek lelkes pártfogója. A harmincéves háborúban kiváló szerepet
játszott. Ez az angol metszet bizonyítja országa határain túlterjedő hírnevét
és tekintélyét.
|
Bethlen Gábor, Erdély fejedelme (1580-1629), a nagy magyar célokért
küzdött a Habsburgokkal, és országát, Erdélyt, a kultúra magas fokára emelte.
Udvarában hazai és külföldi tudósok találtak otthonra. Bethlen Gábor Erdélyét,
amelyet ő emelt a magyar megközelíthetetlenség sziklavárává, a trianoni
békediktátum egyszerűen a románoknak ajándékozta. Madarász Viktor festménye
tudósai körében ábrázolja Bethlent, pompás könyvtártermében, ahol dicsőséges
hadjáratok lobogói szépen megférnek a tudós kutatás eszközeivel.
|
Rákóczi Ferenc, az osztrák abszolutizmus miatt elégedetlenkedő
magyarok vezére, 1700. novemberében levelezni kezdett a francia királlyal,
aki fegyvereket ígért neki, leveleit azonban Bécsben elfogták. Rákóczit
hívei figyelmeztették, hogy meneküljön, de ő nem akarta magára hagyni beteg
fiatal feleségét. Ott fogták el, felesége betegágya mellett Solari császári
tábornok katonái. Ki akarták végezni, de felesége megnyerte börtönének
őreit és sikerült őt megszöktetni. Rákóczi elfogatásának pillanatát Benczúr
Gyula örökítette meg ezen a festményén. C. Könyves Kálmán, Bp.
|
Idegen népek rendszeres betelepítése az elpusztult országba.
Mindezek a dicsőséges szabadságharcok azonban
éppen úgy fosztották a magyar fajta vérét, mint a török elleni háborúk.
A rabszolgatartó állam színvonalán álló török uralom alá került részek
sorsa a lassú tespedés és pusztulás volt.
Zrínyi Miklós, Szigetvár kapitánya 1566. augusztus 5-től szeptember
7-ig példátlan hősiességgel védelmezte várát a győzelmekben megőszült II.
Szolimán szultán óriási hadserege ellen. Az ostrom alatt a szultán meghalt,
de vezérei a halálát titokban tartották. Két nappal később Zrínyi feladta
a reményt, hogy megfogyatkozott, kiéhezett kis védőrségével tovább küzdhessen.
Díszbe öltözött és maroknyi seregével utolsó, halálraszánt kirohanással
támadta meg a törököket. Valamennyi emberével együtt hősi halált halt.
- Székely Bertalan festménye a Szépművészeti Múzeumban. C. Könyves Kálmán,
Bp.
|
Zrínyi Miklós, költő és hadvezér (XVII. század), a törökverő Zrínyi-család
egyik kimagasló alakja. Kora legnagyobb magyarja, aki nemcsak katonai erényekben
bővelkedik, de bámulatos eposzt ír, amely a magyar irodalom egyik nevezetes
értéke. - Egykorú francia metszet.
|
Az Alföldön falvak ezrei semmisültek meg, az erdők a Duna-Tisza közén
kipusztultak, az Alföld egy részét a törökök mocsarakkal árasztották el.
Az irtózatos pusztulás elsősorban a magyar
fajtát sújtotta, hiszen a tiszta magyar lakosságú Alföld sínylette legtovább
a török hódoltság következményeit. Megkezdődik az úgynevezett Kolonics-korszak,
amelynek a fő célja Magyarország elnémetesítése, aminek két eszköze
van: az egyik a megritkult magyar népelem elszegényesítése; a másik a kiirtott
ország betelepítése idegen népelemekkel. A bécsi kormány hívására Csernojevics
Arzén patriarcha vezetése alatt nyolcvanezer szerb telepszik meg a Délvidéken,
Budát teljesen elfoglalják a németek, Pest és Baranya megyében elszaporodnak
a német falvak, németeket és szerbeket telepítenek az ország nagyobb városaiba,
Pestre, Esztergomba, Fehérvárra, Vácra, Nagyváradra, Szegedre, Pécsre,
stb. Amikor a passzarovici béke után 1718-ban egész Magyarország területe
felszabadul a töröktől, a bécsi kormány támogatásával olyan hatalmas bevándorlás
indul meg az elnéptelenedett magyar területekre, hogy ennek méreteit csak
az amerikai kivándorláshoz lehet hasonlítani. Nyolc-kilenc évtizeden
keresztül folyik a németség tervszerű betelepítése, 400 ezer újabb szerb
család érkezik a Délvidékre, még tömegesebben költöznek be a románok.
A megritkult Alföldre leáramlik a Felvidék és Erdély népe. Így keletkeznek
az alföldi tót, rutén és román nyelvszigetek. A bevándorlás arányait mutatják
a következő számok: az 1720-ban megtartott jobbágyösszeírás adataiból
következtetve, a passzarovici béke idejében körülbelül kétmillió 600 ezer
lakosa volt Magyarországnak, amiből magyar 1 millió 200 ezer. Az 1785-1787-ben
megtartott II. József-féle népszámlálás adatai szerint az ország lakossága
már pontosan nyolcmillió. Az ötmillió 400 ezer főnyi többletben a magyarság
természetes számaránya magától értetődőleg, igen keveset tehetett ki. Még
ha az 1720-ban kimutatható egymillió kétszázezer magyar ajkú lakos a következő
hét évtized alatt meg is kétszereződött, a szaporodás túlnyomó nagy részét
az idegen népelem mesterséges szaporításának kell tulajdonítanunk. A magyarság
számaránya, amely Mátyás király idejében 75-80 százalék lehetett, 1720-ban
leszállt 46 százalékra, II. József korában pedig nem volt több 33-35 százaléknál.
A magyarság aránya a bevándorlás tovább folytatásával
még jobban leromlott, a XIX. század elején Magyarország tízmilliónyi
lakosságából a magyar anyanyelvűek számát már csak 30 százalékra, tehát
hárommillióra becsülik.
A magyar arányszám javulásának okai.
A XIX. század népesedési szempontból is a magyarság
újjászületésének a korszaka. Az 1910-ben tartott népszámlálás adatai
szerint a Magyar birodalomnak, Horvátország leszámításával, 18 millió lakosa
volt, ebből közel tízmillió, léhát 54% vallotta magát magyarnak. Száz év
alatt a magyarság tehát hárommillióról tízmillióra szaporodott, ami
más szóval azt jelenti, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor az idegenek
mesterséges betelepítése megszűnt, több mint megháromszorozódott. Ez az
eredmény aránylag kis mértékben köszönhető a .magyarság tagadhatatlanul
erős beolvasztó képességének. A mélyen fekvő természetes forrásokból eredő
folyamat fő oka a magyarság nagyobb természetes szaporodása. A magyarság
természetes szaporodása aránylag is, abszolút számokban is mindig nagyobb
volt, mint a Magyarországon élő nemzetiségeké együttvéve. Így az 1910.
évi népszámlálás szerint a természetes szaporodásból 60 százalék esett
a magyarságra, holott ugyanakkor a magyar faj aránya az országban csak
54,5 százalék volt.
A magyar nemzet szabadságharca a demokrácia védelmében.
A bécsi kongresszus után a bécsi kormányok
lesznek a reakció vezérei Európában. A francia forradalom következményeitől
megrémülve, országaikban minden szabadabb szellemi megmozdulást igyekeztek
elfojtani. A magyar nemzet azonban mindig fogékony volt a nyugati szellemi
áramlatokkal szemben. A Balkán és Ázsia mindig Magyarország keleti határainál
kezdődött. Magyarország még benne élt a nyugati népek kultúrközösségében.
Amint annakidején eljutott hozzánk a reneszánsz, a reformáció, majd az
ellenreformáció, megérkeztek hozzánk a francia forradalom demokratikus
eszméi is, amelyeknek hamarosan magyar vértanúi is lettek: Martinovics
Ignác és társai, akiket a francia forradalmi elvek megvalósítása érdekében
való összeesküvésért végeztetett ki a bécsi reakció 1795-ben. Ezzel
azonban nem tudják megakadályozni, hogy a modern kor eszméi Magyarországra
is be ne törjenek. Az újjászülető nemzetnek nagyszerű vezérei akadnak Széchenyi
István és Kossuth Lajos személyében.
Kossuth Lajos arcképe 1848-ból, amikor az osztrák önkényuralom elleni
magyar szabadságharc vezére volt.
|
"Kossuth, a magvető." A budapesti Kossuth Lajos téren álló Kossuth-szobor
főalakja. - Horvay János alkotása.
|
Gróf Széchenyi István, Kossuth kortársa, akit az utókor "a legnagyobb
magyar"-nak nevezett el. (Képünk Széchenyinek Ammerling által festett portréja.)
Ő is a magyar szabadság és függetlenség álmodója volt, akárcsak Kossuth,
de különböztek módszereikben. Széchenyi békés úton akarta elérni nemzete
boldogulását, előbb gazdaggá és műveltté akarta tenni nemzetét, irtózott
minden felfordulástól, tehát mindent elkövetett, hogy gazdasági és kulturális
gazdagodással szabadítsa fel a magyarságot. Az angol gazdaság és az angol
kereskedelem mintájára akarta elevenné tenni a magyar gazdasági és kereskedelmi
életet. Rengeteget kezdeményezett és alkotott. Gazdag főúr volt s fejedelmi
adományával megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, a magyarság európai
példákon épült legmagasabb kultúrintézményét.
Az Akadémia alapítása, Holló Barnabás domborműve.
Az addigi hajóhíd helyett hatalmas új híddal kötötte össze a magyar
fővárosnak a Duna két partján épült városrészeit, Pestet és Budát, s ezzel
elősegítette Budapest rohamos fejlődését. A Lánchíd az első és legnagyobb,
láncrendszeren épült hídja volt Európának, s még ma is a világ egyik legszebb
hídépítkezése.
A budapesti Széchenyi-lánchíd.
Széchenyi alapította a Dunán az első gőzhajózási társaságot. Csupa
olyan alkotás, amely úttörő munka volt nem csak nálunk, de akkoriban az
egész művelt Európában. Látta nemzetét elvérezni a szabadságharcban és
ez rajongó lelkét megbontotta. Döblingben önkezével vetett véget életének.
|
Az ő nevükhöz fűződik az úgynevezett reformkorszak, amelynek betetőződése
az 1848-i törvényhozás. A párizsi februári forradalom döntő lökésének
hatása alatt a bécsi forradalom megbuktatja Metternichet, Magyarországon
március tizenötödikén Petőfi, Jókai vezetése alatt az ifjúság megteremti a szabad
sajtót, amelynek első terméke, a "Talpra magyar!" mellett, a "Mit kíván
a magyar nemzet?" című kiáltvány.
Petőfi Sándor, aki csak 26 évet élt s mégis a világirodalom legnagyobb
lírikusa. Az 1848-as márciusi fiatalsággal együtt részt vett első pillanattól
kezdve a szabadságharc mozgalmaiban, 1849-ben beállt katonának a Habsburgokkal
és oroszokkal küzdő honvédseregbe és Bem tábornok oldalán szolgálta a hazát,
míg a segesvári síkon, amely Erdéllyel együtt ma a románoké, hősi halált
halt. E képünket Ján Styka lengyel festőművész festette róla. A kép a budapesti
Ernst Múzeum tulajdona.
|
V. Ferdinánd király két nappal később alkotmányos felelős miniszterelnökké
nevezi ki Batthyány Lajos grófot, a törvényhozásban a kor eszméinek hatása
alatt maga az érdekelt nemesi osztály nagy lelkesedéssel kimondja a
törvény előtti egyenlőséget, a jobbágyság megszüntetését, a felekezetek
egyenjogúsítását és a többi korszerű reformot. A koronás király ezeket
a törvényeket szentesíti is. Az ellenforradalom azonban nem adja föl a
játékot. Jellasich Magyarország ellen mozgósítja a horvátokat, a szerbek,
a románok is fegyverbeállnak a nekik fölszabadulást, jogokat kínáló magyar
nemzet ellen. Bécsben lemondatják V. Ferdinándot, a helyébe ültetik Ferenc
Józsefet. Megkezdődik a szabadságharc, amelyben a magyar nemzet, éppen
úgy, mint a Bethlen, Rákóczi, Bocskay korában, a haladás elvét, a szabadságot,
a demokrácia eszméjét képviselte.
A hősiesen és önfeláldozással küzdő magyar
nemzetet csak az orosz hadak segítségül hívásával sikerült leverni. A
szabadságharc vége: a világosi fegyverletétel, a tizenhárom magyar tábornok
aradi kivégzése, az első alkotmányos magyar miniszterelnök főbelövése,
számtalan más hasonló véres megtorlás, az osztrák börtönök megtöltése magyar
forradalmárokkal.
A 48-as honvédek emlékére emelt kassai szobor, melyet a csehek ledöntöttek.
(Erdélyi M. felvétele.)
|
Kossuth Lajos külföldre menekül, a magyar nemzet igazának hirdetésével
lázba hozza Angliát és Amerikát, azután Turinban évtizedeken keresztül
megtestesítője lesz a magyar függetlenség és a magyar öncélúság eszméjének.
Kossuth Lajost, az 1848-49. évi magyar szabadságharc vezérét,
akit az osztrák Habsburg-uralom halálraítélt és aki emiatt külföldön bujdosott,
1852-ben Amerika népe ujjongva fogadja a Broadway-n.
|
Az öreg Kossuth. A kép abban az időben ábrázolja, amikor Kossuth
az olaszországi Turinban remetéskedett.
|
Magyarország csodálatos fejlődése.
Maga a magyar nemzet más útra lépett. 1867-ben
kibékült a dinasztiával, Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula megalkották
a kiegyezést. A kiegyezésre következő három évtized alatt az volt a
látszat, hogy az új alkotmányjogi rendezés jól szolgálja Magyarország érdekeit.
Példátlan az a nagyszerű alkotó munka, amelyet ez alatt az idő alatt a magyar nemzet
végzett s elmaradt, elhanyagolt országból Európa egyik legkultúráltabb
országává fejlesztette a hazáját. Ingatag pénzügyi helyzetét teljesen
rendbe hozta, utakat, vasutakat, gyárakat, iskolákat, egyetemeket épített,
ezer és ezer példával megmutatta, hogy kedvező körülmények között mire
képes a magyar faj alkotó energiája. Magyarország ezeréves fennállásának
ünnepe, a millennium, már egy boldog, jövőjében, haladásában bizakodó,
jómódú nemzetet talált azon a földön, amelyen a magyarnak annyi megpróbáltatást
kellett kiállnia.
A dévényi várhegy, a honalapító Árpád-emlékkel. A Duna itt lépte
át a régi Magyarország határát. Dévény új birtokosai, a csehek, elvakult
dühvel pusztították el a dévényi emléket, mert az a magyarság ezeréves
fennállását hirdette.
|
A brassói Cenkhegyen emelt ezredéves emlék, melyet a románok döntöttek
le.
|
A zimonyi ezredéves emlék, amely a jugoszlávok bosszújának esett
áldozatul.
|
Sajnos, ez a békés aranyvilág nem tartott sokáig.
Nem sokkal a millenniumi ünnepségek után megkezdődtek az alkotmányos harcok,
amelyeknek a során bebizonyosodott az, amit elfogulatlan, tisztánlátó emberek
már régen hirdettek, hogy Magyarországnak csak látszatalkotmánya van,
ez az alkotmány csak addig működik zökkenő nélkül, amíg a magyar törvényhozás
csak azt akarja, amit az összbirodalmi érdek parancsol. Hosszú válságok,
obstrukciók, izgalmas választások során kiderült, hogy a magyar nemzet
nem tudja megvalósítani sem az önálló vámterületet, sem az önálló bankot,
sem a hadsereg közjogi jellegét szabatosabban kidomborító úgynevezett "nemzeti
vívmányokat".
A világháború kitörése a magyar nemzetet tragikus
helyzetben találta. Anélkül, hogy valaha is komoly hatalom lett volna
az Osztrák-Magyar Monarchiában, felelőssé tették a bécsi kormányzat minden
bűnéért. Az igazság azonban az, hogy amikor Bécsben a szélsőségesen
erélyes hangú szerb ultimátum és a hadüzenet mellett döntöttek, rólunk
nélkülünk határoztak, és a magyar nemzet akaratának képviselője, Tisza
István miniszterelnök, minden erejéből igyekezett megakadályozni a háborút.
A háború alatt több ízben úgy látszott, hogy a központi hatalmak fegyverei
döntő győzelmet arattak, mi leszünk azok, akik diktálni fogjuk a megkötendő
béke feltételeit. Ilyenkor Tisza István is, a magyar törvényhozás is
rögtön szót emelt minden annexió, minden hódítás ellen.
Tisza István gróf, Magyarország néhai miniszterelnöke. Ma már volt
ellenségeink is elismerik, hogy Tisza volt a központi hatalmak legmérsékeltebb
vezető politikusa. Ő volt az, aki ellenezte a hadüzenetet, majd pedig,
amikor ezt az álláspontját osztrák részről megdöntötték, csak olyan hadviselésbe
egyezett bele, amely Magyarország részéről kizárt bármiféle területgyarapodást.
Tisza s vele együtt minden igaz magyar csak önvédelmi harcot látott a világháborúban.
Tisza Istvánt a háború befejeztével a monarchia felbomlásának zavaros napjaiban
a Hermina úton egy villában meggyilkolták. - Benczúr Gyula festménye.
|
Magyarország a világháborút önvédelmi harcnak tekintette. Az önvédelmi
harcban azonban elbuktunk, ránk szakadt Trianon könyörtelen katasztrófája,
amelyhez hasonló csapás csak a mohácsi vészben érte az országot. Mohács
után háromfelé szakadt az ország. A trianoni szerződés ötfelé tépte Szent
István birodalmát. A magyar lélek azonban nem tört meg ezzel a katasztrófával.
Trianon után éppen úgy újjá fog születni az ország, mint ahogyan Mohács
után újjászületett.
A honfoglaló magyarok kultúrája.
A magyar nemzet már akkor sem volt teljesen
barbár népség, mikor mai hazájában megtelepedett.
A magyarok hosszú vándorútjuk folyamán magukba szívtak bizonyos keleti, török-perzsa műveltséget,
amely a mai napig megérezhető népies háziiparművészetükben, értettek a
földműveléshez és az állattenyésztéshez. Finnugor származású nyelvük
erős török hatásokat mutatott. Vallásuk természetimádás volt. A betű, írás,
rovás, szavak régebbiek a honfoglalásnál, ami azt mutatja, hogy az Európa
szívébe érkező magyarok legműveltebb rétegei már ismerték az írás mesterségét.
A Duna-Tisza völgyébe a magyarokkal tehát bizonyos fajta sajátos kultúra
érkezett és került érintkezésbe a nyugat európai keresztyén kultúrával.
A keresztyén magyarok kultúrája.
A megkeresztelkedett magyarság hozzá tudott
simulni a keresztyén hitélethez, magába tudta szívni és a maga őserejével
tovább tudta fejleszteni azokat a művészi irányokat, amelyeket a középkori
Európa kitermelt. A középkori európai műveltség elsősorban egyházi
jellegű volt, egyházi jellegűek a magyarság első kultúremlékei is.
Kálmán király kora, Lotz Károly falfestménye. Történelmünk legtudósabb
uralkodója, akit a hagyomány nagy műveltségéért Könyves Kálmánnak nevezett.
A kép tudósai közt ábrázolja, a papok és apáca-alakok jelképezik, hogy
mily sokat tett a keresztény egyházért. Baloldalon a hóhér máglyahalálra
ítélt nőt oldoz fel kötelékeiből és ez annak a jelképe, hogy Kálmán király
már a XII. század elején megszüntette a középkorban dívó boszorkánypöröket.
|
Olasz építőmesterektől megtanulják a román stílusú templomépítést, a
franciáktól a gótikát. A későbbi tatár-török dúlások elpusztították ennek
a korai magyar építőművészetnek legtöbb alkotását, de azért több olyan
műemlékünk maradt, amely megmutatja, hogy a magyar építőmesterek már
akkor koruk magaslatán állottak. Így a román stílusban épült lébényi,
jáki és zsámbéki templomok, a kassai dóm és a dómnál is régebbi kassai
Szent Mihály-kápolna, stb. A művészet korai megbecsülésére mutat, hogy
II. Béla királyunk nemességgel tüntette ki Szent László síremlékének megteremtőit,
Tekös kőfaragómestert és fiát. Korán kifejlődik nálunk az önálló magyar
szobrászművészet is. A XIV. században az olasz quatrocentót megelőzve,
monumentális ércszobrászat fejlődik ki Magyarországon, Kolozsvári Márton
és György, több más hatalmas szobor mellett, megalkották a nagyváradi Szent
László szobrot, amelyet a törökök döntöttek romokba. A magyar szobrászok
mellett magyar festők működnek, még a legigénytelenebb falusi templomnak
is elmaradhatatlan részei a falképek, amelyek mellett hamarosan divatba
jönnek a mozaikok is.
A zene és az irodalom gyökerei közösek. Már
a honfoglaló magyarok magukkal hozták regőseiket, akik kobozkísérettel
énekeltek. Mindezek a nyelvi és zenei emlékek természetesen elvesztek.
A magyar nyelvnek és irodalomnak az első közös emléke a XIII. század első
feléből származó Halotti beszéd.
Amikor a nyugati államok művészetét fölfrissíti
a reneszánsz, a magyar művészet és tudományosság is virágzásnak indul.
Az Anjou-királyok, Róbert Károly és Nagy Lajos, de különösen Mátyás király
udvara, gyülekezőhelye volt Európa legkiválóbb elméinek, akik között igen
sok magyar is akadt.
Nagy Lajos kora, Lotz Károly falfestménye. A francia Anjouk olaszországi
ágából származott Nagy Lajos (1326-1382), akinek uralkodása alatt Magyarország
gazdasági fejlődésben, műveltségben, művészetben Európa első államai közé
emelkedett. A lengyelek is királyukká koronázták és ezzel Nagy Lajos birodalma
az Adriától a Fekete- és a Keleti-tengerig terjedt. Tíz ország tartozott
Magyarországhoz az ő uralma alatt, visegrádi udvarában intéződött Közép-Európa
sorsa.
|
Mátyás király Corvinái csodái a középkori kódexíró-művészetnek. Ebből
a korszakból maradt ránk Vajdahunyad vára, a csúcsíves építészet remeke.
A Hunyadi-ház hollós címere. Egykorú dombormű a vajdahunyadi váron.
A csőrében gyűrűt tartó holló a magyar történelem legdicsőségesebb korszakának
uralkodói címerét díszítette.
|
Mátyás király a fekete sereg, az első hivatásos állandó hadsereg
fölállításával messze megelőzi korát, a speciálisan magyar fegyvernem,
a huszárság pedig nevével együtt terjed el a nyugati államok hadiszervezeteiben.
A XVI. század elején a reformáció első hullámveréseivel együtt érkezik
Magyarországra a könyvnyomtatás művészete. Az ezután következő korszak,
sajnos, nem kedvez a magyar művelődés fejlődésének. A török hódoltság alá
eső területen tesped minden, itt a meglévő művészeti emlékek is elpusztulnak.
Minden kulturális tevékenység a Felvidékre és Erdélybe szorul. Az erdélyi
fejedelmek udvaraiban nagy megbecsülésre találnak a művészek és tudósok,
közöttük különösen Bethlen Gábor válik ki kulturális érdeklődésével. A
Felvidéken, Lőcsén, Bártfán, stb. ebben az időben épülnek a gyönyörű reneszánsz
emlékek, amelyek a magyar földből kisarjadva, bizonyos helyi színt, helyi
zamatot kapnak.
A magyar urak, a magyar főpapok az örökős
fegyvercsörgés és háborús veszedelem közepette is megőrzik érzéküket a
kultúra követelményei iránt. Pázmány Péter, aki mestere a magyar stílusnak
és a szónoklatnak, 1635-ben megalapítja az első magyar egyetemet Szombathelyen,
amely a budapesti egyetem ősévé lesz. Nádasdy Ferenc, akit Lipót császár
a Wesselényi-összeesküvésben való részvétel miatt lefejeztetett, híres
műgyűjtő volt. Főuraink, gazdagabb nemeseink családjaiban divatba jött
a fényképeket pótló miniatűrök szeretete, elszaporodtak a festők, akik
között a külföldre vándorló Kupeczky és Mányoki európai hírre vergődtek.
A modern Magyarország megteremtése.
A törökök kiűzetése után főurainkon és főpapjainkon
valóságos építőszenvedély vesz erőt, Esterházy Károly gróf, egri püspök,
kilencvenkilenc templomot épített, a századik befejezésében megakadályozta
a halál. Ekkoriban már a barokk az uralkodó magyar építészeti stílus. Iparművészeink
között már a középkorban nagy hírre és tekintélyre tesznek szert az ötvösök.
A külföld tanul tőlük. Német nyelvű szakkönyvekben nem egyszer találkozunk
magyar szakszavakkal.
Az utolsó másfél század alatt azután a
magyar faj csodálatos energiával nekilendül, hogy minden téren pótolja
az elmulasztottakat. A tizennyolcadik század végén végrehajtott nyelvújítás
után megindul az irodalmi fejlődés, amely Vörösmartyn, Petőfin, Arany Jánoson
keresztül haladva, megajándékoz bennünket a modern magyar nyelv gyönyörű,
hajlékony eszközével. A magyar színjátszás őskora, a jezsuita iskolai drámák
műkedvelői előadása után 1790-ben megalakul Kelemen első állandó társulata,
ezzel egyidőben Wesselényi Miklós kolozsvári állandó színháza.
Madách Imre nagyszerű drámai költeményének, Az ember tragédiájának
két jelenetét ábrázolja Zichy Mihálynak e két rajza. Az egyik: a londoni
vásár, a másik: Danton a vérpadon. Madách hatalmas műve Goethe Faust-jának
és Byron Kain-jának magaslatáig emelkedik. A legtöbb kultúrnyelvre lefordították,
s az emberiség egyetemes kultúrájának lett kincsévé.
|
Gróf Széchenyi Ferenc megalapítja a Magyar Nemzeti Múzeumot, fia, Széchenyi
István kezdeményezésére megalakul a Magyar Tudományos Akadémia, fejlődésnek
indul a sajtó, világvárossá épül Budapest, koncerttermek finom zenéjévé
és operákká nemesedik a századok óta híres magyar muzsika, építészetünk,
festészetünk, szobrászatunk, tudományos életünk európai színvonalra lendül.
A világháború kitörése előtt már az a helyzet, hogy a magyar kultúra minden
vonatkozásban fölveszi a világversenyt és sokkal nagyobb, szerencsésebb
fejlődésű, gazdagabb országok műveltsége mellett is megállja a helyét.
A történelem döntése.
A történelem tanítása tehát azt mutatja, hogy:
1. A honfoglaló magyarok egészen új, sajátos
kultúrát hoztak Európa szívébe és a nyugati civilizációhoz simulva hasznos
munkásai lettek az egyetemes haladásnak.
2. A germánság és a szlávság közé ékelve megakadályozták,
hogy ezek közül a számbelileg sokkal nagyobb népfajták közül bármelyik
is elgermánosítsa vagy elszlávosítsa Európát.
3. Közvetítői lettek a nyugati kultúrának
a keletről jövő barbárabb népek felé.
4. Európát megvédelmezték a keleti népek,
a tatárok, törökök betöréseitől. Ha Európa nyugodtan dolgozhatott kultúrája
kiművelésén, azt nekünk köszönhette, akik közben hálátlan föladatunkban
elvéreztünk.
5. Azzal, hogy a XVII. században a lelkiismereti
szabadságért, a XIX. században a demokráciáért vérzett a magyar nemzet,
előharcosa lesz a haladásnak és a népek szabadságának.
6. Ha a magyar nemzet ma nem tölti ki teljesen
azt a területet, amelyet történelmi végzete a Kárpátok karéján belül neki
ajándékozott, azt éppen ezekben a harcokban szenvedett vérveszteségeknek
köszönheti. Mindazok a népek, amelyek a trianoni szerződésben igényt tartottak
a Magyarbirodalom területrészeire, nem őslakosok itten, hanem későbbi bevándorlók,
akik évszázadokon keresztül élvezték a magyar nemzet védelmét.
7. A világháború előtti Magyarország kultúrája
magasan fölötte állott az őt környező népek kultúrájának. Trianon tehát
magasabb kultúrából alacsonyabb kultúrába száműzte a tőlünk elszakított
népességet és megnehezítette a magyar nemzeti kultúra továbbépítését is.
Magyarország megcsonkítása ezért az egyetemes emberi kultúrának is vesztessége.
A történelem tanulsága tehát a trianoni döntés
és a Magyarország földarabolását kimondó békeszerződés revíziója mellett
szól.
Amit elraboltak tőlünk.
Amit tőlünk elraboltak, az a világ legszebb
zsákmánya.
A fájdalmas fantáziának nincs szüksége vízumra,
a könnyes visszaemlékezés útlevél nélkül röppen át az új határokon. Aligha
is kapná meg a vízumot, ha kérné. Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia
nem szereti, ha hazánk elrabolt részeit emlegetjük. Hivatalos nyilatkozataiknak
mindig az a vezető mondata, hogy "a magyarok szakítsanak revíziós politikájukkal".
Mind a három utódállam ideges, ha visszaemlékszünk a martalék szépségeire.
Úgy tesznek, mint a gyilkos, akit idegessé tesz az áldozat hörgése. És
úgy tesznek, mint a sikkasztó, akit idegessé tesz, ha pazar életmódját
szóvá teszik.
A három utódállam pazar ékszerekkel pompázik
a világ előtt. Kétségtelen, hogy a mai Jugoszlávia legszebb részei a magyar
koronától elszakított Horvát-Szlavónország és a Bácska. A mai Románia legszebb
része a gyönyörű Erdély. A mai Csehszlovákia legszebb része a csodálatos
szépségű Felső-Magyarország. Ebből az is következik, hogy az utódállamok
kétszeres görcsösséggel ragaszkodnak az égbekiáltó jogtalanság fenntartásához,
hiszen a revízió azt jelenti, hogy új területű országaik legszebb részeit
kell visszaadni az Isten és ember előtt egyetlen jogos tulajdonosnak.
A remek földrajzi egységet alkotó Nagy-Magyarországot
felső határain a Kárpátok természetes íve zárta le. Hegyeink a földkerekségnek
egyik kétségkívül legszebb hegyvidékét alkotják.
Tengerszem a Tátrában. A Kárpátok hegyláncát, mely természetes
határként fogta körül Magyarországot, Trianon igazságtalan döntése a csehek
és a románok kezébe adta.
|
A Tátra vidéke vetekszik az Alpok bármely részének szépségeivel. Megvan
benne a Dolomitok meglepően változó panorámája, ezeknek kopársága nélkül
és a svájci tájak monumentalitása, merevségük nélkül. A Csorba-tó tündérszép
tengerszeme egyik legszebb pontja a világnak.
Békevilágban óriási áldozatokkal nagy kultúrát telepített ide a magyarság
és abban a pillanatban, mikor a Tátra nagyszerű üdülési alkalmainak híre
éppen terjedni kezdett a nagy turistanemzetek: az angolok, németek, sőt
amerikaiak körében, Trianon egyetlen mozdulattal visszaparancsolta ezt
a gyönyörű földrészt az ismeretlenségbe, mert nem titok, hogy a csehek
a Tátra-vidék fejlődését mesterségesen elnyomják. Lomnic, Tátrafüred és
a Csorba-tó hajdani fényes társadalmi összejöveteleinek, előkelő lóversenyeinek,
európai rangú mondain életének helyén ma az elhagyatott középszerűség pangása
szomorítja meg a látogatót. Erre is alig lehet még egy példát találni a
világon: egy ország a saját természeti szépségei ellen harcol. Csehszlovákia
görcsösen ragaszkodik ehhez a vidékhez, és ugyanakkor gyűlöli.
Ez a gyűlölet akasztja meg gonosz céltudatossággal
azoknak az álomszerűen szép városoknak fejlődését is, amelyek a magyar
uralom alatt szabadon és boldogan fejleszthették ősi hagyományaik életét.
Az a gyönyörűség, amelyben a Lőcse felé közelgő utasnak része van, egyszerűen
leírhatatlan. Ahogy a város meseszerű képe felbukkan az óriási hegyek között,
az olyan látvány, amelynek csak egyes umbriai vidékeken lelni párját.
A lőcsei városháza a XVI. századból. Lőcsére magyar királyaink
már a XII. században telepítettek németeket, a cseheknek azonban, akiknek
a békediktátum ezt a szép városunkat odaadta, semmi közük sincs e nemes
kultúrájú városhoz. (Erdélyi M. felvétele.)
|
A Thökölyek ősi fészke, Késmárk, olyan egyéni szépségű hely, mint Goslar
német földön, vagy Gent belga földön.
A késmárki Thököly-vár egyik bástyatornya. A régi történelmi magyar
város a Thökölyek ősi fészke, melynek kultúrája a magyar tehetség, a magyar
munka ragyogó példánya. Trianon a cseheknek adta ezt a városunkat is, mely
a híres hét szepességi város közül történelmi emlékekben Lőcse mellett
a leggazdagabb.
|
És felejthetetlen egyéni szépségükkel sorakoznak, mint egy gyöngysorban:
Körmöcbánya, Selmecbánya, Eperjes, Bártfa, Nyitra, Igló, meg a többiek.
Körmöcbánya, a régi Magyarország fő bányavárosa, a Felvidék
egyik legrégibb és legérdekesebb városa. Csak négy és félezer lakosa volt,
de volt mindenfajta kulturális intézménye, múzeuma, rengeteg kézműipari
és ipari vállalata. Itt működött az állami pénzverde. A magyarság évszázadok
alatt a virágzó és boldog bányaváros mintaképévé emelte Körmöcbányát, amely
most Csehország zsákmánya.
|
Selmecbánya. Az észak-magyarországi bányavidék központja. Itt
alapította Mária Terézia a XVIII. században a híres magyar bányászati és
erdészeti főiskolát. Ezt a régi kultúrhelyünket a békediktátum Csehországnak
ajándékozta. - Színes kőrajz a budapesti Történelmi Képcsarnokban.
Selmecbánya. A régi magyar bányavárosok egyik legnevezetesebbje.
A Hont megyei bányavidék nagy ipari gócpontja volt a Trianon előtti Magyarországnak.
A XVIII. században Mária Terézia itt alapított bányász és erdész főiskolát.
A magyar bányakultúrának ez az évezredes fészke Trianon óta a cseheké.
|
Rákóczi Ferenc háza Eperjesen. A vele szomszédos egykorú házakkal
mutatja e kornak előkelően finom ízlését, melyet a folytonos hadviselések
sem tudtak eldurvítani.
|
Nyitra vára fontos szerepet játszott a magyar történelemben.
A nyitrai Zoborhegyen még Szent István alapított apátságot a XI. században.
A festői város, minden magyar emlékével együtt, Trianon óta a cseheké.
|
Nem tagadhatjuk, hogy ezek voltak Nagy-Magyarország legszebb városai,
élükön a Rákóczi hagyományoktól megszentelt Kassával.
A kassai dóm. A középkori Magyarország gyönyörű emléke. Kassát Mátyás
király emelte Buda és Kolozsvár mellett naggyá. Trianon előtt a magyar
Felvidék szíve volt ez a nagymúltú város, amely minden részében magyar
kultúrát és magyar dicsőséget lehel és amely a magyar függetlenségi harcok
legendás hősének, II. Rákóczi Ferencnek emlékével forrott egybe. A dóm
sírboltjában nyugszanak a Rodostóból hazahozott Rákóczi hamvai. A színtiszta
magyar várost a békeszerződés Csehországnak adta.
|
A vadul centralizáló cseh politika úgy tesz, mintha egy új Vág-völgyet
akarna csinálni belőlük, ahol az utast lépten-nyomon mesebeli szépségű,
csak egy rajnai élményhez hasonlítható várromok emlékeztetik a dicsőséges
múltra. Mintha évszázadokon át virágzó városokat igyekezne az elragadó
szépségű, de halott trencséni, árvavári, szepesi romok sorsára juttatni.
Trencsén vára a Felvidéken. Szent István király alapította a
trencséni várispánságot a XI. század elején. A hatalmas magyar műemléket
a békediktátum Csehországnak adta. - Angol kőrajz a Történelmi Képcsarnokban,
Budapesten.
|
Árva vára, a nagyhírű magyar Thurzó-család ősi fészke. A XVII.
században a Thökölyek birtokába jut. Árva vára a trianoni békediktátum
folytán Csehország zsákmánya lett. (Fotó: Erdélyi.)
|
A gyűlölet politikája lenyúlik egészen a kettémetszett Komáromig, s
hogy ezt a politikát magasabb erkölcsi szempontok nem igen zavarják brutális
gesztusaiban, azt kiáltó példaként hirdeti Pozsonyban, a magyar országgyűlés
hajdani ősi városában, a vandál módon tönkretett, megbecsülhetetlen művészi
értéket képező Mária Terézia-szobor hűlt helye.
Komárom, ősi magyar város, az 1848-49-es szabadságharcban a legkitartóbban
védte magát az orosz túlerővel szemben. Komárom neve a magyar történelem
legszebb lapjaira van följegyezve. Trianon mégis minden jog és igazság
ellenére odaajándékozta Csehországnak. Képünk Klapka Györgynek, Komárom
hős védőjének a városháza előtt álló szobrát mutatja be.
|
Pozsony, évszázadokon át Magyarország fővárosa, országgyűléseink
helye, királyaink koronázó városa. A békediktátum Csehországnak adta ezt
a várost is. - Színes metszet a XVIII. századból a budapesti Történelmi
Képcsarnokban.
|
Mária Terézia egykori szobra Pozsonyban. Pozsony sokáig Magyarország
fővárosa és koronázóvárosa volt. Nem véletlen tehát, hogy ebben a városban,
ahol annyi Habsburg-uralkodót koronáztak magyar királlyá, ahol annyi időn
keresztül tartották az országgyűléseket, emelt szobrot a kiegyezés után
Ausztriával megbékélő magyarság annak a Mária Teréziának, aki 1740-ben
ugyancsak Pozsonyban az országgyűlésen kérte a "dicső magyar nemzettől"
Nagy Frigyes porosz király által megtámadott trónjának védelmét. Magyarország
ezt a nevezetes szobrot Fadrusz Jánossal készíttette el, aki nemcsak Magyarországnak,
de a világnak egyik legzseniálisabb, legmonumentálisabb erejű szobrászművésze
volt. A pozsonyi Mária Terézia-szobor Európa legszebb köztéri szobrai közé
tartozott, a régi Magyarországnak pedig kétségtelenül leggyönyörűbb emlékműve
volt. Lóháton, fejedelmi tartásban ábrázolta a királynőt, egyik oldalon
egy testőralak állott, mintegy jelképezve Mária Terézia híres magyar testőreit,
akik a királynő udvarában új irodalmi és kulturális áramlatok hőseivé fejlődtek,
a másik oldalon pedig a magyar nemességet jelentő alak állott, amint széles
gesztussal "életét és vérét" ajánlja fel uralkodónőjének. A csehek, bár
soha semmi közük és semmi joguk nem volt az ősi magyar koronázóvároshoz,
Trianonban elorozták maguknak Pozsonyt is. S mihelyt megkapták, siettek
azt meggyalázni: legszebb ékességét, Fadrusz Mária Teréziáját összetörték.
E szobor szétrombolásával a csehek nemcsak az ő "magas kultúrájukról" tettek
tanúbizonyságot, nemcsak a magyar művészet ellen követtek el soha helyre
nem hozható merényletet, hanem megtámadták ezzel a legszebb magyar erényt,
a lovagiasságot. Hiszen a "Vitam et sanguinem" feliratú szobor egész kompozíciójában
ennek a nemes magyar lovagiasságnak volt ártatlan megtestesedése, a lovagiasságé,
amely a fiatal királyasszony első kérésére feledtetni tudta a magyarsággal
évszázadok sérelmeit, a lovagiasságé, amely nem hagyta cserben azt, akit
uralkodójául maga fölé emelt. A szétrombolt szobor megmaradt töredékeiből
sikerült néhányat megmenteni s azokat ereklyeként őrizzük.
Íme, egyik oldalon a torzó, ami Mária Terézia szoborfejéből
megmaradt, a másik oldalon a testőralak feje. Ezek a töredékek hirdetik,
hogy mivé lett a trianoni utódállamokban a kultúra, amelynek mi ezeréves
harcosai voltunk.
|
Mint elrabolt gyermekének szépségére a szülő,
úgy emlékszünk vissza a Bácska dúsgazdag vidékeire is. A kánaáni fekete
termőföld rónái között ott látja emlékezésünk a szép magyar Szabadkát.
A szabadkai városháza. Szabadka a gazdag magyar Délvidéknek,
a Bácskának legnépesebb városa. A magyarság felismerte Szabadka pompás
fekvését a Dél felé irányuló kereskedelem szempontjából és hatalmas, modern,
gazdag várossá fejlesztette. Ma, Trianon intézkedésére, Jugoszláviához
tartozik.
|
A Kazán-szoros. Az Al-Duna legszebb és legérdekesebb része a
régi magyar és szerb partok között. A magyarok tették hajózhatóvá, partján
a török-magyar harcok emléke minden kő és barlang. Trianon óta azonban
a szerbeké mindkét partja, Dél-Magyarországgal együtt. (Fotó: Erdélyi.)
|
Orsova, az Al-Duna mellett. A magyarok birtokában fontos forgalmi
pont volt, itt hagyta el a Duna Magyarország területét. Itt találták meg
1853-ban a szabadságharc után elásott Szent Koronát. A város ma a szerbeké.
|
És ha a röppenő fantázia nyugatra néz, akkor a gyönyörű Kismartonra
esik tekintete, amely a nagy sebek között nem a legnagyobb, de nem kevésbé
fájdalmas.
Kismarton, az Eszterházyak fészke. Itt tartotta a leggazdagabb
magyar mágnáscsalád udvarát, amely vetekedett európai fejedelmi udvarok
fényével és kultúrájával. Áldozatkészségük legendás volt. Itt működött
például több mint 30 esztendeig az Eszterházy hercegek szolgálatában Haydn
József, a világhírű zeneszerző. Kismartont Trianon Ausztriának juttatta.
- Színes kőrajz 1825-ből. Történelmi Képcsarnok, Budapest.
|
A Felső-Magyarországhoz hasonló irgalmatlan
és hatalmas seb: Erdély. Ennek a csodálatos földnek hegyvidéke a Kárpátok
természetes határvonalát folytatja az Istentől megrajzolt és földi kéztől
meg nem másítható igazi Magyarország keletén és délkeletén. Az erdélyi
havasokat a nyugati nemzetek nem igen ismerik. Pedig csúcsaik havas fennsége,
hatalmas rengetegeik titokzatos mélysége, a hegyi folyók tarka völgyeinek
igéző és idillikus szépsége túltesz a híres svájci vidékeken. Akik az egész
világot bejárták és Erdélyt is ismerik, mind azt mondják, hogy ilyen megdöbbentő
szépségű, hatalmas tájképeket legfeljebb Észak-Amerika tud mutatni. Nem
olyan régen még bölényeket emlegettek itt a magyar urak vadászatainak krónikái.
Medve most is sok tanyázik még az ősi havasokon. De medvékre csak miniszteri
engedéllyel vadászhatnak most a vadászok. A magyarokat viszont szabadon
vadászhatja bárki, nemigen lesz bántódása.
És a természet ősi szépségeinek ölébe itt
is gyönyörű városokat rakott a magyarság ezeréves munkája. Ha a trianoni
szerződés a maga modernségében tetszetős és civilizált Nagyváradot oláh
városnak meri állítani, ez éppen olyan vakmerő és nevetséges dolog, mint
oláhnak deklarálni az erdélyi országgyűlések szép ősi városát, Marosvásárhelyt,
az elragadó fekvésű, magyar és szász kultúrát hirdető Brassót, a magyar
közművelődés emlékeivel ékes Nagyenyedet, a Hunyadiak építészeti műremekét,
Vajdahunyadot, vagy éppen a szépséges Kolozsvárt, Mátyás király szülővárosát,
amelynek ódon palotáiban, ősi templomaiban minden kő a magyar történelmet,
modem egyetemének pompás palotáiban minden tégla a modern magyar közművelődés
erejét hirdeti. Vajon hogyan lehet megmagyarázni az idegennek, hogy ezt
az ódon, nemes szépségű várost, amelynek utcáin a Wesselényiek, Telekiek,
Zeykek, Bethlenek, Bánffyak ősi palotái sorakoznak, nem Kolozsvárnak, hanem
Cluj-nak hívják?
Nagyvárad, a régi Magyarország legelevenebb, legkultúráltabb
városa. Az ősi magyar város Szent László királynak volt szeretett tartózkodási
helye s mindig fontos szerepet játszott, miután Erdély és az Alföld határán
fekszik. A magyarság szeretettel emelte Nagyváradot a magyar Párizzsá -
amint a háború előtt nevezték, - de Trianon Romániának adta zsákmányul
ezt a tiszta magyar kultúrájú várost.
|
Marosvásárhely modern városháza. Erdély egész dicsőséges magyar
múltjának legősibb városa Marosvásárhely, az erdélyi fejedelmek hajdani
székhelye. A több mint 25.000 lakosú, gyönyörű fekvésű város különösen
a világháború előtti időkben indult rohamos fejlődésnek. Ezerhétszáz román
lakos volt a negyedszázezer lakos közül - s Trianon mégis Romániának juttatta
ezt a szép várost.
|
A régi Magyarország legszebb fekvésű és leggazdagabb városának,
a románok kezére juttatott Brassónak a XVI. században épített városháza.
(Erdélyi M. felvétele.)
|
A vajdahunyadi vár, ősi fészke a Hunyadi-családnak, amelyből
törökverő Hunyadi János és a reneszánsz kor legnagyobb mecénása, Hunyadi
Mátyás király származott. A trianoni béke a vajdahunyadi várat is a románoknak
juttatta, akik kezén minden magyar művészeti emlék pusztulásra van ítélve.
(Fotó: Erdélyi.)
|
Kolozsvár, a legdicsőbb magyar történelmi emlékek földjének,
Erdélynek egykori székvárosa. "Kincses" Kolozsvár a Királyhágón túli Magyarország
politikai és kulturális gócpontja volt évszázadokon keresztül. Már Traianus
császár katonái Dácia, a mai Erdély elfoglalásakor egy régi várost találtak
itt, Napoca-t, amelynek azonban a honfoglaló magyarok már csak romjait
lelték. Az Árpád-házi királyok alatt már naggyá fejlődött. A XIV. században
valóságos kis állam volt az államban, annyi kiváltsággal halmozták el királyaink
ezt a várost. Itt született Corvin Mátyás király 1443-ban. A város a leghevesebb
török ostromokat vitézül verte vissza. Kolozsvár a középkorban a vallásszabadság
városa; Dávid Ferenc itt hirdeti az új igét: "Egy az Isten", s az unitáriusoknak
azóta is Kolozsvár a Rómájuk. A reformátusoknak és az unitáriusoknak már
a XVI. században főiskoláik voltak itt. Itt állították fel magyar földön
a legrégibb nyomdát, 1580-ban. A XIV. századtól kezdve művészek, ötvösök,
festők, szobrászok szemelik ki otthonukul a várost. Itt van a legrégebbi
állandó magyar színház, az 1821. óta fennálló Nemzeti Színház. Kolozsvár
minden köve magyar kultúráról beszél. Nem volt városunk, amelyben több
és szebb emléke állott volna annak a nagyszerű erőfeszítésnek, mellyel
a magyar nemzet a nyugati kultúra előharcosa igyekezett lenni évszázadokon
át Kelet felé. Kolozsvár a nemes elegancia és az arisztokratizmus városa
volt. Magyarok laktak itt mindig és magyarok létesítettek itt egyetemet,
színházakat, kórházakat, modern technikai berendezéseket. S Kolozsvárt
Trianon Romániának adta. A románok csupán a feliratokat változtatták meg
és természetesen kiűzték a tudós magyar tanárokat, orvosokat, színészeket
és a kultúra minden más magyar munkását. Felső képünk kincses Kolozsvár
látképét mutatja, az alsó a régi kolozsvári magyar egyetem épülete.
|
Hunyadi Corvin Mátyás király szobra szülővárosában, Kolozsvárott.
Szilágyi Erzsébet 1443-ban a kolozsvári óvárban szállott meg és február
23-án egyszerű polgári házban látta meg a napvilágot a legnagyobb magyar
király. Mátyás soha nem látott virágzásra emelte az ország többi részével
együtt szűkebb hazáját, Erdélyt is, s különösen privilegizálta Kolozsvár
városát. A lakosai meg is gazdagodtak Mátyás aranykora alatt, úgyhogy ha
az erdélyi fejedelmek pénzzavarba jöttek, a későbbi időkben a kolozsvári
polgárokhoz fordultak kölcsönért. Mátyás szülőházát a múlt század végén
kegyelettel restaurálták és az Erdélyi Kárpát Egyesület néprajzi múzeumot
rendezett be ott. A hálás utókor Fadrusz Jánossal, a monumentális erejű
magyar szobrásszal készíttette el Mátyás király szobrát s állíttatta fel
Kolozsvár főterén. A románok, akik sorra lerombolták a történelmi magyar
szobrokat és a nagyszerű műemlékek helyén pusztaságot hagytak vagy költött
történelmi mesealakjaikat állították oda, egy évtizeden át megtűrték
a gyönyörű kolozsvári emlékművet, utóbb azzal az indokolással hirdetik
a szobor eltávolításának szükségét, hogy "árulónak nincs helye román földön".
(Erdélyi felvétele.)
|
Ha oláh területen Aradra száll az emlékezés
és megkérdi ott, miről híres ez a szép város, azt a választ fogja kapni,
hogy Arad az oláh történelemnek nem jelent semmit, de a magyar történelemben
ezt a várost tette szentté a magyar szabadságharc félisteneinek vértanúsága.
A szabadságharc tizenhárom vértanújának emlékszobra Aradon. (Erdélyi M. felvétele.)
|
És ha a Duna hatalmas folyását követve, a Vaskapu zord és megkapó szépségeihez
ér a fantázia és megkérdezi ott, mikor teremtette a román civilizáció ereje
ezt a nagyszerű alkotást, azt a szégyenkező választ fogja kapni, hogy ezt
is és ezen a földön mindent, mindent a magyarok csináltak.
Ami a legszebb a három utódállam mondvacsinált
területén, azt mind tőlünk rabolták el. Gyönyörű hegyeinket, tavainkat,
városainkat, rónáinkat, fenyveseinket. Amink volt, annak szebbik kétharmad
részét. De a Tátra bércén, vagy a Hargita oldalában azt mondja a fenyő
a mai erdélyi költő szavával:
- Én a hó alatt is zöld vagyok.
A szépség és igazság Istentől való. A szépség
is halhatatlan, de az igazság is.
Képzelt párbeszéd egy képzelt utazáson.
A gyorsvonat száguld, száguld az őszi alkonyatban.
És hirtelen, mint csodálatos festmény az ablak keretében, megjelenik a
lomnici csúcs. Havas feje körül felhők gomolyognak, derekát imbolygó köd
övezi és lábainál sötét fenyvesek állnak őrt, mint királyi trón lépcsőjénél
az alabárdosok.
A lomnici csúcs. - Olgyai Viktor olajfestménye.
|
Egyedül vagyunk a fülkében: én és egy úriember,
aki a Baedekert olvassa. Angol.
Amikor feltűnik a lenyűgöző kép az ablak keretében,
leteszi a piros könyvet és kitekint az ablakon. Én elfordulok és arcomat
kezeimbe temetem.
Szelíden megszólal az idegen:
- Ne sírjon.
Ránézek, csodálkozva:
- Nem tehetek mást. Ön idegen és nem érzi,
"nem tudja, hogy emlék minden legkisebb hely,
hogy a Haza teste mindenütt egy sebhely".
Ezt egyik legnagyobb költőnk, Arany János mondta. Ön idegen... én magyar
vagyok és ez a hegy nekem szimbólum. Annak szimbóluma, hogy amit a Természet
egy örökkévalóságra a magyar népnek adott és amit ez a nép ezer esztendő
viharain át meg tudott tartani, azt egyik pillanatról a másikra elvehette
egyetlen tollvonás egy nevetséges papírrongyon...
- Én mindezt tudom és átérzem, uram... én
önöknek barátja vagyok, - szólalt meg újra, komoly és szilárd hangon az
idegen. - Amíg ez a hegy itt áll, ezeken az örökkévaló határokon, addig
egy papírrongy... pehely az orkánban, semmi, múló őrültség, amelyet elfúj
az idő. Majd ha ez a hegy önként távozik el helyéről, akkor lesz önöknek
okuk sírni... addig azonban...
- Reménykednünk kell...
- Nem! Nem reménykedni! Tudni! Tudni,
hinni és akarni! Az Írás mondja, hogy az igazi hit ereje hegyeket mozdít
el helyükről. Az igazságtalanság gyenge karja azonban még egy pelyhet sem,
nemhogy egy hegyóriást.
Eltűnődve lehunytam a szemem. Ki lehet ez
az idegen? Vonásai oly ismerősek... szobrokon, képeken annyiszor láttam...
Csak nem, csak nem... Ő volna? Ő...
Mire feltekintettem, útitársam nem volt sehol...
Budapest.
Amikor a tudós hollandus Toll Jakab 1688-ban,
- Budavára visszafoglalásának második évében - Budára érkezett, elragadtatással
nézte az eléje táruló látványt. Pedig mi volt akkor Buda? Romhalmaz! Mi
volt Pest? Piszkos kis falu!
Budavár visszafoglalása a törököktől 1686-ban. A századvég világraszóló
eseménye volt, amelyet az egész kereszténység megünnepelt. A magyarság
évszázadokon át áldozta vérét a török elleni küzdelemben, amelynek diadalmas
befejezését siettette Budavár visszavétele. Amikor pedig Nyugat felől,
amelyet oly hősiesen védett, hála helyett megnemértésre talált, e törekvések
ellen a Rákóczi-féle szabadságharcban kelt önmaga védelmére. - Benczúr
Gyula festménye a Fővárosi Múzeumban. C. Könyves Kálmán, Bp.
|
Budapest varázsa e leromlott állapotában bizonysága nagyrahivatottságának.
Buda végvára volt a nyugati kultúrának. E célra építette hét évszázad előtt
IV. Béla király. Akkor tatárt, közben törököt, most egy világégést és egy
világtévedést szenvedett át ez a város, amely nem szűnt meg kettős szimbólum
lenni: szimbóluma a magyarság életrevalóságának és szimbóluma a magyar
nemzet nemzetközi hivatásának. Budapestnek kettős arca van; az egyik magyar
várost, a másik világvárost mutat. Csodálatos jelenség ez ilyen katasztrófák
után s még mindig katasztrofális időben. Fővárosok együtt szoktak pusztulni
mögöttes országrészeikkel. Budapest nem pusztult el, sőt oly módon virágzik,
hogy kultúráját tovább adja csonka országunk többi városainak, amelyek
gyarapodásáról szintén beszámol ez a könyv. A városkultúra gyarapodásának
ez a módja reményt nyújt további fejlődésre, amelynek részvevőiként látjuk
elszakított várostestvéreinket is. Budapesten zarándokolva járhat a budapesti
lakos, a csonka-magyarországi polgár és a tőlünk elszakított testvér egyaránt.
A Lánchíd úgy fogadja itt a magyart, mint fogadta ugyancsak súlyos időkben,
nyolcvan év előtt. Magyar és angol elme teremtette ezt a hidat, amelyen
át - amint Széchenyi mondta - "az ifjú szép Pest nyújt Corvin agg várának
hű kezet". Corvin agg várában felsorakoznak a múlt emlékei: Hunyadi János
szobra, Mátyás király temploma s a többiek...
Hunyadi János szobra a budai Várban, a Halászbástyán. Hunyadi János
a kereszténység legnagyobb hőse, aki a XV. században a magyar seregek élén
diadalmasan tartóztatta fel a törökök hódító hadjáratát Nyugat-Európa ellen.
Kora legnagyobb hadvezére, Magyarország kormányzója, a reneszánsz Európa
leghatalmasabb és legműveltebb uralkodójának, Corvin Mátyás királynak atyja
volt.
|
A Mátyás-templom a budai Várban. A magyar királyok koronázó temploma,
a középkori magyar gótika legszebb alkotása. (Fotó: Balogh Rudolf.)
|
Budavára koronázza meg az ifjú szép Pestet, a virágzó Pestet, amely
azonban nem felejti el, hogy véráztatta földből fakadnak virágai. Ez unos-untalan
eszünkbe jut, ha a várost járjuk; ha pedig közben elfeledkeznénk róla,
rá emlékeztetnek az elszakított országrészek szobrai. Szabadság térnek
neveztük el egykor e teret, arról a szabadságról, amelyet már elérni véltünk;
most Szabadság térnek nevezzük arról a szabadságról, amelyet a jövőben
kivívni remélünk.
A trianoni zászló. Nemzetiszín lobogó, amely mindaddig félárbocra
eresztve függ, míg a trianoni békediktátumot jóvá nem teszik. Urmánczy
Nándor kezdeményezésére és nagy részben a Pesti Hírlap előfizetőinek adakozásából
állították fel emlékeztetőjelül a budapesti Szabadság téren.
|
Az elrabolt országrészek szobrai a budapesti Szabadság téren.
Észak és Dél szobra.
Kelet és Nyugat szobra.
A Szabadság téren - amely 1849-ben már vértanú-helye volt a haláltmegvető
magyar szabadságszeretetnek - állították fel a párizsi Strasbourg-szobor
mintájára a trianoni békekötés után ezeket a magyar irredenta-szobrokat.
Megrázó emlékei a magyarságot ért jogtalanságnak, amelynek orvoslását sürgetnie
kell minden jóérzésű embernek. Észak, Dél, Kelet és Nyugat a négy szobor
elnevezése, mert mind a négy világtáj felé megcsonkították hazánkat.
|
Ha pesti sétánkban az elszakított országrészek e szobraihoz jutunk,
ne lássunk ellentétet a rajtuk kifejezett szomorúság és dac, valamint a
város viruló képe között; találjunk vigasztalást abban a mondásban, amellyel
ugyancsak Széchenyi, e nagy pesszimista, jellemezte reményt keltően ezt
a várost: Pest a jövendőnek s a fiatalságnak városa.
A legnagyobb magyarnak e mondása óta három
nemzedék tűnt már le, Budapesten azonban nem látszanak meg az öregedés
jelei. Frissen lépte át azt a határt, amelyet a nagyvárosok életében az
egymilliónyi lakosság elérése jelent. Könyvünkben csak néhány jellegzetes
képet mutathatunk be róla. Százszor ennyi sem lenne sok, de ez is elég
arra, hogy ráismerjünk a szép, egészséges, nagy és továbbfejlődő Budapestre,
a magyarságnak erre a várfalak nélkül is hatalmas várára.
Budapest látképe. - Zádor István rézkarca.
|
A magyar Országház a pesti Dunaparton. Európa egyik legszebb
és legnagyobb parlamenti épülete.
|
Budapest esti képe a Gellért-hegyről, a kivilágított Dunaparttal.
A tündéri panoráma az idegenek szerint a Boszporusz szépségével vetekszik.
|
A Szépművészeti Múzeum. Új és modern képek gazdag gyűjteménye.
Európa egyik legszebb múzeumépülete.
|
Az ezredéves Magyarország emlékműve. Előtte a koszorúk alatt
a Hősök Emléke.
|
Szent Istvánnak (977-1038), Magyarország első apostoli királyának
szobra a budai Várban, a Halászbástyán. - Stróbl Alajos alkotása.
|
Szent Gellért püspök szobra Budapesten, a Gellért-hegyen. Szent
Gellért az első magyar királynak, Szent Istvánnak uralkodása alatt a magyarországi
keresztény hittérítés vezetője és a király fiának, Szent Imre hercegnek
nevelője volt, mártírhalált halt. A szobor mögött, amely Budapest egyik
legszebb pontjáról mintegy áldást hint a fővárosra, a háttérben a királyi
palota látható, azon túl pedig a budai hegyvidék.
|
A magyar főváros legforgalmasabb helyén, az Erzsébet körúton áll
bronzba öntött ércalakja a magyar újságírófejedelemnek, Rákosi Jenőnek.
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása szinte kísérteties élethűséggel állítja
elénk az újságírómesterség díszét, a Pesti Hírlap büszkeségét, Rákosit.
Úgy áll itt, mint ahogyan mindennap láttuk, a hétköznap Rákosi Jenője ez,
de a hétköznapi habituson keresztül is kiérzik a kivételes, nagyszerű lélek
lenyűgöző ereje. Balkezében kis össze-vissza gyűrt kalapját tartja, jobb
kezét kissé fölemeli, azzal a jellegzetes mozdulattal, amelyet mindig láthattunk,
ha hitét, véleményét magyarázta. Mintha milliókhoz beszélne továbbra is,
az idők végtelenségéig, - mint ahogyan milliók hallgatták áhítattal a szavát,
míg élt. A revízió eszméjéért küzdő magyaroknak új zarándokhelye ez a szobor,
amelyet Lord Rothermere szeretetének, áldozatkészségének köszönhetünk.
Amikor Rákosi Jenőt a végzet kidöntötte az élők sorából, Lord Rothermere
azonnal elhatározta, hogy a magyarság igazáért folytatott harcában leghívebb
fegyvertársának, Rákosi Jenőnek szobrot állít a magyar fővárosban, a legrövidebb
időn belül. Ez a nagyszerű ajándék a lord hódolata volt a lángoló tollú,
zseniális aggastyán előtt és szeretete megnyilatkozása a magyarság előtt.
Kisfaludi Strobl egész tehetségét belevitte a pompás szoborba. A Pesti
Hírlap pedig, amelynek örök büszkesége az, hogy Rákosi Jenő a hasábjain
vívta nagy harcát az igazságért és a revízióért, Lord Rothermere elhatározását
követőleg nyomban elhatározta, hogy előfizetői és olvasói közt gyűjtést
indít és a szobor talapzatán művészi domborművekben örökíti meg a gondolatot,
amelyért a lord és Rákosi vállvetve küzdöttek. A hálás magyar szívek szerény
fillérjeiből valóban összegyűlt a domborművek költsége is és a fejedelmi
szobor oldalain pompásan hirdeti a jövendő időknek és nemzedékeknek
nagy vezérünk, Rákosi, nagy barátunk, Rothermere és a magyar nemzet találkozásának
és küzdelmének erejét és szépségét. A szobor felavatása, amely november
30-án történt, a nemzeti ünnepség díszes kereteiben folyt le.
Lord Rothermere és Rákosi Jenő közös harcát szimbolizáló dombormű,
amely a Pesti Hírlap olvasóinak adakozásából készült.
|
Magyar államférfiak és tudósok.
|
Deák Ferenc (†1876.), a politikai bölcsesség világtörténelmien nagy alakja, igazi szellemóriás.
|
Idősb. gróf Andrássy Gyula (†1890.), Európa egyik legnagyobb államférfia és diplomatája.
|
Báró Eötvös József (†1871.), a múlt század kimagasló államférfia és filozófus írója.
|
Türr István (†1908.), az olasz szabadságharc lánglelkű magyar tábornoka, Garibaldi legjobb vezére.
|
|
Kempelen Farkas lovag, technikus, 1769-ben feltalálta világhírű sakkozógépét és egy beszélőgépet.
|
Kőrösi Csoma Sándor (†1842.), híres Ázsia-utazó és gyűjtő, a tibeti nyelv legérdemesebb tudósa.
|
Bólyai Farkas (†1856.), fiával, Jánossal az emberiség legnagyobb matematikusai közé tartoznak.
|
Vásárhelyi Pál (†1846.), mérnök, Széchenyi munkatársa, az Al-Duna szabályozója.
|
|
Horváth Mihály püspök (†1878.), a legnépszerűbb és legmunkásabb magyar történetírók egyike.
|
Jedlik Ányos (†1895.), világhírű magyar fizikus, egyetemi tanár, a dinamógép elvének feltalálója.
|
Hunfalvy Pál (†1891.), a finnugor és török-magyar nyelvrokonság tudós kutatója.
|
Xantus Jánus (†1894.), etnográfus. Az Egyesült Államok megbízásából végezte felfedezőútjait.
|
|
Brassai Sámuel (†1897.), kiváló polihisztor, a legeredetibb magyar nyelvtudósok egyike.
|
Herman Ottó, híres természettudományi művei a magyar tudomány és stílusművészet remekei.
|
Vámbéry Ármin (†1913.), híres utazó és orientalista. Dervisruhában végigkutatta Közép-Ázsiát.
|
Lóczy Lajos (†1920.), geológus, geográfus, utazó. A Balaton tudós tanulmányozója.
|
|
|
|
Eötvös Loránd báró (†1919.), világhírű fizikus, a nehézségi erő és a földi mágnesség tudósa.
|
Fraknói Vilmos (†1924.), rendkívül sokoldalú történetíró, a római magyar intézet alapítója.
|
|
|
Apáthy István (†1922.), tudós kolozsvári egyetemi tanár. A román megszállás áldozata lett.
|
Semmelweis Ignácnak (†1865.), a nagy magyar orvosnak, a gyermekágyi láz elleni korszakalkotó eljárás felfedezőjének budapesti szobra.
|
Prohászka Ottokár (†1927.), egyházi szónok, kiváló teológus, bölcselő és szociológus.
|
|
Goldziher Ignác (†1921.), Kelet-Ázsia kutató, a keleti nyelvek világhírű tudósa.
|
Stein Aurél, világhírű archeológus és nyelvész, belső-ázsiai expedíciói rendkívül jelentősek.
|
Bíró Lajos, zoológus, Ausztrália felderítetlen vidékeinek és szigeteinek tudós kutatója.
|
Korányi Frigyes báró (†1913.), nagynevű belgyógyász, a magyar klinikák megteremtője.
|
|
Lénárd Fülöp, korunk egyik legnagyobb fizikusa, a heidelbergi egyetem tanára, a Nobel-díj nyertese.
|
Bárány Róbert, az upsalai egyetem magyar származású, Nobel-díj nyertes orvostanára.
|
Ybl Miklós (†1891.), építész, a királyi palota, a Bazilika és az Operaház zseniális építője.
|
Lechner Ödön (†1914.), építész, a modern magyar építészeti stílus megteremtője.
|
Nagy magyar írók és költők.
|
Arany János (1817-1882), mint lírikus és epikus egyaránt nyelvünk legnagyobb művésze volt.
|
Jókai Mór (1825-1904), a legnagyobb magyar mesemondó. Ma is a legnépszerűbb írónk.
|
Mikszáth Kálmán (1843-1910), a humor és elbeszélőművészet őseredeti művelője.
|
|
Gárdonyi Géza (1863-1922), a poétikus lelkű, kristálytiszta stílusú nagy magyar elbeszélő.
|
Ady Endre (1877-1919), a modern magyar líra új hangjának megteremtője.
|
Molnár Ferenc, drámaíró és regényíró. Színdarabjai diadalt arattak a világ minden táján.
|
A magyar zenei élet nagyságai.
|
Liszt Ferenc (1811-1886), minden idők legnagyobb zongoraművésze, a XIX. század zenei romantikájának egyik vezéralakja.
|
Erkel Ferenc (1810-1893), kiváló zeneszerző, a magyar nemzeti operastílus megteremtője, a Bánk bán című opera komponistája.
|
Goldmark Károly (1830-1915), világhírű zeneszerző, aki nevét a Sába királynője című operájával tette halhatatlanná.
|
Jelenet a "Hunyadi László" című operából. Hunyadi János kormányzónak
idősebb fia volt Hunyadi László, akit apja halála után a kiskorú Habsburg
király, V. László tanácsadói vérpadra hurcoltattak. Ezt a tragédiát Erkel
Ferenc zenedrámának dolgozta fel. Az opera, amely egyik dísze a magyar
zeneirodalomnak, 1844-ben került először színre Budapesten. - Képünk a
Márkus László által tervezett modern díszletezést mutatja.
|
|
Volkmann Róbert (†1883.), magyarrá lett kiváló német zeneszerző. A Zeneakadémia első zeneszerzés-tanára.
|
Reményi Ede (†1898.), hírneves hegedűvirtuóz. Ugyanúgy vitte világgá a korabeli magyar zenét, mint Liszt Ferenc.
|
Joachim József (†1907.), hegedűművész és pedagógus, akit sikerei a porosz zenei főiskola igazgatói székébe juttattak.
|
Mihalovich Ödön (†1929.), zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola felvirágoztatásával rendkívüli érdemeket szerzett.
|
|
Kerner István (†1929.), az Európa-szerte elismert nagy magyar dirigens.
|
Dohnányi Ernő, zongoraművész, zeneszerző és karmester. A világ legelső Beethoven-interpretátora.
|
Hubay Jenő, a hegedű egyik legnagyobb előadóművésze és tanítómestere. Kiváló zeneszerző.
|
Poldini Ede, a "Farsangi lakodalom" című víg dalműve volt a legnagyobb magyar operasiker.
|
|
Szigeti József, európai nevű hegedűművész, a modern virtuóz-iskola egyik legkiválóbb alakja.
|
Bartók Béla, a legnagyobb élő zenészek egyike. Az egész világ hódolattal adózik művészetének.
|
Kodály Zoltán, nagyjelentőségű zeneköltő, a modern népi stílusnak legegyénibb művelője.
|
Vecsey Ferenc, nagyhírű hegedűvirtuóz, Hubay és Joachim nagyszerű tanítványa.
|
|
Lehár Ferenc, hírneves operettszerző. Darabjai a világ minden színpadát diadallal járják be.
|
Basilides Mária, kiváló alténekesnő, a dal- és oratórium-éneklés Európa-szerte ünnepelt egyénisége.
|
Németh Mária, nagyhírű énekesnő. Mesés szépségű szoprán hangjával meghódította egész Európát.
|
Kálmán Imre, egész sor világsikert aratott kedves és kitűnő operett komponistája.
|
|
Alpár Gitta koloratúrénekesnő, külföldi színpadokon aratja sikereit.
|
Székelyhidy Ferenc dr., a m. kir. Operaház európai klasszisú örökös tagja.
|
Weiner Leó zeneszerző, Coolidge-díjas vonósnégyesével szerzett kiváló nevet.
|
Sándor Erzsi, a magyar énekművészet egyik legnagyobb büszkesége.
|
Poldini Ede vígoperájának, a Farsangi lakodalomnak díszlete,
a budapesti Állami Operaház színpadán.
|
Magyar színészek.
|
Jászai Mari.
|
Ódry Árpád.
|
Hegedűs Gyula.
|
Fedák Sári.
|
|
Bajor Gizi.
|
Csortos Gyula.
|
Gombaszögi Frida.
|
Darvas Lili.
|
A magyar színházi kultúra nagyságának dokumentuma ez a két színlap.
Az egyik azt mutatja, hogy már 1840-ben a Pesti Magyar Színház játszotta
a Velencei kalmárt. Hol voltak 1840-ben Shakespeare-t játszó színházai
azoknak a dicsőséges államoknak, amelyeket azért jutalmazott magyar országrészekkel
Trianon, mert Erdély, Felvidék, Délvidék népe nem volt biztonságban a magyar
kultúra kezében? A másik színlap az Othello századik előadásának színlapja.
Melyik nyugat-európai ország dicsekedhetik azzal, hogy egyetlen színpadán
százszor játszották a legnagyobb drámaíró egyetlen remekét? De ezért a
magyar kultúráért, úgy látszik, mégsem fájt senkinek a szíve, amikor Trianonban
ezt is darabokra tépték...
|
Öt színház képét látja itt az olvasó. Mind
az öt színház magyar színház, a megszállott területen van - s ma már megszűnt
magyar színház lenni. Ezer és ezer emlék, intézmény, alkotás hirdetik Észak,
Dél és Kelet elszakított részein az évszázados kultúrát, amelyet a magyar
nemzet honosított ott meg és épített ki az ezer esztendő folyamán, amíg
ezeket a területeket magyar nép bírta és lakta. De a kultúra e sok emléke
között is legelső helyre kívánkoznak a színházak. A színház a nyelvnek,
a szellemnek, a társadalomnak, az életnek legközvetlenebb, mindenkihez
szóló temploma. A "nemzet napszámosai", a színészek: a felvilágosodás és
a művelődés leglobogóbb fáklyáit hurcolták végig a múlt században még nehezen
megközelíthető, messze tájain az országnak. A nemzet hálás volt nekik:
a nagyobb városok szép színházakat emeltek a színészetnek, mihelyt módjuk
ezt lehetővé tette. Nagyvárad, Kolozsvár, Kassa, Temesvár, Brassó, Pozsony,
de a kisebb városok is, mint például Igló, már a múlt században megépítették
a maguk díszes színházi csarnokait.
A nagyváradi Szigligeti Színház. Ma románul játszanak benne.
|
A kolozsvári új Nemzeti Színház. Ez is a románoké lett.
|
A temesvári magyar színház. Ma szintén a románoké.
|
Az iglói magyar színház. Ma a cseheké.
|
Legendásan kedves helye volt mindegyik színház nemcsak a magyar életnek
és kultúrának, hanem minden egyes város egész lakossága életének és kultúrájának.
Nagyszerű színészgenerációk fejlődtek e nemes színházi csarnokokban, melyek
a nemzeti műveltség, az irodalom és művészet várai voltak. A legérdekesebb
az itt bemutatott négy színház közül a kolozsvári régi Nemzeti Színház.
A régi kolozsvári Nemzeti Színház, az első állandó magyar színház.
|
Ez volt a magyar színjátszás legelső állandó hajléka. 1821-ben építették.
Szirtfoka volt a büszke és megdönthetetlenül magyar erdélyi kultúrának:
nem követte később sem a budapesti színházak divatjait, külön utakon járt,
a nemzeti hagyományok őrzője volt. Ma már puszta kőhalom a magyar kultúrának
ez a nevezetes bástyája. S az új kolozsvári nagy színházban is román színészek
játszanak; pedig itt is, mint az elorzott területek többi színházaiban,
magyar téglából, magyar építőízlésből teremtődött meg az épület, magyar
emlékek, magyar kultúrszeretet és nagy magyar művészi dicsőségek patinája
vonja be a színház minden kövét.
A magyar festőművészet világhírű nagymesterei.
|
Munkácsy Mihály.
|
Zichy Mihály.
|
László Fülöp.
|
Fehérruhás nő. A szabadságharcot megelőző idők kiváló mesterének,
Barabás Miklósnak olajfestménye a budapesti Szépművészeti Múzeumban.
|
Tárogatós. Festette Kupeczky János, a Rákóczi-kor kiváló magyar
festője. A budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona.
|
Pipacsos táj. Szinyei Merse Pál festménye a budapesti Szépművészeti
Múzeumban. (C. Könyves Kálmán, Bp.) A magyar festőművészetnek egyik európai
mértékkel mérve is a legnagyobbak közé számító alakja Szinyei Merse Pál,
aki a vele egyidőben és rokon szellemben dolgozó egy-két francia mestertől
teljesen függetlenül, sőt sokban azokat megelőzve, alkotta meg nagyszerű
tájképeit, melyeket a színek és a napfény mámoros szépsége, a levegő elevensége
jellemez. Szinyei Merse Pál annyira előtte járt korának, hogy sok évnek
kellett elmúlni, míg megkapta Európa s az egész kultúrvilág elismerését.
Ez az elismerés azután teljes igazságot szolgáltatott a nagy magyar úttörőnek.
A firenzei Uffizi-képtár önarcképét a festőművészet legnagyobb géniuszainak
arcképcsarnokában helyezte el.
|
Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. - Csók István festménye a
budapesti Szépművészeti Múzeumban. A mai magyar festőművészet nagymesterei
közé tartozik Csók István, akinek művészete külföldön is a legnagyobb elismerést
és megbecsülést vívta ki. A firenzei Uffizi-képtár híres arcképcsarnokában,
a festőművészet nagyságai között, az ő arcképét is elhelyezték. Hogy ez
az elismerés Csók Istvánnak ízig-vérig magyar, magyaros művészetét érte,
az annak a sajátságos színnek, annak az új, speciális hangnak az elismerését
jelenti, amit a magyarság vitt bele Európa képzőművészetének gazdag együttesébe.
|
Nászmenet. - Deák Ébner Lajos festménye a budapesti Szépművészeti
Múzeumban. A magyar művészet őstalaja a falu és a nép. Írókat, költőket
és festőket egyaránt évszázadok óta legmélyebben ihlet meg a látszólag
egyszerű falusi élet, amely azonban telve van az emberi érzések, gondolatok
és szokások nagyszerű tisztaságával és ősi színességével. A nemzeti irodalom
a vidék lelkéből nőtt nagyra és a magyar festészet a vidék színeiből és
szokásaiból alkotta meg legmaradandóbb műveit. A vidéki művésztelepeken,
amelyek folyton szaporodtak, híres és kezdő piktorokat ihletett meg a magyar
ég csodálatos kéksége, a magyar tájak hatalmas változatossága, a vidéki
népélet tarkasága. A hagyományos népszokásokról, a tarka népviseletről,
a pompás vidéki típusokról megszámlálhatatlan festményt őriz képzőművészetünk
története. Ezekben a képekben tovább él a falusi hagyomány ezerfélesége,
ezekben a képekben örök időkre lerögződött maga a falusi élet.
|
A fonóban. - Glatz Oszkár festménye.
|
Nyilasy Sándor: Lányok a Tisza partján.
|
A magyar sport hősei.
|
A világ legjobb vízipóló csapata, a magyar válogatott csapat. Tagjai: Ivády, Bartha, Vértessy, Homonnay, Németh, Keserü II. és Keserü I.
|
|
A kardvívás világbajnok csapata az 1928-as amszterdami olimpián. Petschauer Attila, dr. Gombos Sándor, dr. Mészáros Ervin olimpiai kapitány, Glykais Gyula, Rády József és Garay János.
|
|
Hajós Alfréd, az 1896. évi első athéni olimpia kétszeres úszóbajnoka.
|
Bauer Rezső, az 1900. évi párizsi olimpia diszkoszvetőbajnoka.
|
Halmay Zoltán, az 1904. évi st. louisi olimpia kétszeres úszóbajnoka.
|
Weiss Richárd, az 1908. évi londoni olimpia nehézsúlyú birkózóbajnoka.
|
|
Dr. Fuchs Jenő, az 1908. és 1912. évi olimpiai játékok kardvívóbajnoka.
|
Dr. Prokopp Sándor, az 1912. évi stockholmi olimpia céllövőbajnoka.
|
Dr. Posta Sándor, az 1924. évi párizsi olimpia kardvívóbajnoka.
|
Dr. Vargha Béla kétszeres középsúlyú birkózóvilágbajnok.
|
|
Schlosser Imre, a békeévek legjobb magyar labdarúgója.
|
Somfay Elemér, a legjobb magyar atléta, huszonötszörös magyar bajnok.
|
Kehrling Béla, a legjobb magyar teniszjátékos.
|
Lauber Dezső, a nemzetközi Európa-golfbajnokság győztese.
|
|
Keresztes Lajos, az 1928. évi amszterdami olimpia birkózóbajnoka.
|
Terstyánszky Ödön (†1929.), az 1928. évi amszterdami olimpia vívóbajnoka.
|
Kocsis Antal, az 1928. évi amszterdami olimpia ökölvívóbajnoka.
|
Dr. Bárány István, a világ leggyorsabb amatőrúszója.
|
Harmsworth útja Magyarországon.
Esmond Harmsworth, Rothermere fia, az angol
parlament tagja, 1928. május 16-án Magyarországra érkezett, hogy apja nevében
átvegye a szegedi egyetem díszdoktori oklevelét és a magyar népnek tolmácsolja
Rothermere lord üdvözletét.
Képünk Harmsworth márványportréját ábrázolja, amely Kisfaludi Strobl
Zsigmond kitűnő alkotása.
|
A magyar revíziós mozgalomnak felejthetetlen pompás korszaka volt az
a pár nap, amelyet "a lord" fia magyar földön eltöltött. Soprontól kezdve,
ahol a határon autós küldöttség várta, valóságos diadalmenet volt Harmsworth
utazása. Sopronban, Győrben, az útba eső városokban és falvakban mindenütt
diadalkapuk és lelkesedő tömegek várták "Rothermere fiá"-nak gyönyörű Rolls-Royce
kocsiját, Budapesten pedig sok százezer főnyi tömeg éljenezte, amikor megérkezett
a Gellért szálló előtti térségre.
Harmsworth a Gellért szálló előtt meghatódottan fogadja az ünneplő
Budapest népének üdvözlését.
|
Május 18-án Budapest székesfőváros díszközgyűlést tartott Harmsworth
tiszteletére, aki május 20-án, Szegeden átvette édesapja díszdoktori oklevelét.
Szegeden is, majd május 22-én Debrecenben és a Hortobágyon ismét rengeteg
ember ünnepelte és éljenezte Harmsworthot, aki május 24-én repülőgépen
utazott vissza Londonba. Utazását azonban megszakította Szombathelyen,
ahonnan átrándult Gyöngyösapátiba gróf Apponyi Albert látogatására.
Képünk a Hortobágyon készült, ahol Harmsworth a magyar puszta fiainak
lelkes köszöntését fogadta, s végignézte a csikósok lovasversenyét.
|
Harmsworth utazása valóságos mozgósítása volt a revíziót követelő magyar
lelkeknek és az egész országban megnyilvánult soha nem látott lelkesedés
még azokat is meglepte, akik azt hitték, hogy a nemzet hangulatát jól ismerik.
Az a tömegextázis, amely Harmsworthot Csonka-Magyarország nyugati határától
a déli és keleti határáig kísérte, az egész világnak megmutatta, hogy a
revízió követelése milyen mélységesen gyökerezik minden magyar ember lelkében.
Vidéki városaink.
Ha valaki repülőgépen ülve éjszaka végigszállana
Magyarország felett - mert sajnos, a mai Magyarország olyan kicsi, hogy
talán egyetlen éjszaka körös-körül lehetne repülni, - az az éjszakai utas
minduntalan szép, égő fényességeket látna az alatta nyúló éjszakában. Akár
az Alföld hatalmas síkja felett, akár a gömöri kerek dombok tájain, akár
a Dunántúl erdős-tavas, lankás-dombos vidékein szállana át, megbújva a
síkság semmibe vesző éjében, a dombok kerekded kanyarulatai között szikrázó
ékszerek tűnnének a szemébe: egy-egy maréknyi lámpafény. Ezek a nagy csillagok
a magyar föld éjszakájában: vidéki városaink. Szabad királyi városok, rendezett
tanácsú városok, megyeszékhelyek. Mindegyik évszázadok alatt emelkedett
naggyá, mindegyiknek kövei, bástyái, templomai, székházai, múzeumai, színházai
a magyar erő, akarat, kultúra nemes és ősi tanúságtételei. Trianon ezeket
a városokat éppúgy halálra ítélte, mint amazokat, amelyeket idegen kapzsiság
martalékául osztott ki. Halálra ítélte őket, amikor eltépte vasútjainkat,
kettévágta folyóinkat, elmetszette azt az ezer ütőeret, amelyek mind hegyekből,
bányákból, erdőkből, síkságokról egy-egy ilyen város felé futottak ezer
év óta, hogy azt táplálják, s hogy az összegyűjtse, és diadalmas életben
csúcsosítsa ki az ezer iparkodó ér energiáit. Szinte csoda, hogy ezek a
vidéki városok így tovább tudnak élni. Hogy nemcsak tovább élnek, hanem
tovább virulnak és gyarapodnak. Ennek a magyarázata bizonyára a magyar
faj szívóssága, elpusztíthatatlan élni akarása, a történelmi tragédiákba
bele nem nyugvása, megölhetetlen hite hivatottságában és igazában. A hegytetők
és városterek monumentális tornyai, a vidéki középületek hatalmas kontúrjai
mind egyazon erővel mutatnak az ég felé, hirdetve, hogy karcsú oszlopaikból,
büszke kupoláikból, díszes boltozataikból nincs oly erő és irígység, nincs
oly Trianon, amely romokat tudna csinálni. A magyar hűség városa minden
vidéki város: hűség a kitartásban, az élni akarásban, a történelmi hagyományokban
és hivatottságban. Ezt a hűséget hasztalan vívják a poklok kapui - törhetetlenül
áll és törhetetlenül magyar, mint azt a "leghűségesebb város", Sopron példája
bizonyítja, amely szembeszegült Trianonnak.
Szeged az ország második városa. 119.000 lakója van az ősrégi
városnak, amely már megvolt a népvándorlás korában, a honfoglalás óta pedig
egyre gyarapodott. A Hunyadiak itt gyűjtötték össze törökverő seregeiket,
amikor diadalmasan védték az európai keresztény kultúrát. Vára kiváló erődítmény
volt. 1879. márciusában a Tisza áradása elsöpörte az egész várost, amely
négy év alatt újjáépült és hatalmasabb lett, mint valaha. Széles körútjaival,
hatalmas parkjaival, rengeteg köztéri szobrával, díszes középületeivel,
pompás sétányaival, közművelődési intézményeivel, hídjával, amelyet a párizsi
Eiffel-torony zseniális mérnöke, Eiffel épített, remek múzeumával eddig
is európai szépségű város volt, az utolsó évek alatt pedig óriási erőfeszítéssel
egyre szépült és gyarapodott. E két képen bemutatjuk remek új fogadalmi
templomát és a városháza barokk palotáját. Ezek az épületek bármely metropolis
díszére válnának. A franciák a fegyverszünet után, 1918. decemberében megszállták
Szegedet, és 1920. márciusáig tartották megszállva. Ez alatt alakult meg
ott a budapesti kommunizmussal szembeforduló szegedi kormány és a nemzeti
hadsereg, amely a mai Magyarország rendjének és belső erejének első megalapozása
volt.
|
A XIII. század elején épült ez a két templom, mely romokban
is a legnagyobb szépséget tárja elénk. Az első a Pest megyei Zsámbék, a
második a Vas megyei Ják dísze.
|
Veszprém. Ma is fennállnak a hajdan híres erősség bástyái. Szép
barokk stílusú püspöki palotája mellett a kápolna még a XII. századból
való. A magyar történelem nevezetes eseményeinek színhelye volt Szent István
óta ez a szép, élénk város, amelyet a románok 1919-ben megszálltak.
|
A pécsi székesegyház. Európa egyik legszebb román stílusú temploma.
Pécs már első királyaink idejében az egyházi művészet nevezetes központja
volt. 1367-ben egyetemet állított fel itt Nagy Lajos király. A város tele
van a régi magyar kultúra nemes emlékeivel. Pécset a háború után a békeszerződés
ellenére Jugoszlávia jogosulatlanul sokáig megszállva tartotta.
|
A világháború magyar hőseinek emlékszobra Székesfehérváron. - Pásztor János műve.
|
A legfestőibb magyar öltözetű mezőkövesdi lányok vasárnapi körmenete.
|
Mezőkövesdi menyecske a tűzhely mellett.
|
Érdekes és színes népviseletű falusi magyar lányok vasárnapi tereferéje.
|
Gulya a Hortobágyon. A magyar puszta romantikája, gazdagsága
sehol sem maradt meg olyan épségben, mint a Debrecen határában lévő Hortobágyon.
|
Juhász a nyája mellett. Hortobágyi kép. A juhnyáj ismeri őrzőjét
és engedelmeskedik neki. És a juhász is annyira ismeri nyáját, hogy külön-külön
minden egyes birkának tudja a tulajdonságait, valósággal személy szerinti
ismerőse mindegyiknek.
|
Hogyan beszéltek Magyarországról a világ nagyságai - Trianon előtt?
"Dicső származástok régiségével méltán büszkélkedhettek!"
(Napóleon 1809. évi kiáltványa a magyarokhoz.)
"Óh, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötörni magad!"
(Dante.)
"Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország
a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország
a hősiesség megtestesítője."
(Victor Hugo.)
"Magyarország nem halt meg és nem halhat meg, mert a nemzetek halhatatlanok...
Ez a kiváló nemzet ki fog törni sírjából, ahová az önkény fektette. Addig,
amíg a függetlenségi szellem, az erény, a hősiesség, a dicsőség s a szabadságvágy
élni fognak, Magyarország is élni fog."
(Victor Hugo.)
"Ha hallom ezt a szót: magyar,
Szűk lesz a német plundra rajtam.
Zúg és dörög a zivatar
És trombiták harsognak harci zajban!"
(Heine.)
"A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."
(Saint René Taillandier.)
"Európa sohasem hálálhatja meg Magyarországnak azt a szolgálatot,
amelyet azzal tett, hogy a saját testével védelmezte a török és a tatár
ellen. Mialatt a magyar gátat emelt a barbár betörés elé, Nyugaton a művészetek
szabadon virulhattak. A tűzvonalon túl a harci zaj dúlt, ideát Provence
édes dalai hangzottak."
(Michelet.)
"Magyarország csodálatraméltó földrajzi egység, amelynek egyes részei
összhangzatosan egymásra vannak utalva és nem szakíthatók el az egész sérelme
nélkül... A tótföldi madarak ősszel Magyarország, és nem Csehország felé
veszik útjukat s a magyarországi madarakkal indulnak Dél felé. Magyarország
zárt egész és annak egyes részei, még ha az országot feldarabolnák is idővel,
önmaguktól csatlakoznának vissza a csonka törzshöz."
(Payrot.)
"Magyarország rendkívüli előnye, hogy a szó szoros értelmében vett
földrajzi egység. A magyar királyság, földrajzi szempontból, Európa egyik
legösszefüggőbb területe. Bármint alakulna is a közép-európai államok sorsa,
bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani
a Kárpátok által körülvett óriás arénában."
(Reclus.)
"Ó, ha késő nemzedékek támadnak s ledől az oszlop,
Trónok inganak, zuhannak zsarnokok, silány poroszlók,
A magyar név büszke név lesz és a hadba indulónak,
A vitéz, merész seregnek úgy zeng, mint győzelmi szózat."
(Ibsen Magyarországhoz, 1849.)
"Erdély, e sajátosan magyar terület, mindenkor a magyar szabadság
védőbástyája, a magyarság Piemontja volt és arra a románok jogot nem formálhatnak.
A dáciai római uralom bukása és 1224. között, amikor románokról először
történik említés Erdélyben, tíz évszázados űr mutatkozik, amelyet a pánromán
propaganda nem képes betölteni, minthogy semmi kézzelfogható bizonyítéka
nincsen arra, hogy ez idő alatt Erdélyben románok laktak volna. A római
légionáriusoktól való leszármazás tana merő koholmány. Az erdélyi oláhok
nem Traján utódai, hanem a Balkánról jöttek át Erdélybe. E történelmi tényt
a pánrománok semmi érvvel nem képesek megdönteni."
(Guy de Roquencourt.)
"Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik."
(Bismarck.)
"A Corvinok lándzsáját megragadva, robbanj ki ősi fészkedből, magyar;
pattanj föl fekete lovadra s szállj viadalra a szabad napért."
(Carducci.)
|  |