Ebben a fejezetben azt szeretnénk bemutatni, hogy miként vélekedtek a trianoni katasztrófa idején élő magyarok, valamint a jóérzésű, tisztességes külföldi emberek a történtekről a "békekötést" követő években. Igazából még messzebbre is visszamehetnénk az időben, hiszen az első tiltakozásokra, megmozdulásokra már az aláírást megelőzően sor került. Ekkoriban született meg Trianon nevéből (tria non = három nem) a híres "Nem! Nem! Soha!" jelszó is.

A korabeli plakát még 1920. június 4-e előtt készült, ez a magyarázata annak, hogy nem a későbbi döntésnek, hanem a "tárgyalásokról" kiszivárgott híreknek megfelelő határok szerepelnek rajta. Ma már jól tudjuk, hogy sem a tiltakozás, sem a józan érvelés nem hatott a diktátum megalkotóira. Így született meg az az elfogadhatatlan ítélet, amelynek megváltoztatását a magyar közvélemény már az aláírást követő pillanattól követelte. Ennek megfelelően a revíziós mozgalom és a revíziós propaganda is egyre erőteljesebbé, egyre szervezettebbé vált, egyre inkább kibontakozott.

Az alábbi oldalakon a témával kapcsolatban megjelent rengeteg könyv és cikk közül néhányat kiemelve, megpróbáljuk felidézni a kor magyarságának álláspontját és a becsületes, igazságszerető külföldi emberek véleményét a trianoni tragédiáról.
Kattintson a választott kiadványra!

• Igazságot Magyarországnak! - A Pesti Hírlap revíziós albuma

• Az ezeréves Magyarország - A Pesti Hírlap karácsonyi albuma (részlet)

• A trianoni "békekötés" felelőssége