 | Vendégkönyv Figyelem! A vendégkönyv nem vitákra és a vélemények ütköztetésére való, erre a célra a vitafórumot használja! A nem ide illő, illetve a jóízlés határát sértő, másokat becsmérlő, nyomdafestéket nem tűrő bejegyzéseket el fogjuk távolítani! | Kiss Tamás | | | Magyarország | 2005.06.09. 14:10:48 | A világon ma kb. 5000 nyelvet beszélnek (kb. ennyi nép él)
Ebb?l mindössze 87!!! a hivatalos (ennyi nemzet rendelkezik önálló államisággal)
Ebb?l hazánk a 49. területileg legnagyobb kiterjedés? ország.
Ahhoz képest amin keresztülmetünk a történelemben, igen jól tartjuk magunkat. És leszünk még jobbak is. |
| Kiss Tamás | | | Magyarország | 2005.06.09. 13:34:01 | | Szép honlap, megéri olvasni. |
| Rolika | | | Magyarország (Salgótarján) | 2005.06.08. 21:03:37 | | Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában! |
| Peffy | | | Magyarország(Komárom) | 2005.06.08. 19:43:25 | Éljen Magyarország!
A mostani kormányt úgy le kéne szedni szerintem,hogy...
Elvileg ha Teleki könyvének szavait jól értelmeztem, a 100 évb?l már 85 eltelt? De csak Teleki bízott a 100 éves diktátumban? vagy igaz?
mert 2020-ban ezek szerint visszajárna minden |
| Magyar Vándor | | | Magyarország | 2005.06.08. 17:09:37 | Elt?n?dtem egy pillanatra azon, hogyha a franciákkal történik mindez ami velünk.
Vajon ?k mit tennének ....
Szerintem Hágától a fehérházig de még a búsman bíróságokon is nyomnák a cseng?t,hogy mekkora igazságtalanság történt velük. Nem beszélve a sok filmr?l ,sorozatról és képregényr?l.
De igy csak megkönnyebülten ?szinte képpel sóhajtanak, szegény magyarok hát igen de jó,hogy nem velünk történtek a dolgok.
Élljen a francia joghurt a gyomorbajainkra !!
Wilágbéke. |
| J.Cs. | | | Szabadka , Vajdaság ,Szerbia | 2005.06.07. 11:37:14 | Sajnos , azt vettem észre ,hogy senki sem szólalt meg
( hivatalossan ) a jelenlegi magyar kormányból, e gyászos napon...
az akkori kormány " kivivta a piros kartont" a határon tuliakra , de éppugy a mai kormánynak sem jutott eszébe , hogy elnézést kérjen a határon tuliaktól , hogy 85 évig
" megfeledkezett" a kettös állampolgárságtól , stb..
de olykor , ha megfelel ( eurovizio-i szavazás ) akkor tudnak "buzditani , hogy na...izé... szavazzatok máááá...'
erre csak egy : dec. o5.
- sajnos mint a két állam ( H / SCG. ) megedzett eme 53 év alatt...megboldogult öregapám -csend?r volt 1918-ig.. azt hiszem , hogy köpködne... ( ennyi a hozzászólásom...) |
| Trevian | | | Budapest, Magyarország | 2005.06.06. 23:48:18 | "?excellenciája Carla del Ponte F?ügyész
- ENSZ Háborús Törvényszéke New York - Hága
Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenl? elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára
Excellenciád!
?szentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független.
Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megsz?njön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit. Mint a fent említett Intézet f?titkára, az alábbi petíciót terjesztem el?:
Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészít? 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerz?dések jogi szempontból történ? felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerz?dések érvénytelenek és kérem a szerz?dések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenl? elbírálás elvének alapján mentesítsea Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól. Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet f?titkára az ügyben egy Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpenpedig tárgyalás kit?zését.
Indoklás:
Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felel?sség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerz?dés > delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg. A Békeszerz?dés el?tt a Magyar Királyság területe 325.411km2 volt, lakosainak száma 20.886.000 f?. A Békeszerz?dés következményeként az ország területe 92.863km2-re, míg lakosainak száma 7.615.000 f?re csökkent. A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezet?it felel?sségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felel?sségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysért? kollektív felel?sségre vonás alól. Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezet?k b?neiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I.világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezet?it, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmen?en Magyarországot hatalmas összeg? kártérítés megfizetésére is kötelezték. Ez az eljárás több szempontból is törvénysért?. A szerz?dés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
- Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 f? (25,2%)
- Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 f? (12,6%)
- Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 f? (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 f? (16,8%)
- Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 f? (1,4%)
- Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 f? (0,1%)
- Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 f? (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 f?(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 f? (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
Oroszország részére 200 millió USD,
Jugoszláviának 50 millió USD,
Csehszlovákiának 50 millió USD.
A Békeszerz?dés kimondta, hogy amennyiben a szerz?d? felek a szerz?désben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerz?désszegést követnek el, amelynek alapján a szerz?dés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor. A Békeszerz?déshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerz?dést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön él? valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen él?k más területekre kitelepítése, internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerz?désszegést követtek el. Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországratörtén? költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek.
A Szerz?déshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellen?rizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részér?l 1920. évt?l kezd?d?en nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100ezer magyar az elcsatolt területekr?l gyakorlatilag elt?nt. Ez a háborús b?ntett miatt felel?sséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikorJosip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veend?k az 1910-es népszámlálásadatai is. A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerz?dést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
- A Szovjetunió, mint egységes állam megsz?nt.
- Jugoszlávia, mint a Szerz?dést aláíró egyik állam a korábbi formájában megsz?nt létezni.
- Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megsz?nt.
A változások miatt a Szerz?dés a jogi formájában sem tartható fenn. A fentieken túlmen?en a következ?kre kívánok még rámutatni. A Békeszerz?dések következtében Magyarországot - többek között - az alábbi veszteségek érték:
Haditengerészetüket ért kár színarany értékben:
- hadihajó 60.000 kg színarany
- hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
- hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikiköt?i felszerelések 10.000 kg
- 801 db hajó 80.000 kg
- Fiume kiköt? felépítésének értéke 21.300 kg
- Fiume kiköt? ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
- összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakért? adatain alapulnak.)
További veszteségek:
- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,
- a szénbányák 80 %-a,
- az erd?k 90 %-a,
- vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
- a felbecsülhetetlen érték? m?kincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kiköt? elvétele,
- az összes tengeri és folyami hajók.
Közismert tény, hogy a Békeszerz?dés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illet?en egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyz?könyvekb?l, visszaemlékezésekb?l egyértelm?en igazolhatók. A továbbiakban a Szerz?dés létrejöttében és a Szerz?dés megkötése utáni id?szakban hivatalban lév? politikai személyiségek véleményét idézem: David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én el?adott beszédében kijelentette: "a teljes okmány- és adattár,,amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt." A fentiekr?l David Lloyd George az emlékirataiban szól. Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felel?sségét. Lord Newton szerint "a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett."
Robert Cecil angol delegátus szerint a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy "id?r?l id?re határrevíziót eszközöljön."
Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a > következ?ket írta: "Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe."
Az angol diplomata "Peacemaking" cím? könyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következ?tjegyzi fel: "az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább el?készíti a háborút, mint azt megakadályozná."
Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle er?t. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt.
A kés?bbi amerikai nagykövet, Bullit, a következ?ket írta Wilson elnöknek: "Én csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását."
Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: "nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük."
A Trianoni Békeszerz?dés tárgyalása során több esetben felvet?dött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képvisel? Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadvisel? államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy "a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik", tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetét?l annak befejezéséig harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen. Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi. A magyar delegáció a kényszerít? körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerz?dést. Ez az aláírás - mivel a kényszerít? körülmények hatására történt - mind a nemzetközi jog, mindpedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.
A közelmúlt - de a Békeszerz?dés következményeivel szorosan összefügg? - jellemz? példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történ? visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben él? magyar anyanyelv? lakosság - akiknek mintegy 70-75 %-aa törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.
Záradék:
A petícióból kit?nik, hogy a Trianoni szerz?dés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerz?dés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban aló részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerz?dés kollektív büntetésr?l rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan.
Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerz?dés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen él? magyar állampolgárok sérelmére 1920. évt?l kezd?d?en olyan b?ncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történ? kimondása, hogy a fent említett Szerz?dések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg.A büntet?jogi felel?sség kérdése is vizsgálatot igényel. A tény feltáráshozkíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részér?l minden segítséget megad.
A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 f? részvételével javaslom, amelyekb?l 10 szakért?t az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna. E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszínivizsgálatok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehet?sége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehet?sége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét.
Tisztelettel:
Prof.
Ludwig von Lang f?titkár" |
| Molnár Ildikó | | | Hajdúhadház (Magyarország) | 2005.06.06. 11:09:43 | | Örülök, hogy nem abban az id?szakban éltem! |
| Molnár Ildikó | | | Hajdúhadház Magyarország | 2005.06.06. 11:07:04 | | Örülök, hogy nem abban a korban éltem! |
| Tria-NON? | | | Exibitor | 2005.06.05. 23:06:10 | Emberek... Ezen mostmár tényleg rendesen elkell gondolkozni. ugye a 85.-dik évforduló - mi is a legf?bb kérdés?
[1.] Veszhet-e trianon?
[2.] Nem lehet vhogy a diktátumot megtámadni?
[3.] Ha vesszen Trianon akkor Hogyan? Revizió?
[4.] Miért Nem akarnak ezzel foglalkozni?
[5.] Miért Nem tudnak rendesen összefogni egy ilyen ügyben?
"...Szent Koronánk! Óvd , Vigyázd Hazád..." |
| peter | | | Budapest | 2005.06.05. 23:02:43 | | :,( |
| Kenessey Tibor | | | Zalaegerszeg | 2005.06.05. 14:15:48 | | Igenis, lehet Trianonon változtatni! A török 150 évre szakított szét minket, mégis megtartottuk magyarságunkat. Soha, semmi sincs elveszve! |
| Józsa János | mikeskenyere.fw.hu | | Tatabánya | 2005.06.04. 23:49:24 | | Trianon büntetése elkisérte életem minden lépését, elítélem a békediktátum minden szavát, minden írásjelét és minden er?mmel azon leszek, amíg csak élek, hogy harcolhassak e szégyenteljes gaztett ellen. |
| Rajkai Péter | www.rottar.hu | | Budaörs | 2005.06.04. 23:12:58 | | Ott voltunk a H?s?k terén - Ott voltak Beregszászról is és sokan "lecsatolt részekr?l" - csak azt nem tudom a többiek hol voltak? -Szerintem - nem mertek eljönni, vagy már nem érdekli ?ket a politika. A zászlók szenzációsak voltak ! ! Üdv:RP. |
| T.Lilla | | | Párkány-Szlovákia | 2005.06.04. 22:17:14 | Jó az oldal,picit kéne frissiteni.
Egyébként csak annyi,hogy nem lehet már trianonon változtatni,de merjünk beszélni róla!!! |
| SÁRI | | | MAGYARORSZÁG | 2005.06.04. 20:22:59 | Tudjátok, hogy az ország legnagyobb Trianon emlékm?ve a Ság hegyen található, Celldömölkön? Minden évben kétszer emléke-
zünk a nemzeti gyásznapra. Június 4-én és szept. 24-én. |
| Árpád Vére | | | PÉCS | 2005.06.04. 18:46:54 | | VESSZEN TRIANON!!! |
| Csabaz | | | Szeged | 2005.06.04. 09:35:21 | Klikk ide:
http://www.szekelyszallas.hu |
| |
