 | Vitafórum szlovákia történelme 1993.jan.1-je-Megalakult a Szlovák Köztársaság
2023.jan.1-je-a Szlovák Köztársaság feloszlott,Magyarország és Csehország része lett.
Nagyobb részben Magyarország,és a kisebbrészben pedigCsehország
DE SZÉP IS LENNE!!!!!!!!!!!!!!VESSZEN TRIANON!!!!!!!!!!!!!!!! (Indította: felvidéki_hungarista, 2007.04.10. 12:18:40) | Vesszen Trianon!! | 2007.10.13. 16:26:03 | Válasz erre | | | | | Legyen!: nem is akartam elmenni, de azthittem, hogy elmentek és akkor mentem volna én is. Nem lett volna jó a sok provokátor között maradni(Előzmény: Legyen!, 2007.10.13. 15:45:22) |
| Legyen! | 2007.10.13. 15:45:22 | Válasz erre | | | | | Vesszen Trianon!!: Aktív az e-mail cím, ami itt meg van adva :)
Én maradok, most tett a moderátor rendet, úgyhogy még nincs itt az ideje lelépni. Szerintem maradjatok Ti is, de ha mész másik fórumra, akkor az e-mailemen magtalálsz.(Előzmény: Vesszen Trianon!!, 2007.10.13. 15:22:09) |
| Vesszen Trianon!! | 2007.10.13. 15:22:09 | Válasz erre | | | | | Legyen!: ez az emil cím aktív? Mert ha igen ezentúl nem itt kéne +beszélni a dolgokat, Ádám is lelépett valszeg megyek én is, mert ez ami itt van már nevetséges. Na a címem tudod (asszem én is a tiedet).. Kitartás!(Előzmény: Legyen!, 2007.10.13. 15:14:57) |
| Legyen! | 2007.10.13. 15:14:57 | Válasz erre | | | | | Construct:
Értem, amit mondasz, hogy a magyar és szlovák félnek nem kellene összerúgnia a port, mert az együttm?ködés valóban célravezet?bb, de ezt a hozzászólásodat egy szlovák politikai fórumon (ha jársz ilyenekre is) szintén kitehetnéd.
Viszont: Miért épp Paluz-nak kell elsimernie a hibás szlovák jogrendszert a megbékélés érdekében?
Mármint, miért a magyar fél, tehát Sólyom László és Szili Katalin felejtsen el kiállni a magyarságért az együttm?ködés érdekében?
Construct, tényleg így van, ahogy azt Te leírtad, csak tudod erre elégtelen válasz az, ha mi magyarok, meghátrálunk a Bajaník félékt?l az összefogás érdekében és azt mondjuk: ugyanmár, hagyjuk békén a Bene-dekrétumokat, bármilyen megalázó is az felénk nézve.
Mi is volna a teendo?- kérdezed Te.
Erre Én megmondom: Egyszer?bb a szlovákoknak belátni, hogy a jogrendszerük egy (Te is így fogalmaztál) szarra épül és meg kell változtatni, vagy legalább a magyarokat sért? részeit törölni, hatályon kívül helyezni. Abban pedig biztos lehetsz Construct, hogy ha egy ügyes jogász csoportot felkérnél jó pénzért a magyarok oldaláról, teljesen biztosan bebizonyítanák Neked, hogy a Bene-dekrétumok nélkül is m?ködtethet? a Szlovák Állam.
Miért Mi ismerjük el a rosszat az empátiára hivatkozva, miért nem egyszer?bb ha a szlovákok ismerik el, hogy: Isten bocsásson meg Nekünk, de rosszat cselekedtünk, rossz a jogrendszerünk, újat készítünk.
Paluznak kell a t?résre buzdítani a kormányát, vagy esetleg a szlovákoknak kell a saját kormányát a hibás dekrétumok törlésére kötelezni, hogy megszülethessen az oly sokszor emlegetett megbékélés? Szerintem az utóbbi, de mindenki maga dönti el...
Egyébként halkan jegyzem meg, de ha esetlegesen a magyarok elismernék a Bene-dekrétumokat, abban az esetben a Bajaník és társai más ürügyet találnának a magyarokba való belekötésre, a magyarok elleni agressziójuk kiélésére. Úgyhogy teljesen mindegy, hogy mikor és hol, de egyszer mindenképp farkasszemet kell nézni a Bajaníkokkal.
Egyébként még valami, ami itt a fórumon nem hangzott el még senkit?l sem, de van valami, amiért Szlovákia sohasem akarja majd eltörölni a Bene-dekrétumok érvényességét. Ez nem csak azért van, mert Slota hatalmon van és a nacionalizmusuk nem engedi, van itt még valami:
Amennyiben a Bene-dekrétumok töröltetnek, annyiban a magyarok minden egykori vagyonukra jogosultak. Más szóval a Fico-kormány ideje alatt felhalmozott szlovák államadósságot tovább súlyosbítaná, ha az államnak meg kellene válnia az egykoron a magyaroktól összelopott állami javaiktól. Mindemellett a magyarok visszanyernék ingatlanjaikat, földjeiket, üzleteiket; így rengeteg plusz t?ke jutna a felvidéki magyarság kezébe, ami sokat lendítene a helyzetükön és bátran kiállhatnának nemzeti öntudatukért és véget vethetnének az asszimilációnak. Valószín?leg rengeteg akkor el?zött ma kis Magyarországon él? család visszatérne a Felvidékre az ?si földjére, a régi családi ingatlanba. Ezek a tényez?k azzal járnának, hogy a Szlovákiában él? magyarság száma jelent?sen megn?ne, feljebb húzódna az etnikai határ, visszamagyarosodnának települések, megváltoznának a %-ban mért arányok, és nem hogy az autonómia, hanem a visszacsatolás is szinte megkérd?jelezhetetlen lenne.
Emiatt soha, de soha nem akarja majd egy a hatalomban lev? szlovák kormány sem eltörölni a Bene-dekrétumokat. Félnek, valamit?l nagyon félnek...
Csak mi vagyunk a "hülyék", ha, ha nem használjuk ki ennek az egyébként káros EU-nak az ebben való hasznosságát. Construct, Te is mindig az Eu és Schengen kihasználását fírtatod, remélem erre a szempontra gondoltál, mikor ezt ajánlottad.
üdv
Legyen!
Tényleg Nekünk kell most hallgatni?...(Előzmény: Construct, 2007.10.13. 01:32:39) |
| Construct | 2007.10.13. 01:32:39 | Válasz erre | | | | | paluz:
Szia Paluz,
elobbi elozményedhez, tehát az alábbihoz csatlakozom:
"Az Író Kilencek, Él? Magyar Írók, Költök Nemzetközi Köre Tagjai nem érthetnek egyet Szlovákia Parlamentjének döntésével, amely szerint a Benes dekrétumokat nemhogy hatályon kívül helyezte volna a parlament, hanem meger?sítette érvényben maradását. Ez a politikai mozzanat nem a két ország közötti megbékélést er?síti, hanem a kollektív b?nösség elvét hozza újra felszínre, ami nem lehet Európában egyetlen országnak sem az érdeke."
Ugyanúgy, mint "Az Író Kilencek, Él? Magyar Írók, Költök Nemzetközi Köre Tagjai nem érthetnek egyet Szlovákia Parlamentjének döntésével, amely szerint a Benes dekrétumokat...." - nem értenek egyet a megtorténtel és a hangjuk elvész a nagy ricsajban, hiába mondom ordítva ugyanazt - egyszeruen az én hangom is elvész - nem hallatszik. Részemrol legalább irott formában akarnám deklarálni, hogy ne férjen kétség álláspontomhoz, hogy világosan nyilvánitsam nézetemet.
_________________________________________________
Nézd, én korábban értekeztem Anyilassal, Nane-val szarról, pontosabban a szar piszkálásáról. Egyáltalán nem vagyok buszke arra, hogy olyan államban élek, ahol a jogrendszer Bene dekrétumain fekszik. Figyeld meg, Paluz, amikor én bizonytalanságomban egyoldaluan arra hivatkoztam, hogy szlovák jogi szakemberek állitják, hogy jogilag nem lehet a jogrendszerbol kitorulni Bene dekrétumait - senki se figyelmeztetett vagy reagált volna ezen a honlapon, hogy idefigyelj Construct, van a Magyar jogi kamarának egy olyan jogi nézete, amely szerint téves az az általad emlitett jogi probléma - ime, a Magyar jogi kamara felajánlja segítségét, mert nézete így és így torulhetok ki a szlovák (cseh) jogrendszerbol Bene dekrétumai.
Punktum. Semmi tobb.
Na most nem tudom, hogy jól-e értettelek, amikor említed Goncz Kinga seggnyalását, valamint fájlalod, hogy a magyar kormány nem tesz semmit a provokációk ellen.
Tudod Paluz - megjegyzem - szerény nézetem szerint 1989 óta jó 10 évig Európában szó se volt Bene dekrétumairól, ha jól emlékszem, 2002-ben, amikor még Csehország se volt EÚ tag - akoriban ha jól tudom, a cseh parlament kimodta sajnálatát amiatt, hogy a II. VH után a szudétanémetek is ki voltak toloncolva Bene dekrétumai alapján. Meg lett említve valami nemzetkozi jogi nézet szerint, ha akkoriban (2002-ben) Bene dekrétumai "kivitelezhetok", "elok" lennének, Csehország sose tudott volna az EÚ hoz csatlakozni a jogrendszerével, amelynek a rendszere szintén Bene dekrétumain alapszanak.
Másképp: Mindkét országnak (Szlovákiának, Cehországnak) aproximálni kellett pár évig a jogrendszerét, hozzá kellett idomítaniuk jogrendszeruket a "nyugati, európai" jogrendszerhez - csak azután lehettek EÚ tagok. Tehát csatlakozhatott az EÚ-hoz két olyan ország, amelyeknek jogrendszerei "szaron" alapulnak. Ebbol manapság arra lehetne kovetkeztetni, ha jogilag kitorolhetok lettek volna mindkét jogrendszerbol Bene dekrétumai, akkor bizonyára az EÚ belépésuk elott kovetelne volna, hogy ezt tegyék meg.
Visszatérve Goncz Kingához és Sólyom államelnokhoz - kedves Paluz, bizonyára Ti, csonkaországiak nem érzékelitek, hogy mennyire felkavarta a vizet Szili Katalin és Sólyom elnok látogatásuk itt Szlovákiában, habár magánszemélyenként jártak itt.
A legszomorubb részemre az, hogy ahogyan pl. Te noszogatnád a magyar kormányt, hogy usson az asztalra - ugyanúgy napokban a Matica slovenská tagja (Bajaník) onti az olajat a tuzre és noszogatja a szlovák kormányt, hogy bizony itt az ideje, hogy a szlovák kormány usson az asztalra - annyira szemtelenek a magyarországi politikai személyek, hogy lassan már megint veszélyeztetve van a szlovák állam szuverinitása, megalázása.
Na most ha képletesen Te, Paluz, uszítanád a magyar kormányt, mint itt Bajaník a szlovák kormányt - hova juthatnánk már lassan? Szedjuk szét az osszes hidat - pl. Komáromban és Párkányban - hogy Slota tankjai ne rohanhassanak Budapestre? Vagy csak egyszeruen huzzuk ki a dugót Nagymarosnál a vízmubol és ontsuk le a Dunával Szigetkozt Budapestel eggyutt? Miért? Pl. Bene dekrétumaiért? Kell még ide tobb badarságot hozni?
Ugyhogy
"egy biztos nem úgy t?nik hogy a kölcsönös megbékélés felé indulna a szlovák fél ...a magyar fél meg impotens és nem csak ebben a kérdésben ...."
- tisztelt Paluz - mi is volna a teendo? Rugdossa ossze továbbra is a port a szlovák és a magyar kormány?
Na, mit gondolsz - gondoltok? |
| paluz | 2007.10.12. 19:06:56 | Válasz erre | | | | | | ://members.chello.hu/g.bubenko/ |
| paluz | 2007.10.12. 11:30:53 | Válasz erre | | | | | Construct:
Szia Construct !
Én nem akarok olyan messzire menni, hogy a magyar kormánynak bármit is tennie kellene a Bene dekrétumok ugyében.
Pedig kellene ..de nem fog .Viszont tiltakoznak ez ellen nagyon sokan ..igy ez eljut az,, unijóba " is .
,,Én csak egyszeruen jogi problémaként tudom, hogy Bene dekrétumai torlése jogilak lehetetlen - mert ezek a szlovák jogrendszer alapkovei. Nem én állitom ezt (nem vagyok jogász)- csak ismétlem a szlovák szakemberek véleményét."
akkor a szlovák jogrendszer egy nagy rakás szarra van alapozva ...már elnézést kérek ! De ha ez igy van akkor mivel ez egy fasisztoid dolog mármint a Benes dekrétum ...igy akkor kijelenthetem ,hogy a szlovák jogrendszer fasiszta alapokon nyugszik !
..Már Clinton is nagyon feszultnek találja a szlovák - magyar kapcsolatokat, annyira komolynak, hogy óva int, nehogy a dolgok annyira elfajuljanak, hogy lassan a volt Jugoszlávia vagy Kosovo nyomdokaiban lépegessunk""
akkor a magyargy?lölö slotának és a komcsi ficónak ezek szerint nagyon össze kellene kapni magát ...mert már kinga göncova nem tudja olyan iramban nyalni a szlovák segget ahogy ?k feszitik egyre tovább a húrt ..és tudod Construct az a baj hogy a magyar kormány hiába nem tesz ezek elle na provokációk ellen ...nem szabad elfeledkezni a magyar népr?l akinek a zsebében meg nyilik a bicska ....
egy biztos nem úgy t?nik hogy a kölcsönös megbékélés felé indulna a szlovák fél ...a magyar fél meg impotens és nem csak ebben a kérdésben ....
szia
p.(Előzmény: Construct, 2007.10.10. 21:49:02) |
| paluz | 2007.10.12. 11:20:34 | Válasz erre | | | | | AZ ÍRÓ KILENCEK ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA kézbesítetve
Az Író Kilencek, Él? Magyar Írók, Költök Nemzetközi Köre Tagjai nem érthetnek egyet Szlovákia Parlamentjének döntésével, amely szerint a Benes dekrétumokat nemhogy hatályon kívül helyezte volna a parlament, hanem meger?sítette érvényben maradását. Ez a politikai mozzanat nem a két ország közötti megbékélést er?síti, hanem a kollektív b?nösség elvét hozza újra felszínre, ami nem lehet Európában egyetlen országnak sem az érdeke.
Felhívjuk az Európai Únió figyelmét arra, hogy a készül? Alkotmányban mondja ki: Európa tagállamaiban él? emberek azonos alapvet? emberi jogokkal rendelkeznek.
Kérjük az Európai Únió tagállamait, hogy szólítsák fel Szlovákiát és Csehországot a Benes dekrétumok hatálytalanítására.
Az Író Kilencek érintett tagsága nevében:
Sz?nyi Bartalos Mária
Író Kilencek elnöke, Magyarország
www.irokilencek.hu
2007. szeptember 23.
Kapták e-mailben
- Célintézmények: Európai Unió Európa Parlament Magyar Köztársaság Parlamentje Szlovák Köztársaság Parlamentje Magyarok Világszövetsége ENSZ
- Célszemélyek: Magyar Köztársasági elnöke: Sólyom László Magyar Köztársaság miniszterelnöke: Gyurcsány Ferenc Magyar Köztársaság külügyminisztere: Göncz Kinga Szlovákia köztársasági elnöke: Ivan Gasparovi? Szlovákia miniszterelnöke: Robert Fico
Kapták továbbá: Magyar Köztársaságban m?köd? parlamenti pártok és más civil szervezetek, mozgalmak elnökei.
Petícióhoz csatlakoznak:
1. Gyöngyös Imre - Író Kilencek alelnöke - Új Zéland
2. Lénárd József - Író Kilencek - Magyarország
3. Kelemen Patrícia - Író Kilencek - Kanada
4. Sándor Gyula - Író Kilencek - Magyarország
Mellékelve 1158 aláírás a Nemzeti Hírháló Petíciós lapjáról |
| Construct | 2007.10.12. 05:11:01 | Válasz erre | | | | | | ...Ipe?ské Predmostie (Hidvég), Ková?ovce (Szécsénykovácsi), Vrbovka (Ipolyvarbó), Ch?aba (Helemba).... |
| Construct | 2007.10.12. 05:03:48 | Válasz erre | | | | | Idáig még sose írtam szlovákul vagy pasztoltam ide szlovák ujság cikket, de az interneten a SME ujságban ez a cikk jelent meg, amelyet nagyon roviden le szeretnék fordítani.
Ez a cikk az én onkormányzati teóriámmal fugg ossze (érti, aki akarja):
"Obce v slovensko- ma?arskom pohrani?í spoja nové mosty
Ko?ice 11. októbra (TASR) - Obnova ipeských mostov a budovanie infra?truktúry patrili k témam, ktorými sa dnes zaoberali ú?astníci siedmeho zasadnutia Medzivládnej slovenskoma?arskej zmie?anej komisie pre cezhrani?nú spoluprácu v Ko?iciach.
"Ide o vemi významný krok k spájaniu susedov nielen z hadiska toho, ?e postavíme materiálny most, ale spájame aj ducha my?lienky a priatestva," reagoval na margo obnovy ipeských mostov ?tátny tajomník Ministerstva vnútra SR Vladimír ?e?ot. Ako dodal, na zasadnutí bolo prijaté rozhodnutie vyzva slovenskú vládu, aby prijala dohodu o výstavbe ?tyroch mostov cez rieku Ipe. "Do konca roku 2008 u? majú by hotové dva projekty mostov. Postupne pri nabiehaní financií sa budú stava ?al?ie dva mosty. Je to dobrá snaha na vytváranie konkrétnych ciest medzi na?imi dvomi priateskými krajinami," uviedol ?e?ot.
Prvé dva mosty cez prírodnú hranicu s Ma?arskom by mali vyrás v Peove vo Vekokrtí?skom okrese a v Ráro?i pri Lu?enci. Dohoda medzi oboma krajinami by mala by poda Katalin Molnár z ob?ianskeho zdru?enia Pre obnovu ipeských mostov podpísaná do konca októbra. "Budú to dva 12-tonové mosty pre osobné automobily a autobusy. Ke??e u? od januára sme ?lenmi schengenského priestoru, odpadnú hrani?né kontroly," informovala Molnár o budúcich 75-metrových mostoch, ktoré by mali by sprístupnené v lete 2008.
V sú?asnosti obyvatelia prihrani?ného regiónu vyu?ívajú hrani?ný priechod v Kalonde a v Slovenských ?armotách. V budúcnosti OZ plánuje obnovi sedem z pôvodných 47 mostov cez rieku Ipe. V skuto?nosti i?lo o drevené lávky, vyrobené obyvatemi prihrani?ných dedín. Tí istí obyvatelia v sú?asnosti vyu?ívajú tri mosty. "Slovenské a ma?arské dediny boli medzi sebou prepojené stále. Dediny Vrbovka je v?aka nefunk?nému mostnému prepojeniu slepou obcou. O priechody je vemi veký záujem. Pre turistov a cyklistov sú pripravené provizórne premostenia. Ostatní musia obchádza k najbli??iemu mostu aj ?esdesiat kilometrov," dodala Molnár.
11. 10. 2007 17:21:00 | Copyright TASR 2007
Diskusia k tomuto ?lánku (po?et reakcií: 72):
12. 10. 2007 3:39:13 - No tak ja to poviem
11. 10. 2007 22:29:23 - to je dobre
11. 10. 2007 21:40:24 - A ?o bude z mostami s Rakúskom?
11. 10. 2007 19:51:16 - Hi hi hi
11. 10. 2007 18:47:54 - Je to dobra sprav"
Nagyjából arról van szó, hogy a szlovák kormány fel lesz kérve, hogy négy híd legyen újból rendbe hozva, tatarozva az Ipoly felett a szlovák - magyar határ mentén. Azután további hét kissebb hídról van szó ...
Ezt a témát a szlovák belugymisizter helyettese vágta le. Ezzel eggyutt szó volt a hidak tájékán lévo infrastruktúra felujításáról is.
Na hát mondjátok - ugye, hogy ugyesen fel lehetne felhasználni az EURO pénzeket?
Akit érdekelne, szivesen megpróbálom leforditani a cikkben megnevezett szlovák nevezetu falvakat.
Construct |
| Construct | 2007.10.12. 04:41:45 | Válasz erre | | | | | Én viszont ezt szokom olvasgatni, ha erore akarok kapni:
"Egység, áldozat, hit
A kis népek élete folyamatos harc a nemzeti identitás és a kivívott
szabadság meg?rzéséért, a megszerzett jogok megtartásáért, s?t, sokszor
a megmaradásért, a puszta létért. Az elmúlt 16 év kisebbségi harcát
összegezve, lehet, hogy az eredményeket kellene sorolni, nekem mégis a
kudarcok jutnak eszembe. Vegyük sorra. Az alkotmány biztosítja a
felekezeti oktatáshoz való jogot, de nincs felekezeti oktatásról szóló
törvény, elismertek a vallásfelekezetek, de még mindig nem született meg
a vallásügyi törvény. Önazonosságunk, identitásunk meg?rzése érdekében
elengedhetetlenül fontos számunkra az önrendelkezés, az autonómia minden
formája, de a többség hallani sem akar a kisebbségi törvény
elfogadásáról.
Papíron biztosított számunkra az anyanyelvi oktatás, de ha magyar
iskolát akarunk, akkor magyarellenes kirohanásoknak és megaláztatásnak
vagyunk kitéve. Régi vágyunk az önálló magyar egyetem megvalósulása, de
még a magyar karok létrehozása is óriási ellenállásba ütközik. Egyházi
ingatlanaink visszaszolgáltatására 16 éve várunk, s habár a bukaresti
bizottságban olykor megszületik a döntés, a helyi hatóságok minden
határozatot megfellebbeznek a törvényszéken. Ebb?l adódóan a ténylegesen
birtokba vett ingatlanok száma még mindig elenyész?.
Tudomásul kell vennünk, hogy nem szeretnek bennünket, sokaknak szálka
vagyunk a szemében. Azt szeretnék, hogy csendben szívódjunk fel,
olvadjunk bele a globalizált multikulturális egyvelegbe. Csak arra
vagyunk jók, hogy az éppen hatalmon lév? pártot támogassuk, hogy a be
nem tartott ígéreteket ne kérjük számon, engedjük, hogy helyettünk
mindig mások döntsenek, hogy velünk is elhitessék: ebben az országban a
kisebbségek ügyét példaérték?en megoldották. Sajnos, lassan már a nyugat
is unja folyamatos zsörtöl?désünket, kisebbségi jogainkért folytatott
harcunkat már ?k sem nézik jó szemmel, s kevesen vannak, akik értik,
hogy mi fáj nekünk. Vérz? szívvel kell kimondanom, hogy már az
anyaországban sem kedvel mindenki bennünket, s ezt ékesen bizonyítja a
december 5-i népszavazás, és a támogatások megvonása. Testvéreim! Rá
kell döbbennünk arra, hogy csendben, észrevétlenül magunkra maradtunk.
Közben a test f?üt?erei még szállítják a vért, de a hajszálerek már
eldugultak, s egyre többen vannak, akiknek már nem fáj az
identitásvesztés, a kevert szó, a bizonytalan gondolat, akiket már semmi
sem lelkesít, akik beletör?dtek a kompromisszumok sokaságába. Mert ebbe
a harcba bele lehet fáradni, hiszen megfáradnak a legkülönbek is, s
éppen Kis László unitárius lelkész esete bizonyítja, hogy ez a harc
komolyabb, mint gondolnánk: ebbe a harcba bele lehet halni. Kisebbségi
helyzetünket lehet elemezni, err?l lehet konferenciázni, bölcs terveket
sz?ni, azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy az eredményes harcnak
feltételei vannak. Hármat szeretnék most mindnyájunk szívébe vésni: Az
els? feltétel az egység.
Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy továbbra is szétszakadozva
egymás ellen harcoljunk, hogy egymást marjuk és faljuk, hogy
pártocskákra, érdekszövetségekre szakadozzunk, egyéni vagy politikai
érdekb?l a közösséget szétverjük. Ezt a harcot csak egységben, egymást
támogatva lehet megívni, eredményekre csak egységben van esély.
Az eredményes harc másik feltétele az áldozathozatal. A b?nös emberi
természet nem adni, hanem elvenni akar, nem másokat gazdagítani, hanem
mások kárára gazdagodni akar. Nem értékeket teremt, inkább pusztít, nem
épít, hanem rombol. Alaptermészete szerint az emberb?l kihalt a
közössége, népe iránti felel?sségérzet. Mindig akkor történnek nagy,
Isten szerinti dolgok, amikor a lélek mélyéb?l származó
áldozatkészségben az ember természetellenes cselekedetre szánja el
magát: egy pillanatra megfeledkezik önmagáról. Értsük jól, áldozat
nélkül nincs Istennel való kapcsolat, és nincs egyház sem. De áldozat
nélkül nincs közösség, nincs nép, sem nemzet.
Halálra van ítélve az a nép, amelynek tagjai lemondanak az áldozatról,
amelynek tagjai nem tudják önmagukat háttérbe szorítva, mások, saját
népük, nemzetük javát is keresni. Az elmúlt 16 év sokféle példával
bizonyítja, hogy népünk, politikusaink, elöljáróink, de olykor még az
egyház is megfeledkezett arról a bibliai igazságról, hogy áldozat nélkül
nincs jöv?.
Végül, az eredményes harc feltétele: a hit. Hit nélkül nincs gy?zelem. A
hitevesztett nép levonul a történelem színpadáról. Lehet, hogy ez a
keserves, emberileg szólva reménytelen harc vég nélkülinek t?nik, "de
akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a
saskesely?k". Isten erre a földre helyezett el bennünket, ezt a harcot
adta nekünk, ezt senki sem fogja megvívni helyettünk.
Jöv?nk felé tekintve, ezekben kérjük a mi Urunk áldását és segítségét! ?
adjon további harcainkban áldozatkész lelkületet, megtartó egységet,
Istenbe vetett, rendíthetetlen hitet! Mert, ha Isten velünk, kicsoda
ellenünk?
Pap Géza püspök
(elhangzott 2006 március 15-én, Kolozsváron)" |
| Construct | 2007.10.12. 04:38:51 | Válasz erre | | | | | Lehet hogy már untatlak benneteket ezzel, de azért érdemes ezt ujból elolvasni:
szlovákia történelme
1993.jan.1-je-Megalakult a Szlovák Köztársaság
2023.jan.1-je-a Szlovák Köztársaság feloszlott,Magyarország és Csehország része lett.
Nagyobb részben Magyarország,és a kisebbrészben pedigCsehország
"Hru?ovsky Pavol, a Szlovák parlament elnöke ünnepélyes beszéde a Szlovák állam alapitása 10-ik évfordulója alkalmából.
Tisztelt elnök úr,
tisztelt kormányf?,
tisztelt képvisel?n?k, tisztelt köpvisel?k,
tisztelt miniszterek,
tisztelt diplomata tagok,
tisztelt egyházok köpviselöi,
tisztelt polgártársak !
A szeretet, szerencse és az egészség a békesség el?feltétele, amely részünkre nagyon szükséges. Mind a háromból minél többet kivánok nektek, hogy ez az év tele legyen örömmel és békességgel országunkban és polgársainkban.
Tiz év mult el a Szlovák állam alapitásától. Az ? születése eggyütt 1989 Novemberével , a Szlovák állam várt csatlakozása a NATO-ba és az Európai únióba három kulcsfontosságu mozzanatot képez az új történelmünkben.
1989 Novembere képezte az új, szabad társadalom épitése kezdetét. Nélküle nem volna 1993 január elseje és az önálló, demokratikus államosság. Az európai strukturák beilleszkedése részünkre ujjab lehetöségeket nyujt a nyugati vlilág szabadságában, demokráciájában és proszperitásában.
A ma részünkre f?leg kihivás a jöv?be. Kivételes lehet?ségünk van és a mi történelmünkben alkalmunk van tisztességes, a világban tekintélyes hazát teremteni polgátársainknak.
A mai napban az utolsó tiz év államalapitása van összevetve. Ez id? alatt harcoltunk uj társadalmunk szabályaiért. Ebben a harcban nemcsak revidáltuk demokratikus deficitjeinket, de egyúttal az olyan módszereket kerestünk, amelyekkel el tudtuk távolitani a kommunista rendszer önkényuralmát, melynek hatása alatt a társadalom hanyatlott. Ezek az évek alatt nagy er?feszitekesen estünk át, nem volt kihagyva társadalmunk egyetlen tagja sem. Polgátársaink köszönetet érdemelnek azért, hogy tiz év alatt Szlovák államunknak bels? egyensúlyt tudtunk biztositani. Ezek nélkül nem lehetett volna véghez vinni a változásokat.
Manapság Szlovákia sok év munka révén köszönhet?, hogy teljesen más helyzetben van mint 1989 novemberében vagy 1993 januárjában. Új kilátásaink vannak, ujjabb kihivások el?tt állunk.
Néhány hónap mulva nagy lehet?ségünk lesz tagként beépülni két jelent?s euroatlantikus testületbe. Ez a belépés többféle ujjabb kötelezettség vállalását fogja képezni, részben szuverenitásunk csökkentését fogja jelenteni, ami új, nagyon igényes helyzeteknek leszünk kiállitva, amely kihatással lesz az egész társadalmunkra. Minekutána éppen ezért a helyzetért küszködünk, fontos visszatekintenünk, hogy ma milyen helyzetben vagyunk a jov? kihivásai el?tt.
Ezen az ünnepélyes napon Országházunk történelmi termeiben fontos nemcsak a jöv?re és a jelenre összpontositani, hanem a mi történelmünkre is. Tuddniillik történelmünk vezet a mához és határozza meg irányitásunkat a jov? felé.
Ma mint az Országház elnöke ezen az unnepélyes napon meg szeretnén nyitni a vitát Szlovákiáról más jellemben, ahogy 1989 óta ismerjük. Nem fogok hangsulyt fektetni egyes fragmentumokra vagy eseményekre a szlovák nemzet történelmében, nem fogok birálni egyes személyességeket. Ezek a témák eléggé ki voltak meritve történészek, szociológusok, ideológusok polemizálásaival - nagy mértékben politikusok által is. Ez elkerülhetetlen folyamat volt, de pont ez vitatkozásunk stilusa nem vezetett minket a legfontossabhoz ? saját történelmünk elfogadásához.
Visszautasitatunk és birálgattunk, kiemelgettünk és ócsároltunk, mitologizáltunk és démonizáltunk is elég sokat és szélesen. Ma már kötelességünk megkezdeni az alkotást. Megkezdeni azt a képet, ami mélyen a lelkünbe van irva, el?deinkben, országunkban. És ezen az alapon önérzetesen bemutatni Szlovákiát mint olyan országot, amely el van készülve hatni, befolyásolni Európa fejl?dését és világ eseményeit.
Ha emlitettem a harc karakterét, maga a harc legjobban az arcon látszik. Amir?l akarok beszélni, az az országunk ARCA lesz. Úgy az embernél, mint az országnál tudniillik az arc tudja legjobban kimutatni, hogy milyen közösségb?l tev?dik, mit élt át, és tulajdonképpen mi nála a lényegbevágó. Az arc a lényegr?l sokkal többet mond ki mint maga a név, mert visszatükrözi minden jót és rosszat, nyitottat és az elfelejtettet is. Az arcot nem lehet elvenni és nagyon nehéz nem találkozni vele. Azért az arc legjobb és legh?bb képe a történelemnek ? úgy a személynek mint az országnak is.
Tizedik évfordulónk legjobb alkalom arra, hogy ?szintén tekintsünk arcunkra és állapitsuk meg, hogy milyenek vagyunk. Csak ezzel az ismerettel tudunk tovább lépni és tudatosan irni a jöv? történelmünket.
Tisztelt hölgyek, tisztelt urak,
országunk arcán, amelyben élünk, néhány alapvet? vonás van, amelyek kitörülhetetlenek. A legfontossabb a kereszténység elfogadása 829-ben. Elfogadtuk sokkal hamarább, mint amikor ez a geografiai térség olyan nevet kapott, ami visszatükrözi a szláv eredetu lakosságát ? (népségét?). Országunk arculatába ezennel olyan alapvet? vonás került, amely mindörökre hasonlatosságot vont a többi európai országgal. A kereszténység keretében szent Cyril és Metod hatásával ? a Nagy Morvaország politikai téréségében ? a nyugati tradiciókhoz hajlottunk. Történt ez a másik szent kinevesése által ? misszionárius érsekké. Eggyütt a kereszténységgel elfogadásával Szlovákia elfogadta az olyan kulturális viselkedést, amely megadta a nemzeti identitásunk lehet?ségét. Nem véletlen hogy azok a szláv nemzetek, amelyek nem voltak hajlandók elfogadni a kereszténységet, közép Európában nem éltek meg.
A jövend? Szlovákia második fontos arcvonása Magyarország keletkezése volt 1000-ben. Szlovákia igy egy olyan királyság része lett, amely 900 évig közép Európa történelmét képezte. Jóslatként hangzanak Magyaország alapitója, Szent István szavai, aki végrendeletében fiának meghagyta, hogy respektálja kirláyságában a nyelvi és etnikai különbségeket. Csaknem 800 évig utódai ezt jóslati kivánságot ? ajánlatot respektálták és ezért is volt Szlovákia 800 évig a magyar történelem szubjektuma, nem objektuma. Pont ennek köszönhet?en került országunk arculatába az a sok gazdag tapasztalatok, amelyek Európát mozgatták.
Szlovákia arcán ezért is n?ttek olyan középkoru városok, amelyek kés?bben a kultúra és a kereskedés központjai voltak. Pozsony annak idején Academia Istropolitana és Nagyszombat (Trnava) a Nagyszombati univerzitás réven voltak annak idején fontos központjai a m?vel?désnek.
Szlovákia arcvonásai közé tartozik az a történelmi szerep, amelyet el?deink két évszázad alatt képeztek a török ellenállás alatt. Szlovákia a Mohácsi vészt?l 1526-tól egészen a Bécsi harcig 1683-ig gátat képzett az Ozmán birodalom behatolása ellen Európába. Minden félelem nélkül, büszkeséggel és patriotizmussal kell kimondani: több mint 140 éve volt Szlovákia egész Magyaország történelmi központja, politikai történelme.
Pozsonyban ülésezett a magyar országház, Pozsony volt Magyarország f?városa kétszer hosszabb ideig mint Budapest. Pont itt voltak néhány évszázadig koronázva a magyar királyok, itt volt egyike a középeurópai m?vel?dés és kultúra központja.
Ne féljük beismerni azt, amire joggal lehetünk büszkék. Olyan birodalom része voltunk, amelyben olyan jelent?s uralkodók uralkodtak, mint Szent István, Róbert Károly, Korvin Mátyás vagy Mária Terézia. ?k a mi királyaink, a mi uralkodóink is voltak és uralkodásuk alatt Szlovákia is fejl?dött. Ne fosszuk meg magunkat t?lük, ne engedjük, hogy elvegyék t?lünk. Er?s ideákkal, tettekkel vannak beirva a mi történelmünkbe. Ne kerüljük ki, ne retusáljuk ezt a vonást. Jelentkezzünk ezért büszkén a magyaorországi történelemhez mint a mi történelmünk alkotóeleméhez.
A tizenkilencedik század els? felében kezd?dött a modern szlovák nemzet alakitása mint az akkori kezdetek részesei a modern politikai középeurópiai nemzetek alakitásánál. Az ? modern politikai programmja volt 1848-ban Szent Miklóson az un. ?A szlovák nemzet követelményei?.
Ha ?szintén akarjuk leirni Szlovákia arcát, akkor nem lehet kikerülni azt a sebhelyet, amit a magyar nemzeti elnyomatás képezett (?ma?arizácia? nem tudom pontossabban leforditani) . A magyar elittek elhagyták ? f?leg a 19-ik század második felében ? Magyarország alapitója, Szent István király hagyatékát. A magyar nemzeti elnyomatás nyomása se gyengitette azt a energiát, amely összhangban az európai eseményekkel formázta a modern szlovák nemzet alapjait.
Pont ezalatt a folyamat alatt kezdett a arcunkon megjelenni egy vonás, amely mindmáig jellemez bennünket. A kettéhasitottságrol van szó (?rozpoltenos? ? ezt a kifejezést se tudom pontos értelemmel leforditani), amely kisér minket majdnem minden fontos mozzanatnál modern történelemünknél. Els?sorban a m?velt katolikus és evangelikus hitvallásu tagok közt a 18-ik század végét?l csak lassanként képz?dött az összhangolás a szlovák nemzeti érdekek érdekében, amely megérett 1843-ban a szlovák helyesirás elfogadásával és a következ? politikai megnyilvánulásunkal 1848-ban.
Következ?képpen a 19-ik század 60-as évei (kihagytam az un. ?mati?né obdobie? ? ezt a két szót szintén nem tudom világosan leforditani, ami kb. azt az id?szakot képezi, amikor az akkori szlovák elit jóvoltából institucionalisan volt egyengetve a szlovák nyelv és nemzeti öntudat er?sitve) alatt volt a két konfeszió (katolikus,evangelikus) a széthuzása felülmúlva. A szlovákok nemzeti emancipációja vezette az autonómiás követelményt Magyarországon, amely 1861-ben volt kifejezve az ún. ?Szlovák nemzet memorandumában?.
A memorandum elutasitása és a következ?, er?söd? nemzeti elnyomás az Osztrák ? Magyar kiegyezés után 1867-ben következetesen gyengitette a szlovák elit lojalitását Magyarországgal. Az els? világháború aztán csak a történelmi törést idézte el?.
Új államok alapitása közép Európában ? közöttük Chehszlovákia is - további er?s arcvonást jelentett Szlovákia arcán. 1918- ban ? utána is ? lakosságunk többsége a Csehszlovák állam alapitását üdvözölte. A mi kett?ségunket azt bizonyitja, hogy a lakosság egy része indiferensen fogadta az új állam alapitását, és volt egy jelent?s része a lakosságnak, amely az új állam alapitását visszautasitotta. Ellen ben vitán felül van, hogy 1918-ban Szlovákia megkapta a saját nevét és területét és hogy 1918-t?l a szlovákok egy demokratikus állam keretében fejl?dhettek, amely teret adott a külonféle szlovák állami, müvel?dési és kulturális intézmények megalapitásához.
Ezzel csak igazolva és er?sitve volt a szlovák nemzet öntudata és ezennel meg volt alapozva egy új, jelent?s impulzus a mi kulturális és politikai fejl?désünkre.
1939 márciusában a szlovák elit többsége elhatározta a Szlovák állam kikiáltását, amivel ki akarta kerülni Szlovákia feldarabolását Németország, Lengyelország és Magyarország között. Szlovákia lakossága ezt az elhatározást elfogadta és ezt a tényt nem lehet letagadni. Különben nem kevés szlovák polgár sajnálattal fogadta az els? Csehszlovák állam végét.
A háborús Szlovák állam arcáról viszont szintén nem lehet eltörölni, hogy az államban csak egy politikai párt volt és hogy Szlovákia háborút mondott a hitlerellenes országok koaliciójának. Nem lehet elfelejteni f?leg a Zsidók tragikus sorsát, akik meg voltak fosztva állampolgári jogaiktól és deportálva voltak a koncentrációs táborokba. És ezzel az örökséggel ? amely foltként marad a szlovák történelemben ? mindmáig nem számoltunk le.
1944-ben a háborús b?ntettek nyomása latt a Szlovák nemzeti felkelés keletkezett , ami egy kiutat képezett a háborús helyzetb?l és végtére a gy?ztes nagyhatalmak mellett lehettünk. Tudatában vagyok azonban annak a ténynek is, hogy a Felkelés ? a Németország elleni harcon kivül ? harcot képezett az állam polgárai között is. Történelmünk paradoxisa, hogy az ötvenes években ennek a résztvev?i ugyan azok kommunista cellákban találkoztak azokkal a Szlovák állam képvisel?ivel, akik ellen harcoltak.
Országunk arcát ? vonását a második világháboru végénél a fejlemények jelent?sen megviselték további két tragédiával. Az egyik a mi polgártársaink tizezrei deportálása volt a Sztálini gulagokba. A másik a Kárpáti németek kitelepitése és a magyar kissebség elleni represziók, amelyek ossze voltak kötve sok emberi szerencsétlenséggel a kollektiv b?n jegyében.
Pozitiv mozzanatnak tartom a 1946-os választásokat. A demokratikus politikai elitek egyesülni tudtak abban az igyekezetben, hogy megakadályozzák a kommuista rezsim kezdetét. Több politikai tábor képvisel?jének köszönhet?, akik két évvel azel?tt egymás ellen harcoltak, a kommunisták egyértelmüen le voltak gy?zve. Európa szétosztása a nagyhatalmak közé, a demokrácia bels? gyengesége Csehszlovákiában következménye az lett, hogy négy évtizedre a kommunista blokk részévé lettünk.
Az a negyven kommunista év országunk arcán mély sebhelyet szántott, amely véglegesen sose fog eltünni. Polgártársaink százezrei politikailag perzekválva voltak. A szabadság elnyomása megakadályozta Slovákiának egyenl? el?rehaladását azokkal az országokkal, amelyek ma az Európai únió tagjai. Még sokáig fogjuk viselni, hogy országunk iparositása a szovjet példa szerint volt. A többi országgal versengve még sokáig leszünk egyenl?tlen helyzetben abból az okból, hogy a hetvenes és nyolcvanas években a kommunista rendszer a gazdaságát a jövend? nemzedékek rovására épitette. A kommunista rendszer négy évtizedre megakadályozta a folyamatos, rendszeres leszámolásunkat a mi kett?sségünkel (?rozpoltenos? ? nem találom a helyes kifelyezést ún. kett?s tudat, kétféle gondolkozás, viselkedés,stb.) Azután az 1989-év hozta el a reményt, hogy ezt az arcvonásunkat is el tudjuk simitani.
Ha van Szlovákiának történelmi határköve, ami nem volt betöltve bels? konfliktussal ? akkor ez 1989 Novembere, amely egységesen és örömmel volt elfogadva. November ideáljai ? szabadság, demokrácia, jogállam és Szlovákai beilleszkedése Európába ? ez kötötte össze Szlovákia polgárait minden nemzetiség és hitvallás különbsége nélkül. Az 1989 ? 1992-es éveket Szlovákia alkotása id?szakának lehet nevezni keresvén a demokratikus jogállam államrendezését Csehszlovákiának. Mint a Szlovák nemzeti országház elnöke büszkén mondhatom, hogy pont a Szlovák nemzeti tanács (országház) volt képes igazolni (bocsánatot kérni...) történelmünk két sérelméért: 1990 karácsonya el?tt mély bánatát (sajnálatát?)fejezte a Zsidók deportációjával és 1991 év elején sajnálatát fejezte ki a Kárpátiai Németek kitelepitését és elutasitotta a kollektiv bünösséget.
Meg vagyok gy?z?dve, hogy a Szlovák országház akkor helyes irányba lépett. Szlovákia igy becsületesen nézett szembe a két történelmi trgédiával.
A mi kivánságunk leszámolni (számot vetni, elsimitani...) a nyitott kérdésekkel, amelyek a szlovák ? magyar történelmet illetik. A mi hozzájárulásunk ebbe a vitába készségünk szemben állni azzal problámával, ami második világháboru utáni magyar kissebséggel történt represziót és diszkriminációt illeti. Az esetleges hasonló lépést ? leszámolni a Szlovákokon történt represziót és diszkriminációt - ezt az ügyet a mi magyar partnereink bels? elhatározásának tekintjük. Személyesen meg vagyok gy?z?dve arról, hogy a történelem a kétoldalu leszámolása (elszámolása) segitené a mi jövend?nket megfosztani a folytonos történelmi traumák el?idézését és utat nyitni a tehermentes együttm?ködéshez.
Az 1989 ? 1992 évek id?szakában kerestük az új állomjogi rendszert. Két év utáni egyezkedés után a szlovák és a cseh politikai képvisel?k között nem jött ki olyan kompromisszum, amely megfelelt volna a többség elvárakozásának. Az 1992-es választások egy olyan új szlovák és cseh reprezentációkat hoztak létre, amelyek az állam szétválasztálásán állapodtak meg.
A Szlovák állam alapitását kisérte 10 évvel ezel?tt is a régi szlovák kett?sség (?rozpoltenos?). A lakosság egy része az állam alapitását üdvözölte, a többi része tétovázással fogadta, hogy az állam alapitásához nem szólhattak bele népszavasással. Ma, tiz év után, nyugodtan kell kimondani, hogy az állam alapitása többségében akceptálva van és a és a volt kett?ség le van gy?zve.
Azt az id?szakot, ami az állam alapitásától tiz éve lefolyt, vitatkozásnak lehet mondani az állam jellegér?l. Az Szlovák állam alapitása után az ország két politikai táborrá oszlott. A megoszlás legmélyebb pontjára jellemz?, hogy a politikai harcban olyan eszközök voltak foganasitva, amelyek Szlovákia nemzetközi elkülönitéséhez vezettek. Az elkülönités (izoláció) az 1998 ? 2002 évek után megszünt, ami igazolja a NATO és az Európai únióba való csatlakozásunkat.
Az állam jellegéért való harc azonban folytatódik. Csak t?lünk függ, hogy társadalmunk tisztességes lesz-e vagy tolerálni fogja a korrupciót, hogy respektálni fogja-e az alkotmányt és a törvényeket, vagy ignorálni és kikerülni fogja ?ket, hogy a törvény behajtható (?) lesz-e és az igazság mindenki részére elérhet? lesz-e és hogy ez a társadalom érzékeny lesz-e tagjaihoz vagy dominálni fog az érzetlen önzés.
Tisztelt hölgyek és urak,
ezek a vonások vannak beirva országunk arculatán; kereszténység, részünk Magyarország történelmén, a modern szlovák politikai nemzet alakitása, ellenállásunk a magyarositással szemben (?ma?arizácia?) de szintén a kett?sségünk ( - rozpoltenos - ?széthuzásunk??), amely végigkisérte majdnem minden fontos határkövünket a 19-ik századtól.
Ezek a mi arcvonásaink, habár egyes arcvonásaink nem tetszenek nekünk. Ezeknek alapján felelnünk kell a mai nap kérésére is: Milyen állást foglaljunk államunk 10 éves létéhez? Az els? lehet?ségünk az, hogy megállapitsuk országunk további törtelmi kett?sége folytatását. Ez a lehet?ség azonban nem mutat semmi távlatot a jöv?be. A másik lehet?ség volna egy vastag vonalat huzni a történtek alá és kimondani: ?béküljünk ki?. Ez az alternativa azonban nem volna becsületes és csak alakoskodásnak maradna.
Az eddigi tapasztalataimból államunk els? tiz évéb?l meg vagyok gy?z?dve, hogy a kett?sségunk felülmulásának legfontossabb el?feltétele egy új politikai kultúra beigtatása országunkban. Az új politikai kultúra feltételez két alapvet? kikötést: els? ? közös tiszteletünk megadása alkotmányunknak minden polgárától és a politikai elitt képvisel?it?l;
a másik egy közös megállapodás, hogy az állami érdekek nem lesznek a politikai harc tárgyai. Meg vagyok gy?z?dve arról, hogy a Szlovák országháznak sikerülni fog fokozatosan az új politikai kultúrát beiktatni. Ennek az els? kifejezései láthatóak voltak közös igyekezetünknél ? csatlakozásunknál az Európai únió és a NATO országaihoz, szintén az eddigi összejövetelünknek az országházunkban az új választási id?ben. Ezt meg szeretném köszönni országházunk öszes képvisel?jének ? úgy a koaliciós mint az ellenzéki képvisel?knek is.
Mint a Szlovák országház elnöke államunk 10-ik évforulója alkalmából követelem és kérem, hogy együtesen folytassuk ezt a az igyekezésünket az új politikai kultúrában. Nézeteink eltérhet?ek lehetnek. Az államunk azonban közös és az ? alkotása a mi kötelességünk.
Sose lesznek mindenben közös nézeteink, nem fognak eltünni politikai viszálykodásaink. A min?ségüket jelent?sen el?bbre tolhasuk - ha nem fogjuk vinni ezeket a személyi antagonizmus szintjére a gy?löletre, ha érveket fogunk használni és nem demagógiát, ha egymást tisztelni fogjuk mint politikai partnert ? embert.
Tisztelt hölgyeim és uraim,
A Bilbliában az arc az egyike a legjobban használt szavak közé tartozik. A saját arc keresése egy fárasztó folyamat, tele szenvedéssel és gyakran reménytelenséggel. Úgy, ahogy ez meg van irva Jób könyvében.
Tizedik éve keressük nehezen saját arcunkat. Jób könyvében ezt a kérdést találhatjuk: ?Ha betakarja arcát, KI lássa meg?? Itt tehát utasitást találunk, milyen eljárást kell tartani identitásunknál abban a pillanatban, amikot ötmilliós országunk készül?dik a százmilliós európai országok közössége belépni: Jób könyvéb?l ez hangzik:
?Mutassátok az arcotokat!?
A kereszténység hasonlóvá tette arcunkat más európai ország arcához viszonyitva. A Magyaországi történelem középeurópai hasonlóságot adott neki. Nemzeti megújhódásunk arcunkat egyedülállová tette Közép Európában. Ezek a vonások határozták meg arcunk alapját. A holokauszt egy mély sebhelyet vont arcunkra, amely maradandóan fog visszaemlékeztetni erre a nagy tragédiára. A kommunista rendszer további sebhelyet vont arcunkon, amely még hosszú évekig fog gyógyulni.
Történelmi kett?ségünk (?rozpoltenos?) szintén vonásokat hagyott arcunkon, amelyekkel csak folymatosan tudunk elszámolni.
Ne féljünk ránézni a saját arcunkra ? századok vonásai láthatók rajta; tele van jóval és rosszal, sikerekkel és vereségekkel, h?siességekkel és kudarcokkal. Fogadjuk el olyannak, amilyen igazában. Ne szégyenkezzünk miatta. Mutassuk meg a világnak azzal a tudattal, hogy a mi generációnknak is szabad és kell országunk arculatán jellegzetes vonást hagyni.
Álammoságunk második tizenévét kezdjük. Történelmi fordulat vár ránk. Csatlakozásunk az Európai únióba össze függ szuverenitásunk egy része áttolásával. Ez után a lépés után már sose leszünk olyanok, mint azel?tt. Ez azonban nem vezethet minket valami konnyelmüséghez vagy csüggedéshez, a bátorság elveszitéséhez, vagy elzárkózásba. Tudatában kell lenni lehet?ségeinknek. Csak akkor lesz elég er?nk magabiztosan formálni történelmünket és nem csak a küls? hatások, az események objektuma végeredményeként .
Tisztelt hölgeim és uraim, kedves polgártársaim,
A jöv? annyire lesz a miénk, amennyire fontos lesz részünkre arcunk alakitása és fennmaradása. Pont ez lesz legfontossabb feladatunk államunk következ? évtizedünkébe ? és ahhoz szükségünk van, hogy igazságosan, okosan és együtesen haladjunk az elvi kérdéseknél.
Csak akkor tudjuk országunk arcát fenntartani és megtartjuk identitásunkat az Európai kozösségben. Fogadjuk el ezt a kihivást. Együtt ez sikreülni fog nekünk.
Segitsen ebben bennünket a Jó Isten!" |
| Legyen! | 2007.10.10. 22:28:54 | Válasz erre | | | | | Construct:
-a 430 (?) tagu magyar parlamentben nincs elegendo koponya-
386 tagú, de ez most lényegtelen. Van ember ott, aki pártolná a megoldást, csak nincs hatalmon, illetve ha hatalmon is lenne, akkor sem tudna Slotával egyezségre jutni...(Előzmény: Construct, 2007.10.10. 21:49:02) |
| Construct | 2007.10.10. 21:49:02 | Válasz erre | | | | | garabonciás paluz:
Elozményedbol nem értem teljesen ezt:
"A másik álláspont ami Construct.-é ami szerint annak a magyar kormánynak kellene jogi úton megnyugtatni a Benes dekrétumok miatt a szlovákot(akiknek egyben ezt a magyarság érdekében felül is kellene vizsgálni ugyanezt a dolgot ) ...miszerint nyugi nyugi benyeltük ezt is ...csak ne szivassátok még tovább a magyar származású felvidékieket ."
.
Én nem akarok olyan messzire menni, hogy a magyar kormánynak bármit is tennie kellene a Bene dekrétumok ugyében.
Én csak egyszeruen jogi problémaként tudom, hogy Bene dekrétumai torlése jogilak lehetetlen - mert ezek a szlovák jogrendszer alapkovei. Nem én állitom ezt (nem vagyok jogász)- csak ismétlem a szlovák szakemberek véleményét. Minekutána nem tudom megállapítani, hogy az ilyen állitás helyes-e, logikusan érdekelne a magyarországi szakemberek véleménye, hogy megerosítik-e szlovák kollégájuk nézetét, vagy megmagyarázzák az ellenkozojét.
Továbbá nem tudom, hogy ez a kérdés nekem volt-e szánva:
"És egyébként ezzel kapcsolatos az a kérdésem hogy mi által kellene a magyar népnek megnyugtatólag fellépni ,egy ennyire agressziv külpolitikát folytató szlovák kormány felé ilyen gáláns gesztussal élni ?
Már Clinton is nagyon feszultnek találja a szlovák - magyar kapcsolatokat, annyira komolynak, hogy óva int, nehogy a dolgok annyira elfajuljanak, hogy lassan a volt Jugoszlávia vagy Kosovo nyomdokaiban lépegessunk.
Szerintem nem kell bizony se a magyar, se szlovák népnek valamiképen fellépni egymással szemben. A baj csak abban van, hogy a 150 tagu szlovák parlamentben és a 430 (?) tagu magyar parlamentben nincs elegendo koponya, hogy a két országház egy idoben, egy napon, majdnem egy órán deklarativ, politikai gesztussal nyujtsanak egymásnak kezet. E kolcsonos kéznyujtásnak nem volna semmi jogi kovetkezménye - csak a torténelem konyvelné el mint kivételes, kovetendo példát.(Előzmény: garabonciás paluz, 2007.10.10. 11:48:52) |
| sú spolo?ne s | 2007.10.10. 13:33:33 | Válasz erre | | | | | | siahá a do roku 1921, kedy bol otvorený prvý výrobný závod ve Wronki. Hlavným segmentom tejto zna?ky sú sporáky, rúry a varné dosky. Tie kále sklokeramických, plynových a elektrických. Z kuchynských spotrebi?ov sú to ?alej |
| BUTA MAGYAROK | 2007.10.10. 13:31:11 | Válasz erre | | | | | | lick malina hedvig's ass! foolish hungarys bastards! |
| garabonciás paluz | 2007.10.10. 11:48:52 | Válasz erre | | | | | ,,Vígh Károly: Cseh és szlovák részr?l azért tudták azt megúszni, hogy a nyugati hatalmak vagy pedig a nemzetközi szervezetek felel?sségre vonják Csehszlovákiát vagy Csehországot és Szlovákiát a Benes-i dekrétumokért és mindazért, ami ennek következménye volt, mert a gy?ztes nagyhatalmak bizonyos mértékig felel?sek is azért, hogy ezekre a dekrétumokra sor kerülhetett. A leginkább a Szovjetunió, amely támogatta az akkori Benes-i kormányzatot. De végeredményben mindaz, ami bekövetkezett, a nyugati hatalmak, a gy?ztes nagyhatalmak tudomásával és hallgatásával jött létre. Tehát ugyanazok a hatalmak most nem vethetik föl morálisan azt, hogy ezt rehabilitálni kell. Arra nem lehet számítani reálisan, hogy a volt gy?ztes hatalmak ebben a kérdésben segítségére jöjjenek a jelenlegi magyar kormányzatnak vagy a mindenkori magyar kormányzatnak a rehabilitálás érdekében."
Ez nyilvánvaló és érthet? ,viszont itt a huszonkettes csapdája ,hogy elvileg a magyar kormány nak kellene a rehabilitálást egy személyként el?segiteni ...amire én személy szerint azt gondolom ,hogy még erre utaló magatartás formát se látni a jelenleg illegitimként regnáló kormányzati man?verekb?l.
A másik álláspont ami Construct.-é ami szerint annak a magyar kormánynak kellene jogi úton megnyugtatni a Benes dekrétumok miatt a szlovákot(akiknek egyben ezt a magyarság érdekében felül is kellene vizsgálni ugyanezt a dolgot ) ...miszerint nyugi nyugi benyeltük ezt is ...csak ne szivassátok még tovább a magyar származású felvidékieket .
És egyébként ezzel kapcsolatos az a kérdésem hogy mi által kellene a magyar népnek megnyugtatólag fellépni ,egy ennyire agressziv külpolitikát folytató szlovák kormány felé ilyen gáláns gesztussal élni ?
Na szóval érzek én itt bizonyos egymás mellet elbeszélést ..akár a feladat terén akár azon téren mi lenne a legjobb és legmegnyugtatóbb a szórvány magyarság érdekében .
Hozzáteszem és lehet hogy egyedül leszek a vélményemmel ,hogy igenis van Construct elképzelésében fontos dolog ha az önkormányzatok meger?södnek akár bizonyos összefogások által és megfelel?en kezelik a pénzeket amiket esetleg iskolákra (magyar ) lehet költeni akkor az asszimiláció esetleg nem ölthetne akkora mértéket mint most .
Nme veszne el évr?l évre 6-7000.-magyar gyerek a Felvidéken .
Másodsorban egy tanitómtól azt a tanácsot kaptam egyszer ,hogy lehet hogy jobb kis lépéseket tenni el?re intenziv energia befektetéseel mint nagy lépéseket kis energia befektetéssel.
Szép napot mindenkinek !
még az ide beirogató tót ,oláh ,és rác atyafiaknak is :)) |
| Construct | 2007.10.10. 01:46:41 | Válasz erre | | | | | anyilas:
Erre nagyon, de nagyon egyszeru a válaszom: Jogi szakemberek állitják, hogy ezek a dekrétumok képezik a csehszlovák - szlovák jogrendszernek az alapját.
Nagyon érdekes volna, ha magyarországi jogi szakemberek, magyar jogászok természetesen ismervén a nemzetkozi jogokat - meg tudnák jogi, szakérvekkel nyugtatni a szlovák (csehszlovák) jogi szakemberek, hogy most, a harmadik évezred elején nem omlana szét az itteni (szlovákiai) jogrendszer Bene dekretumai kitorlésével.
Ugyhogy aki rá tud utalni ilyen szakavatott, renomés jogi csoportra - ide vele. Azután megpróbálnám oficiális úton mint szlovák állampolgár az itteni jogi kamara figyelmébe ajánlani, hogy ime, itt a Kolombusz tojása, ennyire egyszeru. Aztán nagyon igyekeznék, hogy ez elkeruljon ez a megoldás a szlovák kormányhoz és a szlovák országházba. Ha ez nem menne, ha torik, ha szakad, de eljutnák Csákyhoz, hogy o mint a szlovák országház tagja indítványozza a szlovák jogrendszer kitisztítását Bene dekrétumaitól.
Oromomba beismerném, hogy a tippet a www.trianon.hu honlapról kaptam.(Előzmény: anyilas, 2007.10.09. 09:52:41) |
| Construct | 2007.10.10. 01:22:58 | Válasz erre | | | | | anyilas:
Tisztelt Anyilas - gondoltál-e már arra, ha visszaolvásnád osszes saját elozményedet, ezekbol kihagynád az osszes, minden torténelmi adatot, mindent, amivel a torténelemre hivatkozol, mi maradna elozményeidbol?
Igazán nem akarlak megbántani, de nagyon losoványodnának elozményeid.
Aztán próbáld kiolvasni megmaradat elozményeidbol, egyáltalán foglalkozol-e a holnappal. Pontosabban : találsz-e valami konstruktiv dolgokat a magyarok osszefogása érdekében.
Bármennyire is idegenkedsz az én szerinted gyér onkormányzati teóriámtól - én igyekszem a saját lelkismeretem szerint, jóhiszemuleg legalább valamit is az asztalra tenni.
Sajnálom, ha netán elkerulte volna a figyelmemet: de nem vettem észre elozményeidbol, hogy tulajdonképpen Te mit is tettél az asztalra?(Előzmény: anyilas, 2007.10.09. 09:29:14) |
| anyilas | 2007.10.09. 12:40:16 | Válasz erre | | | | | A benes-i dekrétumok története
Fasiszta bélyeg a nemzeti kisebbségek homlokán. Fizikai és szellemi hontalanságra ítéltetés. Az állampolgárság megvonása, az anyanyelv diszkriminálása, vagyonelkobzás, internálótáborok, a szül?földr?l való kitaszíttatás, a Dunába, Ipolyba lövetés. A második világháborút lezáró jaltai és potsdami békeszerz?dések egyenes következménye volt, hogy a kollektív b?nösség nevében a teljes genocídium, a legalizált népirtás várt a Csehszlovákia területén él? magyarságra és a Szudéta vidék német ajkú lakosságára. Ott, ezt, a kassai kormányprogram és Benes államelnök dekrétuma tette lehet?vé. Halász Zsuzsa a benesi dekrétumok el?zményeir?l és következményeir?l kérdezte Vígh Károly történészt.
Halász Zsuzsa: Fasiszta bélyeg egy nemzeti kisebbség homlokán. Fizikai és szellemi hontalanságra ítéltetés. Az állampolgárság, az anyanyelv megvonása, vagyonelkobzás. Internálótáborok. A szül?földr?l való kitaszíttatás. Dunába, Ipolyba lövetés és még sorolhatnánk. A kollektív b?nösség nevében a teljes genocídium várt a magyarságra, de ugyanúgy a Csehszlovákia területén él? szudéta németségre is. Legalizálni mindezt az úgynevezett Kassai Kormányprogram, valamint Eduárd Benes államelnök dekrétumai voltak hivatottak. De ki is volt ez az ember, aki mindezt kieszelte és végrehajtotta? Tulajdonképpen a nagyhatalmak segítségével, hiszen a nyugat, mint aztán kés?bb annyiszor, akkor is hallgatott.
Vígh Károly: Eduárd Benes már a II. világháború el?tt is Csehszlovákia államelnöke volt. De valójában politikai karrierjét az els? világháború alatt kezdte el, amikor Masarik után ? is nyugatra távozott, Angliába, el?zetesen Franciaországban. Sikerült olyan kapcsolatokat létesíteni, hogy valójában ?k alapozták meg, ?nekik köszönhet? az addig soha nem létezett csehszlovák állam létrehozása. Így aztán Benes a két világháború között el?ször külügyminiszter lett, Masarik halála után az államelnök. Amikor pedig bekövetkezett a második világháború, Benes a második emigrációját töltötte akkor Angliában, és ott szervezte meg az emigrációs kormányt, amely a II. világháború alatt koránt sem képviselt olyan radikális, gy?lölköd?, magyarellenes álláspontot, mint kés?bbiek során.
Halász Zsuzsa: A magyarságon és a németségen tulajdonképpen a Tiso-féle fasiszta blokk b?neit verték el, legalábbis ez volt a magyarázat. De elég beszédes az a példa, hogy Eszterházy János gróf az 1942-es parlamentben egymaga volt az, aki a zsidótörvények ellen szavazott. Mégis, a magyarságra kollektív b?nösség várt.
Vígh Károly: Igen, ez az egyetlen magyar képvisel? szavazott a zsidótörvények ellen. Volt bátorsága szóvá tenni ott, Tiso jelenlétében, hogy miként lehetséges az, hogy egy szlovák katolikus pap, aki a kormány élén áll, a hatalom élén áll, ilyen törvényeket szavaztat meg. Jellemz? nem csak a Tiso-féle Szlovákiára, hanem a II. világháború utáni Benes-i, majd az ismételt Benes-i Csehszlovákiára, hogy ezt az Eszterházy Jánost 45-ben halálra ítélik, majd kiadják a szovjet hatalomnak, az kiviszi a szovjet Gulagra, 12 évet tölt különböz? börtönökben a gulagon, majd amikor haza transzportálják Pozsonyba, életfogytiglani fegyházat kap, és végül is 12 év raboskodás után a súlyos betegség következtében hal meg. És mind a mai napig nem került sor a rehabilitációjára.
Halász Zsuzsa: Mennyire értett egyet maga a szlovákság a magyarok elleni atrocitásokkal, tehát maguk az emberek azok után, hogy évszázadokon keresztül együtt élt ez a két nép?
Vígh Károly: ?szintén és tárgyilagosan meg kell állapítani, olyan nagy barátság, vagy olyan nagy objektív magatartás nem érz?dött. Nem csak országos szervezetekre kell gondolni, hanem nemzeti bizottságokra példának okáért. Falvakban, községekben, városokban ezek végrehajtották kegyetlenül azokat a magyarellenes intézkedéseket, amelyeket a Benes-i Csehszlovák kormányzat Moszkvából jövet megfogalmazott. Kegyetlen és teljesen antidemokratikus intézkedések voltak. Példátlanok. A magyarok vagyonának állami felügyelet alá helyezésére került sor, a magyar közalkalmazottak elbocsátására, nyugdíjuk megvonására, a magyar nyelvhasználat betiltására az egyházi szertartásokon, a magyar papok Szlovákiából való kiutasítására, a magyar egyetemi hallgatók kizárására az egyetemekr?l, a magyar kulturális társadalmi egyesületek feloszlatására, vagyonuk elkobzására. A magyarok házaikból, lakásaikból kártérítés nélkül kitehet?k voltak, rendelet értelmében. A magyarok üzleteinek, m?helyeinek zárgondnokság alá vételér?l intézkedtek, továbbá a magyarok bankbetétjeinek befagyasztását rendelték el, a közhivatalokban, bíróságokon, postán stb. tilos volt a magyar nyelvhasználat. Magyar újság, könyv kiadása szintén tilos lett. Magyarnak rádiója nem lehetett, magyar ember polgári keresetet nem indíthatott, vádló nem lehetett. Magyarok közmunkára bármikor, bárhová, bármennyi id?re igénybe vehet?k voltak úgynevezett államérdekb?l. Benes ilyen el?zmények után 1945. május 9.-én, a gy?zelem ünnepén így szólalt meg, idézem: A németek és magyarok túlnyomó részének el kell t?lünk mennie. Ez végérvényes elhatározásunk. Népünk már nem élhet németekkel és magyarokkal közös hazában. Ugyanezt vallotta Klement Gottwald, aki a csehszlovák kommunista pártnak volt a f?titkára, aki ezt mondta: A németeket és a magyarokat, akik olyan súlyosan vétettek nemzeteink és a köztársaság ellen, megfosztjuk állampolgárságuktól, és szigorúan megbüntetjük.
Halász Zsuzsa: Mindaz, amit ön felsorolt, módszereiben teljességgel hasonló a náci Németország módszereihez, talán csak a gázkamrák hiányoznak bel?le. A világ a náci Németország b?neivel és hát maguk a németek is szembenéztek. Megtörtént ez a szembenézés a csehszlovák, illetve a cseh és a szlovák nép esetében?
Vígh Károly: Sajnos, nem néztek szembe sem a második Csehszlovákia idején, sem kés?bb, amikor kétfelé oszlott a csehszlovák állam és bármennyire is szóba került ez német illetékesek részér?l vagy pedig magyar kormányzati tényez?k részér?l, minderre nem került sor. A szudéta németek nagy része Bajorországba került. Bajorországban egy olyan kormányzat létrejött, hogy az a bizonyos kétmilliónyi szudéta német lakosság az tudott nyomást gyakorolni a bajor kormányzatra, hogy ezt a kérdést id?nként vessék föl. Fölvetették id?nként Kohl kancellár felé is. Sokszor az volt tapasztalható, hogy "magasabb politikai szempontokból" Csehszlovákiával szemben a német kormányzat nem lépett fel olyan határozottan, hogy erre a rehabilitációra sor kerülhetett volna. Ugyanezt elmondhatjuk magyar részr?l is. Amikor itt a rendszerváltozás bekövetkezett, egyetlen kormányzatnak sem sikerült ezt a kérdést ilyen módon fölvetni, vagy akár azt elérni, hogy az ENSZ elé kerüljön az ügy, hogy íme hát egy rehabilitációra mégis csak szükség van, és addig nem lehet megbékélést elképzelni ebben a régióban, amígnem kerül sor akár az Eszterházy rehabilitációra, akár a magyarsággal szemben elkövetett b?nöknek a rehabilitálására.
Halász Zsuzsa: Itt állunk az európai csatlakozás kapujában. Szlovákia kicsit talán ebben a sorban hátrébb van, de Csehországnak jók a kilátásai. Az Európai Unió országai, az úgynevezett nyugat elviseli maga között azt az országot, amelynek ilyenfajta b?n, nem kibeszélt b?n terheli vagy kell legalábbis, hogy terhelje a lelkiismeretét?
Vígh Károly: Cseh és szlovák részr?l azért tudták azt megúszni, hogy a nyugati hatalmak vagy pedig a nemzetközi szervezetek felel?sségre vonják Csehszlovákiát vagy Csehországot és Szlovákiát a Benes-i dekrétumokért és mindazért, ami ennek következménye volt, mert a gy?ztes nagyhatalmak bizonyos mértékig felel?sek is azért, hogy ezekre a dekrétumokra sor kerülhetett. A leginkább a Szovjetunió, amely támogatta az akkori Benes-i kormányzatot. De végeredményben mindaz, ami bekövetkezett, a nyugati hatalmak, a gy?ztes nagyhatalmak tudomásával és hallgatásával jött létre. Tehát ugyanazok a hatalmak most nem vethetik föl morálisan azt, hogy ezt rehabilitálni kell. Arra nem lehet számítani reálisan, hogy a volt gy?ztes hatalmak ebben a kérdésben segítségére jöjjenek a jelenlegi magyar kormányzatnak vagy a mindenkori magyar kormányzatnak a rehabilitálás érdekében.
Halász Zsuzsa: Vagy akár a német kormányzatnak.
Vígh Károly: A német kormányzat még csak föl sem veti. Voltak ellentétek is a bajor kormányzat és a központi német kormányzat között még Kohl idejében emiatt. Ha fölvetik, akkor minden évben Bajorországban szudétanémet napok vannak, és ott kerül sz?nyegre ez a kérdés. De hát sz?nyegre kerül aztán...
Halász Zsuzsa: A sz?nyeg alá.
Vígh Károly: Igen. A sz?nyeg alá. A nagy politika számukra fontosabb, mint ez a bizonyos kispolitika.
A nyugati nagyhatalmak megenged? határozatai és cinkos hallgatása mellett léptek életbe az akkori Csehszlovákiában a fasizmusra nagy mértékben hasonlító benesi dekrétumok. Ezeket a rendelkezéseket sem a kommunista jogutód, sem az új cseh állam nem helyezte hatályon kívül. - mondta Halász Zsuzsa mikrofonja el?tt Vígh Károly történész. |
| |
