 | Vitafórum szlovákia történelme 1993.jan.1-je-Megalakult a Szlovák Köztársaság 2023.jan.1-je-a Szlovák Köztársaság feloszlott,Magyarország és Csehország része lett.
Nagyobb részben Magyarország,és a kisebbrészben pedigCsehország
DE SZÉP IS LENNE!!!!!!!!!!!!!!VESSZEN TRIANON!!!!!!!!!!!!!!!! (Indította: felvidéki_hungarista, 2007.04.10. 12:18:40) Istvan | 2007.10.23. 19:36:07 | Válasz erre | | | | En Magyar vagyok!
Mondhattok barmit :)))) es ami megjobban fajhat nektek az pedig az hogy csonkaorszagi Magyar vagyok! Oseinket pedig ne szidjatok rohadt retkek! Es igen vlad tepest Matyas kiraly intezte el! Akinem hiszi jarjon utanna, a torokoket pedig melyik olaj cigany leckeztette? milyen olaj fourakrol beszeltek? NA ez mar tenyleg vicc :DDDD |
K .Ádám Lt. | 2007.10.23. 13:14:38 | Válasz erre | | | | istván a butafasz: Ezt csak azért mondod,mert a románok mindig is a magyarok rabszolgái voltak,és írigy vagy,hogy ti csak kecskét baszni tudtok,de a mi f?uraink bátran harcoltak a törökkel,mikor titeket már legy?ztek,kis büdös kecskebaszó románcigány,kikéne írtani benneteket,mert veszélyt jelentetek az emberiségre.(Előzmény: istván a butafasz, 2007.10.23. 12:04:28) |
istván a butafasz | 2007.10.23. 12:04:28 | Válasz erre | | | | mint ahogy jézus magyar volt, ugy volt báthory is magyar. ? szlovák volt, te vadbarom. A románok alázták le török sereget, miközben a magyar f?urak, meg külföldre menekültek. rohadt gyáva banda voltatok már akkor. |
istván te beteg vagy | 2007.10.21. 04:17:10 | Válasz erre | | | | Istvan: hogyan kevered a Vlad Tepest magyar királyal Mátyassal?te beteg vagy és tudatlan.máskor jobb ,ha befogod a szád,bocsánat a pofádat.(Előzmény: Istvan, 2007.10.21. 01:45:15) |
Istvan | 2007.10.21. 01:45:15 | Válasz erre | | | | JUDEN ÜBER ALLES!!!: Bathory magyar volt!
Vlad Tepest pedig a Felseges es Igazsagos Magyar Kiralyunk Matyas , jol beszopatta! Szoval a mehetsz a levesbe, ja es vegyel mar a kezedbe egy par konyvet te kis nyomorek!
Istvan(Előzmény: JUDEN ÜBER ALLES!!!, 2007.10.20. 20:36:22) |
JUDEN ÜBER ALLES!!! | 2007.10.20. 20:36:22 | Válasz erre | | | | Istvan: hát igen ezek a magyar fattyúk még Báthory Erzsébetre sem lehetnek büszkék, mert az is szlovák volt. Bár nem tudom hogy tudják ezek a barmok összegeyeztetni Bárthory a maria országukkal ahogy ök nevezik. Akkor ez a báthory nem egy mocskos sátánista tömegyilkos volt? Vagy már nincs más és ezt nyoimjátok? A drakula, meg Vlad tepes, vagyis román, szóval ezt is elbasztátok. Van vki akire büszkék lehettek? Kossuth, Pet?fi, Széchenyi meg szabadk?m?ves volt. Szóval maradt még vki barmok? |
STGM | 2007.10.19. 20:14:41 | Válasz erre | | | | Ahogy nemrég olvastam valahol...
"Szlovákok: A Nyelvet a csehekt?l, a földet a magyaroktól lopták" |
anyilas | 2007.10.19. 04:04:15 | Válasz erre | | | | Mint a felvidékiek megválasztott tisztségvisel?je, nem vagyok hajlandó semmiféle nyomásnak engedni abban a kérdésben, hogy a felvidéki magyarság ügyét szétszaggatva kezeljük. Ezt a kérdést csak egységben szabad elrendezni. Nem választható külön a Csehországba deportáltak kérdése, nem kellene hallgatni a kiutasítottakról, a tömegsírokba lövöldözöttekr?l. El kell számoltatni a Tiso féle állam területén a szovjet-csehszlovák alakulatok által kivégzett magyar nemzetiségü, f?leg történelmi, ?stelepes családok ezreinek a legyilkolásával és vagyonaikkal. És szó sem lehet arról, hogy a csehszlovák katonai alakulatok által vagonokba pakolt és Magyarországra kitoloncolt, vagy a határon kézipoggyásszal átdobott magyarok ügyével a jelenlegi Kelet - Csehszlovák utódállam ne számoljon el. Hol vannak a lefoglalt magán ingatlanok? Az egyletek, iskolák, egyházak javai? A term?föld, erd?k, legel?k, ingóságok, bankok, biztosító társaságok vagyonai, a magyarok lefoglalt, magán bankbetétei, a megtagadott nyugdíjak, aminek az értéke milliárdokra rúg. És a szétvert magyar közösség élete? Szó se lehet arról, hogy a szovjet állampolgár Rákosi Mátyás, szovjet alkotmánnyal meger?sítve magát az anyaországban a felvidéki magyarok ügyeiben titkosan egyeztetgetett jegyz?könyveit a csehszlovák ? szovjet, baráti állammal, ma ?nemzetközi egyezménynek? tekintsük. Egy szovjet, NKVD szolgálatában álló állampolgár ne rendelkezzen a felvidéki magyarok magámvagyonai felett, és ezt ne akarja senki se kier?szakolni t?lünk ma a kommunizmus bukása után 18 évvel. A vagyonokat az adja vissza, aki elvette. A kárpótlással együtt. Ha nem azoknak, akikt?l elvették, akkor az örökösöknek! Minden érintettnek joga van a teljeskörú érdekvédelemre!
Ha a mai szlovák politika a szovjetek szatellita államának tekinti magát, márpedig minden jel erre mutat, úgy azt nyilvánosan kell vállalnia. Bármit is tesz, mindent vállania kell. A múltat is és a jelent is.
Talán ennek a súlyos problémának a felismeréséb?l kiindulva zárja cikkét az említett szlovák lap is a következ? formában: ?A tisztességes államot annak alapján is fel lehet ismerni, hogy az igazságtalanságokat helyreigazítja. Tekintet nélkül arra, hogy a Dunán mennyi víz futott le azóta, amikor azokat elkövették. Csakhogy ahhoz más jellegü politikai képviseletre lenne szükség?.
Ma a magyarságnak is teljesen MÁS politikai képviseletre van szüksége. MÁS érdekképviseletre. Felvidéki Szervezetünk és tagságunk ezekben a kérdésekben következetes maradt mindvégig. Ezért nyomatékosan kérünk arra mindenkit, hogy a felvidéki magyarok helyett, vagy a felvidéki magyarok nevében, illetve a felvidéki magyarság puszta fennmaradása érdekében, ne támogassanak káros intézkedéseket és elméleteket. A felvidéki magyarok egy nép, egy gondolat, egy akarat. Éljenek bár a szül?földjükön, vagy messze, távoli vidékeken. Szerteszórva Magyarországon, vagy a Világ bármely részében.
Geönczeöl Gyula |
K .Ádám Lt. | 2007.10.15. 19:31:42 | Válasz erre | | | | Legyen!: Nahát,te gondolat olvasó vagy,pont ez volt a becenevem.Most már próbálom er?ltetni a békét,ez meglátszik a legújjabb tervemben is.(Előzmény: Legyen!, 2007.10.15. 18:16:24) |
Legyen! | 2007.10.15. 18:16:24 | Válasz erre | | | | Tényleg így van, vagy csak Te mondod ezt, Káddám Hussein?(Előzmény: K .Ádám Lt., 2007.10.15. 16:32:13) |
K .Ádám Lt. | 2007.10.15. 16:32:13 | Válasz erre | | | | Legyen!: Nem kell megtanulnom a békét,de nem csak azt kell alkalmazni,mivel békedalok éneklésésvel nem lehet háborút nyerni.És itt pedig akinek nem világos,hogy háború vagy valami kisebb csoda fogja véghez vinni a revíziót,az olyan sötét,hogy a nap is kialszik t?le!(Előzmény: Legyen!, 2007.10.15. 15:53:57) |
Legyen! | 2007.10.15. 15:53:57 | Válasz erre | | | | Nos tényleg vannak néhányan, akiknek még valóban van mit tanulniuk. Sajnos Ádám esetében is fenáll az, hogy nehéz lesz az illet?nek megtanulnia a békét... Majd csak belejön.(Előzmény: K .Ádám Lt., 2007.10.15. 15:22:26) |
K .Ádám Lt. | 2007.10.15. 15:22:26 | Válasz erre | | | | Legyen!: A hungarizmus nem agresszív,és nincs olyan hogy szláv testvér,esetleg a horvátoknál.Én nem ellenzem a bkékt a két nép között,de el?ször jöjjön a bosszú,vérezzenek és szenvedjenek most ?k,nehogy kössünk még egy vasvári békét!(Előzmény: Legyen!, 2007.10.14. 21:36:29) |
Legyen! | 2007.10.14. 21:36:29 | Válasz erre | | | | anyilas: Azonban hiába Bene, hiába Masaryk aljassága és Slota üvöltése. Mindet elfújta a szél. Nem sikerült eltüntetniük a magyarokat abból a hazából, melyet azok annyira szerettek, óvtak és védtek ezer éven át! A világ most egy újabb fordulóponthoz érkezett. Mert az ember, aki még megmaradt embernek ebben az erkorcsosult világban már kezd a világosság felé tapogatózni és egyre jobban eléjetárul az óceán túloldaláról áradó "jólétnek" káros hatása. Irán lerohanása, az Atlantin túlról érkez? globalizáció végét fogja jelenteni. Az id? vaskerekét Isten forgatja, aki tisztában van azzal, hogy az erkölcsnek gy?zedelmeskedni-e kell. A felvidéki magyarokban, ha már sikerült is a felére apasztani számukat, megszólalt az érzés, az érzés, mely benned, bennem és minden magyarban benne van. Nem hagyják majd magukat csak azért sem, mert bennük van a magyar erkölcs, melynek szava tudatja bennük, hogy amit el akarnak venni t?lük, azt el?deik kemény harc árán szerezték meg, vért izzadva és ez a tudat túlharsogja Slota, Me?iár, Fico és a többi mindenkori söpredék eszeveszett ámokfutását. Viszont Isten igazolja a mondást, mely szerint: Segíts magadon és Isten is megsegít. Ahhoz, hogy a magukat szlovák hazafiaknak nevez? gyilkosok és rablók elveszítsék erejüket, hogy a harsona szó egészen Brüsszelig ?zze ?ket, kell valami, valami Hit, Er?, Akarat, mely eléri, hogy LEGYEN aki megfújja a harsonát, aki feltárja a magyarban lév? érzéseket. Ezek mi vagyunk! Ezt csak úgy érhetjük el, ha HITünket, AKARATunkat sehol meg nem tagadjuk és határozottan kiállunk érte, mert a határozottságban van az ER?. Ez most az els? lépés, mert a Mi id?nk eljött. Egyre azonban ügyelni kell mindenkinek! Óvakodjék bármely magyar attól, hogy jogos ezeréves jussunk visszaszerzése után majd bosszú vágyból, hungarizmusából és agressziója kiélése céljából a hazáját épp úgy szeret? és óvni, védeni akaró szláv testvérére rátámadjon, saját emberi mivoltából kilépve, erkölcstelenül meggyalázon bármilyen módon, mert az ilyen nem igazi magyar! A magyar a tudás népe és az erkölcsi szintje miatt tarthat igényt a mai napig is a Kárpátok biztonságot nyújtó honára! Meg kell majd tanulni, hogy aki eddig ellenség volt, az ezentúl barát lesz, békével és szeretettel kell majd vele együtt élni. És ezt lesz majd a legnehezzebb megtanulni... De addig is tegyük a dolgunkat és folytassuk az építkezést melyet az érzéseink diktáltak idáig, diktálnak most és diktálnak majd ez után is.
HAJRÁ MAGYARORSZÁG! HAJRÁ MAGYAROK! KITARTÁS MINDENKINEK!
és
SZEBB JÖV?T!
tisztelettel -Legyen!-(Előzmény: anyilas, 2007.10.13. 23:09:24) |
Consrtuct | 2007.10.14. 02:05:40 | Válasz erre | | | | K .Ádám Lt.: / elmondhatom it is./ it = itt,igy helyes.(Előzmény: K .Ádám Lt., 2007.10.13. 16:51:51) |
anyilas | 2007.10.13. 23:09:24 | Válasz erre | | | | Közös nyilatkozatban tiltakoznak a nemzetiségi gy?lölködés ellen a szlovákiai magyar és a szlovák értelmiségiek. A dokumentumot már több mint száz közéleti személyiség írta alá.
Az ?Állítsuk meg a nemzeti gy?lölködést" címen megfogalmazott dokumentumot a mai napi sajtó, így az Új Szó is közzétette. A nyilatkozat egyik kezdeményez?je, Szigeti László szerint els?sorban a lakosság figyelmét akarják felhívni a megromlott magyar-szlovák viszony veszélyeire.
?A szlovák és a szlovákiai magyar közvélemény figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy sokkal nehezebb konfliktusos hangulatban, egymást gy?lölve élni" -nyilatkozta az Új Szónak a Kalligram könyvkiadó vezet?je. ?Az elmúlt év folyamán megfontolatlan lépések sorát kellett látnunk, s a politika meghökkent? mérték? nacionalista vulgarizációjával szembesültünk "- áll a dokumentumban.
Peter Zajac irodalomtörténész szerint a politikusok cs?döt mondtak a konfliktus kezelésében és ma a szlovák parlamentben egyetlen olyan párt sincs, amelyik képes lenne azt mondani, hogy elég volt a gy?lölködésb?l.
A dokumentumhoz folyamatosan lehet csatlakozni. A kezdeményez?k november 17-én, az emberi jogok napján külön is fel szeretnék hívni a lakosság figyelmét az intolerancia veszélyeire. |
anyilas | 2007.10.13. 19:39:02 | Válasz erre | | | | Legyen! Majdnem tökéletesen jól látod a dolgokat. Egy valamivel mennék csak tovább, felhasználva Construktnak azon felvilágosítását, hogy a "szlovák jogrendszer a benesi dekrétumokra épül" Szerintem nézzük akkor meg, mire is építette fel egy nép a törvényhozását, azaz mi az létalapja a szlovák államnak. Mert nálunk sem sokan, De Constr?kt aki ha nem is fogta fel, de átélte a következményeit, biztosan nem. Kezdenéma szó meghatározásával: Dekrétum= rendelet, végzés Azaz még csak nem is törvény.
A benesi dekrétum tehát elnöki rendelet. Az ugynevezett demokratikus csehszlovákiában egy elnöki rendelettel intézték el milliók, németek és magyarok sorsát. Elnöki rendeletekkel diktatórákban kormányoznak.
Az 1945. április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következ? id?szakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították (ez utóbbiak nem egyszer megel?zték a prágai intézkedést). Bene rendelkezései els?sorban a németeket sújtották, azonban a magyarokról sem feledkezett meg. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, kb. 20 közvetve érintette a két kollektívan b?nösnek tekintett etnikumot. Ezek közül valószín?leg Bene 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet – híven a kassai programban megfogalmazottakhoz – automatikusan megfosztotta ?ket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiség? magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta el?. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekr?l, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehet?vé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. Népbírósági eljárások [szerkesztés] A kassai kormányprogram meghirdetését (1945. április 5.) követ?en az év végéig a népbíróságok mintegy 75000 szlovákiai magyart – els?sorban értelmiségieket – ítéltek el háborús b?nösként és utasíttotak ki az országból. Sorozatosan perbe fogták a háború el?tti magyar közélet jeles alakjait, akiket a köztársaság szétverésével vádoltak meg. A gyakran tömegessé váló perek közül méreteiben a kassai magyar per volt legnagyobb, amelyben közel 600 magyart nyilvánítottak háborús b?nössé. Szintén perek sorát rendezték a magyarok jogvédelmét felvállaló és ellenállását megszervez? csoportok tagjai ellen. Gróf Esterházy Jánost, a két háború közti csehszlovákiai magyar politika vezéralakját, aki a háború alatt zsidókat mentett, és mindvégig ellenállt a náciknak, 1945-ben kiadták a Szovjetuniónak, és 1949-ig ott volt kényszermunkán. Hazatérve a rá Pozsonyban kirótt halálbüntetést életfogytiglani fegyházra módosították. A megtört politikus 1957-ben halt meg egy morvaországi börtönben. Kényszermunka, deportálások A szudétanémetek teljes kitelepítését követ?en, 1946 tavaszán megkezd?dött a „munkaer?-toborzás”. A Szlovák Telepítési Hivatal által kidolgozott elképzelések szerint, Szlovákia magyar járásaiból minden magyar nemzetiség? személy „átcsoportosítására” sor kerülhetett. A tömeges deportálások 1946 novemberét?l 1947 februárjáig tartottak. Ebben az id?szakban 44 ezer személyt (férfiakat, n?ket, gyerekeket és öregeket) szállítottak f?tetlen marhavagonokban Csehországba. Az akció végrehajtását a hadsereg segítette. A sokszor napokig tartó utazás után a csehországi vasútállomásokon valóságos emberpiacot tartottak, ahol a cseh gazdák kiválaszthatták az igényelt munkaer?t. A deportáltak vagyonát az állam ún. bizalmiak számára utalta ki, akik kezdetben a vagyon kezel?i lettek volna, id?vel pedig tulajdonosai is. A bizalmiak zöme volt partizánokból és az északi járásokból „kolonistának” jelentkez?kb?l állt.
Lakosságcsere A magyarok kényszermunkára való elhurcolása része volt a Magyarországra irányuló nyomásgyakorlásnak, amelynek célja a lakosságcsere-egyezmény végrehajtatása volt. A lakosságcsere terve azután vet?dött fel a csehszlovák vezetésben, miután a potsdami konferencián illetve a párizsi békekötést megel?z? tárgyalásokon elutasították a magyarok egyoldalú kitelepítését – ellentétben a hárommilliós német kisebbséggel. A Szovjetunió támogatásával végül sikerült rábírni a magyar kormányt, hogy 1946. február 27-én aláírja az err?l szóló egyezményt. A Gyöngyösi János magyar külügyminiszter és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár által aláírt egyezmény értelmében, a csehszlovák hatóságok annyi szlovákiai magyart voltak jogosultak Magyarországra áttelepíteni, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. Az egyezmény megkötése után a szlovák hatóságok nagyarányú toborzási akcióba kezdtek a Magyarországon él? szlovákok körében. Érveiket els?sorban arra alapozták, hogy a többnyire szerény vagyonú szlovákok számára jól m?köd? gazdaságokat és könnyebb életet ígértek. A Magyarország számára rendkívül hátrányos egyezmény szerint a magyar fél vállalta, hogy a meghatározott kvótán felül átveszi a háborús b?nösöket is. Ezzel visszaélve a csehszlovák bíróságok tömegesen vonták felel?sségre a háború alatt állítólag elkövetett b?neikért a felvidéki magyarokat, s végül több mint 70 ezer személyt írtak össze, akinek háborús b?nösként kellett volna elhagynia szül?földjét. Csehszlovákia végül a deportálások elindításával bírta rá a magyar kormányt a lakosságcsere lebonyolítására, amely 1947 áprilisában kezd?dött a dél-alföldi szlovákok és a mátyusföldi magyarok kicserélésével. A vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat Magyarországra. A végleges adatok szerint a Magyarországról Szlovákiába önként áttelepült 60 257 szlovákkal szemben 76 616 magyar volt kénytelen a szül?földjét elhagyni. Óriási különbség mutatkozott azonban a hátrahagyott vagyonban. Mivel a szlovák hatóságok általában a módosabb gazdákat jelölték ki az áttelepülésre, a szlovákok által Magyarországon hagyott 15 ezer kataszteri holddal s 4400 lakóházzal szemben a Magyarországra áttelepített magyarok 160 ezer holdat és 15 700 lakóházat hagytak maguk mögött. Az utolsó áttelepül?k 1949 nyarán lépték át a csehszlovák–magyar határt. Az áttelepítések nem zajlottak le konfliktusok nélkül.
Szlovákosítás A reszlovakizációs folyamat, vagy „visszaszlovákosítás” azt jelentette a csehszlovák értelmezés szerint, hogy az el?z? századokban elmagyarosodott szlovákoknak lehet?séget adtak visszatérésükhöz az anyanemzethez. Az elvet már 1918 után megfogalmazták, de tömeges alkalmazására csak a második világháborút követ?en került sor. A reszlovakizáltak visszakaphatták állampolgárságukat, kihúzták ?ket a deportálásra és áttelepítésre kijelöltek listájáról és visszaadták elkobzott tulajdonukat. A feladat végrehajtása a „reszlovakizációs bizottságokra” hárult: propagandamunkát végeztek és elbírálták a beérkezett kérvényeket. Az agitációba gyakran a fenyegetés hangja vegyült, s szórólapok figyelmeztették a magyar lakosságot, hogy a szlovák nemzetiség vállalása az utolsó esély a szabad élet biztosítására. A felvidéki magyarok jelent?s része végül beadta a derekát, hiszen felmérte, hogy az állampolgárság hiányával járó teljes kiszolgáltatottság milyen nagy veszélyt jelent. 719 településr?l összesen 423 264-en kérték a szlovák nemzetiség megadását, ebb?l összesen 326 679 személyt nyilvánítottak szlováknak. Így is mintegy négyszázezer magyar maradt a csehszlovák állam területén, akiket a kormány eleinte ki akart toloncolni Magyarországra, majd mivel terveit végleg szétfoszlatta a párizsi békekötés 1947 elején, komplett tervezetet dolgozott ki a magyarság széttelepítésére és asszimilációjára nézve. Ez azonban a kommunisták hatalomátvétele miatt nem valósulhatott meg.
A cseheknek és a szlovákoknak a német és a magyar kisebbséggel szerzett szörnyû tapasztalatai – amely kisebbségek nagyrészt a köztársaság ellen kívülrõl indított hódító politika engedelmes eszközévé váltak, s amelyek közül fõleg a csehszlovákiai németek egyenesen eszközül kínálták fel magukat a cseh és a szlovák nemzet elleni irtóhadjárathoz – a felújított Csehszlovákiát mély és tartós beavatkozásra kényszerítik. A köztársaság nem akarja és nem fogja sújtani lojális német és magyar polgárait, s fõleg azokat nem, akik a legnehezebb idõkben hûek maradtak hozzá, de a bûnösökkel szemben szigorúan és kérlelhetetlenül fog eljárni, ahogyan azt nemzeteink lelkiismerete, számtalan vértanúnk szent emléke, a jövõ nemzedékek nyugalma és biztonsága megköveteli. A kormány ezért a következõ elvek szerint fog eljárni: Azok közül a német és magyar nemzetiségû polgárok közül, akik az 1938-as müncheni döntés elõtt csehszlovák állampolgársággal rendelkeztek, a Csehszlovák Köztársaság elismeri a náciellenes és antifasiszta személyek állampolgárságát. Számukra biztosítja a visszatérést a köztársaságba. Õk azok, akik már München elõtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pártok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében, s akiket München és március 15-e után a német és a magyar államhatalom üldözött, bebörtönzött vagy koncentrációs táborba juttatott. A Kassai kormányprogram jogosságának megmagyarázása.
3 A kormányprogram VIII. fejezetének betûje és szelleme a londoni és moszkvai emigrációnak a német és magyar kisebbséggel szemben fokozatosan radikalizálódott álláspontját tükrözte. Az állampolgárság megvonása és – mint az 1945. évi dekrétumok, rendeletek kibocsátása után fokozatosan világossá vált – a két kisebbség összes állampolgári jogainak felszámolása alól csak az aktív antifasiszták nyerhettek kivételt. Ez a többségi cseh és szlovák lakossággal való összehsonlításban eleve súlyos és egyértelmûen etnikai alapon gyakorolt diszkriminációt jelentett. A kassai kormányprogramnak ez a fejezete tehát a kollektív bûn elve alapján törvényerõre emelt kollektív büntetési formák – nemzeti, nyelvi különbségtételen alapuló vagyon-, állás-, jogvesztés – hivatkozási alapja volt. A „kisebbségi” fejezet még viszonylag szabadon hozzéférhetõ jogként írja le az optálás lehetõségét, de a gyakorlatban a csehszlovák állampolgárság megszerzése a világháború utáni években a magyarok számára csakis a reszlovakizáción keresztül volt lehetséges. 44 ellenálló magatartásuk és rendszerellenes küzdelmük, valamint a Csehszlovák Köztársaság iránti hûségük miatt. Akadtak olyanok is, akik a német és a magyar terror elõl kénytelenek voltak külföldre menekülni és ott részt vettek a Csehszlovákia felújításáért folytatott aktív küzdelemben. A többi német és magyar nemzetiségû csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszûnik. Ezek a polgárok újra optálhatnak Csehszlovákia javára, miközben a köztársaság hatóságai fenntartják maguknak minden kérelem egyéni elbírálásának jogát. Azokat a németeket és magyarokat, akiket a köztársaság, valamint a cseh és a szlovák nemzet elleni bûncselekmények miatt bíróság elé állítanak és elítélnek, megfosztják csehszlovák állampolgárságuktól és, amennyiben nem sújtja õket halálos ítélet, örökre kiutasítják a köztársaságból. Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítják a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük bûnvádi eljárás. Kivételt csak azok a személyek képeznek, akik Csehszlovákia érdekében tevékenykedtek. Csak egy kis gyüjtemény abból ami a szlovák jogrendszer alapját képezi. Erre épül egy önmagát nemzetnek dekraláló nép jogi létalapja. Kedves Construkt. Nem kell arra hivatkozni, hogy az EU elfogadta. Nem a benesi dekrétumokat fogadta el, hanem azt, hogy van itt tiz ország, akinek a pénzére, az éhbérrel megfizetett munkaerejére, a lakosság zsebében meglapuló utols? fillérekre, a még fellelhet? ásványkinceire, a Kárpátok feny?ire szüksége van. És ne legyen itt zsivaj, ne legyen itt egyenetlenkedés. És aki legjobban megvásárolható volt annak kellett elhalgatni. És sajnos a magyar kormányok 63 év óta halgatnak mindenr?l ami a magyarságra nézve sérelmes.(Előzmény: Legyen!, 2007.10.13. 15:45:22) |
K .Ádám Lt. | 2007.10.13. 17:45:31 | Válasz erre | | | | Legyen!: Akkor végleg lezárult ez az ökormányzti vita?Szerintem ráérünk azon vitatkozni hogy milyen lesz a visszakapott területek közigazgatása,erre az önkormányzati teóriára rákéne venni a szlovákokat,az pedig nem egyszer?,de megpróbálhatjuk hogy küldünk egy csokor virágot ficonak,majd megpusziljuk és szépen megkérjük. U.I.:Jöhet egy terv?(Előzmény: Legyen!, 2007.10.13. 15:14:57) |
Legyen! | 2007.10.13. 16:55:16 | Válasz erre | | | | K .Ádám Lt.: Olvastam az e-mailt.(Előzmény: K .Ádám Lt., 2007.10.13. 16:51:51) |
K .Ádám Lt. | 2007.10.13. 16:51:51 | Válasz erre | | | | Legyen!: Ne félj,lesz még dolgunk provkátorokkal.Bár az ami a múlt héten történt példa nélküli.Egyébként írtam egy mailt,de elmondhatom it is.(Előzmény: Legyen!, 2007.10.13. 15:45:22) |
|  |