 | Vitafórum szlovákia történelme 1993.jan.1-je-Megalakult a Szlovák Köztársaság
2023.jan.1-je-a Szlovák Köztársaság feloszlott,Magyarország és Csehország része lett.
Nagyobb részben Magyarország,és a kisebbrészben pedigCsehország
DE SZÉP IS LENNE!!!!!!!!!!!!!!VESSZEN TRIANON!!!!!!!!!!!!!!!! (Indította: felvidéki_hungarista, 2007.04.10. 12:18:40) | anyilas | 2008.02.19. 12:51:33 | Válasz erre | | 84.0.194.3 | | | Káddám Hussein:
Szomorú, hogy ezt vetted csak ki abból amit írtam. Én ugyanis nem nem arról beszéltem, amire te reagáltál.
Még szomorúbb, hogy a kérdésedb?l itélve, nem tudod mi is volt a szóban forgó esemény. Pedig bármilyen fiatal vagy is ezt már tudni kellene.
Bemásolok egy cikket, ami némi tájékoztatást jelenthet, és ami arról is szól, amit én is szerettem volna mondani az el?z? írásommal.
See Page
EZERÉVES MAGYAR FALU FELTÁMADÁSA
Szentlászlón leng a magyar zászló is
Ambrus Attila
Kicsi ez a világ! Amikor a szentlászlói Bálint Dezsô nagyapja, maga is Bálint Dezsô kitántorgott a Székelyföldrôl, akkor írta le a bolygó székely lélekrajzát Hegedüs Lóránt a Gyulai Pál szerkesztette Budapesti Szemlében.: "A székely természetébe történeti és öröklési körülmények nyomása alatt több mozgékonyság és nyugtalanság jutott, mint Erdély többi fajainak(…) szereti megjárni magát, s nagy szenvedelme van a munkaváltoztatáshoz, kivált ha az nincs az ô határában."
A harmadik ember, akivel szót váltunk Szentlászlón, ifjú Kovács Zoltán udvarán, szintén erdélyi. Néhány perce még lapátolta a kavicsot, a malterkeverôbe. Míg a gép nyögdécselve forgott, megtörülte verejtékezô homlokát. (Aznap az árnyékban 35 Celsiusfokot mértek: (95°F).
– Honnan jöttek? – kérdem, mint aki örül, hogy földijére talált.
– Erdélybôl – mondja foghegyrôl s elfordul bizalmatlan az idegennel, mintha a budapesti Szénatéren lenne, s folyton azt lesné, nehogy jöjjön a rendôr, mert a kitoloncolás kellemetlen lenne, egy ideig beeresztést sem nyerne az anyaországba, ahol feketemunkán eltengôdhet, hogy családja boldoguljon idehaza Erdélyben.
A munkáltató, ifjú Kovács Zoltán, a falu egyik legmódosabb embere volt. A jövedelmezô vállalkozást apja, idôs Kovács Zoltán kezdte, aki egy idôben 150 bikaborjút is hizlalt a családi háznak udvarán megépített istállóban. Az élô állatot olasz meg görög kereskedôknek adta el. Aztán jött a háború. A testvérháború, szerbhorvát háború. 1991. június 26án a szomszéd falvak szerb csetnikjei Szentlászló határában megtámadták a horvát katonaságot. A szentlászlóiak Horvátország és a demokrácia mellé álltak. A magyarok döntése meglepte a szerbeket. Belgrád ugyanis váltig hitte, hogy megbízhat az általa elrendelt népszámlálási adatokban. 1961ben Horvátországban 42 ezer magyar élt, s akkor a horvát tagország 15 ezer magyar lakosa vallotta magát jugoszláv "nemzetiségûnek". 1981-re már csak 25 ezer maradt Dél-Baranyában, viszont Horvátországban 379 ezer jugoszláv "termett". Sokan közülük magyar származásúak. S ezek a "jugoszlávmagyarok" hirtelen a szabadság mellett és az agresszió ellen döntöttek.
152 napig húzódott Szentlászló határában a frontvonal. Miután Vukovár elesett, a szentlászlóiak állták útját a csetnikek támogatására küldött jugoszláv néphadseregnek. 4 napig védték a falut. Közben 15 000 akna hullott , az idôsek és gyermekek elmenekültek. Csak férfiak maradtak, amíg maradhattak. Aztán ôk is visszavonultak.
Maradtak a csetnikek, akik megkezdték a falu módszeres lerombolását. A házakat felgyújtották, a villanyvezetékeket kiszedték a falból, a kutakba szemetet hordtak. A falu 11 utcájában, 7 kilométert kitevô utcasoron a 416 házból csupán hármat hagytak épen, amelyben szerbek laktak. Ahol a ház gazdáját otthon találták – többnyire idôs emberek voltak, akik nem kívántak elmenekülni –, valószínû, kivégezték ôket. A tizenegy eltûnt szentlászlóiról ma sincs semmi hír, egyikük holttestét megtalálták az egyik kertben elkaparva.
Leginkább a gazdasági épületeket tették tönkre. A háború elôtt a lakosság 80 %.a foglalkozott földmûveléssel és állattenyésztéssel. Háztartásaikat korszerûen rendezték be, modern mezôgazdasági felszereléssel gazdálkodtak. A faluban 85 traktor volt megfelelô felszereléssel és utánfutóval, 4 aratócséplôgép, 12 kukoricaszedô, 4 teherautó, 109 személygépkocsi. A meneküléskor mindent elhagytak. Mire visszatértek, már csak a roncsokat találták. Az istállókat lebontották, az építôanyagot autókkal hordták el, hogy lehetôleg azokat soha senki újra ne építse.
Ifjú Kovács Zoltán portáján most háromszéki mesterek építik az istállót. Mert az élet nem hagyja magát, miként Kovács Zoltán sem, aki a menekülés éveiben munkát vállalt Eszéken, s a pénzbôl most felhúzza lerombolt gazdasági épületeit. A jövô nem tudja máshol elképzelni, mint Szentlászlón. Ezért kissé türelmetlen is.
– Elégedett háromszéki munkásaival? – kérdem.
– Nagyjából. De nincsenek hozzászokva a meleghez, lassan haladnak.
Az ebédnél együtt kanalazunk az ízletes borjúhúsból készült levesbôl az építôkkel. Egy pohár vizet kérek, A ház asszonya mondja, hogy a vizet a szomszédos Kórügy faluból hozták, ihatom bátran, nem szennyezett, állattetemmel – s ki tudja, talán embertetemmel is – fertôzött szentlászlói kútból merítették. Az ebéd végén elôkerül az ásványvíz is. Kortyolunk belôle. Mondom az építôknek: ugye, jobb a bodoki?
– Az borvíz! – mondja Ferenc József sóhajtva, szemmel láthatóan megnyertem magamnak kérdésemmel.
Ezek után már bizalmasan suttogunk is. Most ôket kérdem, meg vannake elégedve munkáltatójukkal?
– Hát az ma este elválik, amikor fizetésre kerül a sor. Az építôk egyikét, a bodoki Bagoly Ferencet Kovács Zoltán a lerombolt templom renoválásakor ismerte meg. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) a történelmi egyházakkal közösen vállalta, hogy újraépíti a szentlászlói református templomot. Zetelaki mesterek gimesi fából ácsolták a szarvazatot s ott dolgoztak háromszékiek is . Innen a barátság.
Kralj Zvonka, a falu polgármestere is erdélyi magyar barátaitól beszél.
– Ott voltam a falu védôi közt. november 21én adtuk fel állásainkat, amikor világossá vált, hogy nem tudjuk többé tartani magunkat. Mielôtt visszavonultunk volna, egy utolsó pillantást vetettem a templomra. Már romokban hevert. Aztán hét évig nem jöhettünk haza Szentlászlóra, noha a békét megkötötték. De az ENSZ békefenntartó erô orosz katonái inkább arra vigyáztak, hogy a magyarok ne költözzenek haza Lászlóra, mintsem arra, hogy a csetnikek ne garázdálkodjanak a faluban. Szentlászló a békeidôben jobban elpusztult, mint a háború 152 napja alatt.
Kralj Zvonka az elsôk között volt, aki hazalátogatott szülôfalujába. Lopakodva, életélt kockáztatva, egy orosz katona jóindulatában bízva.
– ENSZ katonának öltözve, tankon érkeztem meg Szentlászlóra '96-ban. Ezer márkát ajánlottam az orosznak, végül a fiú csak egy csomag cigarettát kért. Fényképeket készítettem a faluról s megálltam a templom elôtt. Azt mondtam akkor magamban, ha ez a templom ismét felépül, lesz élet Szentlászlón.
És a templom épül, erdélyiek dolgoztak itt, s hamarosan oroszhegyiek jönnek folytatni a zetelakiak munkáját. A házak is lassan elkészülnek. A horvát állam pénzén horvát építkezési cég építi ingyen a falubelieknek.
– Ilyet még nem hallottam, hogy egy állam így segítse a szerencsétlen embert.
A zaláni Fûzi Árpád is bólogat. (Ô nem tudom, mire gondol, én az idei áradások erdélyi kárvallottjaira, akik néhány konzervet s egy pokrócot kaptak súlyos veszteségeik kárpótlásául.)
– Hamarosan átadják az elsô 70 házat, aztán még százat. Ha meg mind a 461 szentlászlói család haza akar térni, ki Ausztráliából, Németországból, ki csak innen Eszékrôl, valamennyinek otthont biztosít a horvát kormány – mondja Kralj Zvonka polgármester.
Minden családnak 35 négyzetméter alaplakfelület jár, plusz annyiszor 10 négyzet méter, amennyi a családtagok száma. Kollégám mondja, hogy az nem sok. Gyorsan utána számolok, öttagú családomnak ez 85 négyzetméter lenne. Sokan irigyelnek otthon, hogy háromszobás lakásban élek, 56 négyzetméternyi felületen. Aki módosabb a szentlászlóiak közül , az nagyobb házat is rendelhet az építô cégtôl, s csak a különbözetet kell fizetnie. Vannak nem is kevesen, akik akár 10 ezer márkát érô kunát is tudnak fizetni.
A házépítésnél segédkezni nem kell. A falusiak azonban nem ülnek tétlenül, az iskola renoválásán szorgoskodnak. Dezsô Józsefnek tíz unokája van, szeretné ha már az ôsszel mind hazajönnének. Ennek feltétele, hogy legyen ismét iskolájuk. ami eddig magyarszerb tannyelvû volt, de a legtöbben csak szerbül tanultak – mondja Ferenc László járási polgármester. Ô is szerbül tanult.
Kralj Zvonko apja horvát, anyja magyar, s felesége is az.
– Az csak természetes, hogy aki 401 éve él magyarok között , az jól megtanuljon magyarul, nemde? – kacsint rám.
Számunkra, erdélyi magyar újságírók számára az egyáltalán nem természetes, hogy az épülô házak némelyikén horvát és magyar zászló leng. Van, amelyiken csak magyar.
– Lobogna itt több is, de az embereknek egyébre kell a pénz, nem zászlóra – magyarázza Kovács Zoltán, hogy megvilágítsa a helyzetet.
Azon már Kral Zvonka csodálkozik, hogy nálunkfelé a magyar zászló kitûzése feszültséget kelt.
– Együtt harcoltunk, együtt szenvedtünk, most együtt építünk, élünk, miért zavarna engem, hogy itt valaki magyarnak tartja magát, s ezt ki is meri fejezni. Szeretném látni azt a horvátot, aki azt kérdezné tôle, hogy mit keres a magyarok zászlaja a szentlászlói templom tornyán? Együtt védtük, így a miénk: horvátoké és magyaroké egyformán.
Kralj Zvonka köszöni a világ magyarjainak támogatását. Tudja, hogy van, akinek csak az erkölcsi támogatásra telik, de arra is szükségük van.
– Találkoztam az erdélyi Marosszentlászló polgármesterével – meséli a háborúban lerombolt falu polgármestere. – Kollégám elmondta, milyen siralmas a gazdasági helyzet ott, hogy segítenének, de nem tudnak. Nagyon megsajnáltam. De jólesett, hogy lélekben velünk vannak mindannyian.
Ezt hangsúlyozta Patrubány Miklós, a Vet elnöke is: A horvát állam mellett több ezer magyar személyes hozzájárulása révén is sikerült feltámasztani Szentlászlót. Én hiszem, hogy az adakozási kedv továbbra is megmarad. Minden erdélyi magyar adakozhat az egyházközségénél, amelyhez tartozik. Higgyék el, nemcsak Szentlászló számára tét, hogy sikerüle felépülnie ismét, hanem minden magyar számára az. Most bizonyíthatjuk be magunknak mis, másoknak is, a világnak is, hogy ma már nem lehet a föld felszínérôl egy magyar falut legyalulni, még fegyverekkel sem.(Előzmény: Káddám Hussein, 2008.02.18. 18:50:29) |
| Hungarica | 2008.02.18. 19:26:49 | Válasz erre | | 88.209.208.93 | | | | A Magyar Gárdát el kellene küldeni Szerbiába, hogy birtokba vegye a Délvidéket. Csak azt kellene csinálni, mint a nácik Lengyelországgal. Ezen nem azt értem, hogy a lengyeleket bántanunk kéne. Kellene találni egy ürügyet, például, hogy a rácok felgyújtották a Parlamentet és ezért meg kell fizetniük. |
| Káddám Hussein | 2008.02.18. 18:50:29 | Válasz erre | | 89.147.88.64 | | | anyilas: Viszal?ttek a magyarok?Erre azért büszke vagyok.Csak nem ott volt az a magyar gerilla csapat?(Előzmény: anyilas, 2008.02.18. 17:59:43) |
| anyilas | 2008.02.18. 17:59:43 | Válasz erre | | 84.0.235.223 | | | Néhány évvel ezel?tt, amikor az útviszonyok még egész Erdély szerte edély szerte tragikusak voltak, amikor még sokan meggondolták nálunk azt, hogy nyugati autójukkal nekivágjanak e egy erdélyi , f?leg székelyföldi útnak, egyik gyergyói barátom gy?lölködve átkozta Szász Jen?t, aki minden pénzt összeharácsol Székelyudvarhely környékének, miközben Gyergyót, csak lánctalpassal lehet megközelíteni.
Aki ismeri Erdélyt, az tudhatja, hogy valóban, úgy a Bucsinon át vezet? út, de a Régen-Maroshéviz-Gyergyó útvonal is télen járhatóbb volt, mint nyáron, mert télen eltömte a hó a kátyukat.
De aki ismeri Erdélyt, az azt is tudja, hogy Székelyudvarhely ugyanilyen megközelíthetetlen volt. Vásárhely felöl, Brassó, és Csík felöl is. De a magyar a magyart gy?lölte, ha a román kormány jóvoltából, vagy az önkormányzat erejéb?l, valahol tudtak valamit javítani.
Egymást esszük itt is. A magyarországon rekedt magyar a szlovákiának adományozott magyart, mert nem úgy gondolkodik mint mi itthon.
És nem gondolunk arra, hogy esetleg már az apja is szlovák állampolgárként született, szlovák gondolkodást tanult meg. A szlovákiai magyar meg ellenségnek tekinti a romániának ajándékozott Székelyt, akir?l semmit sem tud, azt sem, hogy mi az hogy Székely, csupán azért, mert önérzetesebb, mert szókimondóbb.
Szerb uralom alatt, színmagyar faluban él egy ismer?söm, akinek a neve valami teljesen értelmetlen szó. A felmen?inek ajándékozta a szerb hatóság, mert szerintük olyan név nincs, hogy Ordas.
A horvát-szerb háború idején ?t is behívták katonának, és részt vett Szentlászló elpusztításában.
És gyülölettel beszélt az "ellenségr?l".
A szentlászlói magyarok voltak az ellenség.
Mert visszal?ttek.
Mi lenne, ha egyszer nem mennénk oda, hogy vissza kelljen l?ni?
Mi lenne, ha egyszer, nem "szófosó"znánk le a másikat, aki meg akar értetni velünk valamit, ha nem "seggnyaló" lenne a másik, aki egy véleménynek a védelmére kel.
Mi lenne, ha nem buta tótoznánk le a felvidéki magyart, még akkor sem, ha a számára érthetetlen "értetlenség" miatt átlépi a kultúrált eszmecsere szintjét?
Mi lenne, ha mi nem lépnénk át?
(Mert én azt hiszem, hogy a felvidéki magyarnak pontosan olyan megalázó, ha letótozzák, mint a székelynek, ha románnak, vagy oláhnak mondják.)
Akár még úgy is, hogy anyilas sem ironizálna, ha látja, hogy a másik fél számára sért? az irónia?
Mi lenne, ha megpróbálnánk a másikban azt megkeresni ami közös, amit mindannyian fel tudunk vállalni?
Ha egymásért, és nem egymás ellen akarnánk tenni. |
| Peter | 2008.02.18. 15:04:01 | Válasz erre | | 86.109.192.22 | | | Ülünk a szarban és közben álmodozunk egy tiszta rendes szobáról.......
Mint macska a forró kását kerülgetjük a témát, mit hogy kéne bla bla.... Meglátásom szerint a XX. században az els? világáború után a harmincas évek végén létrejött határmódosítások voltak még a számunkra legmegfelel?bbek. Ezek 1942-re érték el legnagyobb kiterjedésüket. Itt most nemcsak a felvidéket értem még miel?tt okoska rákérdez...
Tudom nem rágódom a lerágott csonton, de mivel azt mindeki elfogadta /csehek!, románok, szerbek stb/ azt jogosnak most is érzem.
A valóság? Nézzük már meg,hogy a 95%albán többség? Kosovó hogy szenved..... Jóformán senki sem meri elismerni a környéken........
Nekünk mennyi esélyünk lenne az elszakadásra 45, 55, 60-70%-os lakosságainkkal, melyek jóval magasabbak voltak, de a senkiházi földrablók tettek róla, hogy ennyi legyen.???
Ilyen kis engedménykékkel ló...asz érünk. Ha ez a rózsaszín? genny UNIÓ összeomlik akkor minden tagocska rohan a határkövéhez és ismét szögesdrótokat aggat rá....
Én maradok a bécsi döntések igazához ami a legkevébé ártott az együttél?knek.
Vagy teljesen megsz?nnek a határok a fekete tengerig és csak 1 azaz egy europa kormány lesz és benne tucatnyi etnikum, vagy marad ez az álszent "lottyadthere semmirekell? mindenkiegyenjogú szartenger". Nem kell Semmi határ, se shengen se semmi. Etnikai régiók. A rend?rség is csak etnikai, ahol keveredés van, ott minden hivatal annyi nyelv? ahány etnikum él.--megnézem ezt ki adja be Ficónak vagy Oláhkirálynak---
...ez mégnagyobb rózsaszín LSD-s álom.......
Sajnos a környez? állampolgárok totál behülyített tömegei ezt amíg élnek nem fogadják el.
Ez a magyarnak nevezett kormány menjen a francba... követtörni...
--reménykedem--- |
| Pelikan | 2008.02.18. 04:11:57 | Válasz erre | | 64.59.144.22 | | | Construct:
"Ahogy mondtad, két malomban orolunk. Mi ketten gondolom már el is búcsúztunk egymástól - békésen - mármint hogy hanyagoljuk egymást."
"Ezért orlunk két malomban,"
Azert oroltok ket malomban ,mert ahol a anyilas orol oda te meg oreg cselednek sem mehetsz.Tanulhatsz a anyilastol es meglehetsz molnarsegéd.
"Anyilas, lehet, hogy helyesen tesszuk, ha egyidore hanyagoljuk egymást.."
Na ez az ,mikor mar verve vagy es nem tudsz mit reagalni akkor a hanyagolast kapod elo.
A Mc Gyozot hanyagoltad,mert erezted ,hogy bena vagy mellette. Most a anyilast probalod meggyozni ,hogy hanyagoljatok egymast.
Ez maradt mar csak neked vénségedre a hanyagolas.
Hat ez van , hoztad most is a formadat,hanyag vagy te Oreg tot!!!(Előzmény: Construct, 2008.02.06. 01:04:56) |
| Construct | 2008.02.17. 17:54:09 | Válasz erre | | 87.197.167.172 | | | Nyenyupimáj:
"Az egyház sunyi, alattomos módon befolyásolta történelmünket."
.
Azért a keresztény Európában tobbnyire a királyok koronázása a Szentszék jóváhagyásával tortént, ami magában politikát, politizálást jelentett. Leegyszerusitve: A torténelmet nagyon keményen mindig is a politika formálta, folyásolta be.... Tehát a politikát a sunyiság, alattomosság is képezi..
.
A politika sose volt tiszta dolog...(Előzmény: Nyenyupimáj, 2008.02.16. 09:53:42) |
| Construct | 2008.02.17. 17:44:36 | Válasz erre | | 87.197.167.172 | | | hunorszagh:
Turelmesen végigolvastam elozményedet - csak nem értettem meg, hogy ezzel mit akartál mondani. A torténelmet nem lehet megmásítani, ugyhogy Neked nem muszály amiatt izgulni.
.
Az elmult 50 vagy 100 év annyira rovidke pillanat pl,. csak Európa torténetében, hogy annak megmásításán hiába szorgoskodik bárki. Egy picit hosszabb pillanat a torténelemben Szent István királysága, országa - ezt a torténelmet vésd minél jobban a szivedbe (agyadba) és ne fájjon, ha más nemzetiség is vissza próbal "emlékezni" multjára...(Előzmény: hunorszagh, 2008.02.15. 19:19:32) |
| Aragorn | 2008.02.16. 14:44:32 | Válasz erre | | 160.114.57.23 | | | | Sztem ha az UNIO üdvözli Koszovo elszakadását,és mindenben támogatja akkor elképzelhetö majd a jövöben egy határkiigazitás is magyarorszag javára a környezö országokkal szemben!Ezért van az hogy Ficoék nagyon ellenzik Koszovó kiválását!én ebben bizom meg abban hogy a tehetetlen magyar politika nem fogja megint elBÖSZMÉZNI alehetöseéget,mint a 89-90 es rendszerváltás után! |
| Nyenyupimáj | 2008.02.16. 09:53:42 | Válasz erre | | 88.209.208.93 | | | | Szerintem aki leginkább ártott a magyarságnak, az a pápa volt.(és természetesen a támogatói). Mindent meg tudtak etetni az emberekkel, hiszen a régebbi emberek olyan naivak voltak. PL: 1481-ben Mátyás a török ellen a Balkánra indított hadjáratot. Várta a pápa segítségét, hiszen megígérte, hogy segédhadakat küld. Elkezd?dött a hadjárat, de a török túler?ben volt. Pápai segítség meg sehol. Így Mátyás kénytelen volt visszavonulni. Pl: 4. Kun Lászlót arra kényszerítette az akkor hatalmon lév? pápa (a nevét sajnos elfelejtettem),hogy er?szakos módon térítse át a kunokat a keresztény hitre. Mivel ez nem történt meg ,ezért a pápa kiátkozással fenyegetett és kisebb hadakat küldött ellenünk. Ennyit az egyházról. Az egyház sunyi, alattomos módon befolyásolta történelmünket. |
| hunorszagh | 2008.02.15. 19:19:32 | Válasz erre | | 88.209.212.96 | | | Szlovákia történelme? Ha van olyan egyáltalán...
-Van?
- :)
A szlovákok jelenleg is azon dolgoznak, h. nekik is legyen nemzeti h?sük,fejedelmük, akárcsak a MAGYAR szomszédaiknak Árpád, Szent István, stb...
Sajnos ez nem megy ilyen egyszer?en, hiszen a kiszemelt Szvatopluk (vmikori cseh-morva fejedelem) eredete elég kétes, nem bizonyított, h. köze lenne a szlováksághoz, nem lehet egyértelm?en kötni hozzájuk.
Tehát a rafkós szomszédaink nem találtak más kiutat, minthogy MAGYAR nemzeti h?sök, hazafiak nevét szlovákosítsák.
Akármennyire elképeszt?, szerintük Kossuth Lajos valójában szlovák volt (egyébként felvidéki, túróci származású).Így nem kétséges (szerintük), h. L'udovit Kossuth potenciális nemzeti h?s lehetne.
Úgynígy járnának el II. Rákóczi Ferenc esetében is, aki szerintük "valójában" II. Frantisek Rakoci. Egyébként Rákóczi maradványai a Kassai dómban nyugszanak. Hát akkor meg miért ne? Ha Kassa az övék, akkor ugyan mi akadálya lenne, h. Rákóczi is ezentúl a szlovák történelem szerves része legyen? és még sorolhatnám.
Hogy kinek a m?ve mindez? A szlovák kormányé, és a köré szervez?d? széls?jobbos brigádé, akik azt hiszik, hogy mindent megtehetnek. Még a történelmet is átírhatják!?
Viszont akad egy-két józan szlovák történész aki mindezt nevetségesnek tartja. De ugyan mi lesz ennek a vége?
////A felvetések egy 2007-es év végi ülésen hangzottak el.
(ami egy nemzeti-identitást felébreszt? kormányprogram javaslatai voltak)////
Ha a Felvidékre utazunk, ma már szinte mindenhol olyan várba, kastélyba, nevezetességbe botlunk ahol magyar vonatkozást véletlen sem említenek a feliratok.
Pedig jól tudjuk, hogy mindaz ami "szlovákiában" díszeleg(vár,kastély,templom), a magyar történelem szerves része, Károly Róbert, IV. Béla, Rákóczi nevéhez köthet?.
Na jó, talán a szocialista panelltömbök tényleg az övéké (de azok is a csehekkel közös). :)
Lehetne még fokozni az 50-es évek Csehszlovákiájának történelmét, ha a magyarok elleni intézkedésekre tekintünk és az er?szakos átszlovákosításra, asszimilációra.
De azt már hosszú lenne leírni, hogy hogyan lesz egy Kovácsból Kovácsové...
Ki tudja mi történik a színfalak mögött, mit akarnak elérni a szlovák honatyák.
Ugye érdsemes ezen elgondolkodni?
Akinek volt türelme végigolvasni, annak köszönet. És várom az újabb beírásokat, véleményeket. |
| Hidegszél | 2008.02.08. 00:20:49 | Válasz erre | | 78.99.93.221 | | | Construct:
No, végre rájöttél, hogy bolondal nem lehet tárgyalni - GRATULA !(Előzmény: Construct, 2008.02.06. 01:04:56) |
| Construct | 2008.02.06. 01:04:56 | Válasz erre | | 87.197.167.20 | | | anyilas:Ahogy mondtad, két malomban orolunk. Mi ketten gondolom már el is búcsúztunk egymástól - békésen - mármint hogy hanyagoljuk egymást.
.
Figyeld meg, hogy én Téged nagyon ritkán karakterizáltalak, és amit nagyon szeretnék hangsulyozni, sose raktam én a szádba semmmiféle szándékokat, sose furkésztem, hogy tulandonképpen milyenféle takarni féle célod van. Ez egy nagyon rossz szokás részedrol, amit Te muvelsz velem az ilyen szempontból.
.
Ne haragudj, de szamárságnak tartom, ha Te engem pl. elozményedben valami fricskázással gyanusítasz. Kinek adjam a fricskát és miért? Miben és kinek adtam fricskát? Tagadtam én valaha, hogy pl. nem olyan a szlovák torténelem, ahogy Te már nem egyszer ezen a honlapon kifejtetted? Megkérdejeleztem én ezen a honlapon torténelmi tudásodat vagy állításaidat? Ellenkeztem, vetekedtem én Veled, ami osszefugg bármi torténelmi adatokkal?
.
Akkor hogy jon ide a fricska? Ha van egy világosan ki nem mondott szándékom, bár szerintem ez teljesen nyilvánvaló, ha sokadszor másolom ide Hruovsky beszédét, ennek csak ez a célja:
.
Lemorzsolni ezt az átkozott létezo viszonyt a magyar - szlovák nemzetiségek kozott. Merem állitani, hogy Hruovsky beszédének nem az a célja, hogy nagyot mondva - Anyilasokat és Constructokat továbbra is szembe állítsa, továbbra is gyanakodva kerulgesse egymást.
"A ma született gyerek valóban nem tehet a nemzete történelmér?l. A történelemhamisításáról viszont igen."
Ha minduntalan akadékoskodni akarsz, akkor kérlek magyarázd meg, hogy mi a ma szuletett gyerek bune a torténelemhamisításban. Hogy megmaradjunk a metaforánál, én nem kételkedem abban, hogy pl. a magyar gyerek szulei kb. 1100 évvel ezelott szulettek, és ezek felnott korukban, mint házasok, nem hallottak semmit valamiféle román vagy szlovák szomszédrol. Ha a szlovák gyerek szulei, akik nem rendelkeznek anyakonyvi kimutatással - mondogatják, hogy bizony ok még idosebbek, mint a magyar gyrek szulei - hát mit lehet vagy kell ez ellen tenni?
.
Miért van emiatt a szlovák és a magyar gyerek folytonosan szembe állítva, ha egyikuk se tehet róla, hogy a szuleik mit beszélnek, mit állitanak multjukról. A szlovák gyerek nem tehet róla, ha szulei nagyot mondanak, szépítenek, hazudnak vagy esetleg hamisítanak.
.
Szerintem mindkét szuló írja meg a végrendeletét (torténelmét) és hogy a gyerekek lelke ne legyen minduntalan mérgezve (a magyar szulok azért oda-oda mondogatják a szlovák gyereknek, hogy bizony nagyon kétes szulei múltja, a szlovák szulok viszont nem nagyon szeretik a magyar gyereket, mert annak szulei jómoduak, kutyaborrel rendelkeznek és egy kicsit lenézoek) - a Hruovsky féle beszéd lehet, hogy elosegíti a cseperedo gyerekek békés egyuttélését.
.
Majd ha a gyerekek felnotté válnak, kulon - kulon családot alapítanak - mindegyikuk szulei hátrahagyták végrendeleteiket (torténelmuket) és mindegyikuk csak azt orokolhet, ami a végrendeletben van.
.
Nagyon remélem, hogy akkor már érett ésszel nagyon fogják értékelni, hogy gyerek korukban szuleik által nem voltak egymás ellen uszítva - lehet, hogy ezt a hálát ideiglenesen Hruovsky beszédének is majd lehet koszonni.
.
Ezért Hruovsky beszédét nem utoljára másoltam ide (bizonyára nem a Te részedre) és bánt, hogy pont Te szerintem rosszakaratúlag igy jellemezed:.."Hrusovsky beszédét, amelyben szlovákia 10 éves évfordulóján ünnepli az 1100 éves szlovák államot." Ezt hol olvastad?
.
Ezért orlunk két malomban, Anyilas, lehet, hogy helyesen tesszuk, ha egyidore hanyagoljuk egymást..(Előzmény: anyilas, 2008.02.04. 22:34:45) |
| paluz | 2008.02.05. 19:47:10 | Válasz erre | | 80.99.109.90 | | | | ????? A HSZ .-EM ??? |
| anyilas | 2008.02.04. 22:34:45 | Válasz erre | | 84.0.234.52 | | | Construct. Ha jól számolom tizedszermásoltad be Hrusovsky beszédét, amelyben szlovákia 10 éves évfordulóján ünnepli az 1100 éves szlovák államot. A hülyeség attól nem lesz igazabb, ha sokszor elmondják. Az igaz, hogy sok ember lesz hülye t?le.
A ma született gyerek valóban nem tehet a nemzete történelmér?l. A történelemhamisításáról viszont igen. És Hrusovsky 10 éves szlovákiájának 1100 éves történelme pontosan olyan történelemhamisítás, mint ennek a marhaságnak az általad történ? sokadik újraközlése.
Annyi a külömbség a kett?tök között, hogy míg Hrusovszky, bár tudatos hazugsággal, de mégis csak a saját népének épít dics? múltat ( mert hát aki tenni nem tudta, az legalább alkosson visszamen?leg), míg te, az állítólagos magyar, nekünk akarsz itt fricskát dobni az 1100 éves szlovák nép mitoszával.
Tudod érdekes egy dolog ez.
Ez a szó, hogy szlovák az 1800-as évek közepét?l létezik. a szlovák szótárban is.
1000 évig nem tudták, hogy ?k szlovákok?
A "román" szó az 1800 as évek elején jelenik meg a világban. A román szótárban is.
El?tte nem tudták, hogy ?k románok?
Szerbekr?l a 19 sz-ban lehet hallani el?ször.
És most mindegyiknek régebbi történelme van, mint nekünk magyaroknak.
Igaz, mi írásos emlékeinkben csak 1000 éve nevezzük magunkat magyarnak.
Az azel?ttit meg elégettették a ránk telepedett idegen papok. |
| paluz | 2008.02.04. 17:21:54 | Válasz erre | | 80.99.109.90 | | | Stúr a Magyarok Szent Koronájának ellopására buzdított
Kimásolva: 2008.02.03.
Forrás:.erdely.polgarinfo.hu/
Hallva Tirts Rezs? nevét, sokan arra az erd?tanácsosra gondolnak, aki az els? magyarországi turista útjelzést készítette el, többek közt a Dobogók?re is. Már kevesebben tudják, hogy apja id. Tirts Rezs? (1831 február 27. Szepesváralján - 1914. március 14. Budapesten) az 1848-49 szabadságharc részvev?je volt mint gerilla -vadász, Cornides Lajos,?rnagy egységében. Mint szemtanú, élményeiér?l kés?bb könyvet jelentetett meg Késmárkon, ahogy az el?szóban írja, "hogy utódainkat még inkább hazaszeretetre, áldozatkészségre buzdítsák, másrészt, hogy a kés?bbi történetíróknak becses adatokat szolgáltassak." A könyv teljes címe: "1848-49-iki élményeim különös tekintettel a Cornides-féle Szepesi guerilla-vadászok szereplésére a szabadságharcban". A könyv 1903-ban volt kiadva Késmárkon, Sauter Pál kiadása. Nagy kárnak tekintem, hogy kés?bbi kiadása nincs, mert a könyv sok adatot, nevet, fényképet és szemtanúi leírásokat tartalmaz.
A könyv tanulságos és sok olyan adatot feltár amelyeket a szlovákiai történelemírók szívesen elhallgatnak, de a magyar történelem kutatóknak is segítségére tudna lenni.
Tekintsünk hát a könyvbe, mit is tudhatunk meg Stúr és Hurban a szlovák történelem "nagy" alakjainak a majdnem 160 évvel ezel?tti szereplésér?l Szepsiben. Az írót, szemtanút, nem gyanúsíthatja talán senki sem, szlovákellenességgel, amit a könyvet olvasva bizonyít saját viszonyaival a szlovák emberekkel. A következ? idézet a könyv 25. és 26. oldalán található:
A Jablunovszky-féle dandárral berukkoltak (1849 február 6-án Szepsiváraljára - V.I. Megjegyzése) a hurbanisták is, ezek a Hurban, Hodzsa és Stur lelkiismeretlen agitátorok által felbujtatott gyászvitézek, kik a - népszabadságért küzd? - magyarok ellen fegyvert ragadtak. Ezeknek, - aljas önérdekb?l vagy ostoba fájgy?löletb?l lázadókká vált - agitátorok szereplése ugyan nevetséges eredményt szült, a mennyiben dacára nagy eloquencziájoknak a milyennel mind a három birt, egy pár fanatziált déákkocsmán kívül 600-nál több "dobrovolnik"-ra (tót önkéntesek) szert tenni tudtak.
Ez a 600 hurbanista felvonult a piacon, és mid?n tót komandoszó mellett glédába álltak, az utcai gyerekek csak gúnyt ?ztek bel?lük. Többnyire buta kinézés?, paraszt ruhába, bocskorban, rozsdás puskákkal felfegyverkezett, szánalmat gerjeszt? desperát alakok képezték ezt a tót armadiát.
Parancsnokuk bizonyos Bloudek volt, kék zubbonyban arany zsinórokkal, fején dupla sassal ékesített kucsma, ezredesnek csúfolták. Utánuk megérkeztek kocsin, melyet lovas osztrák tisztek kísértek, Hurban és Stur. El?bbit nagy bundájában és arcába húzott bárányb?r sipkájában nem igen láthattuk, de Stur magas csinos alakja, pörge kalapján nagy piros structollal, kiegyenesedett és a kocsiról leugorva a városházára ment megparancsolandó, hogy másnap délutánra nem csak a helybeli, de a környékbeli összes tótság hivassék meg és gyülekezzék a piacon, hol ? beszédet akar tartani.
Másnap délután csakugyan összecs?dült sok paraszt a szomszéd falukból. Fest Zsigmond nagybátyám házából kellett asztalt kihozni, melyre felállva Stur azzal megkezdte beszédjét, hogy felhívta tót testvéreit, - álljanak be dobrovolnikoknak, ragadjanak fegyvert és jöjjenek Debrecenbe, hogy a magyarság végvonoglásait elfojtsák, a magyar lázadás f?embereit elfogják és felakasszák, a koronát onnan elhozzák és ezzel a császárt tót királlyá koronázzák meg, mert ez az ország a tótoké, a magyarok csak t?lük elrabolták és ily tónusban tovább.
A parasztság közönyösséggel hallgatta azt a nagy hévvel folyt beszédet. Mellettem egy ismer?s kolpachi paraszt állt és én - ismerve embereimet és azok túlbuzgó katolikus érzelmét - azt kérdeztem t?le, tudja-e, hogy kicsoda ez a szónok? "Az ördög ismeri, nem is értem, hogy mit akar" válaszolt a paraszt. Erre súgva azt mondtam neki "ez luteránus pap!" No, ezen szavak hatását látni, valami érdekes jelenség volt. Az én parasztom indignációval szomszédjához fordult azt mondta "Miso menjünk, hisz ez luteránus pap!" Miso megint szomszédjának súgta azt és mint a futóláng elterjedt a hír a buzgó katolikus hallgatóság közt. A sokaság mindig ritkább lett és Stúr még be sem végezte beszédjét és nem volt már, ki hallgassa, úgy hogy Stur uram haragosan leszállni volt kénytelen az asztalról.
A hurbanisták egész vívmánya az volt, hogy egy részeg kocsis beállt közéjük, de ez is az úton megszökött. T?lünk Eperjesen át Kassára mentek, hol ?ket az osztrák parancsnok, mint terhes függeléket ott hagyta. A kassai gyerekek azután a magyar gy?zelmi hírékre befutották a várost, tréfából azt kiabálva, hogy Bárcza felül huszárok közelednek. Ennek a hallatára a hurbanisták nagy sietséggel visszaindultak Eperjes-felé, akkor azt kiálltatták utánuk " hisz nem arra visz az út Debrecenbe!" - Eperjesen húsvétig maradtak, akkor Beniczky Lajos csapatjával rájuk tört, és ha egy század osztrák vadász nem fedi visszavonulásukat, vagy inkább futásukat, csúful szétverettek volna. De úgy is ez volt az utolsó szereplésük, mert azután feloszlattak és némelyek erd?kben bolyongva rablóéletet folytattak, de legtöbbje visszatért otthonába."
Az idézet bemutatta a helyzetet Szepsiváralján a szabadságharc alatt. Szepsiben ahol a szlovákokon kívül, szászok és magyarok éltek nagy odaadással voltak a szabadságharc iránt. Láthatjuk, hogy az egyszer? szlovák paraszt se d?lt be Stúr szavainak. Az akkor katolikus szlovák parasztot nagyon nehéz volt rávenni lopásra. És Stúr mindjárt a Magyar Szent Királyi korona lopására invitálta ?ket, hogy majd ezzel megkoronázzák a császárt. Hát igen. Hálás lehetett neki.
Az idézet jellemzi milyen tekintélye volt Stúrnak az els? Szlovák Nemzeti Tanács elnökének a nép között. Tudjuk, hogy Stúr és barátjai mint összejövetel, éppen 160 éve kikiáltották ki magukat Szlovák Nemzeti Tanáccsá. Nem tudom, hogy ki választotta ?ket, de azt tudom, hogy a császár jóváhagyásából. Apropó, minek is lett volna neki a választás? Hisz az a demokrácia egyik alapelve, és ? a császár oldalán harcolt a magyar szabadságharc leverésén.
2008-at kihirdették Szlovákiában, mint a Szlovák Nemzeti Tanács évét. El?húzzák majd megint a sok legendát, ami ismét, sajnos nem vezet a szlovák nép történelmi felvilágosodásához. A Szlovák nemzet Európa egyik legfiatalabb nemzetéhez tartozik. Nem szégyen, ha nincs nagyvonalú történelme. De azok szégyene, akik a szlovák népet butítják, és félre vezetik a mai Európában.
Tirts Rezs? szemtanúi helyzet leírását ténynek tartom. Nem találkoztam más történelmi szemtanú leírásával, ami arra mutatna, hogy Ludovit Stúr 1849. február 7-én Szepsiváralján mást mondott volna. Ez nem jó hír a szlovák történészeknek, mert ez tény. Sokan közülük nem akarnak tényekkel dolgozni és ezért csak mítosz és legenda írók. De ez már így megy hosszú - hosszú évtizedek óta, és nem csoda, hogy a szlovák népnek el van teljesen torzítva a történelme. Nagyon kevés az a merész szlovák történész, aki hálátlan munkájával le akarja rántani a leplet a legendákról, nem is mondva, hogy el is volt, és el is van hallgattatva. Szépen mondva, ha a torzított szlovák történelmet fokozatosan er?sítették a szlovák írók, költ?k (akiket mindenhol a nemzet lelkiismeretének tartanak) és az intellektuális réteg egy része, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy nagyon sok szlováknak a magyarellenessége a vérkeringésébe került. Ez az út nem vezet a szlovák és magyar nemzet történelmi kibéküléséhez a Kárpát medencében, ahol történelmileg el vagyunk ítélve együtt élni.
Vajda Iván
diplomás politológus |
| anyilas | 2008.02.03. 10:02:07 | Válasz erre | | 84.0.195.56 | | | Hidegszél, nagy igazságot mondtál.
Nem nyulhatsz a más dobozába, ha nem akarod,hogy tolvajnak tartsanak.
Még akkor sem, ha helyet adtak neked ebben a dobozban.(Előzmény: Hidegszél, 2008.02.03. 00:23:52) |
| Hidegszél | 2008.02.03. 00:23:52 | Válasz erre | | 78.99.69.128 | | | Mindennek megvannak a maga határai. Államoknak, megyéknek, faluknak, telkeknek, kerteknek, házaknak, szobáknak, szekrénynek, fióknak, doboznak.
Mem nyúlhatsz a más dobozába, fiókjába, szekrényébe, szobájába, házába, kertyébe, telkébe, ha nem akarod, hogy tolvajnak tartsanak.
Utazhatsz, úgy mint idáig, más faluba, más megyébe vagy államba. |
| Construct | 2008.02.02. 23:35:13 | Válasz erre | | 87.197.167.11 | | | Bazalt:Bocsáss meg, de valahogy nem értjuk egymást.Pl. hogy fugg ossze az eddigiekkel ez a mondatod:
"Na de ha nem lesznek határok, akkor honnan lehet tudni, hogy mett?l van Románia, Szlovákia, stb.?"
Neked az a gondod, hogy fogy mi fog torténni, ha nem lesznek határok? Én a mai országokról beszéltem, amelyeknek megvannak a határai.(Előzmény: Bazalt, 2008.02.01. 11:42:20) |
| psurg | 2008.02.02. 22:21:18 | Válasz erre | | 212.5.194.28 | | | | magyar vagyok, de nem birom olvasni ilyen szamarsagokat, barataim, szegenyek vagytok ha meg most is igy tudtok gondolkozni |
| |
