 | Vitafórum SZÉKELYFÖLDI AUTONÓMIA Romania elutasította a székelyföldi autonómiát! (Indította: Pelikan, 2004.03.31. 09:16:10) | Pelikan | 2005.06.24. 08:42:53 | Válasz erre | | | | | magyar:
Olvassatok el e honlapon a friss hireket,foleg ajanlom
Attilanak es a jott-ment Corvinusnak.
Ne csak vitazni jarjanak erre a honlapra, vagy talan nekik ez a kuldetes?
A trianon.hu hirektol, tajekoztatastol mar hanynak .
Vajon miert?(Előzmény: magyar, 2005.06.23. 10:22:58) |
| Pelikan | 2005.06.24. 08:43:36 | Válasz erre | | | | | magyar:
" REVÍZIÓT!"
Igen az kell ,mert mar az autonomia sem segit es nem is eleg.(Előzmény: magyar, 2005.06.23. 10:22:58) |
| Pelikan | 2005.07.01. 03:55:15 | Válasz erre | | | | | Mibe lépünk? (EU-csatlakozási esélyek és lehet?ségek)
A múlt héten Sepsiszentgyörgyön megrendezett EU-s konferenciáról készült összefoglalónk els? részében a magyarországi tapasztalatokat, ottani szakemberek jó tanácsait ismertettük, ám kiderült, igen keveset tudunk a hazai realitásokról és hiányosak ismereteink a román kormány által kialkudott, mez?gazdaságot érint? csatlakozási feltételekr?l. A fejezet lezárását követ?en ezt annyira agyonhallgatták, hogy nemcsak az átlagemberek, de még a politikusok túlnyomó többsége sem tudja, mire számíthatnak a romániai mez?gazdasági kis- és nagytermel?k.
Pete István szenátor, az RMDSZ egyik mez?gazdasági szakembere arra próbált rávilágítani, milyen potenciáljai vannak jelen pillanatban a román mez?gazdaságnak, no meg arra, mi vár ránk. Az uniós országok többségében a lakosság kevesebb, mint tíz százaléka foglalkozik mez?gazdasággal, Romániában a hivatalos adatok szerint az ágazatban dolgozók aránya 36 százalék, de vannak szakemberek, akik 50 százalék körülire becsülik. ,,A vidéknek át kell rendez?dnie, jelent?s hangsúlyt kell kapnia a vidékfejlesztésnek. Ez nagyon hosszú folyamat, és nagyon sok pénzre lesz szükség" - fejtette ki a szenátor. Példákkal illusztrálta, hogy vannak EU-országok, ahol jól átgondolt tervekkel sikerült megvalósítani egy-egy régió gazdasági átrendezését. Ehhez persze koncepció kell, és err?l egyel?re nagyon keveset hallani. Románia 9,3 millió hektáros szántóföldterületével a hetedik legnagyobb a 27 EU-s ország közül, nagy befolyással lehet az uniós termelésre. Ha nem így történik majd, nagyon nagy bajok lehetnek. Az országban ötmillió hektár legel? van, félmillió hektáron termesztenek gyümölcsöt, illetve sz?l?t. 6,7 millió hektárt erd?k borítanak. A tavalyi adatok szerint Románia 338 millió dollár értékben exportált és 932 millió dollárért hozott be mez?gazdasági termékeket, ez azt jelzi, az agrárium ma nem áll valami fényesen, a mez?gazdasági területeket vagy nem használják ki kell?képpen vagy exportra nem alkalmas árut termelnek.
Pete István szerint a csatlakozás id?pontjáig több, fontos célkit?zése kell, hogy legyen a mez?gazdasággal foglalkozóknak. A termelékenység, illetve a bevétel csak a gépek modernizálásával, a területek összevonásával növelhet?. Ma a mez?gazdasági termékeknek nagyon alacsony az ára, egy hektár gabona termesztése 18 millió lejbe kerül, hogy ez megtérüljön, legalább 6000 kilót kellene hektáronként termelni, ezt pedig alig néhány nagygazda tudja elérni. Át kell szervezni a mez?gazdaság jelenlegi struktúráját. Ma Romániában alig 2,4 millió hektáron zajlik nagyipari termelés, 10 900 ilyen gazdasági egység m?ködik, 227 hektáros átlagos területen. A kis magántermel?k száma négymillió, és tízmillió hektárt m?velnek meg, átlagosan 2,5 hektár föld áll egy-egy gazda rendelkezésére.
Az el?z? kormány által kialkudott vagy különösebb alku nélkül elfogadott feltételek számbavételénél kiderül, többnyire nagyon rövid id? áll a rendelkezésre, számos esetben a szakember szerint sem teljesíthet?ek a határid?k. Románia öt évet kapott az átmeneti bels? piacvédelemre, ám erre tíz esztend? is kevés lenne - véli Pete István. Négy év áll rendelkezésre a sz?l?ültetvények felleltározására, pontos nyilvántartásának elkészítésére, e téren nagyon rosszul áll az ország, nemcsak a sz?l?sökre, de minden négyzetcentiméternyi term?földre el kell készíteni a m?holdas, digitális nyilvántartást, hisz az uniós támogatások csak ezek alapján hívhatóak le. ,,Ennek 2007-ig nincs, ahogy elkészülnie, és ennek hiányában itt is gazdatüntetésekre számíthatunk, mint Magyarországon, hisz hiába állnak majd rendelkezésünkre jelent?s pénzügyi alapok, ha a kifizetések nem történhetnek meg. Hatalmas hátrányhoz vezet majd, hogy a francia, angol gazda megkaphatja a támogatást tavasszal, a romániainak pedig esetleg ?szig kell majd várnia" - vázolta az igen sötét jöv?képet a szenátor. Rendkívül kevésnek tartja a sertéspestis oltásának megszüntetésére, a vágóhidak, tejüzemek korszer?sítésére kapott három esztend?t is. ,,Nagyon rossznak tartom, hogy csak 28 tej- és húsipari vállalatot finanszíroz az EU, ennyien kapnak hároméves haladékot, hogy technológiájukat pontra tegyék, és sok kis vágóhíd, kis tejüzem nagyon nehéz helyzetbe kerül, megítélésem szerint sokat már az idén be fognak zárni" - fejtette ki.
Az unió a pontosan kidolgozott kvótarendszerrel próbálja szabályozni az árutermelést, így igyekeznek megfékezni, hogy bizonyos termékekb?l túl sokat dobjon piacra egy-egy tagország. Az egyezség értelmében Románia évi hárommillió tonna tejet termelhet és értékesíthet. Mivel a jelenlegi rendszer nem felel meg az uniós elvárásoknak - nincs megszervezve a fejés, begy?jtés -, várhatóan nem tudja majd teljesíteni a kvótát, és megtörténhet, hogy csökkentik azt, hisz folyamatosan követik, kinek mennyit sikerül teljesítenie. Ha az ország elveszíti tejkvótája egy részét, utána hiába sikerül a rendelkezéseknek megfelel?en megszerveznie a termelést, nehéz lesz ismét nagyobb kvótát elnyernie. ,''Nem sikerült Romániának semmit elérnie a zöld- és száraztakarmány kvótájából, erre nagy szükség lenne, a kaszálókat érintené, kevésnek tartom a gyümölcs- és a zöldségkvótákat, a szükséglet a kialkudott nyolc-tízszerese lenne, azt hiszem, ezen a területen gondok lesznek. Jónak tartom azt, hogy sikerült kiharcolni olyan kvótát, ami nem befolyásolja az olajos növények termelését, és nincs megkötés a gabonatermelésre, hanem meghagyták az összterületet, amelyen különböz? növények termeszthet?ek, nem sz?kítették a kört" - sorolja Pete a különböz? területek kvótáit. A tehénállományt 150 000 f?re, a vágómarhát 1,2 millióra, a juhállományt 5,9 millióra szabályozták, ma Romániában nincs meg ez az állatállomány, hogy mi lesz a jöv?ben, az még kérdés.
A 2007-es, esetleg 2008-as csatlakozás el?tt még számos jelent?s feladat vár Romániára. Rendeznie kell a tulajdonjogot, erre a múlt héten elfogadott törvénycsomag esélyt teremt, ám vannak, akik szerint még nagyobb káoszhoz vezethet. El kell készítenie a kataszteri és az állatállomány nyilvántartásait, ki kell dolgoznia a támogatási rendszert, és létre kell hoznia az adminisztrációs és ellen?rz? szerveket. Mindez csak néhány az állam tennivalói közül. Sorolni is nehéz, mennyi feladatuk lesz a kis-, illetve a nagyobb termel?knek, hogy ne vesztesként kerüljenek ki a csatlakozásból. Az már bizonyos, és erre magyarországi, illetve hazai szakemberek egyaránt felhívják a figyelmet: társulás, szövetkezés nélkül nincs esély a megmaradásra. ,''Nem kell félni a modern szövetkezeti rendszert?l, ennek teljesen más alapokon kell m?ködnie, mint a ma is riasztó kommunista termel?szövetkezeteknek - véli Pete István. - Nálunk is jól alkalmazható a dán, illetve a holland szövetkezeti modell, ezekbe a tagoknak nem kell bevinniük a vagyonukat, földjeiket, eszközeiket. Nagyon fontos az értékesítés, a begy?jtés megszervezése, ez mind sokkal hatékonyabb lehet, ha társulnak a gazdák. Keveset beszéltünk eddig róla, de kiemelt szerepe lehet az érdekvédelemnek. Az erdélyi magyarságnak ebben eddig igen kis szerep jutott, nem vagyunk jelen az országos érdekvédelmi szervezetekben, terméktanácsokban. A magyar gazdáknak ott kellene lenniük az országos vezet?ségekben, el kell menniük a választási ülésekre, nem szabad kiengednünk a kezükb?l ezt a lehet?séget, nem hagyhatjuk, hogy mások tárgyaljanak sorsunkról. Aki a mindenkori kormánnyal tárgyal, annak van lehet?sége korrigálni a hibákat. Ezt felhívásként is mondanám a gazdáknak, tömörüljenek, hogy a termékeiket, de egyéni gazdálkodó érdekeiket is meg tudják védeni."
A szakemberek közt is vita folyik arról, hogy a nagy földterületeken, ipari méretekben termel?ké a jöv?, illetve sikeresek lehetnek azok is, akik kisebb területeken próbálkoznak hiánycikkek el?állításával. Nincs egyértelm? válasz arra, hogy m?köd?képesek lesznek-e az önfenntartó, kis gazdaságok. Pete István err?l így vélekedik: ,''Nehéz gazdasági jöv? vár azokra, akik kistermel?k maradnak, néhány ár földdel, egy-két állattal próbálnak boldogulni. Sajnos, az Európai Unió és a globalizáció nem kedvez a kis gazdaságoknak. Mégis úgy gondolom, ha meger?södnek a családi vállalkozások, nem egyéni gazdaként, hanem családi összefogással, közös munkával próbálnak boldogulni, túlélhetik a csatlakozást. Kis integrált rendszereket kell kialakítani, ami azt jelenti, hogy a növénytermesztés mellett van egy kis állattenyésztés is, részben feldolgozzák a termelt termékeket, és magasabb szinten értékesítik. Családi vállalkozásban kis termel?üzemek is létrehozhatóak, meglátásom szerint ezeknek van jöv?jük, és van esélyük a nagy gazdaságoknak is. Véleményem szerint két lehet?ség van: vagy családi vállalkozást kell létrehozni, amely er?södik, vagy szövetkezni kell. Az id? kevés, nem most, a tegnapel?tt kellett volna elkezdeni, de még nem kés?."
Az id? valóban nagyon kevés. Ötletekkel, javaslatokkal érkezhetnek segít? szándékú barátaink, ám a döntéseket nekünk kell meghoznunk, nekünk kell lépnünk. Változásokra lesz szükség kis és nagyobb gazdák számára egyaránt, és ezt a konzervatív beállítottságú Székelyföldön nem könny? elfogadni. Ha sikerül okosan igazodnunk az új helyzethez, van esély arra, hogy er?re kapjon ez a régió, összefogva, társulva, hagyományaiból építkezve, ügyelve visszaszerzett földjeire. Még nincs kés?!
Farkas Réka
( forrás:3szek.ro) |
| Corvinus | 2005.07.02. 09:09:01 | Válasz erre | | | | | Pelikan: Sepsiszentgyörgyön pénzr(Előzmény: Pelikan, 2005.07.01. 03:55:15) |
| hunvitez | 2005.07.04. 17:11:42 | Válasz erre | | | | | | Az autonómiáról annyit, hogy nem az a végs? célkit?zésünk, hanem a részleges vagy teljes revízió. Hozzá kell tenni, hogy a románok mindent megtesznek az autonómia megakadályozása végett, hiszen egy függetlened? Székelyföld egész Erdélyt magával sodorhatja, ha sor kerül vagy az autonómia kitejesztésére, vagy egy magyar-székely korridor létrehozására. Tehát az autonómiát támogatnunk kell, hogy egész Erdélyt visszaszerezzük. |
| G | 2005.07.06. 12:23:49 | Válasz erre | | | | | | ez az unió?Nagy-Kisszelmenc!Emberijog+ez+az fos! Egy Szelmenc volt a kett? egyesitse a TEREMT?!Ja és ha a párizsi béke ellen anyian tiltakoznának mint a Törölj?k el a szegénységet marhaság ellen(amit úgy se lehet)Most nem itt tartanánk! |
| Inquisitive | 2005.07.07. 00:14:56 | Válasz erre | | | | | hunvitez: "Hozzá kell tenni, hogy a románok mindent megtesznek az autonómia megakadályozása végett, hiszen egy függetlened? Székelyföld egész Erdélyt magával sodorhatja, ha sor kerül vagy az autonómia kitejesztésére, vagy egy magyar-székely korridor létrehozására. Tehát az autonómiát támogatnunk kell, hogy egész Erdélyt visszaszerezzük."
Mégis hogyan sodorhatná vissza egész Erdélyt? Nem igazán látom a logikát.
A korridor megvalósítása nem lehetetlen, de az eddigi magyar politikai színvonal teljesen alkalmatlan rá, ebben a ritmusban örüljünk ha nem veszítünk további területeket.
Szlovákiában sokkal többet kezdhetnénk, mivel ott a magyar tömbök közvetlen?l határosak a jelenlegi Magyarországgal, csak ilyen inkompetens magyar kormányok és vezet?k szalaszthatják el az egyesülési lehet?ségeket, mint amilyeneket eddig láttunk. Persze a decemberi 5-i népszavazásra visszagondolva logikusan az következik, hogy maga a nép is alkalmatlan rá.(Előzmény: hunvitez, 2005.07.04. 17:11:42) |
| Pelikan | 2005.07.09. 02:58:40 | Válasz erre | | | | | Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatja az el?rehozott választások gondolatát - közölte Markó Béla. A román kormány azért mondott le, mert az Alkotmánybíróság elutasította az igazságügyi reformot, amely Románia uniós tagságának el?feltétele.
Szolidáris román koalíciós partnereivel az RMDSZ. Ezért figyelembe véve a Liberális Demokrata Pártszövetség döntését, támogatja az el?rehozott választások megrendezését célzó kezdeményezést. Ezekkel a szavakkal ismertette bukaresti újságírók el?tt a magyar szervezet operatív tanácsának döntését Markó Béla elnök.
A kormányf?-helyettes ugyanakkor érzékeltette, hogy az igazságszolgáltatási reform lefékezését okozó alkotmánybírósági döntésre nem az el?rehozott parlamenti választás az egyetlen lehetséges válasz, a jelenlegi kormánykoalíció, törékeny többsége ellenére, más megoldásokra is képes lenne.
Mindenesetre Markó Béla kizárta az ellenzékkel való szövetkezést és egyetértett azzal, hogy az el?rehozott parlamenti választások meger?síthetik a mostani koalíciót és programját, amelyben a magyar nemzeti közösség célkit?zései is szerepelnek.
(Moszkovits János, Magyar Rádió Online) |
| REVÍZIÓ | 2005.07.09. 19:26:05 | Válasz erre | | | | | | NEM AUTONÓMIA KELL IDE, HANEM VISSZACSATOLÁS!!!!! |
| Inquisitive | 2005.08.04. 21:37:27 | Válasz erre | | | | | Napokon belül kéri a médiahatóságtól két tervezett új csatornája egyikének nyilvántartásba vételét a Duna Televízió - értesült a menedzsment egyik, neve mell?zését kérve nyilatkozó tagjától az MTI.
Tájékoztatása szerint az Autonómia nev? adó regisztrációs kérelmét nyújtják be most az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT), az Unióét kés?bbi id?pontban.
Április 20-án jelentette be Cselényi László elnök, hogy két újabb tévécsatornát indít a Duna Televízió a közeljöv?ben, hozzátéve: az Autonómia nev? adó a kisebbségek témakörét, a határon túli önszervez?dést állítja majd figyelme középpontjába, míg az Unió elnevezés? els?sorban ifjúsági, oktató csatorna kíván lenni.
MTI, Hirtv |
| Pelikan | 2005.08.19. 08:14:09 | Válasz erre | | | | | Eva Maria Barki: a magyarság elmulasztja a történelmi lehet?séget
Az Erdélyi Magyar Ifjak els?, nemzeti táborában, Gyergyószentmiklóson Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász a kollektív jogokról és az európai népek önrendelkezési jogának gyakorlatáról tartott el?adást. Eva Maria Barki hét év után el?ször jött Romániába, miután nem kívánatos személynek nyilvánították, és csak nemzetközi nyomásra sikerült tavaly Romániát jobb belátásra bírni. A nemzetközi jogász nem lát látványos változást Romániában az emberi jogok tiszteletben tartása terén, szemben a többi volt kommunista országgal. Példának hozta fel a táborban történt rend?ri zaklatást, ahol leigazoltak minden táborból kilép?t, felírták az útlevelek számát és az autók rendszámát, levetették a magyar zászlókat és gazdasági kivizsgálást rendeltek el a szervez?k ellen. Ebben az országban még a félelem uralkodik - összegzett Barki asszony, és kijelentette: csak a fiatalok képesek kivívni az önrendelkezés jogát, mert bennük nem rögzült a Ceausescu rezsim megfélemlít? mechanizmusa. Eva Maria Barki az önrendelkezés jogáról kifejtette: csak akkor lehet autonómiát elérni, ha egységesen lép fel egy nép és az erdélyi magyarság esetében er?s véd?hatalom szerepét tölti be az anyaország. Sajnos egyel?re egyik sem valós tényez?. Az Európai Unió nem oldja meg ezt a kérdést, de ott vannak az uniós tagországok gyakorlati példái az autonómiára, és azokat kell követni. Szerinte a magyarság nem kéri nyomatékosan az önrendelkezés jogát és el?fordulhat, hogy elmulasztja a történelmi lehet?séget.
(Forrás: Krónika Hírszolgálat) |
| Pelikan | 2005.08.19. 08:15:14 | Válasz erre | | | | | | Az alabbi cikket ajanlom Attilanak is.... |
| McGy?z? | 2005.08.22. 03:34:24 | Válasz erre | | | | | Pelikan: Dettó!
"Az autonómia kivívása Európa keleti térfelén mintha komoly nehézségekbe ütközne. Vajon miért?
– Elmulasztottuk azt a történelmi pillanatot, mely 1990-ben adódott. A Ceausescu-korszak alatti szenvedés, illetve a marosvásárhelyi események után nagy rokonszenv alakult ki a magyarok iránt. Európa eufórikus hangulatban volt, a németeknek sikerült az önrendelkezés, s ettõl a pillanattól kezdve az önrendelkezési követelés már nem volt tabu téma, az eddigi határok sértetlenségének elve nem volt érvényes. Ezt kihasználták a litvánok, lettek, észtek, szlovének, horvátok, bosnyákok és kihasználják a koszovoalbánok. A magyarok nem. A magyarok bénultan várnak a nagy csodára, ami nincs.
Nemrégiben az Európai Parlament által a Vajdaságba delegált Ad-hoc– bizottság jelentésében a következõ, jellemzõ megjegyzést tette a vajdasági magyarokról: “Koszovóhoz képest csak szerény követeléseik voltak…” Hasonlóképpen Erdélyben még szerényebb a magyarság – mind a mai napig! E szerénységnek nagy ára van! Egyrészt most bel- és külpolitikai okokból egyaránt sokkal nehezebb a helyzet, másrészt többszáz ember hagyta el a hazáját, mert nem látnak jövõbeni perspektívát. A szerénység nemzetiségi ügyekben rossz tanácsadó. Eredményt ugyanis csak úgy lehet elérni, ha nem minimális, hanem maximális követelésekkel állunk elõ. A kompromisszumnak nem az elején, hanem a végén kell lennie. "
Szerintem is!
Szebb Jöv?t!(Előzmény: Pelikan, 2005.08.19. 08:15:14) |
| Inquisitive | 2005.08.22. 13:55:26 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: 89-ben még revízióról volt szó, amit a szovjetek is támogattak, ma pedig már az autonómia is komoly nehézségekbe ütközik.
Vajon mi is történt a 89-es un. román forradalom idején?
Egyes források szerint 89 decemberében a terv az volt, hogy a Szovjetúnió megszállja Románia keleti részét (Moldvát), míg a magyarok bevonulnak Erdélybe.
Az elején minden a terv szerint haladt, sikerült megnyerni az erdélyi románokat a magyarok oldalán T?kés Lászlón kereszt?l, a magyar és a szovjet hadsereg fel volt sorakozva a román határon, keleten és nyugaton.
Ekkor történt valami Bukarestben, puccsot követtek el Ceausescu ellen.
A szovjetek bépített kémjei bekerültek az új vezet?ségbe is, a legmegbízhatóbb szovjet kémet hadügyminiszternek nevezték ki és azzonali szovjet segítséget kért, a moldvai román hadsereget pedig Bukarestbe próbálta csalogatni, azzal az ürüggyel, hogy védelmezzék a forradalmat.
A szovjetek már kész?ltek besétálni Moldvába, amikor egy román tábornok (Guse), aki gyakorlatilag a kezében tartotta a hadsereget Militaru tábornok meggyilkolása után, kijelentette, hogy ha a szovjetek megpróbálnak átkelni a határon, akkor t?zzel fognak válaszolni. Ekkor aztán leálltak az események.
Nem hiszem, hogy a szovjetek ennyire megíjjedtek volna, szerintem valaki beavatkozott a dologk kimenetelébe.
Kire tippeltek?(Előzmény: McGy?z?, 2005.08.22. 03:34:24) |
| Ságvári Endre | 2005.08.23. 02:10:49 | Válasz erre | | | | | Inquisitive: Ez valami új elmélet lenne?(Előzmény: Inquisitive, 2005.08.22. 13:55:26) |
| McGy?z? | 2005.08.23. 08:45:17 | Válasz erre | | | | | Inquisitive: És én azt hittem az egész csak kacsa... Nem teljesen ebben a formában de ilyesmire adtak ki riadót annak idején a román hadseregben, természetesen nagy ködösítés közepette... Úgy tudtam Militaru tábornok öngyilkos lett...(Előzmény: Inquisitive, 2005.08.22. 13:55:26) |
| Inquisitive | 2005.08.23. 13:36:54 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: Nem volt kacsa. Egy Magyarországi illetékes személy is meger?sítette a dolgot.
Ami Militarut illeti, hivatalos tényleg öngyilkos lett, viszont pár hónapja újraindították az ügyet, mivel egyre több tény cáfolja meg a hivatalos jegyz?könyvet.(Előzmény: McGy?z?, 2005.08.23. 08:45:17) |
| Ságvári Endre | 2005.08.23. 23:37:32 | Válasz erre | | | | | Inquisitive: Liba?(Előzmény: Inquisitive, 2005.08.23. 13:36:54) |
| Pelikan | 2005.08.24. 07:46:10 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: " Eredményt ugyanis csak úgy lehet elérni, ha nem minimális, hanem maximális követelésekkel állunk elõ. A kompromisszumnak nem az elején, hanem a végén kell lennie. "
Ez igy igaz, de a magyar politikusaink sajnos nem igy gondolkodnak.
Kitartas!(Előzmény: McGy?z?, 2005.08.22. 03:34:24) |
| Pelikan | 2005.08.24. 07:51:18 | Válasz erre | | | | | Inquisitive:
"Nem hiszem, hogy a szovjetek ennyire megíjjedtek volna,"
Igazad van az akkori szovjet vezetes nem hatralt volna meg egy bocskoros seregtol.
"Kire tippeltek? "
Jo kerdes,csak nem az akkori magyarorszagi
kormanyra gondolsz.
Tudod Inquisitive annak idejen a Sztalin is felhozta a hatarmodositast.
Ugyanis a Szovetseges Ellenorzo Bizotsag ullesen Szuszajkov orosz megbizott kijelentette,hogy Erdely nem lett romaniahoz csatolva ,csak mindossze az olah kozigazgatasi szerveknek megengedtek ,hogy Eszak-Erdelyt is igazgassag.
Jo lenne nyilvanosagra kerulne ,hogy Nagy Ferenc(kormanyelnok) a Moszkvaban tartozkodo magyar kuldottseg vezetoje, vajon mirol targyaltak 1946 marciussaban?
Mert az biztos ,hogy Sztalin uj hatarokat akart. Ez teny.
Molotov emlekirataiban megemliti,hogy Magyarorszagnak joga van Erdelyel kapcsolatos igenyeihez, es ezt Sztalin is tamogadta.
Dekanozov az akkori szovjet kulugyminiszterium a delkelet-europai osztalyanak vezetoje azt tanacsolta a magyar kulugyminiszternek ,hogy terjeszek be a teruleti igenyeiket.
Joval kesobb a cipész ceausescu es kadarjancsi megbeszeles pont az i betun, ma mar nem titok.
Inquisitive,visszaterve a hozzaszolasodhoz 1989 decemberenek remenyet hamar athuzta 1990 marciusa Marosvasarhelyen.
Azota egyre-masra jelennek meg azok az olah terkepek,amelyek Nagy-Romania hatarait nyugat fele egeszen a Tiszaig velig megalapitani. A parizsi "bekeszerzodes" nagyobb dicsosegere.
"Kire tippeltek?"
Jo kerdes es te kire tippelsz?(Előzmény: Inquisitive, 2005.08.22. 13:55:26) |
| |
