 | Vitafórum SZÉKELYFÖLDI AUTONÓMIA Romania elutasította a székelyföldi autonómiát! (Indította: Pelikan, 2004.03.31. 09:16:10) | paluz | 2007.06.19. 20:54:01 | Válasz erre | | | | | Brit tanszékvezet?: az RMDSZ egy csoport betyár, akik néha magyarul is beszélnek - el fognak t?nni
2007-06-19. 13:03:12
Az RMDSZ hanyatlása most már nyilvánvaló. A márciusi kongresszus során a szövetség egyetlen tagja sem szállt versenybe Markó Béla ellen, aki 1993 óta elnök. Közben a Korrupcióellenes Ügyészség annak a titokzatos 30 ezer eurónak az ügyében nyomoz, melyet Markó egy fantom-kiadótól zsebelt be olyan versekért, melyek nem hogy papíron, de még az ? fejében sem léteznek.
Az RMDSZ-nek jutott legnagyobb minisztérium vezet?je keresztút el?tt áll: b?nvádi eljárást kezdeményeztek ellene azzal vádolván ?t, hogy egy ipari kémhálózatot támogatott, magyarán gyanítják, hogy titkos információkat szolgáltatott ki a bolgár Sztamen Sztancsev hálózatának.
Sem Nagy Zsolt, sem pedig az RMDSZ-elnök nem érezték kötelességüknek, hogy lemondjanak tisztségükr?l. Nagyot végül felfüggesztette az államelnök, Markó pedig megelégedett lemondása bejelentésével.
Így legkevesebb egy párhuzam vonható az RMDSZ és a liberálisok (PNL) közt: mindkét politikai szervezetet egy hataloméhes érdekcsoport irányítja.
Többé-kevésbé meglep? a romániai közvélemény szenvtelensége. Az RMDSZ már nem „új fiú”, hanem egy csoport betyár, akik néha egymás közt magyarul beszélnek. A civil szféra bizonyult a leghiszékenyebbnek. Még 2000 után sem kapta fel a fejét senki igazán, pedig akkor már világossá vált, hogy az RMDSZ nem szándékszik jó irányba befolyásolni szociáldemokrata koalíciós partnerét.
Amúgy nem emlékszem, hogy a Tiszta Parlamentért Koalíció 2004-ben összeállított listáin túl sok RMDSZ-es oligarcha szerepelt volna, akir?l összeférhatetlenséget lehetett feltételezni.
A közelmúltban volt egy másik, sokatmondó pillanat is: tavaly decemberben, amikor Vadim Tudor csavargói egy páholyban tartották fogva a kommunizmus elítélése alkalmából rendezett ünnepségre érkez? civil személyiségeket, Horia Roman Patapievici Verestóy Attilát hívta segítségül.
Utóbbi nem fárasztotta magát, és pár hónap múlva a nagy-romániás kollégákkal együtt szavazta meg az államelnök felfüggesztését.
A leghiszékenyebb kétségkívül alulírott volt. 1990-ben még egy progresszív közép-európai politikai er?ként írtam le a szövetséget, mely elkötelezte magát amellett, hogy a román politikai élet dzsungelében rendet teremtsen. 2003-ban jöttem rá a tévedésemre, amikor Frunda György mindenféle zavaros kifogásokkal állt el? mondván, hogy a politikai elit vagyonának független vizsgálata fölösleges.
Fösvénysége és az arra irányuló vágya, hogy monopolizálja a magyarság politikai életét, oda vezettek, hogy az RMDSZ veszélyesen kezd hasonlítani az olyan nacionalista mozgalmakra, melyeket a Milosevici-idejebeli Szerbiában láthattunk.
Ez a deficit – melyhez hasonlót több, régióbeli kisebbségi szervezet kormányzati szerepvállalása során megfigyelhetünk, például a bulgáriai törököknél vagy a makedóniai albán szervezeteknél – megköveteli, hogy megfontoljuk: mi az értelmük a kelet-európai etnikai pártoknak.
Kíváncsi vagyok, melyik civil szervezet szponzorizálna egy ilyen témájú rendezvényt.
Az RMDSZ kilengései nem jelentik azt, hogy az igazság az ultranacionalisták oldalán állna. A Romániát szétmorzsolni próbáló, barbár szeparatistákról szóló fantazmagóriák Disneylandbe valók. Az RMDSZ-esek egyel?re unionisták – talán azért is, mert egy 41 megyével rendelkez? országban könnyebb elértéktelenedni, mint egy 12 vagy 4 megyével rendelkez?ben.
Az utóbbi id?ben még a szövetségesei is eltávolodtak a velejéig romlottnak t?n? szervezett?l. Cozmin Gusa részletes bemutatója az RMDSZ vezet?i által felhalmozott vagyonokról arra utal, hogy a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) diszkréten oroszbarát diskurzusát antik, nacionalista felhangokkal fogja f?szerezni.
Bevallom, nem fog fájni a szívem, ha a magyar párt hamarosan – valószín?leg 2008-tól – a múlté lesz. Védnie kellett volna a kisebbségét, de nem felelt meg az elvárásoknak. Ha Eckstein-Kovács Péter meg akar menteni valamit a szövetség romjaiból, maga köré kell gy?jtenie a magyarságot és csatlakoznia kell az ország haladó er?ihez – melyekhez amúgyis feloldhatatlan kötelék f?zi.
(Transindex)
Tom Gallagher a nagy-britanniai Bradford egyetem Etnikai Konfliktusok és Béke (Ethnic Conflict and Peace) tanszékének vezet?je. Szakterülete a délkelet-európai posztkommunista államok fejl?dése. Rendszeresen látogat a régióba, Románia sorsát pedig különösen figyelemmel követi. |
| Pelikan | 2007.08.06. 11:00:30 | Válasz erre | | | | | anyilas:
Magyarorszagon es a Szekelyfoldon toltott szabadsagom utan ujra itt vagyok es ,ha roviden is ,de valaszolok a soraidra.
Abban tokeletesen igazad van ,hogy a szekelyseg is megosztott,de a tapasztalatom az ,hogy a megosztottsag mellett meg a liberalisan gondolkodo szekelyseg is a magyarsaguk megmaradasert kuzd(kiveve a politikusok egy reszet), a tobbsegnek van nemzetiontudata A tavaly nyaron is hat hetet toltottem a Szekelyfoldon, az iden orommel nyugtaztam ,hogy ha lassan is ,de van elore haladas.
El meg a szekely virtus.
Jo erzes volt latni a sok magyaroszagi fiatalt a Hargitan ,ahogyan helyeztek el a piros-feher-zold es az Arpad-savos lobogokat.
Elvalaszthatatlanul egyek vagyunk erdelyiek es magyarorszagiak.
Kitartas!(Előzmény: anyilas, 2007.06.08. 11:32:53) |
| Celia | 2007.08.07. 16:38:41 | Válasz erre | | | | | Pelikan: hmm...:) elválaszthatatlanúl, bár sok magyarországi fejében az van, hogy az erdélyi magyarok azok románok.... nem magyarként néznek minket, hanem románnak... bár jó látni a kivételt!:) Szebb jöv?t!(Előzmény: Pelikan, 2007.08.06. 11:00:30) |
| Hannibal Lecter | 2007.08.07. 16:51:43 | Válasz erre | | | | | | Celia: Kedves Celia.Úgy látom Te Erdély leánya vagy.Egy valamit nem értek:Jönnek hozzánk és becsengetnek néha magukat erdélyi magyaroknak vagy székelyeknek mondó személyek és árulnak különböz? cikkeket.Folyékonyan beszélnek magyarul(kis tájszólással)de olyan feketék és nagyjából úgy is öltöznek mint a cigányok.Akkor most ezek kicsodák mert nem tudom eldönteni.El szoktam ?ket hajtani(finoman)mert cigánytól nem veszek semmit de mi van ha tényleg magyarok vagy székelyek csak ilyen barnák?Ezt nem tudom eldönteni. |
| McGy?z? | 2007.08.08. 03:40:43 | Válasz erre | | | | | Hannibal Lecter: Csak megismersz egy cigányt... Van köztük fehér is. A székely dolgozik és nem házal. Ha üzletel, akkor azt stílusosan m?veli.
Amúgy jól teszed, hogy nem vásárolsz t?lük. Az árú nagyrésze b?ncselekményb?l származik. ?k az értékesít?i a számlamentes lopott holminak. Ez is egy iparág komoly profittal.
Hogy miért engedik meg?!...(Előzmény: Hannibal Lecter, 2007.08.07. 16:51:43) |
| Celia | 2007.08.08. 11:37:35 | Válasz erre | | | | | Hannibal Lecter: aranyos vagy, már bocsánat a véleményemért...:) igen, erdélyi vagyok...:) Igen, szoktak Erdélyb?l menni cigányok és árúlnak mindenféle cuccot... szerintem tényleg innen jöhetnek, de cigányok...:) árút meg nem ajánlom, hogy vegyél t?lük...:) bárhonnan is jönnek, mindig drágábban adják el a cuccukat, mintha boltban vennéd meg:) Most Veszprémben vagyok a páromnál, de minket is megtalált Veszprém sétálóútcáján egy ilyen asszony, aki elmondása szerint Székelyföldr?l jött, és mindenképp el kellett adjon ágynem?ket, konyharuhákat, asztalterít?ket, mert a 6 gyerekét is hozta és nem tud hazamenni, se enni adni nekik...:) szóval csaj hajtsad el, mert cigányok és azok is becsapnak, nekünk is drágábban adta, amit késöbb vettünk észre egy boltban...:) ha Székelyföldr?l is, vagy csak Erdély más városából is jönnek, és tiszteled az ott él?ket, akkor sem jó t?lük vásárolni..:) Szebb jöv?t!(Előzmény: Hannibal Lecter, 2007.08.07. 16:51:43) |
| Hannibal Lecter | 2007.08.08. 16:26:40 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: Köszi az infót.Gondoltam én hogy cigányok csak annyira hangoztatták hogy ?k székely magyarok hogy majdnem elhittem.(Előzmény: McGy?z?, 2007.08.08. 03:40:43) |
| Hannibal Lecter | 2007.08.08. 16:30:02 | Válasz erre | | | | | | Celia: Köszi a választ.Ahhoz képest hogy erdélyi cigányok nagyon jól beszéltek magyarul.Amúgy meg olyan dolgokat árulnak ami még ingyen se kéne mert nincs rá szükségem.Üdv. |
| Pelikan | 2007.08.17. 04:35:06 | Válasz erre | | | | | Celia:
Azt is vedd figyelembe ,hogy a masodik vilaghaboru utan egy generacio ugy nott fel Magyarorszagon ,hogy nem tanitottak nekik az iskolaban a nemzet napszamosai(a pedagogusok),hogy mi is tortent trianonba es miert. |
| McGy?z? | 2007.08.18. 01:16:00 | Válasz erre | | | | | Iulex: Nem, nem! Az már kevés!
: ) |
| Crusader | 2007.08.24. 11:40:40 | Válasz erre | | | | | | Mire várunk fiuk?! EZEK a mocsok olák megölnek,..... hát nem leszedték a Székelyföld táblát? Kérdem én mi jön még és meddig türünk?...készitek egy e-mail cimet vagy ha valakinek van szpeci cime irja meg, de gyülekezésnek érzem a szükségességét, hogy ilyen esetekben legyen kit mozgositani. Minden régióból jelentkezzetek legyünk egy kis csapat, és ott kellet volna Kovaszna határán agyon ütni azokat a tábla melett akik leszerelték. Nem tudom azt tudjátok-e hogy el? van szerelve helyette egy olyan tábla amelyen Dacia, a Decebal és burebiszta van és romanul irja Tara Romaneasca.Most válaszként HATÁRT jelz? Székelyföldi táblát kellene kitenni minden egyes Székelyföldre bejöv? ut mellé. Meg mit nem tehetnek meg ezek? esküszöm mikor ezt a tábla ügyet megtudtam ha akkor egy olá lett volna a közelemben kibeleztem volna...pfujj hogy utálom mocsok sepredék fajta.Cigány az egész csak rájuk kell nézni, a pofályára van irva, hogy BUNKÓ. Mondjátok, adjatok tanácsot mit lehet tenni ezekkel?...mikor lesz vége ennek?..igazsagtalansag utján gy?znek, és gy?ztek mindig továbbá a csendes honfoglalásuk is zajlik még most is, ahogy Erdélyt megszerezték most már Székelyföld a soros..! |
| Legyen! | 2007.08.24. 12:04:03 | Válasz erre | | | | | Crusader: Egy biztos megoldás van. Elmúltál már 18? www.magyargarda.hu - Jelentkezési lap
mást nem tehetsz most
2010-ben szavazz a Jobbikra!(Előzmény: Crusader, 2007.08.24. 11:40:40) |
| Gémeskút | 2007.08.24. 12:33:11 | Válasz erre | | | | | Látom megint dúl az esztelen indulat!
Miért a románt utálod?
A román rossz?
NEM.
Sok román rossz?
IGEN.
Tehát van jó román?
IGEN.
Tehát nem fékezetlen indulattal kell a kérdéshez állni! Az er?szak csak er?szakot szül. Ámde régóta mondogatom, hogy a MagyarORSZÁG határát jelz? hivatalos táblát már régen ki kellett volna tenni minden útra. Nem csak Erdélyben! Nem nagy felhajtással, nem engedéllyel (hiszen milyen általunk legitimnek elismert szervezett?l kéne nekünk ott engedélyt kérnünk?) hanem csak úgy egyszer?en ásni, állítani betonozni. (0,5 m átmér?j? 5 m mély vasbaton cölöpalap , domborm?vesen elkészített 50 mm vastag kovácsolt rozsdamentes acél tábla ) Tessék kidönteni, levágni, ha tudják. A domborm? miatt bármikor könnyen újrafesthet?, ha összekenik.
Ha mégis leszedik, újra felállítanánk, meg újra, meg újra, meg újra, meg újra, míg meg nem unják. Vagy ott hagyják, vagy belénk kötnek nyiltan. Onnan meg már sokkal tisztább a helyzet.
Mindeközben nagyon barátságos (krisztusi) hangvétel? politikát és kommunikációt kell velük folytatnunk.
Nem kell nekünk megbántani ?ket! Bántja ?ket majd az a tábla eléggé,de így nem tehetnek ellenünk semmit, hiszen ?k is tudják mélyen belül, hogy az jogszer?... |
| Crusader | 2007.08.24. 12:35:57 | Válasz erre | | | | | Legyen!: Koszi ott vagyok!Elmultam 18 is.(Előzmény: Legyen!, 2007.08.24. 12:04:03) |
| Crusader | 2007.08.24. 14:07:13 | Válasz erre | | | | | Kivágtak két feny?t
Ott álltak sudár büszkeséggel a csíkszeredai ortodox templom el?tt, bizonyítva, hogy a néhány évtizede felépített istenháza a székely feny?k illatában, örökké viruló zöldjében mutat az ég felé, és mivel vendégként fogadták be az ortodox f?papot, ahhoz mérten békésen éli majd napjait: „Én békével a lelkemben jöttem, azt mondhatnám, olajággal a kezemben", mondta a f?tisztelend? ortodox püspök úr. (A béke ortodox olajága Csíkban cím? jegyzet, Barabás István tollából, RMSZ 2004. április 10–11.).
Amikor a két feny? ellen elkövették a gyilkos cselekedetet, így szólt néhány tapasztalt székely: „Aki ilyesmit tesz, az nem jóban sántikál. Nehogy valami rossznak legyen a jele!"
Mindazonáltal reményteli lélekkel vártuk ?tisztelend?sége békés tetteit, annál is inkább, mert ez az állami egyház már számtalanszor bebizonyította békés szándékát, amid?n felbujtogatott hívei, agyba-f?be verték egymást görög katolikus testvéreikkel, az utóbbiaknak jogosan visszajuttatott templomok használata miatt!
De Székelyföldön más a helyzet és más az alattomos cél érdekében kidolgozott stratégia! Az ortodox békeolajág hervadó illata lassan ott lebeg az egész székelység felett. A ravaszság abban rejlik, hogy a töméntelen vagyonnal rendelkez? görögkeleti egyház feneketlen zsebét kitölt? vagyon nagy részét (amit az államkassza h?ségesen dúsít) a székelység nagymérv? felhígítására használják. (Erre már Márton Áron is felhívta a figyelmet annak idején.)
A Székelyföld autonómiájának követelése hallatára, az egyik, volt levitézlett igazságügyi miniszter asszony (aki azért volt kénytelen otthagyni a miniszteri forgószéket, mert annak idején sugdosott a szekusok kíváncsi fülébe), megrettenve szólta el magát, mondván: „Hiszen akkor a mai egész stratégiánk kárba vész!" Ezzel kapcsolatban a Kolozsvári Rádió egyik román m?sorában elhangzott egy ortodox pópa örömteli közlése, miszerint Székelyudvarhelyen most volt az els? ortodox esküv? és az els? keresztel?. „Ezután", mondta ?tisztelend?sége, „nagyon tapintatosan és körültekintéssel kell eljárnunk!" Nem kell sokat törjük a fejünket, hogy mire gondolt. Ezek a szavak sokatmondóak és figyelemre méltóak!!
Trianon óta számtalan próbálkozás történt Székelyföld elrománosítására. Nem sikerült! Ez a mostani folyamat veszélyesebb, mert a rengeteg ortodox templomot nem hiába építették, még oda is, ahol fia ortodox se szívja a székely leveg?t. Példa erre Málnásfürd?, ahol az ortodox pópán kívül egyetlen ortodox román se lakik, de a pópát mégis oda ültette a görögkeleti püspök úr, azzal a gondolattal, hogy id?vel temploma is lesz tisztelend?ségének. Az esetr?l a Monitorul de Sibiu emlékezett meg 2000. április 10-én.Talán jobban illett volna a keresztény tanítás szellemében úgy cselekedni, hogy a hiábavaló templomok helyett kórházakat, gyermek- és aggmenházakat, hajléktalanok részére menhelyeket építettek volna a Kárpátokon túl, ahol nagy a nyomorúság. Ebben rejlik a valódi, igazi keresztény cselekedet. Milyen üdvös lenne Böjte Csaba ragyogó, önzetlen példáját követni! Bizony ahhoz sok szeretet, segíteni akarás és f?leg istenhit kell, hozzátéve ehhez, hogy Böjte Csaba, ferences szerzetes székely ember! A gomba módra elszaporodott székelyföldi ortodox templomok nem azért épültek, hogy üresen álljanak. A tervbe vett cél szerint lassan meg is telnének a hegyeken túlról bevándoroltatott idegen elemekkel, s ez az etnikai hígítás annak ellenére történik, hogy az Európai Unió ajánlása, felfogása szerint tilos az etnikai közösség egységének a felhígítása. Mindehhez hozzájárul az idegen ügynökök földvásárlási szélhámossága!! Papjaink, tanítóink szent kötelessége, hogy felvilágosítsák a népet, s ezt az igyekezetet – egymás szapulása helyett! – a többi magyar szervezet is összer?vel támogassa! Mert egy a cél: a szül?föld megtartása mindenáron és az anyanyelv meg?rzése! Mert ez a mi hivatalos nyelvünk! S ha az egység megvan, akkor lehet székely autonómiáról beszélni! S ezt nem a szélkakas-szónokok viszik véghez üres beszédekkel, hanem a székely nép egységéért küzd? és azt véghezviv? rátermett emberek, akik eddig is látványos eredményeket értek el! Ennek a kérdésnek a megoldása a f? cél és nem egyéb!
Forrás: Hargita Népe ,KALMÁR ZOLTÁN,Nagyszeben |
| Crusader | 2007.08.24. 15:34:32 | Válasz erre | | | | | .....ez a románok csendes honfoglalása, csak ayért irtam hogy legyetek ti is lépésben ....(Előzmény: Crusader, 2007.08.24. 14:07:13) |
| paluz | 2007.08.27. 12:53:20 | Válasz erre | | | | | Közlemény Kóka János és Gyurcsány Ferenc
autonómiaellenes megnyilatkozásai tárgyában
Nem nagy meglepetéssel, ám annál komolyabb aggodalommal vettük tudomásul a magyarországi politikai identitásválság újabb jelét, melyr?l Kóka János pártelnök és Gyurcsány Ferenc kormányf? és pártelnök legutóbbi megnyilatkozásai tesznek tanúbizonyságot.
Kijelentésük mérföldk? a politikai képviseletet kisajátító kárpát-medencei magyar politikai er?k önfeladási folyamatában, hiszen vezet? magyar politikusok els? alkalommal vetemedtek arra, hogy kétségbe vonják az elszakított területeken él? magyarság egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét, illetve kormányf?i szinten megtagadják a kivívásához szükséges segítséget. Attól tartunk, nem véletlen elszólásokról van szó, hanem a 87 éve meghúzott határokon kívül rekedt magyarok cserbenhagyásának a kinyilatkoztatásáról, s e kijelentések az ezirányú szemléletváltást tudatják.
Megnyilvánulásukat a kormánypártok december 5. el?tti és október 23-ai saját nemzetükre való rárontás egyértelm? folyományaként értékeljük, szomorúan állapítva meg, hogy ennyire sem érintette meg e két politikust augusztus 20-ának üzenete.
Megállapítjuk: maradéktalanul kimeríti a nemzetárulás fogalmát az, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak ráer?sít Kóka János szavaira, hanem azt az erélyi magyarságot elnyomó román politikum jelenlétében teszi, képessé bizonyulva túlszárnyalni az erdélyi magyarság Medgyessy Péter általi arcul köpését is. Míg ugyanis el?dje bukaresti román és magyarul beszél? politikusokkal Erdély elcsatolását nyugtázta koccintással annak évfordulóján, az ország jelenlegi illegitim miniszterelnöke gyakorlatilag szabad utat enged - a szerb és a szlovák után - a román nemzetpolitikának is a jogfosztottság állapotának további fenntartására.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy az anyaország hathatós segítsége nélkül a lehetetlen határát súrolja az elcsatolt területeken él? magyarság által elérni kívánt bels? önrendelkezés kivívásának lehet?sége, ezt számos példa bizonyítja.
Emlékeztetjük ugyanakkor, hogy alkotmányba foglalt kötelességüknek valamint pártprogramjaiknak és több tucatnyi a mostani megnyilatkozásuknak ellentmondó ígéretüknek nem tesznek eleget, amennyiben kijelentéseik a közeljöv? politikai lépéseit (illetve azok hiányát) vetítik el?re.
Felszólítjuk a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége vezet?ségét, szakítson a hosszabb távon a külhoni magyarság vesztét okozó politizálással, az általuk alkotott kormány pedig vállaljon véd?hatalmi státust és minden eszközzel segítse a délvidéki, felvidéki és erdélyi magyarság autonómiaküzdelmét, hogy Magyarország és a magyar nemzet valóban er?s közösséget alkothasson, egyáltalán: megmaradhasson.
Felszólítjuk továbbá a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy amennyiben valóban az erdélyi magyarság háromszint? autonómiájáért küzd, kérje számon a hozzá közel álló politikai er?k megnyilatkozásait és hasonlóképpen szólítsa fel ?ket autonómiatörekvéseink hangsúlyos támogatására.
Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége nevében
Soós Sándor elnök
Bagoly Zsolt alelnök
Kelt 2007. augusztus havának 27. napján Kolozsvárott |
| egy hazafi | 2007.08.28. 10:23:41 | Válasz erre | | | | | – Ön jogi alapokra hivatkozva vitatja a trianoni békeszerzõdés érvényességét. Mire alapozza ezt?
– A trianoni szerzõdés nem szerzõdés volt, hanem diktátum, mert nem volt tárgyalás, s a nemzetközi jogászok egyértelmûen azt mondják, hogy ilyen alapon egy szerzõdés semmis. Az ENSZ-nek is egyik alapelve, hogy minden olyan szerzõdés, mely kényszer alatt születik, érvénytelen. Ezt nem lehet „visszamenõleg” alkalmazni, de mégis mérvadó minden szerzõdésnél, s ezt más államok alkalmazzák is. Például a spanyol kormány Gibraltár kérdésében. A mai napig harcol ezért a területért, mert azt mondja, hogy az utrechti szerzõdés nem volt szerzõdés, hanem diktátum, Spanyolországot kényszeríttették, hogy aláírja. Bár Spanyolország a történelem folyamán többször elismerte az utrechti szerzõdést, mégis azt mondják, hogy az semmis. Kína is visszakérte elveszített területeit, a békeszerzõdést semmisnek tekintette, s vissza is kapta. Hong Kong is ennek alapján került vissza Kínához, nemcsak azért, mert a bérleti szerzõdés lejárt. Éppen ezért egyértelmû, hogy a trianoni békediktátum is, mely tárgyalás nélkül, s az önrendelkezési jog ellen született, semmis. Sem az Egyesült Államok nem írta alá, sem a Szovjetunió nem ismerte el.
– Van arra esély, hogy újra napirendre tûzzék és felülvizsgálják ezt a döntést? Elsõsorban a bûnös nagyhatalmakra gondolok, akik ezt ránk kényszeríttették.
– A politikában nincs lelkiismeret. A nagyhatalmak nem fognak semmit tenni, mert ha valaki bûnt követett el, azt nem fogja egykönnyen elismerni vagy jóvátenni. Most más a helyzet. El van ismerve a törvény által is szavatolt önrendelkezési jog. Magyarország ilyen értelemben világhírû, mert az önrendelkezési jog, az autonómia fogalma itt született meg, 1224-ben, két évvel az Aranybulla után. Az önrendelkezési jog 1966 óta azt jelenti, hogy minden nép megválaszthatja politikai státusát, azt, hogy milyen politikai körülmények között akar élni, s rendelkezni tud politikai és jogi életkörülményei fölött. Ezt a jogi alapot, mint kötelezõ jogrendszert, minden nemzetközi jogász elismeri, még a románok is, mint Aurelian Cristescu, aki errõl könyveket is írt New Yorkban. Tehát attól függetlenül, hogy milyen szerzõdés született, minden nép megválaszthatja a státusát. Ausztria egyik tartományában volt egy népszavazás, melyben arról kellett döntenie a lakosságnak, hogy Svájchoz akarnak-e csatlakozni. Az eredményt csak azért nem ültették gyakorlatba, mert a svájciak azt visszautasították. Ha Ausztria Olaszországhoz akar csatlakozni, vagy a tiroli tartomány önálló akar lenni, ez mind lehetséges. Tehát nem az a kérdés, hogy semmisnek kell-e tekinteni a trianoni békediktátumot, hanem az, hogy a magyarság ma mit akar.
Mit várhatunk az EU-tól?
– Erdélybõl úgy érezzük, a világhatalmak nem fogékonyak az erdélyi magyarság gondjai iránt. Elvileg lett volna-e esély arra, hogy az EU az autonómia biztosításától tegye függõvé Románia csatlakozását?
– Elvben igen, de gyakorlatban nem. Ehhez egy olyan magyar kormány kellett volna, amelyik megvétózza Románia csatlakozását, ha az erdélyi és a székelyföldi magyarság nem kap autonómiát. De gyakorlatilag egyetlen nyugati kormánynak sem érdeke, hogy autonómia legyen Erdélyben. Ezt csak a magyar kormány teheti meg, mert õt viszont érinti. Sajnos, az eddigi magyar kormányok sok más, egyszerûbb lépést sem tettek meg. Például meg tudták volna akadályozni Románia felvételét az Európa Tanácsba, ennek ellenére feltételek nélkül támogatták. Ráadásul az RMDSZ folyamatosan azt hajtogatja, hogy szükséges az EU-s csatlakozás, minden feltétel nélkül. Kaptam egy levelet Brüsszelbõl, Baroso megbízásából (José Manuel Durao Baroso volt portugál kormányfõ, az Európai Bizottság elnöke – a szerk.), melyben rámkérdez, hogy miért feszegetjük a magyar ügyet, amikor az RMDSZ kormányon van, van magyar egyetem, a Sapientia, s magyarul lehet beszélni Erdélyben. Tehát nem szabad bízni az EU-ban, hogy onnan nyomás lesz Románia felé. Ha az erdélyi magyarság önrendelkezési jogot akar kivívni, akkor azt csak innen lehet megtenni.
– Hogyan látja, túl „békés” az itteni magyarság? Radikálisabb utat kellene választani?
– Én csak azt tudom, miként gondolkoztak és cselekedtek mások, hogyan volt például Dél-Tirolban. A nép akaratát láttatni és hallatni kell, ami az erdélyi magyarság esetében eddig nem sikerült. A klasszikus önrendelkezési jog érvényesítése volt például Németország egyesítése. Ott minden hétfõn egymillió ember ment az utcára, s azt mondták, hogy mi vagyunk a nép. Ha egymillió ember azt mondja, hogy mi ezt akarjuk, akkor ez a klasszikus önrendelkezési jog érvényesítése. Ezt a világ egyetlen diplomáciája nem tudja megakadályozni. Hasonló példa a kivi, Ukrajnából. Ott a kormányt döntötték meg. A nemzetközi jog érzékeny a markáns akarat-kinyilvánításra. Ha ezt egy nép el tudja érni, akkor azt nem lehet az asztalról lesöpörni. Akkor tárgyalni kell. Egy népnek ki kell mondania, ha akar valamit. Az asztalra kell tenni a programot, a követeléseket, mert helyette senki sem fogja megtenni.
(www.szekelyhirmondo.ro) |
| Gémeskút | 2007.08.30. 08:51:17 | Válasz erre | | | | | Magyar zarándokok után nyomoznak az ügynökök
"Titokzatos, kémelhárító ügynök látszatát kelt? idegen keresett fel a minap egy székelyföldi családot, és korábban elutazott vajdasági vendégükr?l érdekl?dött. A hatóságok nem tudják, ki lehetett a nyomozó megbízója, de az eset nem egyedülálló.
Sötétkék, Dacia Nova típusú, Bukarestben bejegyzett személygépkocsi állt meg augusztus 24-én a fels?-háromszéki Bélafalván lakó Boldizsár Béla háza el?tt. Az autóból kiszállt egy civil ruhás férfi, majd bekopogtatott az RMDSZ Kovászna megyei tanácsosának portájára. Férje távollétében a váratlan vendéget a románul keveset ért? háziasszony, Boldizsár Katalin fogadta. Az idegen egy b?rtárcába foglalt jelvényt mutatott fel. Az asszony lapunknak elmondta, az idegen férfi Krizsán Vilmos, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének a Vajdaságban él? alelnöke fel?l érdekl?dött, akit néhány nappal korábban láttak vendégül, s aki a háromszéki magyarok világtalálkozójára érkezett. "Azt kérdezte, mikor ment el, s meddig volt Bélafalván, mivel még nem lépte át a román?szerb határt, holott az illet? már két napja hazaérkezett" ? mondta Boldizsár Béla.
A házigazda szerint a ceausescui id?k idegenrendészeti eljárásaira emlékeztet? hatósági eljárásnak több el?zménye és kiváltó oka lehet. Ezek egyike, hogy ? a kilencvenes évek közepén létrehozott egy ?48-as hagyomány?rz? egyesületet, s társaival azóta nem szalasztanak el egyetlen alkalmat sem, amikor magyar nemzetiszín? lobogókkal és korabeli, de hatástalanított mordályokkal vonulhatnak fel. Így tettek akkor is, amikor az idei pünkösdi búcsúra érkez? szegedi vendégeikkel zarándokútra indultak a csíksomlyói kegyhelyre. "Csakhogy a román rend?rök akkor is megállítottak, s minden magyarországi vendégünknek felírták az adatait, majd végig a közelünkben maradtak, míg csak túljárva az eszükön egérutat nem nyertünk a mez?kön. Egyszóval: a román hatóságok szemét sérti, ha felvállalom nemzetiségemet, s lelket öntök az emberekbe" ? mondta Boldizsár Béla. Felidézte azt is, hogy amikor el?ször vonultak fel a régi fegyverekkel, s a rend?rök kifúratták a puskáik csövét, hogy megbizonyosodjanak az ártalmatlanságukról.
A bélafalvi férfi bízik benne, hogy megtudhatja, ki háborítja hatgyermekes családja csendjét, ezért tegnap a Kovászna megyei rend?rségt?l kért magyarázatot az esetr?l. "Nem hivatalosan eddig azt tudtam meg ? mondta ?, hogy az illet? távolabbról érkezett. Sem a kézdiszentkereszti, sem a kézdivásárhelyi rend?rök nem tudnak arról, hogy valaki náluk nyomozóként bejelentkezett volna az el?bbi településhez tartozó Bélafalván adatokat gy?jteni. Mindenesetre a megyei rend?rség azt ígérte, vizsgálatot indít, s velem is közlik majd az eredményt."
Boldizsár Béla azt is kilátásba helyezte, hogy megyei tanácsosként próbálja kideríteni az igazságot."
Kristály Lehel Magyar Hírlap |
| |
