 | Vitafórum SZÉKELYFÖLDI AUTONÓMIA Romania elutasította a székelyföldi autonómiát! (Indította: Pelikan, 2004.03.31. 09:16:10) | Construct | 2007.03.14. 00:50:01 | Válasz erre | | | | | 1. Románia elutasitotta a székelyfoldi autonomiát!
2. "Erdemes elolvasni!
Ágoston Balázs, Magyar Demokrata "
.
Elolvastam, a megjegyzéseim kovetkezok (ebbol hat volt:"
Érdekes, mennyi hasonlatosság van a megjegyzéseim és az Ahtissari-féle megoldás a Kosovoi Albánok helyzetével. A Szerb kormány ugyanugy nem hajlandó belemenni a Kosovoi Albánok teruleti autonomiába, mint ahogy a román kormány a székelyfoldi autonomia halvány hasonlatosságát se engedi napirendre tuzni.
.
A két ország kozott az a legynagyobb kulonbség, hogy a volt Jugoszláviában százak, ezrek haltak meg a mult tizedévben majdnem háborús viszonyok kozott, Romániában a kissebb megmozdulásokon kivul nem tudok nagyobb számu, hasonló áldozatokról. A Székelyekkel Romániában az EÚ nem foglalkozik valamiféle Ahtissari révén annyira, hogy kivulálló országok fejtsenek oficiális véleményt ezzel az aktivitással - sot maholnap ezzel ugylátszik az ENSZ fog foglalkozni.
.
Ha most visszatérek az "Ágoston Balázs, Magyar Demokrata " cikkhez, ahol Tokés László interwievjut ad - megjegyzéseim révén kétlem, hogy Tokés László az ilyen formájú aktivitással bejusson az EÚ parlamentbe mint képviselo. Ha tévednék is, és ez Tokésnek sikerulne, nem tudom pontossabban elképzelni, hogy Brusselbol mennyire tudná egyengetni, befolyásolni a Székelyek autonómiáját Romániában.
.
Na most ha azon veszodom, azon rágódom, hogy lehetne a Székelyeknek megszerezni az autonómiát - és tobbek kozt azon a véleményen vagyok, hogy tobbségben az ero, hogy a Markó Béláknak és a Tokés Lászlóknak az legyen a legfobb gondjuk, hogyan tudnák a magyarokat osszeterelni, egy nyájjá formálni - ez szerintem nem azt jelenti, hogy nem vagyok elég nagy magyar, hogy nem szeretem a magyarokat, lagymatag, nemzetellenes lény vagyok. Aki ezt mondja rám, rosszul esik és igazságtalanságot kovet el rajtam. Nekem ezen a neten - honlapon sose volt merszem valakinek a magyarságát megmérni, esetleg mutogatni bárkire, hogy nemzetellenes.
.
Egyszeruen van egy elképzelésem, javaslatom, amely szubjektiv érzésem szerint vérontás, eroszakosság kihagyásával más módon, más lépésekkel lehet elérni a székelyfoldi autonomiát, amit már régebben kifejtettem. A tobbségtól ezen a neten - honlapon azzal kulonbozok, hogy nem nézek vissza Trianon felé, hanem inkább az EÚ felé respektálva a minduntalan változó, fejlodo politikai helyzeteket kihasználva a reális politikai lehetoségeket. Ez szerintem nem komcsi féle gondolkodás - inkább nagy figyelemmel kísérem Ahtassari tervét, Putin és USA álláspontját azzal kívánattal, hogy a Markó Bélák és Tokés Lászlók okuljanak mindezekbol (nem visszasírva Trianont) és azonnali apró reális lépésekkel, kiigazitásokkal egyuttes erovel késziteni elo a székelyfoldi autonomiát.
.
Ez az én elképzelésem, ami lehet hogy rossz, nem kivitelezheto, nem reális, használhatatlan, halva szuletett gondolat, stb. És ha ez neadjisten igy volna - ez még senkit se hatalmaz fel arra, hogy sértegessen, kételkedjen magyarságomban. |
| paluz | 2007.03.14. 15:22:59 | Válasz erre | | | | | "Na most ha azon veszodom, azon rágódom, hogy lehetne a Székelyeknek megszerezni az autonómiát - és tobbek kozt azon a véleményen vagyok, hogy tobbségben az ero, hogy a Markó Béláknak és a Tokés Lászlóknak az legyen a legfobb gondjuk, hogyan tudnák a magyarokat osszeterelni, egy nyájjá formálni - ez szerintem nem azt jelenti, hogy nem vagyok elég nagy magyar, hogy nem szeretem a magyarokat, lagymatag, nemzetellenes lény vagyok. ,,
szerintem a két illet? közül csak az egyiknek célja az hogy egy nyájba terelje a magyarokat ....nem ?
azért ez nem kis kölönbség .
nem gondolom hogy terelgetni kell a székelységet ...tudják ?k mit akarnak .
de lehet hogy csak a ,,formálni " szó ébreszett bennem negativ gondolatokat ...:)) sose szerettem ha csaknem kétkezi munkára vonatkozott a fogalom .
üdv. |
| Construct | 2007.03.17. 00:25:09 | Válasz erre | | | | | paluz:Igen, egyetértek - de hozzáteszem: Figyeld meg, hogy azonkivul egyikuk teljesen kihagyja a politikát. Ez szerintem szintén nagy kulonbség...
.
Tokés Lászlóra kb. a 90-es években figyeltem rá, amikor annakidején a cseh Havel kezdett nálunk mutatkozni... Már jó pár éve, amikor a plébánia (háza) ablakait betordelték, ot magát bántalmazták, stb.
.
Ebbol csak azt akarom kihozni (kifejteni?), hogy ha Tokés Lászlóra tobb, praktikussabb politizálás ragadna, Markó Bélára viszont tobb szeretet, ragaszkodás a nemzete iránt - akkor bizony nem kellene bizonygatnunk, hogy mi is tudjuk, hogy mit akarnak a Székelyek... minden formálás és terelgetés nékul...:)
.
Komolyra fordítva szót, én Markó Bélát tobbnyire az ujságokból, foleg errol a netrol ismerem. Itt ezen a neten bizony nagyon rossz híre van - na dehát: minisztereivel eggyutt mégiscsak tudja befolyásolni a román kormányt. És ha onnan akar és tud segiteni a magyarokon - az mindig elfogadhatóbb lesz a kormány részére, mint pl. Tokés László mostani igyekezete európai képviselo posztját megszerezni.
.
Ugy is lehetne mondani, hogy tobbet ésszel mint erovel... |
| Pelikan | 2007.03.18. 06:35:11 | Válasz erre | | | | | paluz:
Kar a benzinert , ezt a szlovak hulye gyereket nem tudod meggyozni ,o nem azert van itt ,hogy vitazzon ,hanem azert ,hogy bomlassza a magyart.
Lathatod a szoveget. Markorol nem sokat tud ,de Tokest nem tamogatja igy.
Udv Pelikan |
| Pelikan | 2007.03.18. 06:38:17 | Válasz erre | | | | | Construct:
"Tokés Lászlóra kb. a 90-es években figyeltem rá, amikor annakidején a cseh Havel kezdett nálunk mutatkozni... Már jó pár éve, amikor a plébánia (háza) ablakait betordelték, ot magát bántalmazták, stb. "
Mi van te okos tojas ,nyomod a sodert ,hozod a formadat, de azert annyit tudhatnal ,hogy a reformatusoknal nincsen plébánia (háza). A reformatusoknal parokia van. Olvassal utana es a pufajkat is tanulmanyozd.(Előzmény: Construct, 2007.03.17. 00:25:09) |
| Pelikan | 2007.03.20. 07:55:07 | Válasz erre | | | | | Construct:
Legyszives olvasd el, es akkor nem csak annyit tudsz a Tokes Laszlorol,hogy betortek a "plébánia (háza) " ablakait.Sokkal tobbetfogsz tudni,ha akarod....
Nem kell valaszolj csak maradj csondebe es tanulmanyozd az erdelyi magyar helyzetet,hogy ne irja hulyesegeket.
" Vállalnunk kell nagy püspökeink örökségét
Molnár Kálmán szilágycsehi lelkész a rendszerváltás óta T?kés Lászlóhoz f?z?d? barátságáról, az RMDS
Molnár Kálmán szilágycsehi református lelkipásztor a Szilágyságban a legtöbb aláírást gy?jtötte híveivel, a presbitérium tagjaival T?kés László képvisel?jelölt európai parlamenti indulásához. Kapcsolata az egyházkerület püspökével nem új kelet?: barátságuk azokra a rendszerváltást követ? napokra nyúlik vissza, amikor a Temesvárról rend?ri kísérettel elhurcolt református lelkészt a Szilágycsehhez közeli Szilágymeny?be vitték. Err?l a barátságról, a közös egyházi szolgálatban eltöltött évekr?l beszélgettünk a szilágycsehi lelkészi hivatalban. A kezdetekr?l így vall Molnár Kálmán:
? Már a Ceau?escu-klán bukása el?tt szerettem volna meglátogatni T?kés Lászlót Szilágymeny?ben. Akkor csak Szilágyszegig sikerült eljutnom, ugyanis a Meny?be vezet? utat sorompóval zárták el, két géppuskás milicista tartóztatott fel. Hiába mondtam, hogy szilágycsehi lelkészként, esperesi megbízottként nekem kellene átadnom a parókiát az új lelkésznek. Érveim nem érdekelték a rendszer embereit, visszatérítettek. Azokban a napokban szigorú ellen?rzés folyt a falu határában, csak a falubelieket engedték be.
? Mikor volt az els? találkozása Szilágymeny?ben az új lelkésszel?
? December 22-én a közeli Benedekfalván voltam temetési szolgálaton, és azután láttuk a tévében Dinescu bejelentését. Amikor visszatértem Szilágycsehbe, a város f?terén már nagy tömeg gy?lt össze. Senkit nem akartak meghallgatni a régi rendszer emberei közül, mindenki T?kés Lászlót várta. Délután öt óra körül mentem ki Meny?be találkozni vele. Akkor már a meny?i út tele volt emberrel: gyalogosan, szekérrel, autókkal mentek T?kés László látására. A meny?i parókián megbeszéltük a közös teend?ket. Ekkor kezd?dött el immár 18 éve tartó szoros egyházi, emberi kapcsolatom T?kés Lászlóval. Meghívtam Szilágycsehbe szolgálni. Több mint kétezer ember hallgatta a templomban és a templom el?tt, kihangosítón keresztül. A tömeg még aznap szerette volna látni Szilágycseh f?terén, de akkor, el?vigyázatosságból, erre nem vállalkozhattunk. Másnap született meg a szilágycsehi felhívás, ekkor alakult meg az RMDSZ is. Utána szinte naponta találkoztunk, beszélgettünk. Ha jól emlékszem, T?kés László a marosvásárhelyi fekete márciusig szolgált a vidéken, szinte valamennyi környez? gyülekezetbe eljutott, vagy szeretettel várták mindenhova a szilágyságiak (és nemcsak ?k) istentiszteletre.
? Nagy volt akkoriban az eufória. Mire emlékezik vissza ezekb?l a közös kiszállásokból, hiszen gyakran elkísérte a rendszerváltás legnépszer?bb magyar lelkipásztorát?
? Akkoriban egy román százados vigyázott rá katonákkal. ?ket hivatalból rendelték ki T?kés László védelmére. Legtöbbször a százados hozta be saját kocsijával Szilágycsehbe, innen én vittem tovább, de mindig jöttek velünk a géppuskás kiskatonák. Sokfelé megfordultunk mi akkoriban. Nehéz volt minden meghívásnak eleget tenni, hiszen óriási volt az érdekl?dés, mindenki szeretett volna vele találkozni.
? Püspök úr nagyon szerette a Szilágyságot?
? Valóban gyakran mondta, hogy ami Székelyföldnek katolikus szempontból Csík, olyan kovásza a mi református életünknek a Szilágyság. A Szilágyságról tudni kell, hogy sok más vidékt?l eltér?en, igen eleven a templomba járás igénye. Jómagam több mint negyvenéves lelkészi szolgálatom alatt soha nem mentem el a Szilágyságból, nem kívánkoztam más vidék gyülekezetébe.
? Minden bizonnyal kevés emberrel épített ki az egyházból olyan közvetlen kapcsolatot T?kés László, mint önnel. Kés?bb, zilahi esperesként is h?séges harcostársa maradt, együtt próbálták visszaverni a Szilágyságban is egyre szaporodó támadásokat. Ezek rendszerint nemcsak a többségi, román hatalom részér?l érkeztek, hanem a helyi RMDSZ kiskirályai részér?l is? Mire emlékezik vissza erre a közel két évtizedes barátságból?
? Valóban, ez a kapcsolat a rendszerváltás pillanatában kezd?dött, és azóta folyamatosan er?södött. Talán nem véletlen, hogy így alakult: mindig megértettük egymást, ismertük egymás gondját-baját. A rendszerváltás után Virág Károly lett a szilágysági, zilahi esperes, én lettem a helyettese: olyan lelkészi közösség szolgált itt, amely nagy örömmel fogadta T?kés Lászlót. Az els? periódusban egyház és RMDSZ között zavartalan volt a kapcsolat. Az egyház segítségével alakultak sorra a megyében az RMDSZ szervezetei. Sok helyen a lelkészek vállalták a kezdeményez? szerepet. A szilágycsehi alakuló ülésen, közvetlenül a rendszerváltás napjaiban T?kés Lászlóval együtt vettünk részt, mi voltunk a kezdeményez?i a magyar érdekvédelmi szervezet megalakításának. Én magam is nagyon jó RMDSZ-tag voltam, hittem abban, hogy ez a szervezet magára vállalja gondjainkat, bajainkat.
? Mi volt az els? csalódása?
? A rendszerváltás utáni els? közéleti csalódásom nem feltétlenül az RMDSZ-hez köt?dik, hanem helyi értelmiségünk kishit?ségéhez. Emlékszem, az els? napokban az RMDSZ-ben azt a feladatot kaptam, hogy kezdjük el a román és magyar tagozatú iskola szétválasztását, hogy a szilágycsehieknek annyi évtized után végre legyen magyar iskolája. Nem véletlen, hogy ma sincs. Az akkori román igazgatón? kezdeményezésemre annyit mondott, hogy üljünk le és beszéljük meg a részleteket. Úgy egyeztünk, három nap múlva találkozunk, és megkezdjük a szétválasztást. Mire ez megtörténhetett volna, a magyar tanári kar egy része elkezdett sápítozni, hogy mi lesz, ha szétválunk, nem kapják meg a fizetésüket stb. Gyakorlatilag nem volt kivel végigvinni a dolgot, mert a magyar tanügyiek egy része félelemb?l ellenszegült. Azóta sincs magyar iskolánk Szilágycsehben.
? Az RMDSZ korifeusai ma azzal vádolják az egyházat, hogy túlontúl belefolyik a politikába, miközben elfelejtik, hogy a kezdeti id?szakban az egyház hathatós támogatásával alakult meg az RMDSZ. És nemcsak a Szilágyságban?
? Annyira szoros kapcsolat volt közöttünk, hogy sokszor a szószékr?l igazítottuk el az embereket választások idején. Az RMDSZ programja, célkit?zése minden magyar számára vállalható volt. S?t kés?bb is, amikor kezd?dtek a súrlódások, és bels? ellenzék alakult ki, jómagam mindig azt mondtam, jobb, ha az RMDSZ-t támogatjuk, mert nélküle ki tudja, milyen helyzetbe kerülhetünk, milyen döntéseket sóz a nyakunkba a román hatalom.
? A Szilágyságban, talán fokozottabban, mint máshol, radikális szakadás történt egyház és RMDSZ között. Mi volt ennek az oka?
? Ebben szerepet játszottak mind helyi, mind országos okok. Tudjuk, hogy már a kilencvenes évek derekán kiderült, az RMDSZ nem igazán akarja folytatni, illetve vállalni azokat a célkit?zéseket, amelyekért létrejött. Az els? és talán legjelent?sebb konfliktusforrás az volt, hogy rájöttünk, nem harcol határozottan az önálló magyar egyetemért, illetve elfogadja az eleve halva született Pet?fi?Schiller egyetem gondolatát. Közben az is kiderült, hogy az autonómiaprogramok szép lassan lekerülnek az asztalról. Kés?bb azt is megtapasztaltuk, hogy az RMDSZ az egyházi javak visszaadásáért sem harcol igazából. Akkoriban támadtak az els? konfliktusok püspök úr meg az RMDSZ között. Több forrásból is értesültünk, hogy az RMDSZ-nek nem érdeke, hogy az egyház meger?södjék, emiatt is odázták el az egyházi javak visszaszolgáltatásának sürgetését. Püspök úr mindig ?szintén és határozottan beszélt, ez pedig nem tetszett az RMDSZ vezéreinek. A pohár akkor telt be, amikor a zilahi református Wesselényi Kollégium körül felcsaptak a hullámok. A püspök úr akkoriban úgy fogalmazott, hogy mint a terrorista a repül?gépet, úgy térítette el az egyházi kollégiumot a szilágysági RMDSZ-szenátor igazgató-felesége. Nehéz lenne ezt a több éves konfliktust röviden összefoglalni. A lényege az, hogy az egyháznak hosszú ideig nem volt beleszólása saját iskolájának életébe. Min?síthetetlen módon a helyi RMDSZ világi iskolává alakította saját oktatási intézményünket. Ezzel helyi szinten megsz?nt mindenféle természetes együttm?ködési lehet?ség az RMDSZ-szel.
? Ezzel párhuzamosan elkezd?dtek a próbálkozások a református egyház bels? bomlasztására is, hiszen jelent?s küls? támogatással a zilahi CE-mozgalom megosztotta a helyi magyar reformátusságot.
? A CE-ügy miatt a konfliktusunk már korábban elkezd?dött. A bels? kegyesek érdekes módon szoros kapcsolatot ápoltak az RMDSZ vörös szárnyával, megpróbálták diszkreditálni az egyházi vezetést. Tetten érhet? volt ez az összejátszás. Ez az egyházi vezetés, személy szerint a püspök úr részér?l határozott választ kívánt. Úgy érzem, az új lelkipásztorok eljövetelével Zilahon a református egyházban normális helyzet alakult ki.
? Tíz éven át volt a Zilahi Egyházmegye esperese. Egyházi elöljárói tapasztalatával hogyan vélekedik egyház és politika kapcsolatáról?
? Jómagam egyetértek püspök úr idevágó véleményével: amikor látván látjuk népünk balsorsát, sorsközösséget kell vele vállalnunk. Ha szükséges, politikai segélyszolgálatot kell nyújtanunk az embereknek. Most ilyen a helyzet. Mindenki láthatja, hogy az RMDSZ félrevezette az embereket, ez az út nem járható. Az egyház feladata, hogy ilyen kritikus helyzetekben szóljon. Érdekes, hogy ez most baj. Azt vetik szememre, hogy túl sokat politizálok. Pedig nem az igehirdetésen szoktam elmondani véleményemet, hanem utána. Nem szeretem, ha a híveim egyoldalúan látnak. Meg kell mutatni az érem másik oldalát is. Akik ma a püspök úr európai parlamenti indulásán vannak úgymond megbotránkozva, érdemes volna föllapozniuk a múlt század jeles erdélyi református püspökeinek életrajzát. Ravasz László annak idején a magyar országgy?lés tagja volt, Makkai Sándor pedig a Trianon utáni erdélyi magyar közélet egyik legjelesebb képvisel?jeként vált közismertté. Ezt az örökséget vállalnunk kell. De a nagy katolikus püspök, Márton Áron is jól tudta, mit jelent az erdélyi magyar sors. Tudjuk, milyen keményen harcolt a kisebbségi jogok sérelme ellen. Vagy menjünk vissza a történelem korábbi évszázadaiba. Jó példa erre Pázmány Péter, aki a rekatolizáció kiemelked? alakjaként, ha a koronáról volt szó, Bethlen Gáborral is szót tudott érteni. A mai római katolikus lelkészek között is számos példa van arra, miként kell kiállni nemzetünk ügye mellett. Ott van Gergely István vagy Böjte Csaba, hogy csak kett?jüket említsem. Minden, népünket érint? sorskérdésben bátran megosztják velünk gondolataikat.
? Az utóbbi hetekben elég sok aggódó közéleti hang szólalt meg a romániai magyarság egysége mellett. Most nem az RMDSZ által szorgalmazott álegységre gondolok, hanem a nemzetpolitika terén szükséges összefogásra, hogy belátható id?n belül elérhessük céljainkat. Milyen hajlandóságot lát erre az összefogásra a barikád különböz? oldalain állók részér?l?
? ?szintén szólva, a pillanatnyi helyzetben nem látok lehet?séget arra, hogy életképes kompromisszumot kössünk azokkal, akik a magyarság ügyét rossz irányba terelték. Az összefogásra esély lett volna, ha az RMDSZ elfogadja T?kés László személyét a parlamenti listán, befutó helyen. Az els? helyen az RMDSZ-jelölt, a második helyen T?kés László. Ennek olyan felhajtó ereje lehetett volna, hogy akár három személynek is sikerül bejutnia az Európai Parlamentbe. Most nem kellene egymás ellen harcolnunk. Nem kellene elhalászgatni egymás el?l az aláírásokat. Most újból felborzolódik az egész erdélyi magyarság lelkiállapota. Meggy?z?désem, hogy sok-sok RMDSZ-tag is hajlik a püspök úr felé. Emlékszem, amikor folytak a tárgyalások Markó Béla és T?kés László között, sok RMDSZ-tag mondta örömmel, hogy végre megnyílik a megbékélés esélye. Szilágycsehi híveim közül RMDSZ-választmányi tagok mondták ezt. Kés?bb nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ nem tárgyalóképes fél: annyira körülbástyázta magát érdekemberekkel, hogy nem képes átépni saját árnyékát. A mi lehet?ségünk az összefogás egy olyan ember mellett, aki a romániai magyarság érdekeit képviseli. Ez lehet a mi igazi esélyünk!
Makkay József(Előzmény: Construct, 2007.03.17. 00:25:09) |
| Pelikan | 2007.03.26. 09:27:37 | Válasz erre | | | | | Constuct !
Gondolom ,hogy elolvastad az alabbi kuldemenyemet es probalsz tisztabban latni. Mert eddig csak nezted , tudod latni is kell amit nezel!
Tudodm , tudom ,hogy neirjak neked, mert nem vagy kivacsi a hozzaallasomra, na , de azert itt vagyok es a kiallo szogre vigyazok. |
| I.I. | 2007.03.27. 08:55:04 | Válasz erre | | | | | A céhes város szavazati joggal rendelkez? polgárainak több mint felét sikerült szavaztatni - tudtuk meg Bakk Dávid Lászlótól és Péter Jánostól, az autonómia-népszavazás f?szervez?it?l. Kézdivásárhelyen hétf?ig 4100 szavazat gy?lt össze. Számításaik szerint e hét végén Kézdivásárhelyen sikerül befejezni a bels? népszavazást. Végeztek Torján, Futásfalván, Ikafalván, Szárazpatakon, Sárfalván, Szászfaluban, és jelezték, hogy meglesz még Kiskászon és Csernáton.
Felhívják a kézdiszéki falvak tenni akaró polgárait, hogy ha rászánták magukat végre lakóterületükön a népszavazás lebonyolítására, a szükséges kellékeket megkapják a szervez?k ideiglenes székházában, a református templom bejáratával szemben.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete nélkül a városban nem tudták volna ezt a csekély eredményt sem elérni, ezért köszönet jár a fiataloknak - hangsúlyozták a szervez?k. Ugyancsak köszönik azoknak az önkénteseknek, akik Sárfalván, Szászfaluban, Szárazpatakon és Torján kit?n? munkát végeztek. A kézdiszéki népszavazást március 25-ig hosszabbították meg, de önkéntesek hiányában elég sok településen nem sikerül lebonyolítani.(Előzmény: Pelikan, 2007.03.26. 09:27:37) |
| Pelikan | 2007.03.27. 08:55:39 | Válasz erre | | | | | Construct!
Ugyeskedsz,igy kell csondbe maradni ,olvasni es tanulni magyarsagot!!! Fog ez menni neked ,gondolom ,hogy szot fogatdal nekem es nem csak nezed ,hanem mar latod is....
Ha mar nezed es latod is, akkor el is tudod olvasni,ha megerted amit elolvastal Tokes Laszlorol ,akkor mar tanulni is fogsz valamicsket oregsegedre,de momdjuk rad is fer. |
| Vesszen Trianon!! | 2007.03.27. 20:12:56 | Válasz erre | | | | | | NE legyen autonómia! Vegyük vissza, ami a Mienk és írtsunk ki mindenkit aki ártott nekünk. |
| abdul | 2007.03.27. 21:44:52 | Válasz erre | | | | | Vesszen Trianon!!:te mindig fejen találod a szoget. mond hogyan csinálod(Előzmény: Vesszen Trianon!!, 2007.03.27. 20:12:56) |
| Pelikan | 2007.04.10. 08:23:14 | Válasz erre | | | | | Erdemes elolvasni a megmaradasunk zaloga cimu irast!
" Miért nincs magyar nemzetpolitika?
Mi vezetett ide, és milyen következményei lehetnek ennek? Hogyan válhatunk tudatos nemzetté?- ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ hétf? délutáni el?adásában Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért közhasznú szervezet elnöke.
A magyarországi civil szervezetet a 2004. december 5-i népszavazás kudarca után közéleti személyiségek hozták létre, az elnök bevallása szerint azért, hogy ?munkájukat, jövedelmüket, energiájukat arra áldozzák, hogy összefogják a magyar nemzet jótékony elemeit?. Kezdeményezésüket több tényez? motiválta, egyrészt a hamis kampány sikerének okát igyekeztek feltérképezni, az öt évtizedes elhallgatás következményeit, a nemzettudat hiányát. Szembesültek azzal, hogy a történelmi Magyarország nagyon er?s, alulról szervez?d? civil társadalmi rendszerét a kommunisták felrúgták, és a civilek ?89 után is kényelmetlenek voltak a hatalomnak, márpedig er?s civil közélet nélkül nem lehet egészséges társadalmat építeni.
Következetes nemzetpolitika hiányában a magyarság nem válhat tudatos nemzetté. Bizalomra, kapcsolatteremtésre, együttm?ködésre, illetve világos, tiszta beszédre lenne szükség a közéletben, er?síteni kellene a magyar nyelv? oktatást, a történelmi egyházak szerepét, és vissza kellene állítani a nemzeti jelképek tiszteletét - fejtette ki Éhn József, aki nem csak a magyarországi, de a kisebbségbe szorult magyarság helyzetére is utalt.
Nemzetpolitikai minimumként sorolta a nemzeti ipar és föld védelmét, a vállalkozások esélyegyenl?ségét, az arányos közteherviselést, az anyanyelv és kultúra védelmét, az önfeladás helyett a szül?földön boldogulás támogatását és a felel?s magyar kormány szükségességét. Párhuzamot vont a magyarországi és a romániai magyar politikum ?fejl?dése? között. Meglátása szerint jellemz?, hogy másként beszélnek, és másképp cselekednek, a választók négyévenként egyszer fontosak. Felhívta a figyelmet az ?egység hamis kultuszára?, amely megtagadja a demokrácia alapját, a véleménykülönbséget. ?Egység nem létezik. Az lenne a fontos, hogy megtaláljuk azokat a nemzetpolitikai célokat, amelyek lehet?vé teszik az együttm?ködést? - hangsúlyozta. Meggy?z?dése szerint az autonómia a kisebbségi létbe kényszerült nemzeti közösségek természetes megmaradási joga. A kulturális autonómia ma már kötelez? kisebbségi jog az EU-ban, a személyi elv? és területi autonómia megadása mellett kell érvelni, és felhívni az EU figyelmét, hogy az erdélyi magyarok nem kisebbségiek, nem bevándorlók, hanem államalkotó tényez?k.
Székelyföld jogosan várja el a magyar kormánytól, hogy támogassa autonómiaköveteléseit, mert a régió ?történelmi szerepe magyar nemzeti örökségünk és felbecsülhetetlen értékünk? - szögezte le. A magyar kormány köteles anyagi és eszmei támogatást nyújtani az autonómiaharcban - mondotta, és példaként a dél-tiroli autonómia létrejöttét, az osztrák-olasz együttm?ködést említette. Éhn József egyértelm?en megfogalmazta: az autonómiáról szóló népszavazás jogos és törvényes, ennek lebonyolítását egyébként szervezete anyagilag is támogatta.
Éhn József szerint a magyar nemzetpolitika nélkülözhetetlen, megmaradásunk záloga, csak így tudatosíthatjuk a nemzetközi közösségekben, mit akar a magyarság. Kiemelte, a jelenlegi katasztrofális helyzet ellenére bizakodó: ?Magyarországot sokszor elpusztították idegen hatalmak, de mindig feltudott állni? - fogalmazott.
Farkas Réka, Háromszék " |
| McGy?z? | 2007.04.13. 00:16:58 | Válasz erre | | | | | Háromszéken az autonómiától félnek
[ 2007-04-12 ] Erdely.ma
Petre Strachinaru, a PD Kovászna megyei képvisel?je szerint a párt hatalomból való eltávolításával a székelyföldi autonómia beteljesült tény lesz. "Az intézményvezet?i tisztségek eddig egyensúlyban voltak, azonban a PD kormányból való eltávolítása után a mérleg az RMDSZ javára billen majd el" - mondta a demokrata politikus.
Másképp látja a helyzetet Tamás Sándor RMDSZ-es képvisel?, aki szerint a demokraták a hatalomhoz való ragaszkodás miatt nem akarnak lemondani különböz? intézményvezet?i tisztségeikr?l. Mint mondta, a demokraták távozásával csak a rend áll helyre, és remélhet?leg megsz?nik a rájuk jellemz? er?szakos politizálás, és helyét a tárgyaláson alapuló kiegyensúlyozottság veszi át.
"Ismerve a román politikai szokásokat, várható, hogy a jelenlegi demokrata intézményvezet?k néhány nap alatt liberálisokká vagy szociáldemokratákká vedlenek át, csak azért, hogy a húsosfazekak mellett maradhassanak" - tette hozzá Tamás Sándor. Az RMDSZ-es politikus szerint az intézményvezet?i tisztségeket a két kormánypárt, a liberálisok és az RMDSZ között a legutóbbi választási eredmények alapján arányosan kell szétosztani. Nehezíti azonban a tisztségek elosztását, hogy Kovászna megyében az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között feszült a viszony. Adrian Zaheu, a liberálisok Kovászna megyei elnöke nemrégiben kijelentette: az RMDSZ kormányon maradása a "cs?d biztosítéka", ami miatt a PNL népszer?sége a következ?kben csökkenni fog. Ami a demokraták által betöltött intézményvezet?i tisztségeket illeti, Adrian Zaheu elmondta: ezekr?l a PNL nem hajlandó egyezkedni az RMDSZ-szel. Szerinte meg kell tartani igazgatói tisztségükben azokat a személyeket, akik jól végzik munkájukat.
Kiváró hargitai liberálisok
Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol az RMDSZ leginkább Constantin Strujan prefektust szeretné eltávolítani tisztségéb?l. "Ha a PD megengedte magának azt a luxust, hogy cserbenhagyja a kormánycsapatot, akkor normális lenne, hogy a megyei igazgatóságokra általuk kinevezett személyek is vegyék most a kalapjukat" - jelentette ki Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere.
Ráduly a szabadságát tölt? Petres Sándor soros megyei RMDSZ- elnök helyett a csíkszéki RMDSZ elnökeként tárgyalást kezdeményezett a személycserékr?l Doru Sangeorzannal, a PNL megyei szervezetének elnökével. Ráduly véleménye szerint a demokratákkal már nincs mir?l tárgyalni a történtek után. Hargita megyében a prefektus, az állami erdészet, az egészségbiztosító pénztár és a kataszteri hivatal igazgatója került demokrata párti támogatással vezet?i pozícióba. Az RMDSZ leginkább Constantin Strujan prefektussal elégedetlen, akinek a közigazgatási tapasztalat hiányából fakadó sorozatos tévedések mellett felróják, hogy a december 1-jei ünnepségre Csibi Istvánt díszvendégként hívta meg a rendezvény anyagi támogatásáért cserébe.
Constantin Strujan szerint azonban nem vezetne jóra, ha a közigazgatásban a politikai széljárás szerint cserélgetnék ismét a személyeket. "A tisztséget mindannyian sikeres versenyvizsga útján nyertük el, ezért csak szakmai alkalmatlanság miatt lehet a felmentésünket kérni, nem a napi politika igényei szerint. A köztisztvisel?ket és a közigazgatást nem lehet a politikának kiszolgáltatni" - mondta a prefektus.
Doru Sangeorzan, a PNL Hargita megyei szervezetének elnöke elismerte, hogy politikai egyeztetés révén nyertek kinevezést a megyei igazgatóságok vezet?i, de a köztisztvisel?i vizsga bevezetése után már nem tekinthet?k politikai funkcióknak ezek a tisztségek, és ezért nem is látja értelmét a személycserékr?l tárgyalni. |
| hargitai | 2007.04.15. 21:35:27 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: Kitartás testvéreim,f?ggetlen Székelyföldért.(Előzmény: McGy?z?, 2007.04.13. 00:16:58) |
| egy hazafi | 2007.04.18. 17:01:02 | Válasz erre | | | | | Dél-Tirol a székely autonómia mellett
2007-04-18. 10:20:21
A háromszéki önkormányzat évek óta próbál a dél-tiroli autonóm tartománnyal együttm?ködési kapcsolatot kialakítani, ám a nyitás els? jele csak most érkezett: a Római Szerz?dés aláírásának ötvenedik évfordulójához köt?d? rendezvények keretében a dél-tiroli Trentóban nemzetközi konferenciát tartottak Európa határai és a régiók címmel, melyre a dél-tiroli kormány meghívta Kovászna megye tanácselnökét is.
Demeter János el?adásában Háromszéket, a székelyföldi regionális és autonómiatörekvéseket mutatta be. Elmondta többek közt, hogy Európa régi határa tulajdonképpen a nyugati kereszténységével azonos, a Székelyföldével, a Kárpátok vonulatával, s a régi határ?rök utódai most egy ország közepén élnek. A régió elnökével folytatott tárgyalás során vetette fel, hogy idehaza igen sokat beszélnek a különböz? autonómiaformákról, de nem mélyülnek el benne az emberek, hisz nincs rá lehet?ségük. Minden bizonnyal inkább érdekli ?ket, mit?l jobb egy autonóm területen él?nek, mint másnak, egyáltalán jobb-e (tehát a kérdés gyakorlati oldala), mint a jogalkotásbeli, politikai döntéseket el?készít folyamat ? vélekedett. Persze, ha valaki oda látogat, tapasztalhatja, hogy tényleg jobb ott az élet, és láthatja a dél-tiroli fantasztikus fejl?dést. De err?l nem elég beszélni, meg kell ismertetni az emberekkel.
Ezért javasolta Demeter János a dél-tiroli elnöknek, Romániából hívjanak meg fiatal politikusokat, közéleti embereket, magyarokat, románokat egyaránt, hogy megtapasztalhassák, miként m?ködik egy autonómia, hátha így csökkenteni lehetne az üggyel szembeni idegenkedést, és olyan kommunikációs csatornákat nyitni, amelyek el?bbre visznek.
Különben a tartomány alelnöke tagja az Európai Régiók Bizottságának, tehát ott kollégája Demeter Jánosnak, s már tárgyaltak arról, a különböz? autonóm területekr?l származó képvisel?ket hívják meg Háromszékre, a témában szervezend? szakmai konferenciára, hogy mondják el tapasztalataikat. |
| Pelikan | 2007.04.25. 08:18:23 | Válasz erre | | | | | egy hazafi:
"Romániából hívjanak meg fiatal politikusokat, közéleti embereket, magyarokat, románokat egyaránt, hogy megtapasztalhassák, miként m?ködik egy autonómia,"
Es gondolod ,hogy a roman fiatal politikusokat tamogatja a roman politikai elit?
Nehez az ugy, addig amig az RMDSZ nem valtoztat az autonomia politikajan ,de remellem a kitartas meghozza a sikert.(Előzmény: egy hazafi, 2007.04.18. 17:01:02) |
| egy hazafi | 2007.04.25. 17:37:00 | Válasz erre | | | | | Pelikan: Nem hiszem hogy a románok hajlandóak lennének bármire...
www.mimagunk.com Itt lehet jelentkezni Hunniába, ha igaz magyarnak érzed magad. Hunniának nem szabnak határt a csonkahatárok, ez egy ország melynek felépítését elkezdtük. Remélem én is hozzá tehetek majd.
Részletesen Toroczkai László és Budaházy György beszédéb?l lehet megtudni (2007.04.21. H?sök terén hangoztak el). Budaházy beszédét valamelyik topic-ba beszúrtam.
Székelyek ti is jelentkezhettek, ahogy minden magyar(!).(Előzmény: Pelikan, 2007.04.25. 08:18:23) |
| egy hazafi | 2007.04.25. 17:37:49 | Válasz erre | | | | | egy hazafi: pártok kizárva! Jelenlegi rendszer emberei kizárva! Önjelölt h?smegment?k kizárva!(Előzmény: egy hazafi, 2007.04.25. 17:37:00) |
| Pelikan | 2007.04.29. 09:42:40 | Válasz erre | | | | | egy hazafi:
Nem rosz ,de vigyazni kell a beepitett ugynokokre......(Előzmény: egy hazafi, 2007.04.25. 17:37:00) |
| egy hazafi | 2007.04.30. 16:53:13 | Válasz erre | | | | | Pelikan: Így van, ?k a legveszélyesebbek.(Előzmény: Pelikan, 2007.04.29. 09:42:40) |
| |
