 | Vitafórum Versek A Magyar Kultúra müvelésében, mindig jelent?s szerepet játszottak költöink, íróink, akiknek a verseit, mindig nagy örömmel olvasom. Itt is elég sok verset olvastam már, és úgylátom, hogy szeretik is az emberek. S?t ahogy nézem, az itten emberek is szeretik feltenni saját verseit.
Ezt a topicot a verseknek számnám, remélem id?vel megtelik majd. (Indította: STGM, 2006.02.10. 01:12:29) | versesLegyen! | 2007.08.12. 14:00:46 | Válasz erre | | | | | Hol vagytok székelyek? (Kárpátia-dalszöveg)
Ó bujdosó székely, tekints fel az égre,
Nézd meg hogy t?led milyen keletre!
Nézd meg hogy a felh? hogyan keletkezik,
Székelyország felé hogyan közeledik!
Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.
Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.
Erdély meg volt verve, meg volt ostromozva,
Kárpátok szent bércét tövis koszorúzza.
?seinknek sírja hogyha kinyílana,
Árpád vezér hangja onnan kiszólana:
?Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.
Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.?
Ó bujdosó székely, tekints fel az égre,
Nézd meg hogy t?led milyen keletre!
Nézd meg hogy a felh? hogyan keletkezik,
Székelyország felé hogyan közeledik!
Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.
Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.
Erdély meg volt verve, meg volt ostromozva,
Kárpátok szent bércét tövis koszorúzza.
?seinknek sírja hogyha kinyílana,
Árpád vezér hangja onnan kiszólana:
?Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.
Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.?
Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.
Hol vagytok székelyek? E földet bíztam rátok,
Elvették t?letek, másé lett hazátok.
szövegíró : Petrás János
Egyébként nem hallgatok Kárpátiát, de ennek a szövege iszonyúan tetszik:) |
| paluz | 2007.08.12. 13:48:40 | Válasz erre | | | | | Psalmus Hungaricus
I.
Vagy félezernyi dalt megírtam
s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!
Mily ólom ömlött álmodó fülembe,
hogy nem hatolt belé
a vad hullámverés morzsoló harsogása,
a morzsolódó kis sziget keserû mormogása.
Jaj, mindenbõl csak vád fakad:
miért kímélted az erõt,
miért kímélted válladat,
miért nem vertél sziklatöltést,
erõs, nagy védõgátakat?
Elhagytam koldus, tékozló apámat
s aranyat ástam, én gonosz fiú!
Mily szent vagy te, koldusság
s te sárarany, te szépség, mily hiú!
Koldusapám visszafogadsz-e,
bedõlt viskódban helyet adsz-e,
ha most lábadhoz borulok
s eléd öntöm minden dalom
s férges rongyaid csókkal illetem
s üszkös sebeid tisztára nyalom?
Nagy, éjsötét átkot mondok magamra,
verset, mely nem zenél,
csak felhörög,
eget-nyitó, poklot-nyitó
átkot, hogy zúgjon, mint a szél,
bõgjön, mint megtépett-szakállú vén zsidó
zsoltáros jajgatása
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
II.
Ó, én tudom, hogy mi a nagyszerû,
a minden embert megsimogató
tág mozdulat,
az élet s halál titkát kutató,
bölcsen nemes, szép, görög hangulat.
A hûssel bíztató, közös és tiszta tó,
a szabadság, mely minden tengerekben
sikongva úszik, ujjong és mulat!
Kezem gyümölcsöt
minden fáról szedett.
Nyolc nemzet nyelvén szóltam életemben
és minden fajták lelke fürdetett.
S most mégis, mégis áruló vagyok,
a minden-eszme sajgó árulója,
most mégis bõsz barlanglakó vagyok,
vonító vad, ki vackát félti, ója,
vadállat, tíz köröm
és csattogó agyar
s ki eddig mondtam: ember! -,
most azt mondom: magyar!
És háromszor kiáltom
és holtomig kiáltom:
magyar, magyar, magyar!
A nagy gyümölcsös fájáról szakadt
almából minden nép fia ehet,
de nékem nem szabad,
de nékem nem lehet.
Dalolhat bárki édes szavakat
és búghat lágyan, mint a lehelet
s bízvást nyugodhatik, hol várja pad,
s ha kedve támad, bárhová mehet,
de nékem nem szabad,
de nékem nem lehet.
Bûn a mosolygó pillanat, mit lelkem elhenyél,
szívszakadásig így kell énekelnem
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
III.
Firenze képei, holland virágok,
zöld tengerek halk, álmos loccsanása,
ájultató gyönyörüségek,
Páris tüze, Velence csillogása,
még lelkemet is lehúnyom,
bezárom, hogy ne lássa.
Ha atomokra bomlik is,
miattuk minden sejtem,
ha arcom kékre torzul is,
mind, mind, mind elfelejtem!
Hajam csapzottra borzolom,
mint gubancos csepût és szürke kócot
és gõggel viselem
fajtám egyenruháját:
a foltozott darócot.
Mert annak fia vagyok én,
ki a küszöbre téve,
a külsõ sötétségre vettetett,
kit vernek ezer éve,
kit nem fogad magába soha a béke réve!
Bolyongásom pusztáin,
a végtelen nagy éjen
csak az õ szive fénylik,
õ a rögeszmém, végsõ szenvedélyem,
ráfonódom, rajta kuszom
fölfelé, mint szõlõkarón a kacs.
Mogorva lettem,
kemény, sötét és szótlan és makacs.
Vér csurgott rám és nem tudom lemosni.
Jajt hallottam és nem tudom feledni.
A holtakat nem tudom eltemetni.
Egy eszelõs dal lett az utitársam,
rekedt dal, nem zenél,
csak hörög, mint a szél,
zúg, mint vihartól ráncigált fák
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
IV.
Mit nékem most a Dante terzinái
s hogy Goethe lelke mit hogyan fogant,
mikor tetszhalott véreimre
hull már a föld és dübörög a hant,
mikor a bús kor harsonája
falakat dönt és lelket ingat,
mikor felejtett, õsi szóra
kell megtanítni fiainkat,
mikor rémít a falvak csendje
s elönt a semmi árja minket
és szülni kell és nemzeni
s magunk képére kalapálni
vánnyadt gyermekeinket!
Mit bánom én a történelmet
s hogy egykoron mi volt!
Lehetsz-e bölcs, lehetsz-e költõ,
mikor anyád sikolt?!
Európa, én nagy mesterem,
lámcsak mivé lett fogadott fiad!
Mily korcsbeszédû, hitvány,
elvetemült és tagadó tanítvány.
Addig paskolta áztatott kötél,
míg megszökött és elriadt.
Fáj a földnek és fáj a napnak
s a mindenségnek fáj dalom,
de aki nem volt még magyar,
nem tudja, mi a fájdalom!
Vallom, hogy minden fegyver jogtalan,
a szelíd Isten könnyezett s úgy tanította ezt,
ám annak a kezében, kit fegyver szorongat,
a fegyver megdicsõül és ragyogni kezd.
Ezért nem is hányódom már magamban,
vallom, hogy igazam nincs
és mégis igazam van
és mától fogva énnekem
örökre ez az énekem:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
V.
Idegen-vérû és beszédû
kenyeres jópajtásaim,
kikkel együtt bolyongtam az emberiség ligetét,
kiket szerettem,
s kik szerettétek lágy szivem
nyitott és éneklõ sebét,
nekem is fáj, higyjétek el,
hogy zord a szóm és homlokom setét.
Nekem is fáj, hogy búcsuzom,
mert immár más utakra kell mennem,
de így zeng most a trónjavesztett
magyar Isten parancsa bennem
s én nem tagadhatom meg Õt,
mikor beteg és reszketõ és nincs többé hatalma,
mikor palástja cafatos és fekvõhelye szalma.
Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tõle kérek kenyeret
s csak õ, kivel a kenyeret megosztom.
Sok tévelygés és sok kanyar
után jutottam el ide:
ha bûnös is, magyar
s ha tolvaj is, magyar
s ha gyilkos is, magyar,
itt nincsen alku, nincsen semmi "de".
Gyûlöletes, ki ünneplõ ruháját
s virágos lelkét fitogtatva henceg, -
mi elesettek, páriák vagyunk,
testvérek a nyomorban és a bûnben,
sápadtak, torzak, bélyeges fegyencek.
Zúgjon fel hát a magyar zsoltár,
dúljon a boldog, éji álomokon,
seperjen át a fekete,
tarajos és hideg hullámokon
vérkönnyet csepegõ fáklyák fényeinél,
Babylon vizeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
VI.
Száraz nyelvem kisebzett,
égõ fejem zavart.
Elindulok, mint egykor Csoma Sándor,
hogy felkutassak minden magyart.
Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,
üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján,
magyarok ott a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt
s a bácskai szõlõhegyek közt,
üljetek mellém.
Magyarok Afrikában, Ázsiában,
Párisban, vagy Amerikában,
üljetek mellém!
Ti eztán születõk s ti porlócsontu õsök,
ti réghalott regõsök, ti vértanuk, ti hõsök,
üljetek mellém!
Ülj ide, gyûlj ide, népem
s hallgasd, amint énekelek,
amint a hárfa húrjait,
feszült idegem húrjait
jajgatva tépem,
ó, népem, árva népem! -
- dalolj velem,
mint akit füstös lángokra szítottak
vérszínû, ósetét, nehéz, fanyar borok,
dalolj velem hörögve
és zúgva és dörögve,
tízmillió, százmillió torok!
Énekelj, hogy világgá hömpölyögjön
zsoltárod, mint a poklok tikkadt, kénköves szele
s Európa fogja be fülét
s nyögjön a borzalomtól
és õrüljön bele! -: |
| Hannibal Lecter(egykori Libényi János) | 2007.08.10. 00:02:37 | Válasz erre | | | | | | paluz: Igen. |
| paluz | 2007.08.09. 23:41:52 | Válasz erre | | | | | Hannibal Lecter(egykori Libényi János):
,,nem lesz benne Köszönet!"
Határozott lesz ?(Előzmény: Hannibal Lecter(egykori Libényi János), 2007.08.09. 23:24:32) |
| paluz | 2007.08.09. 23:39:15 | Válasz erre | | | | | | www.magyartaltos.info/index.php?option=com_wrapper&Itemid=53 |
| Hannibal Lecter(egykori Libényi János) | 2007.08.09. 23:24:32 | Válasz erre | | | | | | Ugass Kutya! cím? versem hamarosan megjelenik itt.Annyit szerényen meg mernék jegyezni zárójelben hogy nem lesz benne Köszönet! |
| Hannibal Lecter(egykori Libényi János) | 2007.08.09. 17:11:07 | Válasz erre | | | | | | Készül a legújabb versem Guar Gumi címmel!Bemutatás 1,max 2 héten belül. |
| paluz | 2007.07.31. 12:04:51 | Válasz erre | | | | | FOHÁSZ A TEREMT?HÖZ
Nap fiai, Hold lányai
Föld anyánknak gyermekei
Elindultunk ?si úton
Teremt?t?l kapott múltból.
Szeretet volt küldetésünk
Földi világ ahol kell élnünk
Testvér minden növény s állat
Mindenki hazát találhat.
…de most…
Szólunk és hívunk égiek
?si vigyázó szellemek
?rangyalok alászállva
Fák, füvek, hegyek vizek
Öleljetek, segítsetek
Fák, füvek, hegyek vizek
Segítsetek visszatalálnom.
Gonosz er? térít, csábít
Rombolásra embert rábír
Hegy ledöntve, erd? tarolva
Gát áll ott, hol folyó folyna.
Leveg?ben mérges gázok Megölitek Föld hazátok
Teremt?t?l kapott ajándék
Ne hagyjuk semmivé váljék.
…és ezért…
Szólunk és hívunk égiek
?si vigyázó szellemek
?rangyalok alászállva
Fák, füvek, hegyek vizek
Öleljetek, segítsetek
Fák, füvek, hegyek vizek
Segítsetek visszatalálnom
Fák, füvek, hegyek vizek
Öleljetek, segítsetek
Fák, füvek, hegyek vizek
Segítsetek visszatalálnom
Termékeny föld táplálékunk,
Forrás vize h?s italunk,
Erd?k tiszta leveg?nket,
Tüzek éltet? meleget,
Szeretet emberi létet
Barátokat, békességet
D nekünk, ha mi is adunk
Mindenért, mit t?lük kapunk
…mindezt…
Köszönjük néktek égiek
A földi létet és hitet
Ember utunk, szabadságunk
Fák, füvek, hegyek, vizek
Segítsetek megtalálnunk
Fák, füvek, hegyek, vizek
Segítsetek visszatalálnunk
Fák, füvek, hegyek, vizek
Öleljetek, segítsetek!
Fák, füvek, hegyek, vizek
Segítsetek visszatalálnunk!
Segítsetek hazatalálnunk!
Petraskó Tamás |
| paluz | 2007.07.31. 12:03:14 | Válasz erre | | | | | HANGOT HALLOK
?seink nyugodni térnek
Megpihennek hívó szóra
Tudói ?sbölcsességnek
Térek velük nyugovóra
Hangot hallok k? torkából
Csillag – tüzek ropogását
Hetedik ég távolából
Táltos lovak dobogását
Megmos es?, megdörzsöl hó
Szél megszárít, kéreg újtat
Égi tüzek közt ragyogó
Éji dobom csendben hallgat
Hangot hallok k? torkából
Csillag – tüzek ropogását
Hetedik ég távolából
Táltos lovak dobogását
Másik földnek, másik égnek
Ismer?i hangozzatok
Része vagytok zúgó szélnek
Világot virágozzatok
Hangot hallok k? torkából
Csillag – tüzek ropogását
Hetedik ég távolából
Táltos lovak dobogását
Vörös folyam ereinkben
Szarvas-er?nk áradjatok
Agancsos fény – erdeinkben
Er?sen áramoljatok
Hangot hallok k? torkából
Csillag – tüzek ropogását
Hetedik ég távolából
Táltos lovak dobogását |
| Vesszen Trianon!! | 2007.07.18. 12:05:25 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: ha ezek "kivesik maguk közül a gazt" nem marad egy se, mert mind egyforma. Veszélyes él?sköd? paraziták, akiket el kell pusztítani a lehet? leghamarabb. Mindet ki kell írtani. Az eddigi több száz év alatt beilleszkedhettek volna. Halál mindre!(Előzmény: McGy?z?, 2007.07.18. 09:03:18) |
| McGy?z? | 2007.07.18. 09:03:18 | Válasz erre | | | | | STGM: Na ne! Veszélyes hulladékként kezelend? a hullájuk is. Nemhogy tábortüzet nem raknék ott, még a közelébe sem mennék.
Sajnálom köztük a jóravaló embereket.
Nem feltétlenül Reg?s Köcsög miatt van pejoratív értelme a "zsidó" szónak, ugyanis a zsidókkal ugyanúgy vagyunk mint a cigányokkal, azaz nevezhetnénk kisebbségieknek, hébereknek, kiválasztottaknak vagy aminek akarjuk, pont mint ahogy elnevezzük a cigányt is romának, kisebbséginek, mindhiába mert ha halljuk a nevüket csak annyi jön át, hogy nem megbízhatók, tisztességtelenek, lenézik az értékteremt? embert, valamint boldogan él?sködnek mások munkáján, egyszóval kerülnivalók, mint ahogyan ?k kerülik a munkát. Annyit érzünk zsigerb?l, hogy ha bármelyikük felüti a fejét a közelünkben, kezdhetünk aggódni értékeinkért. A zsidó a hasznot lesi, a cigány az alkalmat. Ezt bizonyították az évszázadok alatt, tehát el kell teljen néhány évszázad szorgalmas munkával, önfeláldozó segít?készséggel, adakozással, hogy végre megváltozzanak a róluk kialakult sztereotípiák és bizalmunkba fogadhassuk ?ket.
ERR?L NEM MI, HANEM CSAKIS ?K TEHETNEK. BIZONYÍTSANAK! VESSÉK KI MAGUK KÖZÜL A GAZT, HOGY A NEVÜKNEK NE LEGYEN PEJORATÍV ÉRTELME!
Így egy szuszra ennyi lenne a véleményem.
Szebb Jöv?t! |
| Nyenyupimáj | 2007.07.15. 17:00:57 | Válasz erre | | | | | Kommunisták
Nézd a Kókát, nézd a Gyurcsányt
Mindkett? egy lusta csótány.
Rabolnak és lopnak
Míg a magyar koplal.
Nézd a Kádárt, nézd Rákosit
Mindjárt kapnak magyarosdit.
Két büdös kommunista
Kik a disznó valagát kefélik. |
| Nyenyupimáj | 2007.07.15. 16:54:14 | Válasz erre | | | | | Jó. Reg?s reoladet elvisszük a koncentrációs táborba!
Büdös zsidó! Aki ilyet ír, az megvetend?.De ha mi írnánk ilyen verset a zsidókról, akkor már az lenne, hogy Magyarországon fasizmus van, meg fajgy?lölet, meg ki tudja, hogy miket sózna még ránk Gyurcsány és bandája. |
| Hannibal Lecter, Jason és Norman Bates | 2007.06.21. 03:01:33 | Válasz erre | | | | | | Majd lehet hogy írok verset reg?s petikér?l ise.hadd szóljon. |
| STGM | 2007.06.18. 01:27:09 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: Vigasztaljon a tudat, hogy pár év és kipusztul az öreg zsidó férgese [és itt a zsidó, hála reg?snek pejoratíve értend?] és mi nyugodtan tábort?zet rakhatunk a sírja felett...(Előzmény: McGy?z?, 2007.06.18. 01:23:37) |
| McGy?z? | 2007.06.18. 01:23:37 | Válasz erre | | | | | paluz: Üzenném Reg?s Idióta Péternek, hogy bekaphatja, mint a terménydaráló az ékszíjat... Ha a pöcegödör túlcsorog, ideje kiszívatni a tartalmát! Kedves támogatott f?zfapóéta, idióta! Legalább a megbízóidat ne ejtenéd kétségbe! Légy balf@sz ahogy csak tudsz, de ne taknyozd össze a téged etet? kezet!
Ne aggódj, hogy a teli gyomrod nehogy kiforduljon, telerakjuk ólommal.
: SD |
| paluz | 2007.06.17. 23:44:10 | Válasz erre | | | | | Reg?s reloaded: zsidó verse a magyarokról
2007-06-17. 22:56:12
Sok olvasónk kérte, hogy kommentáljuk Reg?s Péter, egy amerikai zsidószervezet vezet?jének versikéjét. Nos, a cucc nem új, de bármikor aktuális, hiszen leplezetlenül megmutatja azt, amit a legtöbb zsidó hasonlóan gondol, de nagy nyilvánosság el?tt nem reklámoz, "csupán" tesz a magyarság ellen.
Íme Reg?s költeménye:
" Hangosak a fasz magyarok,
Fajtiszták, mint az olaszok.
Buták, mint az oroszok
S úgy végzik, mint a karthágó'k.
Lesózzák a földjeiket,
Felszámolják történelmüket,
Eltünnek majd nem sokára,
Elmennek a bús picsába.
Úgy rühelem minnyájukat,
mocskos, gyilkos falkáikat,
s mikor himnuszukat hallom,
felfordul a teli gyomrom.
Panaszkodnak, nyavajognak,
Ök sehová sem tartoznak,
Mindenki az ellenségük,
Nincsen nekik kistestvérük.
Mindenki utálja öket,
Magyar férfiakat, s nöket,
Mindegyiküket megvetik,
De egyiküket sem szeretik.
Elveszett tekintélyüket féltik,
De mások a nyelvüket sem értik,
Nem tartoznak nyelvcsaládba,
Csak a tetves, bús picsába." |
| Hannibal Lecter | 2007.06.17. 21:46:55 | Válasz erre | | | | | Karesz a nyócból: Köszi,majd még írok ha lesz ihletem.Ugyanis az nem mindig van.(Előzmény: Karesz a nyócból, 2007.06.15. 16:28:35) |
| Karesz a nyócból | 2007.06.15. 16:28:35 | Válasz erre | | | | | Hannibal Lecter: Nagyon dzsukhelek a verseid.Cool!!!Írjá má még(Előzmény: Hannibal Lecter, 2007.06.14. 15:09:00) |
| paluz | 2007.06.15. 13:36:54 | Válasz erre | | | | | Hannibal Lecter: tudom az asszonyomnak is tetszett ...együtt raktuk össze a kommentárt.(Előzmény: Hannibal Lecter, 2007.06.15. 13:29:11) |
| |
