 | Vitafórum Arvisura Tulajdonképpen mi ez és szerintetek valóban megtörtént? (Indította: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.25. 21:57:41) | paluz | 2007.08.28. 14:31:15 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám): Igen ?.
Szalaváré Tura kereste meg ?t .
Itt a történet ..lehet tegnap már bemásoltam ..nem emlékszem :)
:
Paál Zoltán 1913-ban született, egy ózdi, palóc munkás család gyermekeként, aki élte a munkások mindennapi életét. A II. világháború végefelé behívták munkaszolgálatra. Ez élete legnagyobb fordulópontját jelentette, mert ekkor ismerkedett meg Szalaváré Turával, a manysi[1] (vogul) nép sámánjával. Igor Szalmi[2] kapitány vezetésével egy kb. 50 f?s ejt?erny?s beavatott partizáncsoport érkezett a Sajó-Vág vidékére egy különleges megbízatással. Szalmi feladata volt hogy egy különbéke megkötésének feltételeir?l tárgyaljon a magyar vezet?séggel, f?ként báró Kemény Gábor külügyminiszterrel[3]. A csoport Ózd környékén súlyos harcokba keveredett és sokuk fogságba esett vagy meghalt. Csak néhányan maradtak meg, köztük Szalaváré Tura, aki szintén nagyon fontos küldetés miatt vállalta a viszontagságos körülményeket. Turát – aki Gyarmat törzsének az utolsó papja volt! - a nagyapja nevelte fel, aki a manysik f?sámánja volt, s ?t is ebben a szellemben tanította. ?k ?rizték a hun népek rovásírással írt sokezer évre visszanyúló gy?jteményét, az Arvisurákat. Jó ezer évvel ezel?tt ezeket Budán ?rizték, azonban István király idején a kereszténység felvételét követ?en a rovások komoly veszélybe kerültek. A megvakított Vászoly fiai Endre, Béla és Levente hercegek így kimenekítették azokat a baskírokhoz. Mikor ott is nehezebbé vált a helyzet, akkor pedig a manysikhoz került ez a gy?jtemény. A f?sámán elérkezettnek látta az id?t, hogy ismét továbbadják az Arvisurákat, így Tura azt a megbízást kapta, hogy ezen gy?jtemény másolatát hozza el és adja át egy arra érdemes magyar embernek. Sz?nyi Mártonnak akarta átadni, de közben ? h?si halált halt, így mást kellett keresnie. Mikor Szlovákiában, Sztrecsnó környékén állomásoztak, Tura felfigyelt a közeli munka-szolgálatosok között Paál Zoltánra, mivel látta rajta a beavatottak jelét, az Óm jelzést. Némi megfigyelést követ?en meg is szöktették ?t egy arra alkalmas pillanatban, és maguk közé fogadták. A két férfi között aztán igen meghitt barátság alakult ki.
Paál Zoltán egy alkalommal lel?tt egy medvét, ami különleges jelent?séggel bírt Tura számára, mert a sámán hagyomány szerint mindig egy ötnapos medvetor[4] alkalmával adták át a sámánok egymásnak a rovásírás jogát. Ez alkalommal tehát szintén eleget tettek ennek az ünnepi hagyománynak, és Paál Zoltánt Baraca (jelentése:tigris) néven rovósámánná avatták. Az 5 nap alatt Tura igyekezett minden tudást átadni neki, a teremtésr?l, ?störténelemr?l, rokon népekr?l, ?sföldrészekr?l, stb. A manysik egyébként még a mai napig is ?rzik a medvetor hagyományát[5]. Tura miután küldetését teljesítette, fogságba esett és egy légitámadás során sajnos meghalt, de az Arvisurákon keresztül a szellemisége továbbra is itt maradt közöttünk. Paál Zoltán is eleget tett feladatának, éveken keresztül írta az Arvisurákat. A kéziratok kiadásával többször és több helyen is próbálkozott, de mindig zárt ajtókat talált. A könyv kiadását már sajnos nem érhette meg, 1982-ben eltávozott a fizikai létsíkról.
Az el?bbiekben már említésre került a bizonyos Óm jelzés, a kiválasztottak jele, ami a beavatottságuk fokát mutatja. De mi is ez pontosan?
A manysik szerint minden embernek két lelke van: Lélegzés vagy Élet-lélek és Szabad-lélek vagy Vándor-lélek. Az Élet-lélek miatt álmodik az ember, és ez gyakran találkozik más emberek lelkeivel, azonban a halál beálltával ez megsz?nik. A Vándor-lélek a halál alkalmával kiszáll a testb?l, majd új élet születésekor abba átköltözik. Létezik azonban egy harmadikféle lélek is, amit Árnyék-, Sámán-, Is- vagy Óm-léleknek is neveznek. Ez isteni eredet? lélek, és csak kevés embernek adatik meg, akik ezáltal különleges képességekkel rendelkeznek. Képesek a gondolatátvitelre, tért?l és id?t?l függetleníteni tudják magukat, és telepatikus kapcsolatot tudnak tartani a beavatottakkal. Ezt az égi eredet? lelket csak a sámánok és beavatottak képesek látni, illetve érzékelni, méghozzá oly módon, hogy egy lilás, ködszer? háttérben egy fényes kereszt alakot látnak a homlokukon. Ez nevezik Óm-jelzésnek. Az Arvisura tanúsítja, hogy tulajdonképpen a keresztel? szertartása is innen ered: a szentelt vízzel a gyermek homlokára rajzolt kereszt alakkal ezt az Óm-jelzést imitálják.
Amikor Szalaváré Tura át akarta adni az Arvisura örökséget, illetve a rovás jogát, Paál Zoltán el?ször tiltakozott, és nem egészen értette, hogy miért éppen ?t szemelték ki erre a feladatra. Mikor pedig azzal menteget?zött, hogy ? csak egy ózdi vasgyári munkás, akkor Tura azt kiáltotta, hogy „Hát az a három lélek, az semmi? Végre egy igaz ember!” Tehát Tura látta rajta az Óm-jelzést, s emiatt már a találkozásukat megel?z?en figyelemmel is kísérték. Paál Zoltán tréfával próbálta elütni ezt a dolgot, s azt válaszolta, hogy ebben a piszkos háborúban sok embernek egy lelke sincs, miért neki lenni pont három. Tura megnyugtatta, hogy majd tapasztalni fogja és ez id?nként terhes is lesz a számára. Mindenekel?tt azzal a kötelességgel jár, hogy az események után tíz, húsz és harminc év múlva le kell majd írnia mindent a tanultakról, azaz Arvisurát kell írnia. Tura a medvetor szertartásának keretén belül megitatta Paál Zoltánt a sámánok italával. Ett?l olyan képességek jöttek el? bel?le, amelyekr?l korábban fogalma sem volt! ? maga így vallott eme élményeir?l:
„Megittam a felkínált teát, ami olyan íz? volt, mint a f?szerekkel er?sített vörösbor. Marta a torkomat, majd olyan h?ség öntött el, mint amilyet egyes injekciók után éreznek az emberek. Minden testrészemben megborzongtam. Szunnyadás vett rajtam er?t, majd a szemem elkezdett káprázni és rámborult az ezüst-köd. Messzir?l egy csillogó fény közeledett felém narancsszín? gomolyagban…
Én soha nem hittem a babonákban és kísértetekben, de Turának olyan sámánszerei vannak, hogy azokat a teámba keverve, hol rózsaszínben, hol sárgában, hol kékben, hol zöldben, hol ezüstös fényekben látom a világot. Hol meg ránézek a szlovákokra és cipszerekre, a nyelvüket nem értem meg teljesen, de látom a gondolataikat! Ezt magyarázza meg valaki!”
A beavatottságnak egyébként különböz? fokozatai vannak, melyr?l az un. sámánpróbán gy?z?dtek meg, s ami karátban vagy karéjban mérend?, s melynek legmagasabb fokozata a 25 karát. Ennek során kiderült, hogy Tura 9, míg Paál Zoltán 21 (!) karátos beavatott volt. A legmagasabb (24-25 karátos) beavatottsággal bírtak pl. Anyahita, Ménes, Etana, Buddha, Jézus, Atilla, Mohamed, stb. Baraca ezzel nyert jogot arra, hogy a Vízönt? világhónap beszél?je és a 993 rovósámán egyike legyen. Ilyen beszél? sámán ugyanis csak kb. minden 2160. évben születik egy. Manapság kb. minden 10 millió emberb?l születik egy Óm-jelzéssel!(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.28. 14:04:45) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.28. 14:04:45 | Válasz erre | | | | | | paluz: De hogyha soha nem találtak rá akkor honann tudják?Az a Páál Ferenc jegyezte le legislegel?ször? |
| paluz | 2007.08.28. 13:35:14 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám): A magyar népcsoport kialakulása
A 4220. medvetoros évben (i. sz. 180) a kabar Rakaca nyert jogot arra, hogy kalandozásokat vezessen. A kabarok - tagjai a 24 hun törzs szövetségének - ekkor az Altáj északnyugati lejt?in, és az azt követ? síkságokon éltek. Rakaca nagyon áhítozott egy gy?ztes kalandozásra, ezért az altáji kabarok egy évig csak fegyvert készítettek. A következ? év tavaszán hatalmas ifjú sereggel elindultak a sumérok földjére.
Távollétükben a tatárok egy korábbi sérelmük miatt rajtaütöttek az otthonmaradt kabarokon. Szállásaikat és földjeiket feldúlták, az öregeket, asszonyokat és a gyermekeket elpusztították. Töredékük menekült csak meg a “kabarvészb?l", akik a Turgai kapuban és az Ural környékén él? manysiknál találtak menedéket, hiszen a manysik is tagjai voltak a 24 hun törzs szövetségének. A manysiknak két elkülönült nemzetsége volt ekkoriban: a marami-por, és a merija-mos féle népek, de közös jellemz?jük volt az anyaközpontú, barátságos asszonyuralmi közösség.
Rakaca a kalandozások eredményeként rengeteg rabszolgan?t hozott magával sumérföldr?l. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy birtokaik megsemmisültek. Rakaca úgy vélte, hogy életbenmaradásuk egyedüli útja a manysikkal való egyesülés. Ezt azonban nem mindenki osztotta, ezért közös akarattal megszüntették Rakaca f?vezérségét és öccsét - Berény néven - fejedelemmé választották. Ám ezután a kabarok háromfelé szakadtak. A Rakacával tartó kabarok beolvadtak a manysik asszonyuralmi népébe. A szabad kabarok, akik tartották ?si férfiuralmi szokásukat, visszahúzódtak az Altáj vidékére. Végül Berény ifjú fejedelem úgy döntött, hogy népe - akik sem beolvadni, sem visszatérni nem akartak - egyfajta szövetségre lép a déli manysikkal. Ennek megpecsételésére Berény feleségül vette a manysik f?vezérének, Kámának a lányát. A szövetség lényege az volt, hogy amikor a manysik adnak f?sámánt, akkor a kabarok f?vezért és fordítva. A népek viszont nem keveredhetnek, mert akkor az egyikük kezébe kerülhetne mindkét hatalom, így elsorvadna a törzsszövetség. Berény még két fontos intézkedést hozott. Az egyik, hogy megszüntette mind az asszonyuralmi, mind a férfiuralmi berendezkedést, a férfiakat és n?ket egyenrangúként kezelve, bevezették a feleség fogalmát. A másik, hogy a kalandozásokból magukkal hozott sumérföldi rabszolgan?ket felszabadította, így lehet?séget adott arra, hogy a kabarvész után n?hiányban szenved?k feleséget válasszanak maguknak.
Berény fia, Magyar folytatta apja munkáját. Mohón vetette bele magát népének eggyé kovácsolásába. Igyekezett egy er?s, új szövetséget is kialakítani a hun népekb?l, de ezt az egyre jobban szétszóródó törzsekb?l már csak részben sikerült megteremtenie. Új központot hozott létre a mai Alma-Ata közelében Altáj-Buda néven, de még Ordosszal is tartották a kapcsolatot. Kés?bb Magyar hatalma egyre n?tt, ezért elfoglalta nagyapja, Káma fejedelem székvárosát, és javasolta a manysiknak az asszonyuralom megszüntetését. Sokan azonban ragaszkodtak hagyományaikhoz, ezért ?k az Ural felé húzódtak, azok a manysik pedig, akik Magyar hívei lettek, a Béla folyó környékére vándoroltak. Magyar halála után kezdték az így kialakult új népet ?róla magyariaknak, ill. magyaroknak nevezni. Ezek a törzsek félkaréjban vették körül a Déli Uralt s képezték alapját a magyar törzsszövetségnek.
az arvisurára teljes egészében sose bukkantak rá ...talán nem is fognak hiszen egy része Dél Amerikában van elrejtve ...azok a részei pedig amire még nem érett meg az emberiség
Ordos környékén vannak elrejtve .
az egyiptomból kimenekitett frigyládával amire Te gondolsz
azt Tunguzkában robbantották fel amire azt nyilatkozták hogy meteorit volt .
Az els?t pedig még Ataisz süllyedésekor robbantották fel az ottragadt pateszik azaz papok.
egy még van Dél amerikában elrjtve Aranylemezelkkel együtt peruban .(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.28. 13:10:20) |
| paluz | 2007.08.28. 13:28:35 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám):
igy igaz mivel jókora palóc vér van bennem :))(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.28. 13:18:45) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.28. 13:18:45 | Válasz erre | | | | | | paluz: Úgy látom te is az arvisurából választottad a neved,kés?bb ebb?l alakult kia palóc szó. |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.28. 13:10:20 | Válasz erre | | | | | | paluz: Az arvisura azon része,amelynek magyar vonatkozásai vannak,mint például az els? amit írtál.Egyébként hol és mikor bukkantak rá az arvisurára?ÉS egyszer irtál valamit hogy az idegenek itthagyot bombát egy hun törzs robbantotta fel. |
| paluz | 2007.08.28. 12:16:20 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám):
Mire gondolsz pontosan ?(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.28. 12:04:31) |
| paluz | 2007.08.28. 12:15:57 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám):
Ataisznak a HAWAI szigetek a maradványa.(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.28. 12:03:47) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.28. 12:04:31 | Válasz erre | | | | | | paluz: Engem f?leg a magyarságra vonatkozó része érdekel. |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.28. 12:03:47 | Válasz erre | | | | | | paluz: A sülyedése igazolása lehet a csendes-óceánban ma is létez? árkok(mariana árok) |
| paluz | 2007.08.27. 20:58:01 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám): A sziriuszról ...err?l teljesen más Afrikai források is tanuskodnak....és máris mondom :))
:
Kósa Tamás cikke a Harmadik Szem 1992 októberi számában.
Az afrikai Mali egy fennsíkján él a dogon törzs. Meghökkent?en alapos csillagászati ismereteik a t?lünk nyolc és fél fényévre lev? fehér törpére, a Szíriusz B-re koncentrálódtak. Elég pontos ismereteik vannak e csillag helyzetér?l, pályájáról, gravitációjáról. A láthatatlan kísér? ötvenévenként megkerüli a Szíriuszt, s ezt a dogonok megünneplik. A szertartáshoz szükséges kellékek egy részét ötszáz évesre becsülik, azaz e szemmel láthatóan primitív nép legalább fél évezrede tud a Szíriusz kísér?jér?l, amit Wilhelm Bessel königsbergi csillagász csak 1844-ben fedezett fel. A legkézenfekv?bb magyarázatnak az látszik, hogy ezt a rendkívüli tudást a dogonok ?sei földönkívüli látogatóktól szerezhették. Ám mivel ez utóbbiak léte nem bizonyított, a témát a fantasztikum régióiba szám?zték. Magyarul is megjelent Dieter B. Herrmann könyve, a Sirius-rejtély, amelyben ókori egyiptomi csillagászok, dogonoknál járt hittérít?k a feltételezett "felvilágosítók". Ez ugyan nem zárható ki, de a kérdésekre még hozzávet?leges választ sem ad.
A hopik Kasskarája
Mennyi de mennyi, a mai tudománynak fittyet hányó mítoszt, legendát ?riznek a régi, sokszor ismeretlen eredet? népek! Az arizónai (USA) hopi indiánok például világpusztulásokról tudnak, emlegetnek egy, a Csendes-óceánba elmerült mesés kontinenst (vö:Ataisz), s?t sajátos ismereteik vannak Amerika benépesítésér?l is. Az Ezekiel próféta által a Bibliában leírt égi járm?vet ?rhajónak nevez? Josef Blumrich (egykori NASA-alkalmazott) járt a hopiknál, beszélgetéseikb?l könyv született. Elmondták neki, hogy az emberiség ma a negyedik világban él, az el?z? három tragikus módon pusztult el. Pusztulás vár a Csendes-óceánban fekv? Kasskarára is, ez a fejlett civilizáció úgy süllyedt el, hogy csak a Húsvét-sziget maradt bel?le. Beszéltek a hopik Atlantiszról is. S mivel történeteik igen jól illettek Platón Atlantisz-legendájához, készen volt a kritikusi magyarázat: a tanuló hopi fiatalok olvasták Platónt és másokat, az otthoniak pedig beépítették mondavilágukba az új ismereteket.
Fehér Medve meséi
Lássunk néhány részletet, ezt már Frank Waters könyvéb?l, a Book of the Hopis (A hopik könyve)-ból. A második világpusztulásról mondják: "A hegyek a tengerbe estek nagy csobbanással, a tengerek, óceánok elárasztották a földet, és amint a világ az élettelen térben kavargott, szilárd jéggé fagyott. Ez volt a második világvége... Minden elem, amib?l a második világ állt, jéggé fagyott... élettelenül, egészen a földi emberig."
A hopik a harmadik katasztrófa után indultak a trópusi délr?l. A megsemmisülést azzal kerülték el, hogy nádtutajon keltek át a tengeren, mások pedig a tenger alatt éltek.
Blumrichnak sikerült szóra bírnia a hopik vezet?jét, Fehér Medvét, aki Kasskara (csak nem a mesés Mu kontinens lehetett?) pusztulását így mondta el: "Kitört a háború egy másik földrész lakóival. Kasskara elkezdett lesüllyedni az óceánba, nem negyvennapos vízözönben, mint a Bibliában áll. Csak a legmagasabb pontok maradtak szárazon, ezek közül valók a mai dél-tengeri szigetek. A hopik visszavonulni kényszerültek. Ebben segítettek a kacsinák." (A kacsina tekintélyes tudós, elit. A Toonaotekha bolygóról valók voltak. Ez az égitest messze van a földi Naprendszert?l.) "Csodálatos, hatalmas emberek voltak, akik mindig segítségre, nem pusztításra álltak készen" - állapítja meg a Fehér Medve. Addig nincs "baj" a mítoszokkal, amíg nem lépik át a mese nyilvánvaló határát. Ám ha betévednek a tudomány felségterületére, biztosan támadni kezdik.
3000 évvel a nulladik óra el?tt
Nem kis felt?nést keltett a hetvenes években a német riporter, Karl Brugger könyve, az Akakor krónikája. Brugger a brazíliai mongulala törzsnél járt, magnóra vette az 'istenek' által majdnem 15 ezer éve kiválasztott nép történetét. Tatunca Nara, egy mesztic törzsi vezet? mesélte el, mi történt a nulladik évt?l 12453-ig, azaz Kr.u. 1972-ig. "Akakor krónikája, népem története akkor kezd?dik, amikor az istenek elhagytak bennünket" - kezd?dik a megdöbbent? legendasor. A beszámoló els? része megegyezik nagyjából azzal, ahogyan ma a vadság korát tanítják, ahogyan elképzeljük. Aztán megjelentek az idegenek. "Atyáink hagyománya szerint ez háromezer évvel a nulladik óra el?tt volt, a fehér barbárok id?számítása szerint Kr.e. 13ezerben. Akkor aranyosan fényl? hajók t?ntek fel az égen. Óriási fényjelek világították be a síkságot. Rengett a föld, dörgött a dombok fölött. Az emberek tisztelettel meghajoltak a nagyhatalmú idegenek el?tt, akik azért jöttek, hogy birtokba vegyék a Földet." Az idegenek Svertának nevezték hazájukat, amely a mindenség mélyén található. Ott éltek ?satyáik. Valószín?leg galaktikus birodalom volt az övék, sok-sok bolygót felügyeltek, népesítettek be. Az ?satyáknak 130 családja jött a Földre, hatszáz év után azonban visszatértek. Akakor, az Ugha mongulala birodalom f?városa ekkoriban épült, a korábbi urak irányításával. Jelentése: második er?dítmény. Szól ez a krónika templomvárosokról, piramisokról is, kicsit közelebb hoz az Amazonas-vidék alig ismert, fel sem tárt (talán még meg sem talált) titkos településeihez. "A korábbi urak azt tanították - folytatódik Akakor krónikája - van egy hely az élet és a semmi között, ami egy másik id?nek van alávetve. számukra a piramisok kapcsolatot jelentenek a második élettel."
Történelem el?tti ?rutazás
Valóságos csemege ez a könyv a paleoasztronautika híveinek, hiszen történelem el?tti ?rutazást említ. Az "idegenek" a madárnál gyorsabb hajókon repültek, mágikus köveikkel távolba néztek, nagyszer? föld alatti lakhelyeket hoztak létre. Gyönyör? a leírás a csodálatos istenek távozásáról, arról, hogy "elhamvadt aranyfej? hajójuk, mint a csillag az égen". Ezután világméret? áradás volt, klímaváltozással. A túlél?k el?jöttek rejtekükb?l, a mongulalák jó része túlélte a csapást. Visszatértek a rég nem látott istenek is. "Ragyogó arculatot hoztak újból a Földre. A kiválasztott nép ajándékot hozott... Csak kevés ember élt, hogy köszöntse a korábbi urakat." Tatunca Nara tizenkét magnószalagot beszélt tele. Elbeszéléseib?l úgy t?nhet, mintha ez a jól felkészült mesztic olvasta volna Erich von Dänikent, a Bibliát, a maja kódexeket, a híres Pope Vuh-t, mindezt szakszer?en összegyúrta, megtanulta, aztán jól becsapta vele a német riportert. Természetesen minden haszon nélkül, pusztán a tréfa kedvéért...(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.27. 20:49:23) |
| paluz | 2007.08.27. 20:54:48 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám):
a megértéséhez tudni kell hogy a 24 hun törzsszövetség egy többnyelv? és etnikumu csoportosulás volt .Hasonló életmoddal .
A legnépesebb hun törzzsel akik miatt a nagy fal is épült hiszen Ma -Tun elfoglalta Kinát. ...de a vezetés illetve a kalandozások mindig a A Nagy Süán azaz nagy Szala gy?ztese volt ez egy oylan megmérettetés am i akár hónapokig is eltartott ...ennek a megmaradt Magyar emléke a Pusztaszeren megtartott Pünkösdi király választás.
Amelyik törzs versenyz?je gy?zött annak a törzsnek volt vezetési joga az elkövetkez? Nagy -süánig.(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.27. 20:42:42) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.27. 20:49:23 | Válasz erre | | | | | | Az arvisurát igazolja az az elmélet,amely szerint régebben fejletteb világ van.De még nekem is elég hihetetlen.Egyszer írtál valami olyasmit is hogy az egyik atombombát a nem tom milyen bolygókról valók hagyták itt. |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.27. 20:42:42 | Válasz erre | | | | | | paluz: Tehát az arvisura szerint például a grúzoknak is magyar gyökerei vannak?Vagy minden népnek?MIt meg adnák ha láthatnám az eredetit! |
| paluz | 2007.08.27. 20:33:41 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám):
Szalaváré Tura az utolsó manysi sámán volt és a második világháború ban jött ide mint ejt?erny?s hogy a nagyapja által hátrahagyott rovás emlékekeket amiket sámánok 20-40 évenként adtak tovább átadja a nekik legközelebbi rokon népnek ami az úz ..tehát palóc azaz fels? úz .Mert a Szeged és Kolozsvár környéke az marúz azaz alsó úz rész.
Milyen szövegkörnyezet? rovás irás amit fontosságától függ?en fa agyag illetve arany lapokra róttak .
Kb 6000 .-éves történetet mesél el .
az atombombás sztori ..erre bemásolom id Paál Zoltán levelét :_
Az Arvisura rovása alatt született levél-kivonatok [...részletek...]
Te tudod, mit jelent a 2160 év (Világhónap) jelent?sége. Ez a 24 Hun Törzsszövetségben egy szent aktust rendszeresített. Alma-Ata térségében, a Szovjetunió-Mongólia-Kína területeinek hatósugarában 1948-1960-1972 között, azaz 24 év munkájával felállították az Élet Templomá-t és a Szövetség-Ládáját rendezték.
Ezen világépület Ataiszból-Nippurba-Karnakba-Ordoszba-Uralbércre-Budára-Altáj-Budára, majd a Tenkes vidékére vándorolt a 2160 éves beszélés jogán.
A Konda melletti barlang aranylemezre rótt rovás-tömegét az új Élet-Kegyhelyre vitték az elárasztás és olajkeresés el?l, s err?l azt közölték, Alma-Ata térségében egy k?hegység alagútrendszerében biztonságba helyezték.
Az elmúlt nyáron nyelvrokonainktól igen érdekes értesítést kaptam a Magyar Törzsszövetség ismeretlen id?szakáról. Ugyanis minden 2160-ik évben fölnyitják a Beavatottak Szövetség-Ládáját és akkor az elhelyezett rovásokat rendezik.
Nálam sok olyan térképszer?ség van, amelyik Ataisszal és a kés?bbi Magyarkával, illetve Madzsarral foglalkozik. Sebestyén László a Magyar Mez?gazdaságtól felhívta rá a figyelmemet, hogy egy Bendeffy nev? nyugdíjas egyetemi tanár, aki az ? könyvét is els?izben lektorálta, egy nagy terjedelm? könyvben foglalkozott a Magyarka-Magyar-Madzsar nev? romvárosnál végzett ásatásokkal, ahol gróf Zichy is járt. Bendeffy könyvében sok rajz van Magyar város temet?jének ásatásairól, amelyr?l megjegyzik, hogy sok benne az iráni eredet? vonás. Ez eredeti ataiszi vonás, mivel a t?ztiszteleti szokás mindkét népnél megvolt. Az úz nép a Gara-zúgónál lakott a 24 Hun Törzsszövetség egyéb népeivel és a kiköt?jük egy Dorozsma nev? tengeri kiköt? volt. Amikor a szavárdok elhagyták Ataiszt, sok Gara-zúgó melleti úz jött velük és ezeket nevezték a szavárd-magyarok garaúzoknak, akik szívósan kitartottak a Kaukázus-hegységben való településük mellett, de a kereszténységben grúzoknak nevezték ?ket. Magyar város lakói Madzsar lerombolása után f?ként a grúzokba olvadtak be, de a többi rokonnépekhez is jutott bel?lük. Ataiszból csupán a mai Hawaii szigetek maradtak meg, amelynek a lakói ma is ott élnek. Ezen törzset régen kanakoknak nevezték. Móric János szójegyzéke 20 kanak szót tartalmazott, amelyik azt jelenti, hogy a kanakok igen kis tömege hagyta el a lakhelyét. (...)
Barcika is említést tett az Ataisz elsüllyedésekor, Kr.e. 5038-ban történt atomrobbanásról, és a szovjet tudósok elismerték, hogy az említett, Hatanah-féle atomrobbanás nukleáris jelleg? volt és világ?rb?l érkezhetett a robbanó eszköz.
A három nukleáris robbanószerkezetr?l Kr.e. 5038-ban már szó volt, mert az egyiket elhozta Buda k?m?ves fejedelem Sumérba, melyet aztán Hatanah robbantott fel a Tunguszkán, a másodikat agarauzok robbantották fel Ataisz elsüllyedésekor, a harmadikat pedig Kuszkó vitte magával és ez aztán a Béla törzs tulajdonában ment át, de még nem robbantották fel, most Peruban van, biztonságos helyen.
A jelenlegi Élet Templomában úgy tudják, hogy az Égiek sok esetben vissza tudtak menni, de a Föld mágneses er?inek megváltozása, vagy egyéb okok miatt nem mindig a kiinduló helyükre. Így aztán az ittmaradottak keveredtek a Föld lakóival. Az égiek magasabb m?veltségénél fogva, ezeken a helyeken az emberiség fejl?dése gyorsabb volt. Jugravah szerint innen ered a négy vércsoport is. A beavatottak szerint minden tízmillió ember között akad egy beavatott, akik az óm-jelr?l ismerik fel egymást. Mikor Ataisz elsüllyedt, az eddig tárgyaltak szerint atombombát robbantottak. Ugyancsak a bevatottak robbantottak atombombát 1908. június 30-án Tunguzban, mert az ortodox papság vízbe terelte a tunguzokat és locsolókannákkal keresztelték meg a sámánokat görögkeleti hitre. Közben a kispap kíséret kirabolta az otthoniakat. A pátriárka azt hozta fel mentségül: "Könnyebb a tevének átjutni a t? fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyországba." Erre válaszul az elaggott f?sámán Tagilka aranyasszonnyal együtt felrobantotta magát. Ezen kívül van még Peruban egy harmadik atombomba, de a Béla törzs emberei tiltakoznak a felrobbantása ellen. Kár, hogy Móric János elhallgatott, mert lehet, hogy nyomra vezetett volna bennünket a beavatottak titkait illet?en. Egyes tudósok elismerték, hogy Tunguzban nukleáris robbanás történt. Mindezeket a múlt nyáron közölték velem az Élet-Templomának munkatársai, Jugravah és Pandjaleh, azzal a bizonyos vibrációs eljárással, amellyel az amerikaiak is kísérleteznek. ez a gondolatátvitel, vagy a beavatottak szerint rezgéses gondolatátvitel. Ezzel aznban csak a beavatottak tudnak foglalkozni. Viszont én csak egy közl? vagyok a könyvemben, a Vízönt? világhónap beszél?je. Barcika Arvisuráját a második könyvemben fogom megírni...
Vasvár a mai Ózd város egy része a várheggyel. Ordosz hegye: Sajópüspöki hegy, Németvár: Sajónémeti hegy.
Árpádot Budakeszivel szembetn temették el, az Óbudai Aquincumtól kiindulva egy vízmosás végén lev? forásnál, mert ez volt a kedvenc vadászhelye. A pontos hely az Arvisurákban nincs megjelölve. Budát a mai budai várhegen, Buda-kegyhelyen temették el.
Kassát Kr.e. 2800-ban alapították kabar kalandozók.(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.27. 20:17:15) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.27. 20:27:15 | Válasz erre | | | | | | paluz: Ezt az arvisura freewebr?l szedted le? |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.27. 20:17:15 | Válasz erre | | | | | | paluz: Elég érdekeseket olvastam....mint például hogy IStván idején eljött az a tura nevezet?,és mi is elmentünk oda,err?l nem számolnak be a krónikák?ÉS ezek a történetek milyen szöveg környezetben voltak?A rovásokon volt ez?És mikor születet meg az elmélet?És mi volt az az atombombás sztori amit az idegenek hagytak itt? |
| paluz | 2007.08.27. 20:01:54 | Válasz erre | | | | | Paál Zoltán ózdi munkáscsaládban született 1913-ban. ?sei palóc emberek voltak, mint sokan arrafelé. Paál Zoltán élte az ózdi gyári munkások életét, megn?sült, családot alapított, s úgy látszott, hogy a háborút is megússza. Azonban 1944 decemberében a szovjet front elérte Ózd környékét és 1945 januárjában a munkások közül sokat behívtak munkaszolgálatra, s elindították ?ket Szlovákián keresztül Németország felé. Behívót kapott Paál Zoltán is. Már a Vág völgyében jártak, a zsolnai országúton, mikor Sztrecsnó mellett egy útkeresztez?désben pihen?t vezényeltek a menetoszlopnak. Éppen ott, ahol egy szovjet partizáncsoport tanyája volt, akik azt a feladatot kapták, hogy minél több embert próbáljanak megszöktetni az összeterelt emberek közül. Egy légiriadó z?rzavarában erre jó alkalom nyílt, így menekült meg a munkaszolgálattól Paál Zoltán is.
Ezen a bizonyos partizán tanyán ismerkedett meg egy Szalaváré Tura nevezet? manysi származású fiatalemberrel, aki mint kés?bb kiderült az utolsó manysi f?sámán unokája volt. Tura az Ob vidéki Vezsakoriban, a manysik szent városában született. Nagyapja nevelte fel, s közben mindenre megtanította, amit egy f?sámán fontosnak tartott. Így megismertette a Tórem-hitvilággal, megtanította a sámán szertartásokra, és sokat mesélt a rokon népekr?l, törzsekr?l. Elmondta, hogy él egy nép messze napnyugaton, akik nagyon régen elvándoroltak a közös szállásterületekr?l, más rokon törzsekkel együtt. Ezek közt találhatók az úzok egyik törzsének leszármazottai, a palúzok vagy fels?-úzok (palócok) népe. Az ?si sámánhit szerint a világhónapok váltása idején (kétezer évenként), az egyes rokoni népek át kell hogy adják egymásnak a szellemi- és hitélet központját, illetve azt a feladatot, hogy gondoskodjanak ezen hitvilág fennmaradásáról és a múltban felhalmozott szellemi örökség meg?rzésér?l. Tura tehát küldetéssel érkezett Magyarországra, hiszen most volt itt az ideje annak, hogy ezt a feladatot átadja egy úznak, vagy magyarnak. Tura végtelenül boldog volt, mikor kiderült, hogy Paál Zoltán is palóc származású, s már a megismerkedésük elején mesélni kezdett a küldetése céljáról, a népük közös ?störténetér?l. A két fiatalember között aztán nagyon er?s barátság, majd szövetség alakult ki. Ez a találkozás határozta meg Paál Zoltán további életútját, s így vette kezdetét az a folyamat, melynek során ? maga is a közel 1000 rovósámán egyikévé, s e világhónap beszél?jévé vált.
1982. szeptember 29-én halt meg.
és én is paluz azaz fels? úz vagyok anyai ágon bár nemrég jöttem rá hogy a nevem kb 900-1000.- éves kangaar beseny? törzs neve egyébként pedig az apai nagyapám székely volt :)) |
| paluz | 2007.08.27. 19:26:38 | Válasz erre | | | | | Egyenl?re ennyi bocs a bemásolt szövegekben lév? nemtom mikért :))
Ha kérdés van szivesen jövök még .Mert err?l aztán napokat tudnék beszélni .:) |
| paluz | 2007.08.27. 18:34:43 | Válasz erre | | | | | ¼ honnan ered a "kötélnek áll" szólásunk?
Régi ?seink folyamatosan tartották a kapcsolatot egymás között, rendszeres látogatásokat tettek a rokon törzsekhez, hogy információt cserélhessenek. Ilyen kalandozás közben esett meg velük a csodaszarvasként ismert történet is (i.e. 2610-2605). A valóságban azonban érdekes folytatása volt, hogy hogyan léptek házasságra az alán Dúl-Béga fejedelem lányaival és udvarhölgyeivel. A vezérek még csak-csak választhattak is maguknak rangban hozzájuk ill? leányt, azonban a vitézek hetvenketten voltak, míg a leányok csak harmincan. Ezért a következ?képpen oldották meg a párválasztást: kihúztak egy jó hosszú kötelet, amelyre egyenl? távolságokra összesen harminc csomót kötöttek. Minden csomó mellé állítottak egy-egy leányt a kötél egyik oldalára, majd azok egyenként szólíthattak egy-egy daliát a kötél másik oldalára, vagyis ?k választhattak párt maguknak. Amelyik legény nem akart a nyilvános párválasztáson „kötélnek állni”, az menyasszony nélkül maradt. Amikor minden leány talált kedvére való ifjút, akkor az öreg Dúl-Béga fejedelem megáldotta ?ket, s a kalandozó csapat gazdag hozománnyal megrakodva tért vissza hazájába, az így megszerzett asszonyokkal együtt.
¼ mi múlhat egyetlen egy szavazaton?
992-ben összehívták a birodalmi Nagyszalát Veszprémben, az aranyasszonyok székhelyén, mivel el kellett dönteni, hogy a keleti, avagy a nyugati kereszténységhez csatlakozzunk-e. A tanácskozáson részt vett többek közt Gélyza nagyfejedelem, Csák sámánfejedelem, Erdeljü Gyula lovasfejedelem, Vászoly f?táltos, továbbá Jirkó Kun-magyari fejedelem, Koppány Badzsir-magyari fejedelem, valamint a Káma melléki magyarok részér?l jelen volt még Szala vitéz is. A vendégeket Vajk és anyja, Sarolt fogadta és látta vendégül. Igen komoly ellentétek merültek fel közöttük, ezért még 12 napi tárgyalás után sem tudtak megegyezni. A szavazás els? körében Piroska ifjúsági aranyasszony (Vajk-István n?vére) nem tudott részt venni, mivel (mint beavatott és képzett gyógyító) éppen egy agym?tétet hajtott végre Nyitrán. A voksok így fele-fele arányban támogatták a keleti, illetve a nyugati egyházhoz történ? csatlakozást. Hogy a mérleg eld?ljön valamely irányban, a tanácskozást áthelyezték Nyitrára, s a szavazást - már a Piroska részvételével – megismételték. Piroska pedig úgy látta, hogy Rómával talán jobban járunk. Nos, ha akkor ? másképp gondolta volna, talán a mi történelmünk is másképpen alakult volna!
¼ valóban olyan „szent” volt-e Szent István és Imre?
A történelem órákon azt tanultuk, hogy Vajknak, azaz Szent István királyunknak (969-1038) csak egy egyenesági leszármazottja volt, Imre herceg (1007-1031), akit egy vadkan tépett szét még miel?tt utódot nemzett volna. Nos, a rovásokból megtudhatjuk, hogy a valóságban ez nem egészen így történt. Imre igen gyakran betért palócföldi útjai során egy Jéne nev? rimalány házába, s bizony a szerelmi kapcsolatuknak hamarosan él? bizonyítéka is született, igaz házasságon kívül és már az apja halálát követ?en: egy Radnót nev? kisfiúcska, akit palóc névadó szerint Pósának hívtak. Azt is megtudhatjuk, hogy Vajk tulajdonképpen csak ekkor nyugodott meg afel?l, hogy Imre valóban az ? fia. Ugyanis az Árpád-házi uralkodóknak (mivel beavatottak voltak), mindig volt egy bizonyos anyajegy a hátukon. Mikor egy csecsem? megszületett, az volt az els? dolog, hogy az apának bemutatták a gyermek anyajegyét. Mikor Imre született, Vajknak csalódottan kellett tudomásul vennie, hogy róla bizony hiányzik ez a családi ismertet?jel. Viszont a kis Pósa hátán már ott volt az anyajegy, így Vajk felhagyhatott a Gizella gyanúsításával. De Vajknak is volt Imrén kívül még egy utódja. Még a Gizellával kötött házassága el?tt nagyon szerelmes volt a Lebéd-házból származott Csege nevezet? ifjúsági aranyasszonyba. Együtt is töltötte vele minden szabad idejét, és úgy becézte, hogy Tünde. Csege apja, Temes törzsf?nök követelte, hogy vegye feleségül a lányát, ám Sarolt (950-1012) ebbe nem egyezett bele, így Csegét Vidhez adták feleségül. Mikor 988-ban megszülte Vajk gyermekét, Sarolt felvitette a csecsem?t Esztergomba, és ott neveltette fel. Ekkor már kiszemelte a fiának Gizellát, mivel az ország érdekében ezt tartotta megfelel? frigynek. Ám Vajk annyira szerette Csegét, hogy csak akkor engedett anyja házasítási tervének, mikor Csege 26 évesen, 996-ban meghalt. Közös gyermeküknek Vajk a Hargita alján építtetett várat, s kés?bb ott élt, mivel Sarolt sosem ismerte el ?t örökösnek. II. Zoltán néven erdélyi kisfejedelem lett, 1025-ben halt meg Torda mellett, a beseny?kkel vívott h?si harcban.
¼ ki volt valójában Anonymus?
A híres Gesta szerz?jének kevesen ismerik valódi kilétét. A rovásokból megtudhatjuk, hogy Anonymus nem volt más, mint a fent említett Pósának – így voltaképpen az Árpád-háznak - egyik egyenesági leszármazottja. Úgy hívták, hogy Pósa András, és a Gömör-megyei Radnót községben született 1210-ben. Kilenc testvérével együtt korán árvaságra jutott. A gyerekek neveltetését nagybátyjuk, az országbíró Pósa Pál (másnéven Tomaj f?sámán, II. Endre legbizalmasabb embere, aki az Aranybulla megszerkesztésében is részt vett) rendezte el. Eszerint Pósa András a rimaszombati cserepesekhez került mesterséget tanulni. A nagybátyja házában találkozott IV. Béla kiskirállyal, még mint vándorló mesterlegény, de hamar elnyerte annak bizalmát. 1230 és 1235 között részt vett a bugáti sámánképzésen (Bajdar sámán néven), ahol el?kel? helyezést ért el. Ezután a nagybátyja kancelláriájában dolgozott, majd 1236. január 25-én feleségül vette Radnóti Piroskát. A székely Radnai havasok alatti kastélyban éltek, s 3 fiúk született. Piroska 1240-ben meghalt. Ebben az id?ben Pósa András intézte a Dzsingisz kán és a IV. Béla közötti levelezéseket. Dzsingisz kánnak az volt a terve, hogy a Nagyvízig (azaz Európa nyugati partjáig) minden területet elfoglal, de a hódításokat követ?en e területek ellen?rzését az Árpád-házi királyokra akarta bízni, ezért elvárta, hogy a hódításokban a magyarok is segédkezzenek. Azonban egy kis hiba csúszott a dologba, mivel Pósa második felesége szülés közbeni gyónásnál elárulta egy német papnak a mongolok terveit, így bosszúból Köttöny hírviv?i kivégezték az asszonyt. Ett?l kezdve Pósa a mongolok ellen hangolódott. Pósa Pállal együtt ?k szervezték meg a király és családja védelmét. A muhi csatát követ?en Boszniában várták a királyt és Dalmácián át Veglia szigetére menekítették a családjával együtt. Pósa András a mongol üldöz?ket félrevezette Zágráb felé. Ezért a hazugságáért a mongolok vezetése 1270-ben halálra ítélte ?t. Kubiláj tatárokat küldött a felkutatására, akik 1271-ben, Boszniában ki is végezték.
¼ Atilla királyunk nem is arany koporsóban nyugszik, hanem ezüstben?
Atilla királyunk 413-ban jött a világra, és világhódításait követ?en 453-ban, nem messze a Tiszától, a Maros egyik mellékágában térhetett meg ?seihez örök nyugovóra, miután a Krimhildával érkezett német vendégek megmérgezték ?t. Szanka sámán ölben és lépésben mérte ki Atilla nyughelyének a rajzát. Hunyor utódai hármas-koporsós temetésben egyeztek meg. A három koporsó eredetileg Deédes úz aranyasszony három férjéé volt, ugyanis akkori szokás szerint azt el?re elkészíttették. Nekese, az úz kovácsok tárkányvezére csináltatta magának a vas koporsót, Eszék, magyari vezér az ezüst koporsót és Maros vezér pedig az aranyat. Eszék és Maros 451-ben, a Catalauni csatában elesett, ezért már nem volt szükség a koporsójukra, Nekese pedig maga ajánlotta azt fel. Így történt, hogy az ? három koporsójukba fektették a királyt. Daróc sámán feladata volt a három koporsó egymásba illesztése, ez azonban nem ment olyan könnyen, mivel az arany koporsót sehogyan sem sikerült az ezüstbe beleilleszteni. Ekkor Daróc letörte az ezüst koporsó lábait, s így sikerült az ezüst koporsót az aranyba beletenni. Atilla így – szemben a hiedelemmel – nem arany, hanem ezüst koporsóban fekszik. |
| |
