 | Vitafórum Magyarország 2020 körül... A magyar demokrácia Trianon revíziója után (2020. június 4.)
I.§ Magyarország köztársaság. Lélekszáma 30 millió fo, Területe 325 ezer négyzet km.
Fovárosa Budapest. Hivatalos nyelv: magyar, horvát, szlovák, román.
Legfobb közjogi méltóság a köztársasági elnök. Az országgyulés választja 7 évre.
Legfobb közjogi hatalom a köztársasági elnök. Államforma: elnöki köztársaság.
Ipari-agrár ország. Oshonos nép a magyar. A nemzetiségek a tatár, török, szovjet invázió eredményeképpen telepedtek le 3 lépcsoben egyre nagyobb teret elfoglalva hazánkban.
II.§ A magyar Országgyulés 386 tagból áll. A képviselok közül 270 magyar (70%) és 116 nemzetiségi (30%) - 2 német (0,5%), 38 szlovák /és ruszin/ (10%), 38 román (10%), 38 horvát /és szerb/ (10%) - az országos lista alapján. Az egyéni választókerület és a területi lista nincs. Az országgyulési választás egyfordulós. Minden magyarországi nemzetiség képviselot küldhet, ha lélekszáma meghaladja a 80 ezer fot. A parlamenti bejutáshoz szükséges küszöb 5%, így csak 1 millió 500 ezer fot meghaladó lélekszámú nemzetiség juthat be önállóan pártként.
Kvótarendszer van, amely az Európai Parlament muködési modelljét veszi alapul.
Az Európai Parlamentben a kis országoknak van relatíve nagyobb súlya.
A Magyar Parlamentben a nagy magyar nemzetnek van nagyobb súlya relatíve.
Magyar pártok 70%, nemzetiségi pártok 30% (10-10%) nemzetiségenként.
Párton belül alakulhat konzervatív, liberális és szocialista tagozat.
A kvótarendszer elonye, hogy akár egy 0,25%-os arányú népcsoport képviseloje is bejuthat, ha mint tagozat egy nagy párthoz (10%) csatlakozik tagozatként. (örmény, görög, lengyel, bolgár, cigány anyanyelvuek)
A német kisebbség 2 képviselot (0,5%) küldhet önállóan, mintegy méltányos kárpótlásként, mert a németek kitelepítése elott (1945) a régi Magyarországon 2 millió (10%) német élt.
A kisebb (5% alatti) nemzetiségek nagyobbakhoz csatlakozva - osztozva a kvótán - bejuthatnak, amelyek önállóan nem tudnának bejutni (pl. szerbek, ruszinok, szlovének).
A nagyobb nemzetiségek 38-38 (10-10%) képviselot küldhetnek, hiszen részarányuk Magyarországon Trianon elott 10% körüli volt
(8,5% horvát, 14% román, 9% szlovák) az utolsó hiteles népszámlálás szerint, amelyet a magyar hatóságok végeztek 1910-ben.
A magyarság 270 képviselot küldhet (70%) összesen, mintegy méltányos kárpótlásként, mert Mohács elott (1526) a régi Magyarország 80%-a magyar volt évszázadokon át (631 év).
III.§ A hivatalos nyelv Magyarország területén a magyar nyelv.
Minden megyében, illetve megyei jogú városban a nemzetiségi nyelv is hivatalos, ahol az adott nemzetiség lélekszáma eléri a 10%-os részarányt.
IV.§ Magyarország területe egy és oszthatatlan, 72 megyébol áll. Székesfováros Budapest.
A hivatalos nyelv és a részarányos parlamenti képviselet biztosítja a nemzetiségi jogokat -
Horvátországban is, amelynek az Osztrák-Magyar Monarchia idején fennálló autonómiája megszunik. A Magyar Állam területe 325 000 négyzetkilométer 1914. évi határok érvényesek.
V.§ Magyarország hadserege magyar nyelvu, szellemiségu és vezényletu.
Hivatásos hadsereg tagja csak magyar felsofokú nyelvvizsgával rendelkezo állampolgár lehet. A magyar hadsereg létszáma 1 millió fo. Ebbol hivatásos 100 ezer fo, tartalékos 900 ezer fo. Férfiak és nok is hadkötelezettek. 1 éves haditanfolyamot (melynek idotartama heti 5 nap, napi 2 óra) kötelesek elvégezni.
Magyarország rendorsége magyar nyelvu, szellemiségu és vezényletu. Rendorség tagja csak magyar felsofokú nyelvvizsgával rendelkezo állampolgár lehet.
VI.§ Magyarország 1914. év január 1-én fennálló határait az Európai Unión belüli határmódosítással lehet visszaállítani. Ennek feltétele Magyarország összes szomszédos országának Európai Uniós tagsága (Ausztria 1995; Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004; Románia 2007; Horvátország, Szerbia 2010; Ukrajna 2015). Ennek napja az 1920. június 4-én 16 órakor Franciaországban a Párizs melletti Versailles községben lévo Trianon kastélyban aláírt békeszerzodés (diktátum!) fennállásának 100. évfordulója.
VII.§ 2020. június 4. 16 órakor Franciaországban a Párizs melletti Versailles községben lévo Trianon kastélyban aláírják a békeszerzodés (diktátum!) semmissé nyilvánítását, és visszaáll Magyarország 1914. január 1-én fennálló határa és területi egysége 100 év törvénytelen állapot után. (Indította: Magyarország 2020, 2006.01.28. 02:47:17) | Partium | 2010.10.28. 18:48:17 | Válasz erre | | 89.134.230.147 | | | A Kárpátaljával kapcsolatban jó ötlet a ruszin autonómia. Csak sajnos vannak akik ennek, a nagyszer? gondolatnak az újtát állják pl.: Dan Tanasa, Czika Tohamér, Jan Slota, Robert Fico, Traian Basescu Amikor volt az eu-ba lépésr?l szavazás, nemmel szavaztam. Az EU szeméttelepnek használ minket. Úgy van ahogy írják: Veled Európa de nélküled EU! Az az érzésem, hogy sajnos az EU is eltorlaszolja a revízuó útját, de Ukrajnánáé találhatunk békés megoldást, mindett?l függetlenül |
| dert | 2010.10.26. 20:32:31 | Válasz erre | | 82.131.137.25 | | | Tótmagyar: A horvátoknak pont volt hungarus tudatuk, csak a Habsburg uszításnak köszönhet?en viselkedtek velünk ellenségesen 1848-1849-ben. Zrinyi Miklóstól származik ez az elgondolkodtató mondat:„Horvát vagyok, tehát magyar.”(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| dert | 2010.10.26. 20:27:28 | Válasz erre | | 82.131.137.25 | | | Tótmagyar: Ez így igaz. Jómagam is ezt tartom a legjobb revíziós lehet?ségnek.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Tótmagyar | 2010.10.26. 17:02:36 | Válasz erre | | 81.182.134.36 | | | Amennyire én tájékozódni tudtam külföldi fórumokon arról, hogy a környez? népek miként viszonyulnak Magyarországhoz, egyedül a horvátok véleménye volt pozítív (pl fegyverszállítmány a szerbek elleni függetlenségi háború idején, menekültek befogadása, közös történelem).
A horvát monarchista körökt?l nem lenne teljesen idegen az egyesülés gondolata ha mindkét ország államformája újfent királyság lenne, de csakis perszonálunióban gondolkodva. De ezek az elemek nagyon kevesen vannak; a Mindent vissza!- irányzatot pedig szerintem a horvátokra nem kellene kiterjeszteni mivel önérzetük ezt sérelmezné (hivatkoznak arra hogy a 800 év alatt bels? önállóságukat megörizték), egyébként sem volt hungarus-tudatuk.
A legfontosabb dolog a két ország közötti, az egyéb 'szomszédainkhoz' képest mondhatni jó viszonyt fenntartása lenne, márcsak azért is hogy a szerbekkel szembeni követelésekkel ne maradjunk egyedül. |
| Bazalt | 2010.10.26. 14:14:51 | Válasz erre | | 213.178.101.48 | | | Tótmagyar: Igen, ez jó volna; a ruszinok is bizonyára szívesen elszakadnának Ukrajnától. De mindenképpen azt kellene el?ször tisztázni, hogy milyen feltételekkel csatlakoznának Magyarországhoz, mert lehet, hogy a függetlenség helyett egy széleskör? autonómiával is beérnék az EU-tag és meger?södött Magyarországon belül. Mert szerintem egy kis apró, független Ruténföld nagyon szegény és törékeny lenne, ezt biztos maguk a ruszinok is belátnák. Amúgy felvet?dik a kérdés, hogy mely népeket hívhatnánk így vissza még hozzánk (pl. a horvátokat?); lehet, hogy ha Magyarország államformája más lenne (pl. újból királyság, mely pártatlan lenne, vagy esetleg föderáció, valahogy Oroszország mintájára, bár ez utóbbit nem igazán tudom, hogy mit takar) meg hazafias vezetés által meger?södött, büszkébb, vonzóbb ország lenne, akkor komolyabban felvet?dne a környez? területek lakosságában a visszatérés akarása.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Tótmagyar | 2010.10.26. 11:50:42 | Válasz erre | | 81.182.134.31 | | | Üdv,
már egy ideje olvasom a hozzászólásokat; Kárpátaljával kapcsolatban jegyeznék meg annyit, hogy a ruszin autonómia- és függetlenedési törekvéseket szerintem hathatósan ki lehetne használni a revízió ügyében.
Az ukránok csak néhány éve ismerték el az ottani ruszinokat önálló nemzetiségként, nem felh?tlen a viszony közöttük. Ha esetleg magyar részr?l támogatnást nyújtanánk nekik, talán el lehetne érni hogy Kárpátalja visszakerüljön, természetesen a ruszinok számára a lehet? legszélesebb kör? autonómiával; ha pedig a függetlenség mellett döntenének akkor a segítségért "cserébe" visszakaphatnánk pl. az els? bécsi döntés értelmében kijelölt területsávot.
Hogy ítélitek meg, ennek mekkora realitása lenne? |
| Partium | 2010.10.18. 15:19:50 | Válasz erre | | 89.134.235.103 | | | | Moldova esetében megváltoztattam álláspontomat és amellett maradok, hogy az etnikai megoszlásban Svájchoz hasonló Moldova legyen egységes, és velük jó volna szövetséget kötni, mert utálják a románokat. Ha pedig ott tart megint a vezet?ség, hogy lesz hadsereg, Moldovára azért is szükség van, hogy legyen valaki aki hátba támadhatja a magát a római birodalom utódjának hazudó államot. Addig aligha hiszem, hogy lehet nyugalom, amég nincs a határkérdés megoldva rendesen. + aki szeret makettezni, szintén jól jön neki a határmódosítás [Nagyvárad,Kolozsvár,Arad, SZabadka...stb(ahol van makettbolt,legalább 1)] A magyar-román kapcsolat 1920 óta rossz, és azóta nem javult. Azt az 1996-os alapszerz?dést pedig románia rúgta fel, így semmis az egész |
| Bazalt | 2010.10.16. 14:26:22 | Válasz erre | | 213.178.102.51 | | | Partium: Mindenesetre arra én is kíváncsi vagyok, hogy a nemzetközi jog vagy maga a trianoni és párizsi rablódiktátumokban leírtak szerint a szomszéd államok széthullása mennyiben változtatja meg a trianoni állapotot, vagyis hogy ebb?l az új helyzetb?l lehetne-e a magyarságnak kedvez? változást elérni, kieszközölni? Magának a rablódiktátumnak a szövege nemegy honlapról letölthet?, de bevallom, még nem vettem a fáradtságot, hogy végigolvassam, de aki komolyabban beleveti magát, az lehet, hogy találna bennne erre vonatkozó részeket. De bárhogy is van, ezen két magyarnyomorító rablódiktátum (kérdés: vajon az ún. "nemzetközi jog" hogyan viszonyul a diktátumokhoz? Egyáltalán: van ilyen jog, vagy ez csak az er?s államoknak a maguk által létrehozott eszköze arra, hogy a disznóságaikat önz? módon törvényesnek állíthassák be?) SOHA nem lehet elfogadható a magyarság számára, ezért minden t?lünk telhet? módon tennünk, küzdenünk kell a nekünk kedvez? megmásítására.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Partium | 2010.10.15. 15:27:27 | Válasz erre | | 89.134.230.147 | | | | Az operettállamocska beszólás különösen tetszett, csak elírtam az el?z? alkalommal. |
| Partium | 2010.10.15. 15:26:31 | Válasz erre | | 89.134.230.147 | | | Amit Bazalt írt igaz, mivel szerbia, szlovákia, szlovénia, ukrajna és horvátország persze igényt tartanak a területekre f?leg szlovákia és szerbia a felsoroltak közül. 2.szor: Milyen megoktatást emlegetnek itten? Nehogy, már egy keverék nemzet mondja meg a Magyar Népnek mit csináljon. Különösen az operettállamocska beszólás. Látta már valaki a trianon eltitkolt anyagait youtube-n? A szerkeszt?nek nem kevés fáradtságába kerülhetett összegy?jteni azokat az anyagokat. |
| McGy?z? | 2010.10.14. 21:12:33 | Válasz erre | | 178.112.254.5 | | | Bazalt: Mivel senkihez nem címezte, akár nekünk is szólhat a kérdés: mi betegek vagyunk? Ezt a kérdést válaszra sem méltatom. Pedig ezt a kérdést feltéve kényszer?en azt kell válaszolnom, hogy ez a világ ahogy van, halálos beteg. Csodálatos dolgok vannak kibontakozóban itt a Kárpát-medencében. Szebb Jöv?t!(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.10.14. 14:26:09 | Válasz erre | | 213.178.107.127 | | | Partium: "a párizsi kényszerbékét er?ltet? államok közül 3 már megsz?nt (Szovjetúnió,Jugoszlávia,Csehszlovákia) A halott államnak követelései velük együtt pusztultak el, akkor amikor megsz?ntek létezni."
Csak az a gond, hogy a most a helyükön lév? országok is igényt tartanak azon elrabolt országrészeinkre. E három közül egyedül a szovjet jogutód Oroszországgal szövetkezhetnénk, mivel ?k nem határosak velünk, nem tartanak magyar területet megszállás alatt.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.10.14. 14:14:28 | Válasz erre | | 213.178.107.127 | | | katarina: "A nagy,buszke,megnagyob,legnagyob MO-nak,reg vege!!!"
Ez rajtunk múlik, úgyhogy hozzáállás kérdése. Ha a te hozzáállásodat vesszük alapul, akkor valóban vége, ám ha a hazafiasan gondolkodó magyarokét, akkor nincs veszve semmi. És úgy látom, szerencsére a hazafias eszme van napjainkban újjászület?ben.
"A tolvaj/tot/orszag mar regen megoktatta!"
Miket írogatsz, mire oktatta az az operettállamocska Észak-Magyarországon?(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| McGy?z? | 2010.10.13. 23:16:09 | Válasz erre | | 77.116.14.248 | | | katarina: Sem Te sem más nem oktatott senkit semmire. Tótország sosem vót. Most sincs. Van helyette egy magadfajta okostojás aki úgy érzi, hogy bármit írogathat bárhová. Mert szabad. Szabad vagy? Ezt a kérdést tedd fel a tót elöljáróidnak! Addig is fizess, hogy élhess! A többi meg csend és néma füst. A lényeget majd egyszer megtudod...(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| katarina | 2010.10.13. 15:20:05 | Válasz erre | | 86.138.192.49 | | | | Te beteg vagy?A nagy,buszke,megnagyob,legnagyob MO-nak,reg vege!!!A tolvaj/tot/orszag mar regen megoktatta! |
| Partium | 2010.10.13. 15:03:23 | Válasz erre | | 89.134.235.103 | | | | +Még valami: a párizsi kényszerbékét er?ltet? államok közül 3 már megsz?nt (Szovjetúnió,Jugoszlávia,Csehszlovákia) A halott államnak követelései velük együtt pusztultak el, akkor amikor megsz?ntek létezni. |
| Partium | 2010.10.08. 14:48:28 | Válasz erre | | 89.134.235.103 | | | Bazalt: Tudomásom szerint nekik igazából a Habsburgokkal voltak nézeteltéréseik f?ként Dél-Tirol kérdésében. Igaz, hogy Fiume városát is akarták, de az a Történelmi Magyarországnak nem okozott volna kárt. Ezt a határmdosítást pedig 2020 el?t igyekszem rendezni persze nem egyedül, nem amerikában élünk. Keresek olyan személyeket akik szintén támogatják majd ezt és a párizsi béke határainak kib?vítését, ez a béke ugyanolyan kényszerbéke, mint a trianoni. Szívb?l remélem számíthatunk az olaszokra. Igaz alig ismerek olyat, aki tud olaszul, de az angolt is bizonyára megértik.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.10.06. 12:39:15 | Válasz erre | | 213.178.112.82 | | | Partium: Ami Olaszországot illeti, biztosan megérdemelné, hogy foglalkozzunk az ügyeivel? Hiszen az I. világháborúban ellenünk voltak, elárulva a Központi hatalmakat, amelyhez eredetileg csatlakozott. Lehet, ha velünk maradtak volna vagy legalább semlegesek, akkor másképp, számunkra kedvez?bben alakul a háború kimenetele. Igaz, aztán Magyarországgal szemben megért?bbek voltak mind a háborút lezáró békekonferencián, mind Mussolini idején, szóval kérdés, hogy a mérleg két serpeny?je merrefelé billen. Remélem, ezután már továbbra is számíthatunk rájuk.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| Bazalt | 2010.10.05. 13:52:14 | Válasz erre | | 213.178.108.240 | | | dert: "A magyarlakta területek visszatérésére nagyon is lenne esély ha végre az asztalra csapnánk."
Szerintem is lenne rá esély, ha magyar részr?l nem játszanák el, mint a délszláv háború idején. Mindenesetre az eziránti akaratunk kinyilvánítása az alapja ennek, és remélem, hogy minél el?bb lesz olyan vezetésünk, amelyik ezt meg is teszi (nem úgy, mint a kétarcú FIDESZ, amely a Trianon-emléknap helyett ún. összetartozás-napját csinált). A ruszinokban - még - én is bízom. Ti tudtok valami ruszin honlapról, amin keresztül esetleg fel lehetne venni a kapcsolatot velük err?l a témáról?(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| dert | 2010.10.04. 20:14:30 | Válasz erre | | 91.82.132.42 | | | Partium: Ez igaz. A magyarlakta területek visszatérésére nagyon is lenne esély ha végre az asztalra csapnánk. De nem hinném hogy ebbe valamelyik ország is belemenne háború nélkül hacsak valamelyik nagyhatalom oda nem csapna. Kárpátalja a legreálisabb revíziós lehet?ség az ukránok egyszer már felajánlották nem hinném hogy akkora veszteség lenne nekik Kárpátalja elvesztése. Ha az oroszok és az ukránok között kirobban valami akkor ott a lehet?ség meg persze ne hagyjuk ki a legkorrektebbet a népszavazást.Ha ruszinokban maradt valami hungarus tudat akkor itt a lehet?ség.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
|  |