 | Vitafórum SZÉKELYFÖLDI AUTONÓMIA Romania elutasította a székelyföldi autonómiát! (Indította: Pelikan, 2004.03.31. 09:16:10) | paluz | 2006.09.08. 10:40:02 | Válasz erre | | | | | RMDSZ-es hivatalnok gáncsolja a csángóföldi magyar oktatást
2006-09-08. 09:59:58
Tavalyhoz viszonyítva jóval több szül? járatná gyerekét magyar iskolába Csángóföldön, ezért több osztályra lenne szükség. De az iskolaigazgatók és a Bákó megyei tanfelügyel?ség nem ismeri el az igény jogosságát. Azt is megkérd?jelezik, hogy a kérvények számának megfelel? gyerek el kezd majd járni magyar órákra. Kételyüket bizonyos mértékben Matekovits Mihály, az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségügyi f?osztálya vezet?je is osztja. Az ottani tanárok azzal fenyeget?znek: nem kezdik el az oktatást.
?Csángóföldön leülni egy fehér papírlap mellé, és azt írni rá, hogy azt akarom, hogy a gyerekem magyarul tanuljon, jár valamiféle rizikóval, ezért nem engedhet? meg, hogy ebb?l az akaratból csúfot ?zzünk" - fejtette ki felháborodva lapunknak Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-magyar Szervezet oktatási felel?se. ?Ezt a rizikót 390 szül? vállalta, és ehhez a mi munkánk is hozzájárult, akkor, hogy mondjuk azt, hogy mégsem lehet magyarul tanulni?" - tette fel a kérdést.
A probléma abban rejlik, hogy tavalyhoz viszonyítva jóval több szül? járatná gyerekét magyar iskolába. Ezért új osztályok kellenének, és több tanár. Ezt a helyzetet a bákói tanfelügyel?ség nem akarja elismerni. Az iskolakezdés közeleg, és a helyzet még mindig megoldásra vár.
Hegyeli azt állítja, egyre többen vannak, akik szeretnék, hogy gyerekeik magyarul tanuljanak. Annyian, hogy kin?tték a jelenlegi kereteket. De a hatóságok még ahhoz sem szoktak hozzá, hogy a meglév? oktatást elismerjék: ugyanannyi óraszámmal rendelkez? román tanárt titularizálnak, a magyar tanároknak pedig évente vizsgázni kell, mert az ? óráikat bizonytalan jöv?j?nek tartják. Hegyeli szerint ez diszkrimináció. A magyar nyelven való tanulást jelz? kérvényeket már áprilisban begy?jtötték, de azóta senki nem vette figyelembe, hogy lehetetlen helyzetbe kerülnek az oktatók, ha nem növelik meg az osztályok számát.
...
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a 3051/19. 06. 2006-os szám alatt bejegyezték a vizsgálati kérést, de Hegyeli Attila szerint egy lépést sem tettek az ügy kivizsgálására. ?El sem jöttek Bákóba" - mondja. Asztalos Csabát, a diszkriminációellenes tanács elnökét nem sikerült elérni, hogy erre a vádra reagáljon.
Az RMDSZ-es hivatalnok megérti a román sovinsztákat
Matekovits Mihály szerint Hegyeli nyilvánvaló túlzásokba esik, és inkább a sajtónak panaszkodik, mint az illetékeseknek. Az illetékesek ebben az esetben a megyei tanfelügyel?ségek lennének. Ám a helyi szinten megnyilvánuló gáncsoskodásokat ? maga is elismeri. Ugyanakkor Matekovits úgy véli, hogy az iskolaigazgatók nem hibáztathatóak teljes mértékben, mert a leadott kérvények száma sosem egyezik a végül tényleg a magyart választó gyerekek számával.
?Azoknak a gyerekeknek a szüleivel szemben, akik beadták a kérvényt, hogy gyerekeik magyarul is tanulhassanak, azokkal szemben disznóság ami történik" - állítja Hegyeli Attila. Szerinte annál is szomorúbb a helyzet, hogy éppen a kormányban lév? magyarokkal kell vitáznia ?a magyar oktatás létjogosultságáról." Azzal vádolja Matekovits Mihályt, hogy ki sem látogatott Bákó megyébe, hogy ott vizsgálja meg a helyzetet. Panaszkodik, hogy a szerdai nyilvános oktatási gy?lésen sem támogatták felvetéseit.
...
Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár elmondta, hogy szerdán találkozott Hegyelivel, aki megígérte, hogy jegyzékben fordul hozzá, amelyben jelzi majd a problémákat. "Ez nem történt meg" - mondja. Azt is kifejtette, hogy a mai magyar tanfelügyel?k brassói találkozóján találkozik majd Hegyelivel és Matekovitsal és megpróbálnak megoldást keresni a kialakult helyzetre. Elmondta: jöv? héten Bákó megyébe utazik, hogy személyesen is gy?z?djön meg: a problémák megoldást nyernek. |
| paluz | 2006.09.08. 10:41:23 | Válasz erre | | | | | Gegrely: lehet ezért mondta a HirTv.
Magyarokat oláhozott a két megvert kerékpáros?
2006-09-08. 09:51:44
Nyilatkozott az erdélyi Új Magyar Szónak az az érmihályfalvai magyar férfi, aki a két magyarországi biciklistát bántalmazta. A férfi állítása szerint a két sportoló min?síthetetlen hangnemben szidta, és oláhnak nevezte ?ket. Pomlényi János szerint szervezett provikációról van szó.
Pomlényi János magyar ember. ? az egyik ?magyarver?". Mert leoláhozták. Elmeséli, hogyan vált híressé a Bihar megyei Érmihályfalva az anyaországi sajtóban.
Az érmelléki kisvárosból indult hazafelé múlt szombaton kora délután az a két kerékpáros, akiket megvertek állítólag azért, mert magyarok. A román belügyminisztert kedden már ?magyarmészárlásról" kérdezték németországi tartózkodása idején. A Bihar megyei rend?rf?kapitány elmondta, hogy az elkövet?k, a három érmihályfalvi fiatalember is magyar.
Ezt követ?en több tévécsatorna és újság is magyar nev? románokról beszélt. Tegnap a kisvárosban megkerestük az érintetteket, hogy mondják el ?k, milyen nemzetiség?ek, s valójában miként zajlott az eset, amely id?közben országok közti botránnyá n?tte ki magát.
Pomlényi Jánosnak virágüzlete van. Ott érdekl?dünk el?ször, amikor a ?magyarverés" tetteseit keressük. A boltban a feleség fogad, aki elmondja: örül annak, hogy végre valaki ?ket is megkérdezi, mert mostanáig senki nem volt kíváncsi a verziójukra. Telefonon hívja férjét, aki szól ?tettestársának" is, így két legyet ütünk egy csapásra. Mindketten készségesen állnak az újságírók rendelkezésére. Pomlényi János magyar ember.
Akit hoz magával, az román, de majdnem tökéletes magyarsággal beszél. Ioan Florin Lengyelt a legjobban az zavarja, hogy egyes lapok az érmihályfalvi polgármesterre hivatkozva nem a nevét írták le, hanem azt, hogy ? az ortodox pap fia. Pedig, mint mondja, apja foglalkozásának ehhez az ügyhöz semmi köze.
Pomlényi János vág bele a történetbe. ? maga a határ felé vezet? út mellett lév? dinnyeföldjén volt, és ismer?sök jöttek hozzá gyümölcsért. Kocsival jöttek, egy férfi a feleségével. Alig értek oda, mikor az úton megjelent a két biciklis. Már messzir?l kiabáltak, káromkodtak, szidták a román utakat és az illet?k oláh anyját. A - szintén magyar nemzetiség? - házaspár elmesélte, hogy a dinnyeföld felé menet megpróbálták elkerülni a kerékpározókat, de azok egymás mellett kacskaringózva nem engedték, hogy kikerülje ?ket.
Közben a biciklisek mutogattak és káromkodtak, akkor is az út min?ségét kifogásolva haragjukat az autósra zúdítva. Aztán nagy nehezen, valóban rájuk húzva tudta csak megel?zni a bicikliseket. De nem ért hozzájuk. ?Még el?ször azt hittem, ismerjük valahonnan egymást, azért kiabálnak oda nekem a dinnyeföldre. Mondtam is a fiúknak, üljünk be egy autóba, s menjünk, nézzük meg, kik azok. Aztán mikor utolértük ?ket, megálltunk, s megkérdeztem, hogy mi a problémájuk. Erre a válasz ismét oláhozás, anyázás volt.
Nem ütöttem meg egyiket sem, akkor nem tudtak volna hazamenni Debrecenbe, az biztos. Csak meglöktem mindkett?t egyszerre, mire átestek a biciklijükön, egyikük az árokba. Hát most nézzen rám, ha odacsaptam volna, maga szerint hol lennének?" - mutat mellére a nagydarab férfi. Lengyelt sem lehet kicsinek nevezni. Mint mondják, a harmadik is hozzájuk hasonló testfelépítés?.
Az incidens után pár perccel Lengyelt hívták a vámhoz, korábban ugyanis ? vezetett. A két magyarországi el?ször azt mondta a határ?röknek, hogy közlekedési balesetet szenvedtek, s csak akkor derült ki, hogy ez nem igaz, amikor a rend?rök megvizsgálták az autót. Azt elmondták a kerékpárosok, hogy Lengyel semmit nem csinált, ? nem vett részt a dulakodásban, csak vezetett. Pomlényi még hozzáteszi, sajnálja, hogy nem tudta, milyen drága a kerékpár - az egyik kereke sérült, azért követel a magyar bajnok, Nagy II. József 30 ezer forintot - , mert akkor biztosan elvették volna t?lük. S azt üzeni a magyarországiaknak, hogy legközelebb meg is teszi.
Pomlényi szerint a két magyar el?re megfontolt szándékkal szidta a románokat, hogy kiprovokáljanak egy, a Szlovákiában történtekhez hasonló esetet. Erre utal, hogy a kerékpárosok még haza sem értek Debrecenbe, amikor a Duna Televízió már közvetítette az incidenst, természetesen úgy, hogy románok vertek magyarokat csak azért, mert magyarok.
Pomlényi még azt kifogásolja, hogy ?ket csak szerdán hallgatta ki a rend?rség, addig senki nem kérdezett t?lük semmit. Kovács Zoltán polgármester is sietett bocsánatot kérni a magyaroktól anélkül, hogy tudta volna, mi történt tulajdonképpen. Pedig a két debreceninek kellene bocsánatot kérnie ezért az egész cirkuszért, hiszen Érmihályfalváról kiérve mindenkit szidalmaztak, és erre legalább tíz tanú van - összegez a ?magyarver?".
(Új Magyar Szó)(Előzmény: Gegrely, 2006.09.06. 19:49:00) |
| Pelikan | 2006.09.09. 10:29:48 | Válasz erre | | | | | paluz:
Nagyon ugy tunik ,hogy a Gergely egy provokator,olvasd a hozzaszolasait es vedd figyelembe a nyomdafesteket nem turo sorarit.
peldanak okaert a "transilvania "topicon ,amit szinten egy provokator inditott . :
Gergely 2006.09.08. 22:34:41 Válasz erre
BoajE: Megbaszlak anyád hátán :D
( Nem tudok angolul :S)
Ez csak provokator lehet.
Nem ertem hol vannak ennek a TRIANONIM HONLAPNAK a " tulajdonosai" ???
Miert kesik a beigert regisztracio??? |
| paluz | 2006.09.09. 11:35:23 | Válasz erre | | | | | Pelikan: ezek szerint nem csak nekem vannak ilyen jelleg? gondolataim .
lassan úgy érzem mintha egy virtuálisan irányíttott köz(hangulat)véleménykutatásban vennék részt .
lásd tótver? nicknév és öljük meg a szlovákokat beírás is ..és még sorolhatnám .
lassan azt se tudom ki kicsoda .
ha már nincs jelszavas reg , legalább nem ártana egy olyan bemutatkozó mint a máriaországán és amig nem mutatkozik be illend?en ...addig beszélgessen egyedül.
nem ?(Előzmény: Pelikan, 2006.09.09. 10:29:48) |
| paluz | 2006.09.09. 19:02:15 | Válasz erre | | | | | Pelikan: de ha gondolod kifejthetnéd b?vebben ...mert bogarakat raktál .....a meglév?ekhez a fülembe.:)))(Előzmény: Pelikan, 2006.09.09. 10:29:48) |
| Boaje | 2006.09.11. 23:03:10 | Válasz erre | | | | | paluz: NEM NEM NEM NU NU NU AUTONOMYA !! never autonomya
fuck autonomya !!!
Romania is our country assholes ! |
| Vader21 | 2006.09.11. 23:11:30 | Válasz erre | | | | | | Amúgy nem tom ti hogy vagytok vele, de én asszem, hogy nem nagyon lesz itt székelyföldi autónomia. Az RMDSZ áthúzott bennünket, meg mind beszedtük az Együtt az Autonómiáért kampány szecskát. Markóék most ott vannak a kormányban és töltik a zsebeiket pénzel. RMDSZ-el 2050-ben sem lesz autonómia... De sajnos ?k leger?sebb magyar párt Romániában. |
| paluz | 2006.09.14. 10:21:13 | Válasz erre | | | | | Befejezte brüsszeli lobbiútját az erdélyi küldöttség
[ 2006-09-13 ] Fotóval: http://erdely.ma/autonomia.php?id=19406
Nehezítette a Brüsszelben lobbizó erdélyi magyar küldöttség dolgát, hogy az RMDSZ a bukaresti törvényhozásban szembefordult az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc EU által szorgalmazott jogszabályaival. "Valamennyi tárgyalópartnerünk megemlítette azt a levelet, amelyet a vitatott törvények ügyében Olli Rehn és Franco Frattini EU-biztos küldött Markó Bélának - jelentette ki a Krónikának T?kés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. - Olyan is akadt, aki megkérdezte: hogyan is várhatja el az RMDSZ, hogy a koalíciós partnerei megszavazzák a kisebbségi törvényt, ha a szövetség épp az EU által megkövetelt jogszabályokban fordul szembe a partnereivel."
A téma kellemetlenségét Toró Tibor képvisel?, az erdélyi küldöttség egyik RMDSZ-es tagja is meger?sítette. "Bizony, nem mindig éreztem jól magam a tárgyalásokon. Ráadásul az igazságügyi reform tekintetében magam is azt az álláspontot tartom helyesnek, amelyet Monica Macovei és az Európai Unió sürget, és amelyikkel a szövetség szembehelyezkedett" - ecsetelte Toró. A korrupcióellenes csomag részét képez? feddhetetlenségi ügynökség tekintetében viszont a képvisel? is indokoltnak tartotta az RMDSZ kifogásait. Úgy vélte, ebben a kérdésben meg lehet találni azt a kompromisszumot, amely Brüszszelben is, Bukarestben is elfogadható. A küldöttség azonban nem a bukaresti parlamenti viták üzenetét, hanem az erdélyi magyarság problémáit próbálta ismertetni az Európai Unió illetékeseivel.
"Arra próbáltuk ráirányítani a figyelmet, hogy az erdélyi magyarság problémái szerepeltek a korábbi országjelentésekben, aztán kimaradtak bel?lük, pedig továbbra sem oldódtak meg" - jelentette ki a Krónikának Tokés László, a brüsszeli küldöttség vezet?je. Az EMNT-elnök az er?teljes román lobbi következményének tekintette, hogy a magyar kérdések rendre kimaradtak az EU-dokumentumokból, és sajnálatosnak tartotta, hogy korábban az RMDSZ is ennek a román lobbinak a hatását er?sítette. Azt azonban szerencsésnek vélte, hogy most Markó Béla beleegyezésével csatlakozhatott a brüsszeli lobbizókhoz Toró T. Tibor képvisel? és Sógor Csaba szenátor. "Sógor Csabát a tavasszal még megrótta a szövetség azért, hogy velünk tartott" - emlékeztetett T?kés László.
A mostani közös fellépésnek Toró szerint is pozitív üzenete volt. Amint a képvisel? elmondta, ez azért fontos, mert épp most végzik az utolsó simításokat a szeptember 26-án közzéteend?, Romániáról szóló országjelentésen, a dokumentumnak pedig jelent?s kihatása lesz az EU-csatlakozás után is. Az erdélyi csoport egyébként azt tapasztalta, hogy Brüsszelben már tényként kezelik Románia 2007 január elsejei csatlakozását. "Ezt a dátumot senki sem kérd?jelezte meg" - magyarázta Toró, aki a Pierre Moscovici-csel folytatott több órás párbeszédet tartotta a brüsszeli út legfontosabb eseményének. Mint jelezte, Moscovici a román csatlakozási iroda vezet?je, és gyakorlatilag o írja a Romániáról szóló országjelentést, amelyet majd Olli Rehn b?vítési biztos terjeszt az Európai Bizottság elé.
Az erdélyi csoport beadványban emlékeztette Moscovici-t arra, hogy az egyházi ingatlanok restitúciója, a magyar nyelv? egyetem létrehozása, a közösségi autonómia elfogadása és a választási törvény diszkriminatív cikkelyeinek a kiiktatása továbbra is várat magára. "Arról próbáltuk meggy?zni Moscovici urat, hogy a romániai reform folytatása és a magyarság helyzetének javulása szempontjából jó lenne, ha az országjelentésben említést tennének általában a kisebbségi kérdésr?l, és sajátosan a magyar kisebbség helyzetér?l. Úgy éreztük, hogy érveink meghallgató fülekre találtak" - jelentette ki a képvisel?.
Az erdélyi küldöttség találkozott Elmar Brockkal, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökével, aki támogatást ígért ahhoz, hogy a parlamenti jelentésben szerepelnek majd a sajátos magyar kérdések. Valamennyi brüsszeli illetékes megemlítette, hogy Románia és Bulgária esetében lényegesen hangsúlyosabb lesz a csatlakozás utáni számonkérés, mint a korábbi csatlakozók esetében.
Gazda Árpád, Krónika
***********************************************
A belgiumi magyarok tüntettek a romániai magyarság kollektív jogai mellett
Ma délel?tt a belgiumi magyarok néma tüntetést rendeztek az EU Kommissszio és az EU Conseil épületei közötti téren. A tüntetés célja az volt, hogy felhívja az EU döntéshozókat és a belga közvéleményt arra, hogy Romániában egy olyan államban amely minden valószín?ség szerint a jöv? év elején EU tag lesz, az erdélyi és moldvai magyarság súlyos etnikai diszkrimináció áldozata.
Pierre Gillet a Belgiumi Közép-Európai Emberjogi Bizottság elnöke, több belgiumi magyar vezet?vel együtt eljutatta a belgiumi magyarok nyilatkozatát az illetékeseknek. A magyar EU politikusok távol maradtak, viszont a magyarországi sajtó jelen volt az eseményen.
N.I. |
| McGy?z? | 2006.09.16. 09:06:53 | Válasz erre | | | | | Szász Jen? lemondásra szólította fel Markó Bélát
[ 2006-09-15 ] Fotóval: http://erdely.ma/hirek.php?id=19430
Lemondásra szólította fel Markó Bélát miniszterelnökhelyettesi tisztségéb?l sajtótájékoztatóján Szász Jen?. A székelyudvarhelyi polgármester úgy látja, amennyiben Markó saját elhatározásból ezt nem teszi meg, úgy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek kell felmentenie.
"Nem felügyelheti az európai integrációs folyamatot egy olyan politikus, aki az európai normákkal szembeszegülve, a Nagy-Románia Párttal és a szociáldemokratákkal együtt szavazva kihagyná a Feddhetetlenségi Ügynökség jogköréb?l a közszerepl?k jogtalan vagyonszerzésének vagy szekuritátés kapcsolatainak vizsgálatát" - indokolta a lemondási felszólítást a polgármester.
A Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását ellenz? RMDSZ-szavazás kapcsán Szász nem zárta ki annak lehet?ségét, hogy Markó Béla, Frunda György és Verestóy Attila személyes érintettsége miatt lett elutasító az RMDSZ álláspontja. Hozzátette, míg Székelyudvarhely éves költségvetése tízmillió euró, addig egyes RMDSZ-vezet?k vagyona ennek több tízszerese, szerinte pedig kívánatos volna tudni, honnan származik ez a pénz.
"Amíg azonban az RMDSZ ezt megakadályozza, jogos a feltevés, hogy egyes vezet?knek félnivalójuk van" - állítja Szász. A Magyar Polgári Szövetség elnöke ugyanakkor felszólította az RMDSZ említett vezet?it, ne vegyenek részt az 1956-os magyarországi forradalom emlékére, valamint az agyagfalvi nagygy?lés évfordulójára szervezett nagygy?lésen. Mint mondta, nem lehet kommunistaellenes felkelésre emlékezni olyan emberekkel együtt, akik erkölcsileg így viszonyulnak az átvilágításhoz.
Kovács Csaba, Krónika
***********************************************
,,A magyaroknak lépniük kell, hogy reagálhassunk"
[ 2006-09-14 ] Fotóval: http://erdely.ma/autonomia.php?id=19424
Dan Manol?chescuval, a Közösségért Egyesület elnökével arról beszélgettünk, hogy a székelyföldi románság és a román állam mit tart az autonómiáról, és hogy milyen jöv?je lehet a Székelyföldnek.
- Enache asszonnyal a románságnak az erdélyi, a székelyföldi autonómiáról vallott nézeteit elemeztétek a MIT-táborban tartott el?adásaitokban. Hogy látod, változott-e valami e tekintetben Erdély megszerzését?l napjainkig?
- Nem látok nagy változásokat, de nem is ez a kérdés, hanem a reagálás. Mi csak akkor tudunk reagálni, ha történik is valami. Eddig csak tapogatózásokat láttunk. A ti ellenfeletek nem mi vagyunk, hanem a román állam, én mondom is mindig a román embereknek, hogy ne mi reagáljunk, hanem a román állam, mert ha mi reagálunk, az történik, mint Koszovóban. Tehát ha holnap ti ezért tüntettek Szentgyörgyön, akkor nem nekünk, szentgyörgyi románoknak kell ellentüntetni, de nektek se Szentgyörgyön, hanem Bukarestben, a román parlament el?tt kellene tüntetnetek, elvégre t?lük akartok valamit, és velük van gondotok. Nekünk az a célunk, hogy bármi történik is ez ügyben, a magyarsággal való békés együttélésünket ne veszélyeztesse, már amennyire békés volt eddig is. A megoldás egyszer?: a magyaroknak is, a románoknak is elégedetteknek kell lenniük, és akkor békesség lesz. Most egyik fél sem elégedett.
- Mit értesz azon, hogy Koszovó lesz itt, ha a románok elkezdenek ellentüntetni?
- Hát ha ti kimentek az utcára tüntetni, a románok pedig úgyszintén, és az utcán kezdik az emberek rendezni a dolgaikat, akkor annak nem lesz jó vége.
- Elképzelhet?nek tartod a marosvásárhelyi események megismétl?dését?
- Elvileg igen, hiszen a körútunk kapcsán azt tapasztaltam, hogy igen gyorsan pattan ki a szikra.
- F?leg ha besegítenek hátulról... Képesnek tartod a román titkosszolgálatot egy újabb, az említetthez hasonló esemény megszervezésére?
- Ha érdekeik úgy kívánják, minden további nélkül képesek rá.
- Antal Árpád képvisel? azt nyilatkozta, jó lenne, ha a románok és a magyarok meg tudnának egyezni autonómiaügyben, mert nem szeretné, hogyha román barátainak el kellene hagyniuk Székelyföldet. Megtörténhet szerinted, hogy a székelyek elkergetik a románokat?
- Meg vagyok gy?z?dve arról, hogy bármi megtörténhet. Ezért ismétlem, hogy rajtunk, románokon és magyarokon múlik, mi történik. És f?leg a magyarokon, hogy mit lépnek, mert a románok csak reagálnak. Nem hiszem, hogy ezt akarnák a magyarok, de ha mégis így alakulna, akkor természetes, hogy a román, mint a koszovói szerb is, úgy érezné, hogy meg kell védenie magát, és ellenséget látna a magyarban.
- Ha jól értettem, az el?bb arra utaltál, hogy létrejöhetne egyfajta megegyezés a magyarok és románok közt az alapvet? kérdésekben, s ez a békesség egyik kulcsa lehetne. Viszont mi lehetne ennek az alapja és szerinted mennyire lehetne széles kör? ez a megegyezés, tekintve, hogy mindkét fél magáénak tekinti és akarja ugyanazt a földet?
- Egyszer mindkét félnek tisztáznia kellene, hogy mit akar. A románok például Kovászna és Hargita megyében eddig nem a saját céljaikért, hanem a magyarok ellen harcoltak, hogy megpróbálják minél jobban korlátozni ?ket céljaik elérésében. Ez viszont az egész erdélyi románságra jellemz?. Tisztázni kellene, miért harcolunk: azért-e, hogy a magyarság ne használhassa az anyanyelvét, vagy inkább azért, hogy a román legyen hivatalos nyelv mindenütt. Össze kellene vetnünk a követeléseinket, és inkább arra figyelni, hogy ezek valamiért, ne valami ellen legyenek.
- Mit gondolsz, mi lehet a magyarázata annak, hogy az erdélyi magyarság érdekeit képviselni hivatott RMDSZ mindeddig nem valósította ezt meg?
- ?k politikusok, ennélfogva azt csinálják, mint a többi politikus: kihasználják, hogy az autonómia körüli sötétséggel el lehet vonni más kérdésekr?l a figyelmet, például arról, hogy mekkora bajban van az ország, és nem is érdekük, hogy az emberek tisztábban lássanak ebben a kérdésben. Még az sem világos, hogy valóban az autonómia-e a cél, vagy csak az, hogy beszéljünk róla, s ezt a beszédet nekünk tetsz?en cs?rjük-csavarjuk. Eddig sokszor megvalósulhattak volna bizonyos célkit?zések, de nyilvánvaló volt, hogy valakik ezt elszabotálják, hogy továbbra is tudjanak róla beszélni. Nem látom a különbséget az RMDSZ és a többi román párt között: ugyanúgy kiütközik néhány kis csoport érdeke, s ennél csak az egyéni érdekek fontosabbak. Itt van például a román nyelv magyaroknak való tanítása. Blaga költészetét próbálják nekik megtanítani, nem a nyelvet, s ha így megy tovább, húsz év múlva nem lesz, akivel románul beszéljek. S ha még hozzávesszük azt, hogy Románia történelmének tanítását is manipulációra használják, persze hogy nem lesz népszer? a román nyelv a magyarok körében. A román nyelv hatékonyabb tanítása érdekében tehát az egyesületünk kidolgozott egy tervezetet, mellyel a minisztériumba akartunk menni, de el?bb a románságot akartuk meggy?zni, hogy ne ellenezzék, hiszen nekünk érdekünk, hogy az itteniek jól megtanuljanak románul. Minekutána a kezdeményezést támogatták a romántanárok is, azt hittük, egyenes út vezet a megvalósulásához. Erre most nem az RMDSZ, hanem az MPSZ kavart be: végül is ugyanazt akarta, de mivel ?k is politikusok, ?k akarták learatni a babérokat, tehát politikai t?kére váltani ennek a sikerét. Azzal, hogy ?k elkezdték verni az asztalt ez ügyben, ellehetetlenítettek minket, mert az egész román közösség ellenünk fordult, hogy mit akarunk mi az MPSZ-szel együtt. Ilyenkor tev?dik fel a kérdés: valóban azt akarjuk-e, hogy valami megoldódjon? Mert ha igen, üljünk le, s beszéljük meg, hogyan lehet érte cselekedni, ne a politikai t?két kergessük. Ez van az RMDSZ-szel is, csak fokozottan, az autonómiát is így kezelik: ha valamit nem ?k csinálnak, akkor az nem jó, és éppen azért nem. Ilyen esetekben lehetne nagy szerepük a civil szervezeteknek, éppen azért, mert civilek.
- Ha a konkrét céloknál tartunk, nemrégiben hallatni kezdte hangját az ifjúság egy része ez ügyben, többet követelve, mint az autonómia. Szerinted erre hogyan reagál majd a románság?
- Nagyon nagy hibának tartanám, hogyha holnaptól függetlenséget, határmódosítást, a románok kivitelét vagy hasonlókat kezdenének követelni, hiszen, mint mondtam, ha itt valami történik, az csak közös cselekvés eredménye lehet. A románokat pedig, ahogy Smaranda Enache is mondta, magyargy?löletre nevelték, ?k meg persze hogy nem fogják azt mondani, hogy "na jól van, vigyétek". Itt megint fel kell tenni a kérdést, hogy akarunk-e valamit, vagy meg akarunk halni a hazáért. Aki ezen gondolkodik, menjen el Koszovóba, nézzen körül, majd jöjjön haza, s mondja meg, hogy még mindig úgy képzeli-e. Ha mégis így alakul a helyzet, el?re jelzem: elmegyek, és messzir?l nézem majd, mit csinálnak egymással.
- Egyes magyarok meg vannak gy?z?dve arról, hogy azért ennyire magyarellenesek a trianoni utódállamok (immár) többségi nemzetei, mert talán a területek megszerzése és birtoklása miatti lelkiismeret-furdalásukat fojtják el ezzel. Lehet ennek valami alapja?
- Nem találkoztam ilyesmivel, de maga a kérdés is egy er?sen vitatható el?feltevésen nyugszik, ez pedig a történelmi érzület magyar és román részen egyaránt. Ha nekem valaki azt mondja, hogy ezt vagy azt kell tennie, mert érzi nemzete történelmén keresztül a Föld hívó szavát, akkor, már bocsánat, de nem tudom, mir?l beszél. Ez megint az oktatás révén munkál, hiszen nem genetikai adottság a Föld hívó szavának hallása és a késztetés, hogy megvédjem azt. A mai globalizált világban bárhol élhetünk, ezért egyszer?en nem látom értelmét az olyan törekvéseknek, hogy harcoljunk a Decebal által megszerzett területekért, ahogy a Nagy-Magyarország visszaállítása érdekében folytatott küzdelemnek sem. Koszovóban az albánok is, a szerbek is ugyanazért haltak meg, mégis mindkét nép fiát jövevényként fogadják, mikor elmegy Albániába vagy Szerbiába. Én sem érzem azt, hogy jaj mekkora román az, aki Moldáviából vagy Besszarábiából jön ide, meg a székelyekre is tudjuk hogy néznek Magyarországon. Csak azt kell megnézni, hányan haltak meg a nemzetállamok létrehozásakor, ezzel szemben pedig ötven-száz év múlva egy nagy Európa lesz itt, tele kis törzsekkel: székely törzsekkel, oltyán törzsekkel és így tovább. Akkor pedig feltev?dik a kérdés: milyen országért is haltak meg, és mi végre történt minden ilyen téren?
- Említetted a jövevényeket. A székelyföldi románok nagy része betelepítés révén kerül oda, ezért a székelyek nem tekintenek rájuk túl barátságosan. Feloldható-e az ebb?l ered? ellenszenv, és ha igen, hogyan?
- Ez els?sorban id? kérdése. Persze hoztak is sok románt ide, de ezek legtöbbje egyáltalán nem volt elragadtatva attól, hogy a lakóhelye elhagyására kényszerítették... Akiket pedig az SRI ültetett ide, azokról sok jót nem tartok, de hát nem is velük akarok én párbeszédet folytatni. De akik már - hozzám hasonlóan - ott születtek, családjuk van, és maradni akarnak, azokkal kell megértetni, akárcsak a magyarokkal, hogy bármi legyen is, autonómia vagy bármiféle függetlenség, együtt kell élnünk, még ha nem is értünk egyet mindenben.
- Végezetül kérlek, mondd el olvasóinknak, milyen következtetéseket vontál le az Antal Árpáddal megtett körútról az itthoni helyzet tükrében.
- Ez számomra az együttélés tanulmányútja volt, másrészt az, hogy Árpád kollégámmal együtt utaztunk, jelzés volt, hogy lehetnek eltér?k a vélemények, a lényeg az, hogy beszélgessünk és tudjunk megegyezni, azután már nincs nehéz dolgunk. Több, a párbeszéd milyensége szerint kialakult helyzetet vizsgáltunk meg közelr?l, láttunk szerencsétlenséget Koszovóban, feszült helyzetet Baszkföldön, de olyan helyeket is, ahol egész jól m?ködik az együttélés. Ezen tapasztalatainkat egy közös tanulmányban fogjuk összefoglalni, mert úgy gondoljuk, hogy hasznára válik mind a román, mind a magyar közösségnek, hogy láthassák, mit jelent a tragédia és mit a dolgok szép oldala.
- S ahhoz mit szólsz, hogy Dél-Tiroltól az Aland-szigetekig többet követeltek, így egyeztek ki valahogy az autonómiában. Itt is ez lenne a helyes módszer?
- Err?l nem tudok véleményt mondani, mert nem én vagyok az, aki kérek. De mindenképpen úgy kell csinálni, ahogy a legjobb. A státustörvénynek például biztosan többet kellett volna tartalmaznia ahhoz, hogy ki tudjanak egyezni abban, amit eredetileg is akartak. Ez viszont tiszta politika, és olyasmiken múlik a sikere, hogy mondjuk akar-e B?sescu holnap újabb három százalékot a nacionalistáktól a népszer?ségi indexébe, vagy mit lép Brüsszel. Valójában nem tudom, hogy vívták ki ezeket az autonómiákat, de ha tényleg többet kértek és kevesebbet kaptak, akkor lehet, hogy ez a megoldás.
- És ha valaki meg is próbálkozik ezzel, elképzelhet?nek tartod, hogy Románia területi sérthetetlenségére hivatkozva az EU-ba igyekv? 2006-os Románia börtönbe veti?
- Nem tudom, de kíváncsi vagyok.
- Beszélgetésünk végén megkérdezem: Erdély románságának szerinted hány százaléka gondolkodik hozzád hasonlóan?
- Nem lehet több tíznél, viszont annak az esélye, hogy egyre többen gondolkodjanak hasonlóan, nagy. Persze csak az erdélyiekr?l beszélek, a többi nem fontos. De meg kell találni velük a megfelel? hangnemet. Nekem szerencsére voltak olyan magyar barátaim, akik úgy magyarázták el szándékaikat, hogy nem láttam rosszindulatot mögötte. Ez pedig nagyon fontos, több román barátom is úgy vélekedik, hogyha nem lehetett volna a magyarveszéllyel azonnal csírájában elfojtani minden kezdeményezést, 1989 után Erdély függetlenné válhatott volna.
- Milyen érzés az, hogy a hozzád hasonló elveket valló románokat saját nemzettársaik lehazaárulózzák?
- Nem szoktam szívre venni tökkelütöttek szavait. De nem ez az igazi kizárás, hanem amikor gazdaságilag is érzed a b?rödön, tehát kell hozzá egy adag bátorság, és ez sokakban nincs meg, amíg a román elit egy része nem karolja fel ezeket a mozgalmakat. A mi egyesületünk célja, hogy a románok és magyarok együtt és jól éljenek, ha ez gond valakinek, akár a hatóságoknak, vagy államellenes tevékenységnek számít, akkor hát vállaljuk az ezzel járó kockázatot és következményeket.
Bagoly Zsolt, Erdélyi Napló |
| S.S. | 2006.09.16. 12:06:01 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: Egy hétre elutazom Erdélybe,pontosabban Nyárádszereda, j?vök majd a friss jó hirekkel.(Előzmény: McGy?z?, 2006.09.16. 09:06:53) |
| Boaje the Great | 2006.09.17. 12:32:46 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: fuck yours autonomya in the ass!!!!
go back in Asia !(Előzmény: McGy?z?, 2006.09.16. 09:06:53) |
| McGy?z? | 2006.09.17. 12:47:03 | Válasz erre | | | | | S.S.: Útközben állj meg Erd?szentgyörgyön süteményért! Állítólag ot készülek a legfinomabb sütemények.
Kellemes id?töltést! |
| McGy?z? | 2006.09.17. 12:47:38 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: ot készülek = ott készülnek.(Előzmény: McGy?z?, 2006.09.17. 12:47:03) |
| McGy?z? | 2006.09.17. 12:57:36 | Válasz erre | | | | | Boaje the sheep: What would you like to say? Honoured mister Sheep!(Előzmény: Boaje the Great, 2006.09.17. 12:32:46) |
| BoajE | 2006.09.17. 18:54:35 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: you what would you like to say about my contry Romania ? STAY IN YOUR CONTRY!!!!LET Romania alone !
Hounoured mister horse , hungarian love the horse !(Előzmény: McGy?z?, 2006.09.17. 12:57:36) |
| McGy?z? | 2006.09.17. 21:13:59 | Válasz erre | | | | | BoajE: Your country is my country too. Put your hand on your grandfather's cross! My ancients had sacrified their life for our country. I have nothing against you, just try to live together with the truth! Hate results only more hate!
We are using our horses for work and riding. Love we do with our wifes or girlfriends.
But here comes our secret cow! Her name is Bo. Bim-Bó. Would you introduce yourself to our secret cow? Or you knows each other already?
: ) |
| BoajE | 2006.09.17. 21:42:29 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: You are romanian ? From Romania? your ancients sacrified life for Hungary not for Romania, your ancients has conquered Transilvania from us , Transilvanya is not hungarian.
Hungarians come from Asia aprox. 800 AD ruled by wild boy Arpad.
Hungarians is not europens, sou go back home in home land Asia.
Would you introduce yourself to our secret hors?
Hungarians like long jucy hors dick , hungarians for centuryes fuck whith horses in puszta , and whith dogs in yurta....................
Sou go home, and let Romania alone .(Előzmény: McGy?z?, 2006.09.17. 21:13:59) |
| Don Quijote | 2006.09.17. 23:00:42 | Válasz erre | | | | | | BoajE: www.autodeterminare.com |
| BoajE | 2006.09.17. 23:10:40 | Válasz erre | | | | | | I love hungarians. |
| |
