 | Vitafórum SZÉKELYFÖLDI AUTONÓMIA Romania elutasította a székelyföldi autonómiát! (Indította: Pelikan, 2004.03.31. 09:16:10) | Etele | 2006.07.03. 19:49:31 | Válasz erre | | | | | | Mindent bele SZNT! |
| Kurszan | 2006.07.07. 19:21:08 | Válasz erre | | | | | | Autonomiat Szekely foldnek Hajra SZNT ! |
| leonsi | 2006.07.07. 20:45:42 | Válasz erre | | | | | | legalább a székelyeknek sikeruljon drukkolok nekik |
| Pelikan | 2006.07.16. 09:10:29 | Válasz erre | | | | | leonsi:
En is, a szekelyseg megerdemel egy fuggetlen Szekelyorszagot.(Előzmény: leonsi, 2006.07.07. 20:45:42) |
| Kurszan | 2006.07.18. 15:22:59 | Válasz erre | | | | | | RO23 BPOS 1500 2729 028 EUR001 eZ EGY SZEKELY FOLDI BANK SZAMLA AKIK AZ AUTONOMIAERT KUZDENEK PONTOSABBAN AZ SZNT !DE MEG TALALHATO WEB OLDALUKON IS www.sznt.ro de ha valaki tud meg szervezetet akik autonomiaert harcolnak Szekelyorszagban akar fegyverrel is kuldjetek bank szamlaszamot ugy sem varhatnak segitseget sehonnan ha mi sem akkor senki! |
| Pelikan | 2006.07.21. 08:41:18 | Válasz erre | | | | | Eva Maria Barki levele a magyar allam vezetoihez:
"Ismét mozgásba lendült az önrendelkezési hullám, amely 1989-ben kezdett végigsöpörni Európán a Baltikumtól a Balkánig. Hosszabb lett a sor, ahol az önrendelkezési joggal élnek: Montenegró, Koszovó, Katalónia. Figyelemre méltó Francesco Cossiga volt olasz államelnök és örökös szenátor nemrég benyújtott alkotmánytörvény-javaslata. ,,Dél-Tirol önrendelkezési jogának elismeréséért? Cossiga követeli, ,,hogy a szent jogot az önrendelkezésre a dél-tiroli nép el?tt sem lehet elhallgatni: szavazzanak egy referendumban, hogy továbbra is Olaszországban akarnak-e maradni, vagy el akarnak szakadni az olasz államtól? Semmilyen veszélyt nem jelentene Európának, ha döntenének az Ausztriához való csatlakozás mellett.?
Az önrendelkezési jogot a magyar nép el?tt sem szabad elhallgatni. A Kárpát-medence magyarsága is lassan megmozdul. Valóban úgy t?nik, hogy nekik most újból kinyílik egy ,,window of opportunity?. Sok szó esett az autonómiáról, sok ellentmondásos fogalom és koncepció került vitába. A lényeges kérdés pedig: mit akar a nép? Meg kell kérdezni a népet. A nép az önrendelkezési jog birtokosa. A nép akaratát csak népszavazás indítványozásával vagy aláírásgy?jtés eredményeként lehet érvényesíteni.
Elengedhetetlen a magyar kormány támogatása és segítsége. Sólyom László államelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utóbbi nyilatkozatai, hogy újra át kell gondolni a külpolitikát, helyes irányba mutatnak. De tovább kell lépni. Új stratégiát kell kidolgozni, a magyar nemzet és a Kárpát-medence jöv?je prioritást kell hogy kapjon a magyar külpolitikában. Kényelmes álmegoldások és alibipolitika nem hoz tartós megoldást. Indokolt, hogy a Kárpát-medencei magyarság határozottabb és öntudatosabb külpolitikát és nemzetközi védelmet követeljen. Európa változott 1989 óta, csak a magyar külügy ? amely méghozzá ezt a változást indította ? ezt nem vette észre, vagy nem akarja észrevenni?
A jog minden lehet?séget megad. De ez els?sorban politikai kérdés. Politikai akarat és széles nemzeti konszenzus szükséges pártokon és táborokon túl.
Közös ügyr?l van szó. Közös a több mint ezeréves történelem, közös a hagyomány, közös a kultúra. Közös a sors is, mert a Kárpát-medence sorsa minden magyart érint. Magyarország jöv?je elválaszthatatlan az egész régió sorsától.
De a magyarkérdés egyaránt európai ügy is: a térség stabilitása és biztonsága a nemzetiségi problémák átfogó, igazságos, történelmi és jogi alapon nyugvó megoldásától függ. Egy ilyen megoldás a Kárpát-medencén túl is példa- és modellérték? lehet. Több nemzet, nép és népcsoport együttélésének itt a hagyománya. Nem ,,nyugaton?, hanem itt vannak az autonómia és a regionalizmus gyökerei. Csak innen lehet és csak innen is kell hogy jöjjön egy megoldás. A sokat emlegetett jószomszédi viszony is csak szilárd alapon lehet tartós.
Magyarországnak, mint Európa közepén a legfontosabb országnak, be kell töltenie a számára megfelel? szerepet, és impulzust adó, meghatározó tényez?vé kell válnia. Hogy Európának ezen a részén is legyen jogbiztonság és béke, amely csak szabadság, önrendelkezés és történelmi adottság alapján lehet tartós béke.
Meg kell ragadni a történelmi kihívást. Közös a felel?sség, de közös lesz a siker is.
Tisztelettel, dr. Eva Maria Barki" |
| McGy?z? | 2006.07.29. 23:40:12 | Válasz erre | | | | | Nemzeti Hírháló Hiszünk Magyarország feltámadásában!
A Magyar Föld nem eladó!
Felhívás az Európai Bizottsághoz az Európai Parlamenthez az Európai Unió Tanácsához
A belgiumi magyarság (hivatalos számadat szerint, 30 000 belga állampolgár) a közeled? EU-s Románia csatlakozásával kapcsolatosan következ? "Nyilatkozat"-ot hozta, majd küldte el ('06, jún.24.-én) az EU döntéshozóinak, vezet?iknek:
Felhívás
Az Európai Bizottsághoz
Az Európai Parlamenthez
Az Európai Unió Tanácsához
Románia Európa Uniós csatlakozása és az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatban
Abból kiindulván, hogy csak olyan országok lehetnek az Európai Unió tagjai, amelyek a demokrácia elvei szerint szervez?dnek, a jogállamiság alapján állnak, az emberi jogokat fenntartás nélkül tiszteletben tartják és az egyenl? bánásmódot minden területen érvényesítik;
Szem el?tt tartván, hogy a koppenhágai belépési feltételek között szerepel többnemzetiségi országok esetében a másokkal való bánásmód mikéntje;
Leszögezvén, hogy a decentralizáció, a regionalizáció és a szubszidiaritás az európai integráció alkotó pillérei közé tartozik;
Figyelembe vévén hogy a többnyelv?ség szintén kit?zött célként szerepel;
Emlékeztetve arra, hogy az ország magyar nemzeti közössége ?shonos Erdély területén;
Sérelmezvén, hogy a milliós nagyságrendet képvisel? erdélyi magyarság mindmáig semilyen kollektív törvényes státusszal nem rendelkezik Románián belül;
Megállapítván, hogy a fentebb említett integrációs elvek és célok a magyarság számára eddig nem kerültek alkalmazásra;
Kihangsúlyozván, hogy a székelyföldi magyarságnak még a kommunista diktatúra alatt is 1968-ig volt területi autonómiája;
Sajnálattal tudomásul vévén, hogy az eddigi EU jelentésekben az ország magyar lakosságának megoldásra váró gondjai nem szerepeltek fontosságuknak megfelel?en;
Kérjük az Európai Unió illetékes szerveit, hogy szorgalmazzák a következ? reformok életbeléptetését még Románia csatlakozása el?tt!
- A romániai magyarság egyenrangú államalkotó nemzetként való elismerése;
- A magyar nyelv hivatalos államnyelvvé való tétele és Erdélyben korlátlan egyenl? használatának biztosítása;
- Erdélyi regionális magyar parlament létrehozása;
- A Székelyföld területi autonómiájának helyreállítása;
- A diszkriminatív bánásmód minden formájának megszüntetése;
- Az elkobzott magyar tulajdonok maradéktalan visszaadása; |
| McGy?z? | 2006.08.07. 00:10:39 | Válasz erre | | | | | Nemzetpolitikai kiindulópontok a II. EMI-táborban
[ 2006-07-16 - 16:16:01 ]
Forrás: http://erdely.ma/autonomia.php?id=18506
Megalkuvás helyett nemzetpolitikát követelnek a magyar fiatalok - számoltunk be tavaly az I. EMI-táborról az egyik tudósításunkban. A szervez?k és a résztvev?k hozzáállásából már akkor el?re kiolvasható volt az út, melyre a következ? EMI-táborok - lassan öntörvény?en, a résztvev?k szellemiségéb?l táplálkozva - lépni fognak.
A tavalyi tábor els?sorban a kárpát-medencei nemzeti érzelm? ifjúság találkozóhelye kívánt lenni, de arról is gondoskodtak a szervez?k, hogy ez a találkozó tartalmas és épít? jelleg? legyen: három napon át szinte szünet nélkül zajlottak el?adások a magyar múltról, jelenr?l és lehetséges jöv?r?l, olyan el?adókkal, mint Eva Maria Barki, Borbély Imre, Böjte Csaba, Hajdó István, Koltay Gábor, Raffay Ern?, hogy csak néhányat említsünk.
A tábor valamennyi el?adója és résztvev?je ?szintén, megkötések nélkül oszthatta meg gondolatait jelenünkr?l és jöv?nkr?l, ugyanis, eltér?en az összes hasonló jelleg? erdélyi rendezvényt?l, nem lebegett sem felettük, sem a tábor felett valamely politikai befolyás zászlaja. Így az erdélyi nagy nyilvánosság el?tt el?ször mondhatta ki a résztvev?k hangos tetszésnyilvánítása kíséretében Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász, hogy a nemzetközi jog értelmében a trianoni diktátum semmisnek tekinthet?, és amennyiben a román hatalom hosszú id?n keresztül nem hajlandó teljesíteni ígéreteit és kötelezettségeit az uralma alá került magyar nemzetrésszel szemben, akkor kérhet? a diktátum felülvizsgálata.
Ma már egyik erdélyi magyar politikai szervez?dés nyíltan is felvetette e kérdést. Ugyancsak az EMI-tábor egyes el?adói és résztvev?i vonták le nemzetközi példák alapján azt a következtetést, melynek értelmében ahhoz, hogy elérjünk valamit, többet kell követelnünk, miközben Raffay Ern? történész a trianoni diktátum orvoslására alkalmas 90 utáni elmulasztott lehet?ségeket mutatta be.
Azon résztvev?k számára, akiknek a tavalyi tábor "Merjünk magyarok lenni!" - jelmondatának jegyében megtartott el?adások alapján sikerült nemzeti sorskérdéseinkre a napi aktuálpolitikai csetepaték félrevezet? megközelítései helyett átfogó, "tudatosan magyar" szemszögb?l rálátni a jelenlegi helyzetre, az addig tudatosítottnál is egyértelm?bbé válhatott, mennyire tehetetlenül sodródik az egész kárpát-medencei magyarság immár hatvan éve, világosan beazonosítható eredményekkel: lakossággá alacsonyított, történelmér?l, értékeir?l és lehet?ségeir?l mit sem tudó, orránál fogva vezetett magyarság a csonkán maradt ország határain belül, elnyomott, megalázott, a többségi nemzet magyar bábjai által kordában tartott, senyved? nemzetrészek a jelenlegi határokon kívül. A közös célok, valamint a múlttal és jelennel való ?szinte szembenézés hiánya kivándorlást, népességfogyást, a társadalmi szolidaritás és a nemzeti alapon való összetartozás megsz?nését eredményezi, ugyanakkor lehet?vé teszi a különböz? politikai-gazdasági érdekek önös, nemzetveszt? tevékenységének dühöngését, hiszen nemzetpolitika, a magyarok többsége által elfogadott és mérceként használható nemzeti minimum hiányában minden tett kimagyarázható, minden cselekedet beállítható hasznos és üdvös jótéteménynek, legyen az Románia csatlakozási szerz?sédének feltétel nélküli ellenzéki ratifikálása az erdélyi magyarság RMDSZ által közvetített igényének a nevében vagy állampolgárságunk visszaadása elleni kormánypárti hadjárat a felel?s hazafiság nevében. Nemcsak összmagyar-szinten tapasztalható az alapvet? nemzetpolitikai elképzelések hiánya, az erdélyi helyzet is már ránézésre leképezi a tényállást, elég csak azt megvizsgálni, hogy az autonómia körüli látszólagos alapszint? egyetértés is azonnal szertefoszlik, mikor feltev?dik a fogalom értelmezésének kérdése.
Az I. EMI-táborban megtartott el?adások és lefolytatott beszélgetések ebben a helyzetben túln?ttek önmagukon, és elindították a rendezvényt azon az úton, mely a mihamarabb megalkotandó nemzetpolitikai alaptételek kiindulópontja lehet. Annál is inkább, mert az eddig részben hasonló szerepet betölteni hivatott Tusványos folytatja tavalyi mélyrepülését, mikor is mindenki megtartotta a saját szellemes el?adását, anélkül, hogy az el?adók vagy a hallgatóság el?relépést könyvelhetett volna el bármilyen vitás kérdésben, idén pedig a szervez?k bevallása szerint a rendezvény nyolcvan százaléka a szórakozásról szól, az el?adásoknak pedig olyan témái vannak, mint vállalkozói versenyképesség, román-magyar jószomszédság, a vállalkozók és a kormány viszonya, és csak a kissátorokba eldugva esik még (utoljára?) szó olyasmikr?l, mint a délvidéki magyarság helyzete, Észak-Erdély hajdani visszatérése vagy a nemzeti identitás újrafogalmazásának kérdései. Az esetlegesen szóba kerül? lényegi kérdések megvitatására pedig rányomja bélyegét az RMDSZ diktatúrájával rokonítható Fidesz-egyeduralom, ami lehetetlenné teszi a más politikai és civil er?k véleményének, jobbító szándékának a megismerését, de a tavalyi Markó-Orbán egymásra találás után maga az RMDSZ is kiemelt helyet kap az el?adók között. Jelen lesz Eckstein-Kovács Péter, Borbély László, Puskás Bálint, Mark Béla, Csutak István, hiányzanak viszont az ellenzéknek számító autonomista er?k (leszámítva a szervez?nek számító Szilágyi Zsoltot és Toró Tibort, valamint a nemzeti liberális Bakk Miklóst és a bels? ellenzéki Sógor Csabát), pedig eredetileg ?k képezték a tusványosi el?adások magját.
Ilyen körülmények között a II. EMI-tábor szervez?i idén immár tudatosan helyezték nemzetpolitikai dimenzióba a tábor témáit és el?adásait. Mint tudjuk, a tábor központi témakörét az egyel?re utolsó nagy szabadságharcunk képezi. Nem véletlenül, hiszen az 56-os forradalom és szabadságharc a maihoz meglehet?sen hasonló helyzetben robbant ki: a kíméletlenül elnyomó idegen megszállók ellen kelt fel az amúgy türelmes és béket?r? magyar, hogy kivívja az önrendelkezést. Mert idegen emberek idegen törvény alapján elnyomták és jogfosztottá tették a saját hazájában. Nem más tart err?l el?adást, mint a halálraítélt szabadságharcos, Wittner Mária és Rácz Sándor, '56-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Szintén kiemelked? fontosságú el?adás lesz nemzetpolitikai szempontból az Eva Maria Barki idei el?adása: a nemzetközi jogász a dél-tiroli autonómia kivívásának mikéntjét mutatja be részletesen. Azért kiemelked? fontosságú ez az el?adás, mert ez az aprócska rész rendszerint kimarad az autonomista közbeszédb?l: senkinek nem esik nehezére a dél-tiroliak modell-érték? autonómiájának paradicsomi voltát ecsetelni, annál kevesebben mondják el viszont, hogyan is jött az létre, valószín?leg mert kényes kérdések merülhetnének fel a részletek megismerésének következtében.
Az ismertetett koncepció kiemelked? részét képezi az autonómia-kerekasztal, melynek legf?bb célja a konkrét cselekvési lehet?ségek felvázolása a szükséges helyzetelemzést követ?en, majd egyeztetés a különböz? szervezetek képvisel?i között. E beszélgetés résztvev?i: Ferencz Csaba (SZNT), Gazda Zoltán (MPSZ), Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ-es európai parlamenti megfigyel?), Sógor Csaba (RMDSZ), Szilágyi Zsolt (EMNT-MPE), Toró T. Tibor (RMDSZ-EMNT).
Azon túl, hogy az említett el?adások és fórumok egy majdan megalkotandó nemzetpolitikai alaptételek kiindulópontjai is kívánnak lenni, a táborban egy külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozik maga a nemzetpolitika alapvet? kérdéseivel és létrejöttének esélyeivel. A fórum résztvev?i: Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezet? alelnöke, Gergely István csíksomlyói plébános, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, valamint Lezsák Sándor országgy?lési képvisel?, a Nemzeti Fórum elnöke.
A kárpát-medencei nemzetpolitika-kerekasztal tervezett id?pontja: augusztus 13. vasárnap, 16 óra.
B. Zs. |
| Pelikan | 2006.08.12. 09:26:00 | Válasz erre | | | | | McGy?z?:
Lassan ,de biztosan a tiszta gyozelem fele.
Kitartas!(Előzmény: McGy?z?, 2006.08.07. 00:10:39) |
| Pelikan | 2006.08.13. 11:05:59 | Válasz erre | | | | | Olvasd el,erdemes!
"Az áruló menekül az igaztól. Mint ördög a tömjénfüstt?l. S ha nem menekülhet, legalább mocskolja azt. Árulóink sokat bírálják Eva Maria Barkit.
Pedig higgyjék el, ? nem bárki. Mert kollaboráns és áruló bárki lehet. De Barkinak születni kell, és ? annak is született. T?zr?l pattant a h?séges Sopronban.
Azt mondja nekünk, néhányunknak, akik el?adása el?tt közelebb húzódunk hozzá, hogy csak három évig élhetett magyar környezetben, de az megérintette egy életre.
Hányan születtek, eszméltek, élnek közöttünk nagymagyarként, s lettek mégis fenéknyaló kollaboránsok, aljas árulók, gondolom magamban, miközben a tiroli klassz fiúkról szól.
Mert Ausztria egyik vezet? politikusa egyszer?en klassz fiúknak nevezte, azokat a tiroli fiatalokat, akik k?keményen kiálltak egykor Dél-Tirol visszacsatolása és autonómiája mellett.
De lássuk csak, hogy áll nálunk a helyzet.
Volt id?, amikor Ausztria kormánya - és természetesen vele együtt a miniszterelnöke is ? egyszer?en megszakította a diplomáciai kapcsolatát Olaszországgal, mert az olaszhoni kormány nem volt hajlandó tárgyalni a dél-tiroli szabadságharcosokkal.
Na most képzeljék el, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya is ugyanezt teszi Romániával, hogyha a román kormány nem hajlandó eleget tenni a székely autonómia-követelésnek. Na ilyenkor szokott az ember feneke a falhoz érni, és ett?l felébred. Kutyából nem lesz szalona.
Képzeljék el, hogy Magyarország külügyminisztere felszólal az Európa Parlament egyik ülésszakán, hogy a székely területi autonómiát a lehet? legrövidebb id?n belül: meg kell oldani. Erre egyik román küldött odaszól az ülésvezet?nek, hogy azonnal vonja meg a szót a magyar beszél?t?l. Ezt az üllésvezet? elnök megteszi. Ekkor feláll a magyar külügyminiszter, és elhagyja az üléstermet. Meg sem áll Budapestig, és másnap a világ minden sajtója azt zengedezi. Az osztrák külügyminiszter ezt is megtette. Ha Göncz Kinga megtenné, letérdelnék el?tte. De félek megint leesem az ágyból, és felébredek. Miel?tt fenekem a hideg falhoz érne. Sajna mi kollaboránsaink másképp látják ezt az egész helyzetet.
S azon is el lehet gondolkodni, hogy Eva Maria Barki, komoly dokumentumokra építve, elmondta, hogy Dél-Tirol vezet? politikai ereje, a Dél-Tiroli Néppárt elvb?l soha nem akart, az olasz kormányba kerülni, mert tudta, hogy nem lehet egyszerre két urat szolgálni.
Na, ezt magyarázza el valaki, húsosfazék körül tolongó véreinknek. Vagy talán mégse fárasszuk magunkat. Az árulásnak nincs logikája.
Ezért az árulót le kell l?ni, mint a kutyát, miként a tiroliak tették, akik legel?bb árulóikat likvidálták.
Csíki Sándor" |
| Pelikan | 2006.08.16. 09:13:58 | Válasz erre | | | | | "T Á M O G A T Ó N Y I L A T K O Z A T
A 2006. március 15-i Székelyudvarhelyi Székely Nagygy?lés Kiáltványban követelte, hogy az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezel?tt elkövetett jogfosztást és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását!
A 2006. június 18-i Ditrói Székely Nemzetgy?lés Határozatában felszólította a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy a Trianoni Békeszerz?dést aláíró Nagyhatalmaktól követelje az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztásának orvoslását, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetét?l, az Európai Uniótól a székely nép önrendelkezési jogának elismeréseként, Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását.
E követelések összhangban vannak a Gyergyószentmiklósi II. EMI-tábor 2006. augusztus 13-i Felhívásával, amely aláírásgy?jtést kezdeményez a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési jogának kifejezéséért.
Üdvözöljük és támogatjuk az EMI-tábor Felhívását!
Dr. Csapó I. József
A Székely Nemzeti Tanács "
(erdely.ma) |
| Bese | 2006.08.16. 15:06:49 | Válasz erre | | | | | | Benne lennek egy robbantasi merenyletben de nem emberek hanem roman erdekek pl olajvezetekek ,bankok,magasfeszultsegu halozatok stb. |
| Marilyn Manson | 2006.08.22. 03:10:34 | Válasz erre | | | | | | Rohadjon meg Vlad Tepes a havasalföldi cigány fajtájával együtt! |
| Bojana | 2006.08.22. 03:43:03 | Válasz erre | | | | | Marilyn Manson: Why?(Előzmény: Marilyn Manson, 2006.08.22. 03:10:34) |
| Pelikan | 2006.08.22. 08:39:43 | Válasz erre | | | | | Marilyn Manson:
A topic-vitatema nem "vlad tepes"-rol szol,jo lenne a topic temajanal maradni. Koszi.(Előzmény: Marilyn Manson, 2006.08.22. 03:10:34) |
| McGy?z? | 2006.08.29. 00:41:03 | Válasz erre | | | | | Pelikan: A csíkszeredai hokicsapat már része a magyar bajnokságnak. Miért kellenek szlovák hokisok a csapatba?!?(Előzmény: Pelikan, 2006.08.22. 08:39:43) |
| Pelikan | 2006.08.29. 07:28:47 | Válasz erre | | | | | Fred!
Nem kellene engedjetek ,hogy a provokatorok gunyt uzzenek a honlabol,vendegkonybol es a vitaforumbol.
Nagyon kellene a jelszavas regisztracio. |
| Pelikan | 2006.08.29. 07:29:40 | Válasz erre | | | | | McGy?z?:
Sajnos a globalizacio szele elerte csiki medencet is.(Előzmény: McGy?z?, 2006.08.29. 00:41:03) |
| paluz | 2006.08.31. 09:52:28 | Válasz erre | | | | | Az RMDSZ nyíltan megszegi választási ígéreteit
2006-08-31. 02:31:39
A vég el?tt
Az RMDSZ-ben , a legelején, kétféle politikai irányvonal menetelt egy erny? alatt: az úgynevezett kis lépések taktikáját szorgalmazók (Domokos, Markó , Verestóy , Frunda , Borbély,stb., ? a neptunos vonal) és az úgynevezett radikálisok (T?kés, Sz?cs , Kincses, stb.). Az el?bbiek , egy kis Szekus segédlettel, kicsinálták az utóbbiakat a pártszervezet vezetéséb?l, és neki fogtak kis lépkedni.
A romániai közmagyar , aki 1989 után, szeretett volna radikálisan megváltozott körülmények között éldegélni szül?földjén, azt mondta beletör?dve, hogy na jó na, legyen az kis lépésekkel is, ha már naggyal nem hagyják, mozduljunk ki valahogy, csak az épp el?re legyen, s ne hátra. Sajnos az erdélyi közmagyar sejtései, megérzései, félelmei beigazodtak az évek során, az RMDSZ kislépései hanyattba vezettek.
Legutóbb, 2006.08 .30-án, Markó a Béla a következ?ket nyilatkozta a kolozsvári Szabadságnak: ?Az RMDSZ h?séges marad 2007 január 1-jéig a jelenlegi kormánykoalícióhoz, de Románia várható uniós csatlakozása után újra kell tárgyalnia a kormányprogramot. Az uniós csatlakozásig szóba se jöhet a koalíciós pártokkal való kenyértörés, MÉG AKKOR SEM, HA A KISEBBSÉGI TÖRVÉNYTERVEZET PARLAMENT ÁLTALI ELFOGADATÁSA ESETLEG KUDARCOT VALL.? Az RMDSZ-t , két évvel ezel?tt, az EGYÜTT AZ AUTONÓMIÁÉRT választási lózungért jutatták be a román parlamentben a romániai magyarok ! Ha Románia bekerül 2007.01 .01-dikén az EU-ba , Romániában több mint valószín? el?rehozott választások lesznek ? az RMDSZ a tótiai MKP sorsára fog jutni, leszállítják a kormányrúd mell?l a románok, s fokozódni fognak a magyarverések Erdélyben.
Akkor majd hiába fog futni kétségbeesetten az RMDSZ az EU-hoz panaszra, mert az Unió jogosan fogja azt mondani nekik: hogy RMDSZ-es gyerekek, most jösztök csak sírdogálni, amikor eltávolítottak a román húsoskondér mell?l. Ha 16 éven keresztül minden jó volt az erdélyi magyaroknak Romániában, m? ország, amit becsempésztetek az erdélyi magyarok hátán az Unióba, akkor menjetek haza és viseljétek fejetlen politikátok jól megérdemelt, súlyos következményeit. |
| Construct | 2006.09.01. 19:50:50 | Válasz erre | | | | | paluz:Most minden irónia nélkul: Ha az RMDSZ egy csapnivaló politikai párt, akinek a sorsa hasonló lesz (ha jól értettem) mint a tót MKP-nak, akkor nincs hivatottabb szervezet a magyarok bajainak megorvoslására, mint a HVIM!
.
Ha rosszul értelmezem az elozményt, szivesen vennék útbaigazitást bárkitol ezen a honlapon! |
| |
