 | Discussion Forum Turista bakancsban,horvátországban (Magyar honvéd,2007,08.17)Krisztus el?tt 229-ben a mai Horvátország ?slakosainak, az illíreknek földjét elfoglalta a Római Birodalom, és Diocletianus császár er?döt épített Splitben. A Nyugat-római Birodalom az 5. században összeomlott. Az úgynevezett Ó-Horvátország 800 körül frank befolyás alatt kezdte fejl?dését, s a 10. század közepét?l már (többnyire bizánci h?béres) király uralkodott a 11 horvát nemzetség szállásterületéb?l kialakított zsupánságok felett. A horvát uralkodóház, a Tirpimir-dinasztia kihalása (1090) után n?ágon I. László magyar király lett a legtekintélyesebb trónjelölt, néhány évvel kés?bb (1102-ben) pedig utódját, Könyves Kálmánt horvát királlyá koronázták. Ett?l kezdve 1918-ig perszonálunió állt fenn a két ország között, Horvátország és Magyarország társország lett.
Ez jóformán érintetlenül hagyta a horvát bels? viszonyokat, Horvátországot már az Árpád-kortól a horvát–szlavón bán irányította. A 16. századtól a horvát rendek Bécs felé közeledtek, s az id?k folyamán többször is (a Rákóczi-szabadságharc idején, az 1790-es években, majd 1848–49-ben) összeütközésben kerültek a magyar törekvésekkel. Az 1868. évi magyar–horvát kiegyezés szerint Magyarország és a társországok (Horvát–Szalvón–Dalmátország) egy állami közösséget képeztek közös uralkodóval és a megállapított közös ügyekre közös kormánnyal. Horvátország 1920-ban, a trianoni békeszerz?déssel vált el Magyarországtól, és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-t?l Jugoszlávia) része lett.
A második világháború után Horvátország köztársasági státust kapott a Jugoszláv Föderáción belül, de mivel gazdaságilag felülmúlta a déli köztársaságokat, nagyobb autonómiát követelt. Tito halála után (1980) évente a köztársaságokból más elnököt jelöltek ki, Horvátország gazdasága leállt.
Az 1980-as évek végén az albán többség súlyos elnyomása a szerbiai Koszovóban azt a félelmet keltette, hogy Szerbia ki akarja terjeszteni uralmát a többi köztársaságra is. 1990-ben Franjo Tudjman Horvát Demokratikus Uniója megnyerte a választásokat. Az új elfogadott alkotmány a szerbek státusát Horvátországban „nemzeti kisebbségre” változtatta egy „alkotmányos kisebbség” helyett. Horvátország 1991 júniusában kinyilvánította függetlenségét, a szerb közösség pedig, Krajina területét nyilvánította függetlenné Horvátországtól. Súlyos harcok bontakoztak ki az országban, amelybe és a Jugoszláv Néphadsereg a szerbek oldalán avatkozott be.
Számos sikertelen t?zszünet után az ENSZ csapatokat telepített a szerbek által elfoglalt Horvátországba, 1992 januárjában. A szövetségi hadsereg visszavonult Horvátországból, ugyanakkor még 1992-ben Horvátországot felvették az ENSZ-be, miután alkotmányában garantálta, hogy megvédi a kisebbségeket és az emberi jogokat.
Az els? összecsapások
A fegyveres harcok a szerb szabadcsapatok és a horvát rend?rök között Kelet-Szlavóniában és a Plitvicei Nemzeti Parkban kezd?dtek, 1991 tavaszán. A szerbek akkoriban elkövetett vérengzéseit nem igazolhatta az a diszkrimináció, amelyet a szerb etnikummal szemben a horvát állam alkotmánytervezetében fogalmaztak meg. 1991 nyarán a szövetségi kormány és a Jugoszláv Néphadsereg célja az állam egységének meg?rzése volt, leszámítva Szlovéniát. A horvátországi háború kitörésekor sokan úgy gondolták: Tudjman és Milosevics elnökök megállapodtak abban, hogy Horvátország és Szerbia között osztják fel Boszniát. A nehéz terepviszonyok és a gyengén szervezett katonai egységek azonban Bosznia nagy részén nem tették lehet?vé a gyors és dönt? m?veleteket. A néphadsereg, amelyben a tüzérséggel támogatott gyalogság és a páncélosok játszották a f?szerepet, mégis komoly katonai er?t jelentett.
A háború kezdetén szerbekkel ellentétben a szlovén, a horvát és a bosnyák er?k csak könny? gyalogsági fegyverzettel voltak felszerelve, így a szerb hadsereg nehézfegyvereivel szemben nem jelentettek komoly er?t. A kezdeti id?szakban a m?veletek légi támogatását csak a szerbek voltak képesek biztosítani; a jugoszláv légier? stratégiai célpontokként hidakat és gyárépületeket bombázott.
A Jugoszláv Néphadsereg Szlovéniában a függetlenség deklarálását követ?en (1991 nyarán) kezdte meg m?veleteit. A szlovén hadsereg azonban néhány napon belül er?s ellentámadást indított, melynek eredményeként csaknem 12 ezer katona dezertált a néphadseregb?l, amely gyakorlatilag átváltozott a tagköztársaságok „nemzeti hader?ivé. A harcok két hét múlva értek véget, s a brioni egyezmény értelmében a jugoszláv hadsereg visszavonult, az európai közösség diplomáciai közbeavatkozásának köszönhet?en. Azonban az európai közösség megfigyel?i missziójának (European Commission Monitoring Mission, ECMM) 1992-es közvetít?i próbálkozásai teljes kudarccal végz?dtek, miként az ENSZ politikai és katonai – a konfliktus megszüntetését célul t?z? – er?feszítései is. Ugyancsak kudarcot vallott a Vance–Owen-terv Bosznia-Hercegovina etnikai felosztására, illetve a Vance–Stoltenberg-terv, egy konföderáció létrehozására 1993 során.
Az ENSZ BT 743. számú határozata 1992 februárjában létrehozta a kezdetben 21 ezer f?s létszámú, kés?bb 38 ezer f?re b?vített UNPROFOR-t (United Nations Protection Force, az ENSZ védelmi ereje), amelynek célja a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatásának garantálása volt. A misszió többek között biztosította a szarajevói légi hidat 1992 és 1996 között, hat városban alakított ki „biztonságos körzeteket” a bosnyák lakosság védelmében, megakadályozta a katonai gépek átrepülését Bosznia felett, és kikényszerítette az ENSZ fegyverembargóját. Az eredeti szándékok ellenére a kéksapkás katonák belekeveredtek a harcokba, és gyakran váltak támadások célpontjaivá.
Horvátországban a harcok a szerb területeken robbantak ki, (Lika, Knin), illetve Boszniában és Kelet-Szlavóniában 1991 szeptemberében, ez Vukovár ostromához vezetett, és mindkét oldalon sok áldozatot követelt.
A szerbeket a jugoszláv hader? fegyverekkel és katonai er?vel is támogatta. Emiatt nagy sikereket értek el a még csak formálódó horvát fegyveres er?kkel szemben, és Horvátország területének legalább egyharmadát foglalták el. A területeket azonban nem csatolták Szerbiához, kikiáltották a Krajinai Szerb Köztársaságot, ezt azonban egyetlen ország sem ismerte el.
Oluja (Vihar)
A fennálló helyzetet Horvátország nem fogadta el. A hadsereg jelent?s fejlesztésekbe kezdett, hozzáláttak egy üt?képes hader? kiépítéséhez, melynek része volt a személyi állomány kiképzése, és fegyverbeszerzésre is sor került. A horvátoknak szükségük volt egy csapásmér? légier? felállítására, hiszen a függetlenségi háború során megalakult horvát légier? legnagyobb harcérték? gépei közé három MiG–21Bisz tartozott, amelyekkel horvát nemzetiség? pilóták a jugoszláv légier?b?l dezertáltak. Ezek közül kés?bb kett? megsemmisült a harcok során, így csak egy maradt bevethet? állapotban. A szövetségi légier? helikopterei közül egy Mi–8-as szökött át, s ezeken kívül polgári repül?gépeket használtak katonai célokra, ami nem felelt meg az igényeknek, ezért Horvátország megpróbált katonai repül?eszközöket beszerezni. Legalább 12 helikopter jutott el Horvátországba még 1992-ben, majd ezután újabb 26 érkezett 1995-ig. A legnagyobb jelent?ség? a harcászati vadászrepül?gépek beszerzése volt. Összesen 40 MiG–21Bisz gépet vásároltak, de csak húszat állítottak szolgálatba, a másik húszat alkatrészbázisnak akarták felhasználni. A gépekhez nagy mennyiség? fegyverzetet és a személyzetnek nyugati gyártmányú felszereléseket is vásároltak. A vadászgépekb?l két repül?századot telepítettek Pleso és Pula repül?terén.
Az újjászervezés és a fegyverbeszerzés közben kisebb harcokat kezdeményeztek a t?zszüneti vonalak mentén, tesztelve a szerb katonai er?ket. 1993 szeptemberében hadm?velet is indítottak Lika közelében, és elfoglaltak egy kisebb területet. Ezen a hegyes terepen a szerbek nem tudtak nehézfegyvereket felvonultatni, így a jól kiképzett gyalogság hatékony alkalmazásával a horvátok elérték a céljukat. Ez a hadm?velet ekkor még nemzetközi tiltakozást váltott ki. Mivel Boszniában jelent?s számú horvát lakos élt, a horvát hadsereg ott is kisebb harcokban vett részt. A m?veletek során nemcsak a horvátországi szerbek állásait veszélyeztették, de a horvát hader? és katonai vezet?i szert tehettek harci tapasztalatokra is.
Horvátország és az USA 1994-ben katonai segítségnyújtási megállapodást kötött, ennek alapján aktív és tartalékos kiképz?k érkeztek a horvát hadsereghez, akik a kiképzés mellett kidolgozták a nagyobb hadm?veletek részleteit is.
Az amerikai fegyveres er?k rádiós felderít? szolgálatai a szerb rádióállomások és parancsnoki-vezetési pontok helyét bemérték, és lehallgatták a hírváltásokat. A Predator pilóta nélküli felderít? robotrepül?gépekkel információkat szereztek a szerb katonai er?kr?l.
Mivel a boszniai szerbek folyamatosan agresszorként léptek fel, a polgári lakosságot sem kímélve, az Amerikai Egyesült Államok és az európai hatalmak 1995-re belátták, hogy a katonai fölényben lév? horvátországi és boszniai szerbeket csak er?s horvát–bosnyák hader?vel lehet megállítani. A nemzetközi nyomás hatására a krajinai szerbek elszigetel?dtek, támogatás nélkül maradtak.
A közel 600 kilométeres horvátországi arcvonalat 40 ezer szerb katonának kellett védeniük. Emellett a 100 km-es boszniai frontot is meg kellett tartaniuk, ezért jelent?s létszámot vontak össze Biha? térségében. A katonák közül 20 ezer f? tartózkodott els? lépcs?ben a horvát arcvonalon, 10-10 ezer f? pedig a második és harmadik lépcs?ben, ugyanakkor 200 harckocsival, 350 tüzérségi eszközzel és 20-25 rakéta-sorozatvet?vel és 5-10 helikopterrel rendelkeztek. Vadászrepül?gépük nem volt, els?sorban a földi csapásmér? képesség kialakítása volt a céljuk.
A bosnyák és különösen a horvát hader? 1995-re meger?södött. Nagy el?nyt jelentett, hogy jóval rövidebb ellátási útvonalakra volt szükségük, és hatékony vezetési kommunikációs rendszert építettek ki. Modern, nyugati gyártmányú rádió adó- és vev?készülékeik voltak, amelyek más frekvenciákat használtak, mint a szerbek által használt típusok.
A horvát szárazföldi hader? 350 T–55-ös és M–84-es jugoszláv gyártmányú harckocsival, a 800 nehéztüzérségi löveg mellett 45-50 rakéta-sorozatvet?vel rendelkezett. A 150 ezer katona közül 80 ezer alkotta a támadó dandárokat, 70 ezer pedig a honi gárdaezredeket. A légier? állományában 18 bevethet? vadászrepül?gép, 5 Mi–8 szállító- és 12 Mi–24-es harci helikopter állt rendelkezésre. Biha?nál a bosnyák 5. hadtest 25 ezer katonája állt készenlétben 15 T–55-ös harckocsival és 80 nehéztüzérségi eszközzel.
A horvát és a bosnyák hadsereg közös hadm?veletei során 1995 júliusában elvágta a horvátországi szerbek utánpótlási vonalait, és a Krajinai Szerb Köztársaság f?városát, Knint három oldalról vették körül.
Július utolsó hetében, augusztus els? napjaiban a horvát hadsereg a krajinai és a nyugat-szlavóniai arcvonal mentén felkészült a Krajinák visszafoglalására. A horvátországi szerbek segítséget kértek, de Jugoszlávia visszautasította ezt. A hadm?velet csak a nyugati hatalmakkal való egyeztetés után kezd?dött, mégis meglepetésszer? volt a háború kiújulása. A horvátok a támadás el?tt nem sokkal tájékoztatták az ENSZ-er?ket a hadm?velet megkezdésér?l.
Augusztus 4-én öt órakor a horvát hadsereg Vihar fed?néven megindította a támadást. Harminc különböz? ponton egyszerre akarták áttörni az ellenség arcvonalát a 300 kilométeres frontvonalon. A tüzérség l?ni kezdte a szerbek katonailag fontos objektumait. A vadászgépek több szerb parancsnoki-vezetési pont ellen hajtottak végre légitámadást, valamint tüzérségi állásokat és a védelmi vonalakat bombáztak. Viszont polgári létesítményeket találtak el, de még ENSZ-megfigyel? er?ket is. Ezért a Knin térségében lév? ENSZ-er?k a NATO segítségét kérték. Hamarosan holland F–16-os vadászgépek érkeztek a város fölé, azt remélve, hogy a horvátok abbahagyják a támadást. Csakhogy az F–16-osokat befogta a szerb Kub légvédelmi rakéták t?zvezet? lokátora. A lokátorok bekapcsolását viszont a NATO ellenséges tevékenységnek min?sítette, ezért az amerikai haditengerészet ROOSEVELT repül?gép-hordozójáról felszállt F–18-as repül?gépei megsemmisítették a lokátorokat és az önjáró légvédelmi rakétákat.
A horvátok a támadás el?tti órákban kikapcsolták rádióikat, mialatt az amerikaiak a szerb berendezéseket használhatatlanná tették. Kommunikációs rendszerük szinte m?ködésképtelen volt a harcok kezdete óta, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szárazföldi és repül?er?k, valamint a légvédelem vezetés nélkül maradt. A horvát 4. és 7. gárdadandárok áttörték a szerbek védelmi vonalait, és nagy ütemben haladtak el?re a krajinai területeken. A f?várost, Knint heves tüzérségi támadások érték, de ekkor a katonai vezet?k már elhagyták a f?várost Bosznia irányában.
Augusztus 5-én Knin és a dalmáciai hátország szinte teljesen horvát kézre került. Elfoglalták Ljubovót, Kijevót és Vrlika Dubicát, s a szerbek csak néhány helyen tudták lassítani a horvát el?renyomulást. Az egész m?velet során az amerikaiak folyamatosan figyelemmel kísérték a hadm?veleteket. Minden információt átadtak a horvátoknak, a tüzérség és a légier? ezért volt képes gyors és pontos csapásokat mérni az ellenségre.
Augusztus 6-án a horvát 1. gárdadandár a Plitvicei-tavak környékén elérte Bosznia határát, ahol találkoztak a bosnyák hadsereg csapataival, akik a nyugat-boszniai Biha?ot és az ott él? enklávét védték. Plitvice, Obrovac, Slunj és Korenica is ezen a napon került horvát kézre, mindössze Glina mellett ütköztek nagyobb ellenállásba.
Augusztus 7-én a harcok már kevésbé voltak intenzívek, alig volt szerb kézen krajinai terület. A horvát védelmi miniszter, Gojko Susak bejelentette, hogy a nagyobb hadm?veleteket befejezték, teljesen ellen?rzés alá vonták a horvát–bosnyák határt.
Augusztus 9-én a horvátországi szerb hader? katonái hivatalosan is megadták magukat a horvát hadseregnek. A mindössze néhány napos hadm?velet során a horvátok vesztesége 174 halott és 1430 sebesült volt, szerb oldalon ötszázhatvanan haltak meg. A horvát hader? nagy része még augusztusban kivonult a Krajinákból, de egyes katonai m?veletek novemberig folytatódtak. A Vihar után mintegy 200 ezer szerb menekült el.
Vastagh László Ennek az olvasmánynak a tanulsága az,hogy kicsi a bors de er?s,és hogy túler?vel szemben,ha nics fanatizmusod,akkor csak amerikával nyerhetsz háborút. (Started by: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.01. 20:50:39) | Hannibal Lecter ésHany Istók a víziember | 2007.09.08. 02:11:28 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): Én szeretem atörököket annak ellenére hogy ide ette a fene ?ket .Militarista katonaállamtól mást nem lehet várni.Addig nyxúlik míg ki nem pukkad.Így jár minden nagy és regionális hatalom csak id? kérdése. Fontosabb ez ami most mondok:Az ember technikailag iszonyatosan nagyot fejl?dött az utóbbi 100-150 évben.Viszont mentálisan és értékrendben ösztönszer?en megmaradt az Ókor és a Középkor szintjén.Most is szinte ugyanaz afontos mindenkinek mint anno. Amíg ez nem változik GYÖKERES VÁLTOZÁSOKRÓL ne is álmodjunk.(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.07. 15:04:53) |
| kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám) | 2007.09.07. 15:04:53 | Reply | | | | | Hannibal Lecter ésHany Istók a víziember: A törökök elkúrtak mindent azzal hogy minden féle népet össze-vissza telepítgettek,meghogy a bosnyákokat rátérítették a muszlim hitre.(In reply to: Hannibal Lecter ésHany Istók a víziember, 2007.09.06. 18:04:56) |
| kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám) | 2007.09.07. 15:03:03 | Reply | | | | | Hannibal Lecter ésHany Istók a víziember: Végre!Már azt hittem ez egy két személyes topic hogy mindig én és legyen beszéélgetünk.(In reply to: Hannibal Lecter ésHany Istók a víziember, 2007.09.06. 18:04:56) |
| Hannibal Lecter ésHany Istók a víziember | 2007.09.06. 18:04:56 | Reply | | | | | Hannibal Lecter ésHany Istók a víziember: Félreértés ne essék nem a háborút helyeslem hanem azt a gondolatot hogy a Balkán egy puskaporos hordó.(In reply to: Hannibal Lecter ésHany Istók a víziember, 2007.09.06. 18:01:39) |
| Hannibal Lecter ésHany Istók a víziember | 2007.09.06. 18:01:39 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): Látod ebben nagyon igazad van."A Balkán európa lágy alfele"Schicklgruber mondása.(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.05. 16:15:55) |
| Legyen! | 2007.09.06. 17:54:12 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.06. 15:51:56) |
| kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám) | 2007.09.06. 15:51:56 | Reply | | | | | Legyen!: Á,értem.Szóval a te kedved,az maygarország kedve is.Egyébként mondtad hogy már a lelked mélyén nem is hiszel a békés revízióban,és a eleked mélyének igaza van.Úgyhogy most már megkéne barátkozni a háború poklának gondolatával.Egy kis terápia kutya harapás sz?rével:likvidálás,likvidálás,likvidálás,likvidálás,likvidálás likvidálás,likvidálás,likvidálás,likvidálás,likvidálás. |
| Legyen! | 2007.09.05. 16:32:49 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): -Van egy kis esély egy újjab balkáni konfliktusra,amelybe talán mi is becsatlakozhatnánk- Ne haragudj, de Nekem semmi kedvem ehhez.(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.05. 16:15:55) |
| kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám) | 2007.09.05. 16:15:55 | Reply | | | | | | Van egy kis esély egy újjab balkáni konfliktusra,amelybe talán mi is becsatlakozhatnánk ha eltávolítanánk gyurcsit.A balkáni "puskaporos hordó"már nagyon sokszor felrobbant,és még mindig nem nyugodtak le a kedélyek. |
| Legyen! | 2007.09.04. 22:00:17 | Reply | | | | | Ádám itt az kért beszélgetésed: Mielt?? bárki is a kért beszélgetést, a mai állapotokra értelmezné, annak kedvéért elmondom, ez egy tíz évvel ezel?tti (1997-es) mi lett volna ha akkor megtesszük szöveg.
Tekinthet?-e abszurdnak a határkérdés felvetése? Kerekasztal-beszélgetés Deák Péter biztonságpolitikai szakért?, Diószegi István diplomáciatörténész, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter és RAVASZ KÁROLY nemzetközi jogász részvételével.
GECSE GÉZA: A délszláv háború végül is nem volt képtelenség, hiszen ezekben az években, pont a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején kezd?dött el. Átalakulása ellenére, ha pusztán a magyar hader? szerkezetéb?l indulunk ki, mire képes a honvédség? Ha ugyanis a vajdasági magyarság mészárolásába kezdtek volna, az akkori magyar kormánynak el kellett volna gondolkodnia azon, hogy békefenntartás címén vagy valamilyen békefenntartó er? keretében részt vegyen a helyzet normalizálásában.
DEÁK PÉTER: Egy m?helyvita után 1993-ban tette fel nekem a következ? kérdést egy magyar országgy?lési képvisel?: mi történne akkor, ha az akkor éppen zajló horvátok és szerbek közötti háború kiélez?dése esetén a magyar csapatok egy része bevonulna a Vajdaság legalábbis északi területére, és azt birtokba venné? Milyen er? kellene ehhez? Amire én azt válaszoltam, körülbelül 300 harckocsi és utána 50 ezer ENSZ katona, amelyik odajön, és a válságot, amelyet mi fegyveres beavatkozással okoztunk, valamilyen módon megoldja.
GECSE GÉZA: Ez a magyar hader? harmada?
DEÁK PÉTER: Pontosabban az akkori magyar hader?nek ez nem harmada, hanem 40 százaléka volt. Annyit azonban el kell mondanom, ebben az id?ben a seattle-i szerz?dés és a bécsi megállapodás aláírása, a fegyverkezési programok leállása következtében folyamatosan csökkent a magyar hader? hadrafoghatósága. Az 1980-as évek közepe óta kizárjuk az úgynevezett totális, hagyományos háború kialakulásának lehet?ségét. Ezért mondom azt, hogy erre nem volt meg a katonapolitikai lehet?ség, mert az er?viszonyok ezt nem tették lehet?vé, ráadásul a politika sem engedte volna meg a katonai er? ilyenfajta alkalmazását.
GECSE GÉZA: Akkor sem, ha a szerb er?k ezerszámra mészárolnak embereket?
DEÁK PÉTER: De erre nem került sor. Lehet feltételezésekb?l is kiindulni. Ebben az esetben, mint ahogy már volt rá példa, magától értet?dik, hogy bizonyos mandátum alapján, nemzetközi er?vel ezeket a válságokat megoldották volna. Ha a Vajdaságban embereket mészároltak volna, és hasonló lett volna a helyzet, mint Közép-Afrikában vagy akár a bosznia-hercegovinai térségében, akkor a nemzetközi válságkezel?k valamilyen formában közrem?ködtek volna.
JESZENSZKY GÉZA: Fontos azért figyelembe venni, hogy ? a háború el?tt és után is ? a jugoszláv hadsereg Európa egyik legjelent?sebb ereje volt, és mi arra törekedtünk, hogy megel?zzünk konfliktusokat, különösen a magyar kisebbség elleni támadásokat, aminek a valódi veszélye megvolt. Tehát a válság kialakulásától fogva szorgalmaztuk ENSZ- vagy európai megfigyel?k jelenlétét, ami visszatartó hatású lett volna, mert nehéz megtámadni egy közösséget, ha közöttük ott vannak a fehér, vagy más ruhás nemzetközi megfigyel?k. Szerencsére nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy azt kellett volna mérlegelni, hogyan lehet megvédeni a határon túl él? fenyegetett magyar és nem magyar lakosságot, és nagyon elégedett vagyok, hogy a súlyos balkáni válság, a háborúk Magyarországot katonailag lényegében nem érintették.
DEÁK PÉTER: Természetesen sor került ebben az id?szakban bizonyos határvédelmi katonai lépésekre is, amit a miniszter úr nálam jobban tud. A magyar határövezeti nyugtalanság felszámolására, a határ védelmére szükségesek voltak ezek a lépések, és ilyenfajta alkotmánymódosítás is történt.
GECSE GÉZA: Abból, amit Deák úr az imént elmondott, az következik, nem is olyan elszomorító a magyar honvédség állapota. A jugoszláv hadsereg edzett, sokat tapasztalt hadsereg, az öldöklésben nagy gyakorlata van, de ha pusztán a számokból indulunk ki, akkor a fölénye nem akkora.
Másodszor is: Ez egy 10 éves beszélgetés, egyeltalán nem érvényes a mai állapotokra! |
| Legyen! | 2007.09.04. 21:09:15 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): -Nem azt kell nézni hogy hogyan siratják a fiukat otthon.- Egyet jó lenne ha megtanulnál. Ha az embereket megfosztod a szeretteikt?l (elnézést a pejoratív kifejezésért) szarni fognak Nagy-Magyarország létezésére. Ugyanis minek éljenek Nagy-Magyarországon boldogtalanul? Akkor már úgy vannak vele, hogy mindegy. Jó lenne, ha egyszer nem Ryan közlegény, hanem Miller százados szerepébe is beleképzelnéd magad. A családodat meg elképzelnéd, hogy mi érné, ha bajod esne. Ennyi. -Na mi lesz azzal a tanulmánnyal amit igértél,hogymi lett volna hogyha megszáljuk a délvidéket?- Sok teend?m volt ma, válaszolgatok erre-arra aztán másolom is.(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.04. 16:28:48) |
| kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám) | 2007.09.04. 16:28:48 | Reply | | | | | | Legyen!: Azt azért ismerjük el,én jobb katona lennék(leszek)mint te.Én elég k?sziv? vagyok hozzá,te pedig a likvidálás szótól is irtózol.Tudom kegyetlenül hangzik,de a háborút csak stratégiai szempontból kell vizsgálni.Nem azt kell nézni hogy hogyan siratják a fiukat otthon.Na mi lesz azzal a tanulmánnyal amit igértél,hogymi lett volna hogyha megszáljuk a délvidéket? |
| Legyen! | 2007.09.04. 13:38:23 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): -A szeb kisgyermek elvesztése inkább eleki sebeket okozhat,- De még milyen súlyos lelki sebeket! -én nem tudom sajnálni- Kutyából nem lesz szalonna, de azért ez esetben van még mit csiszolnod a beleérz? képességeden. -és nem befolyásolta a háborút.- Ez igaz, sajnos.(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.03. 20:33:45) |
| kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám) | 2007.09.03. 20:46:34 | Reply | | | | | | Ja egyébként írtam az egyik ismer?sömnek,akinek van egy oldala,hogy vegye le a linkjét a trianon.hu-nak,hogy ne jöjjön több provokátor,és ha ismeri a moderátort szóljon. |
| kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám) | 2007.09.03. 20:38:15 | Reply | | | | | | Bocs hogy ilyen hosszú ideig nem tudtam írni,de egyéb elfoglaltságaim akadtak,akadnak. |
| kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám) | 2007.09.03. 20:33:45 | Reply | | | | | | Legyen!: A szeb kisgyermek elvesztése inkább eleki sebeket okozhat,én nem tudom sajnálni,és nem befolyásolta a háborút. |
| Legyen! | 2007.09.02. 14:21:16 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): -a délvidéken 300 ezer magyar él- Igazából 400.000 és 500.000 között, csak sokakról nem tudják, sokan meg tagadják.(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.02. 12:05:25) |
| Legyen! | 2007.09.02. 14:19:13 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): -Szlovénia így kimaradt a balkáni háborúból, amely Bosznia-Hercegovinában követelte a legtöbb áldozatot.- Bosznia-Hercegovina: lakossáa 44% bosnyák, 17% horvát, szerb 31%, albán, magyar, macedón, stb. 8%. Ott sem lehet könny? az élet. Szrebrenik, 15.000 ember a mai napig. ENSZ katonák védték, hollandok 300-an. Ennyit ér a NATO meg az ENSZ. Riptyára l?nek egy országot, de megvédeni nem tudják. -Szlovén Népier?- Ez tetszik. -ijeszgetéssel is sokat lehet elérni- Gyurcsány Ferenc...(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.02. 12:16:50) |
| Legyen! | 2007.09.02. 14:10:17 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): -50 f? nem valami nagy veszteség- Egy ott él? horvát élete is nagy veszteség. S?t az utcán sétáló szerb kisgyermeké is! -Túl gyenge lelk? vagy.- Nem hiszem, csak átérzek a dolgokat.(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.02. 12:05:25) |
| Legyen! | 2007.09.02. 14:07:37 | Reply | | | | | kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám): -mi csak kis emberek vagyunk.- Most még, de 2 év múlva?(In reply to: kbf,a topicgyáros(egykori K.ádám), 2007.09.02. 12:03:54) |
|  |