 | Discussion Forum szlovákia történelme 1993.jan.1-je-Megalakult a Szlovák Köztársaság
2023.jan.1-je-a Szlovák Köztársaság feloszlott,Magyarország és Csehország része lett.
Nagyobb részben Magyarország,és a kisebbrészben pedigCsehország
DE SZÉP IS LENNE!!!!!!!!!!!!!!VESSZEN TRIANON!!!!!!!!!!!!!!!! (Started by: felvidéki_hungarista, 2007.04.10. 12:18:40) | Z.Lajos | 2007.05.14. 13:08:41 | Reply | | | | | Anyilas nagyon szepen, erthetoen leirta a frankot. Ez a helyzet. Ez van. Mi csak turunk, turjunk, de ha mar valamit szeretnenk elerni ami minket is jogosan illet, rogton soviniszta naciknak vagyunk titulalva. Ennek egyszer veget kell ernie. Az igazsag nem torzithato el orokke.
Amen |
| paluz | 2007.05.14. 12:23:49 | Reply | | | | | anyilas: Én mindenesetre köszönöm ,hogy szántál ránk id?t és itt vagy újra .
Részemr?l öröm Téged olvasni .
Szebb Jöv?t !
p. |
| anyilas | 2007.05.14. 11:19:14 | Reply | | | | | Kedves Karla.
Nagyon sajnálom, hogy soraidat olvasva arra a következtetésre kellett jutnom, hogy semmit nem értettél meg az eddig leírt gondolataimból. Talán valóban én vagyok a hibás. Hosszúak voltak. Rommel, vesszen trianon, és felvidéki hungarista írásai valóban könnyebben érthet?ek.
De ha egyszer majd megpróbálod a kérdést föléhelyezni (mert, hogy magasan fölötte van) a saját pillanatnyi látszólagos érdekednek, akkor talán majd megérted.
Látszólagost írtam, mert ne hidd, hogy neked szlovákiában azért vannak a magyarságoddal gondjaid, mert egyesek itt magyarországon tótot mondanak a szlovákok által elvárt szlovák helyett.
Nem Karla. Csak neked forog ekkörül a világ. A szlovákság problémája nem ez, hanem az, hogy még nem tudta feldolgozni a saját létét, és az önmeghatározásához szüksége van a magyar ellenségképre.
A te magyarságod mindaddig szálka lesz a szemébe, amig önmagával meg nem tud békülni.
Az utolsó leveled után viszaolvastam az oldalt az els? írásodig,(Képes voltam rá, hidd el, bár te megkérd?jelezted a commora átolvasási képességemet is.) hogy megismerjem azt a Karlát akinek itt lassan egy tanulmánykötetet írok le.
Nem tudom miért teszem. Talán azért, mert vagyunk itt ebben az országban még jó néhányan akinek az utolsó magyar is fontos, éljen bár Kassán, Kolozsváron, vagy akár San Franciscóban. Szomorú vagyok hogy te a magyarságod megkérd?jelezését olvastad ki ezekb?l az írásokból. Ez ugyanis nem csak az enyémben, de még az egy mondatos beírásokban sem kérd?jelez?dött meg.
Lehet, hogy én megértettem a megismert Karlat. Megértettem, hogy miért gondolja, hogy a kompromisszum az egyenl? az ? általa képviselt álláspont elfogadásával.
Megértettem, hogy miért az állandó hivatkozás a magyar sovinizmusra, és megértettem azt is, miért nem volt soha válasza a történelmi környezetbe helyezett magyarázatomra, vagy miért nem értette meg még a többszörösen példával alátámasztott érveimet sem azzal kapcsolatban, hogy a határon kívüli magyarság hazai lakosság általi elfogadtatásában kárt okoz az akaratlanul is a más nemzethez tarozás éreztetése.
Hát kedves Karla, csak még egyszer konkrétan és röviden.
A Kompromisszum az nem a másik véleményének kritika nélküli elfogadása. Ez önfeladás.
A kompromisszum az vélemények ütköztetése, megvitatása, és a vita eredményeképpen egy kölcsönös, még mindkét fél számára elfogadható állapot kialakítása. Amikor természetesen mindkét félnek fel kell adni valamit az el?z? állapotban hangoztatott követeléséb?l.
Éppen ezért, a megfogalmazott követelések mindig radikákisabbak az elérend? célnál.
Hogy érthet?bb legyen. A kupec a vásárban a sánta, vak lováért kétszer annyit kér, mint amit kapni szeretne, mert tudja, hogy a vev? csak fele annyit igér érte, mint amennyit adni hajlandó.
Amíg Sloták, és mégegyszer mondom szlovák kormányzati tényez?k, tankal akarják letiporni Budapestet, addig ne várd el a Rommelekt?l, a vesszen trianonoktól, hogy ne akarják "kiirtani" a tótokat. (Micsoda külömbség)
Mert a magyarság kiírtása viszont a másik oldalon nem virtuálisan, valóságosan folyik.
Mint mondtam én Erdélyt ismerem, ezért adatokat onnan tudok hozni. 1941-es népszámlálási adatokszerint az etnikai összetétel:
Kolozsvár: 86,5% magyar
Nagyvárad: 91,8 magyar
Szatmárnémeti: 92,9 magyar
Marosvásárhely:95% magyar
Ma Kolozsváron talán 15%, Nagyváradontalán 10%, Marosvásárhelyen is ha van 45%
Mindegy hogy a kiirtás úgy történik, hogy legyilkolom, (igy is történt
(Torda, Nagyenyed, végig a Maros-völgye 1849 Avram Janku)
(Szárazajta Maniu gárdisták.)
(Délvidék 40 000 Titó partizánjai)
Kitelepítik elhurcolják
Kárpátalja, Magyarország, Csehszlovákia ( orosz gulágik)
Kitelepítik, elüldözik, rabszolgának elhurcolják ( Felvidék Eszterházy János, Benesi-dekrétumok, cseh területekre internáltak)
Vagyonelkobzások (máig érvényben vannak, miközben a zsidóság már többször kárpótlást kapott)
Ez történelem, kedves Karla. Nem érzelem, és f?leg nem olyan érzelem, hogy ne err?l beszéljünk, hanem arról, hogy a szlovákokat milyen vélt sérelem érte az 1000 év alatt. Mondjuk olyan, hogy a magyar földesúr megbotoztatta a szlovák jobbágyát. (azt nem mert olyan nem volt ) Mert a szlovák földesúr ugyanúgy megbotoztatta a magyar jobbágyát.
Nem szereted Durayt, mert ? harcol érted. Radikális. Bugár jó, mert nem követel, hanem jó fiuként jutalmat vár.
Nem osztanak jutalmat Karla. Legfeljebb megtürnek. Ha jó szlovák leszel.
Construkt Gyurcsányt védi, a magyarországi "h?zöng?kkel" szemben.
Mert ? megtagadott benneteket.
A történelmet nem lehet a ma szemével nézni. A "soviniszta" magyarország kényszerképzeted abból adódik, hogy képtelen vagy elszakadni 2007-t?l.
Az 1867-1918-ig történ? eseményeket csak abban a korban , azok közötti állapotok között lehet vizsgálni, amik akkor voltak.
Mem vizsgálhatom szlovák szemszögb?l nézve, mert torzult szemlélet lenne.
A magyar állam egybentartására tett intézkedések nyílvánvalóan sértik az ellenérdekelt fél "érzékenységét". Ami az ébred? szlovák nemzeti elkülönülés szempontjából er?szakos elmagyarosítás, az az ötszáz éves osztrák uralom alol éppen feleszmél? magyar nemzet szempontjából önvédelem, a mégiscsak létez? 1000 éves magyar állam egybetartására hozott intézkedés.
Arról nem is beszélve, hogy nem er?szakos elmagyarosításról volt szó, hanem arról, hogy a magyar állam hivatalos nyelve a magyar nyelv, és mint ilyet tanulják meg a velünk egyött él? nemzetiségek.
És ez el?ny. Még a mai szemlélettel is.
Te annyival vagy több nálam, hogy én csak magyarul beszélek, te két nyelven, magyarul és szlovákul is.
És ezt te tudod, hogy érték.
De magyar sovinizmusnak fogod fel azt, hogy a szlovákul az anyanyelvén tudó gyereket a magyar állam magyar iskolarendszerben magyarul is tanította. Mert nem volt neki tilos szlovákul beszélni. A magyar államban nem. Az els? román nyelv? bibliát ( a világon az els? román nyelvü bibliát ) Lórántfi Zsuzsanna, I Rákóczi Görgy felesége adta ki. Az els? román nyelvü iskola megindítása Lórántfi Zsuzsanna nevéhez f?zódik.
A világon az els? emberi szabadságjogokat megfogalmazó törvént a Tordai országgyülés mondta ki, a szabad vallásgyakorlásról.
Ma az innem 30 km-re a magyar alapításu Bólyai egyetemen tilos magyarul információt adni.
A magyar sovinizmussal ( Construkt szerint fóképp 1989-tól) szemben szlovákiában tudsz e ilyen toleráns intézkedéseket felsorolni?
Ezt is leítram már, de vagy nem olvastad el, vagy nem értetted meg.
Vagy nem is akartad. |
| Karla | 2007.05.13. 23:07:26 | Reply | | | | | anyilas:
Kedves Nyilas, szeretnék nagyon rövid lenni ,nem tudom sikerül-e.El?ször is nem szeretnék gy?zni senki felett.Másodszor nagyon örültem,hogy ezen a fórumon a te személyedben végre találtam egy ebert ,aki tisztességesen beszél,velünk is szlovákiai magyarokkal .Tele van a hócip?m azzal,hogy a hasonló szlovák fórumon a magyarságomat kell bizonygatnom,és azt hogy a tótozást a magyarországi magyarok nem sértésnek szánják,ha még ezek után is amiket elmodtam a mai szlovákokra a tót kifejezést használjétok ,akkor valóban azt kell hinnem,hogy szándékosan csúfolódtok .Nekünk ezzel csak rosszat tesztek ,nem tudom másként megmagyarázni .Van egy ország ,aminek van nemzetközileg elismert hivatalos neve ,Szlovákia ,és vannak szlovákok is ,ez szintén hivatalosan el van ismerve . Egyszer?en nem értem a makacsságotokat ezzel kapcsolatban. Itt ezen a fórumon, pedig azt elemezgetitek,hogy ki a magyar !Ez a kérdés számomra nem kérdés hanem tény ,mindenki magyar,aki annak vallja magát ,és senkinek nincs joga ezt megkérd?jelezni .
Nem tudom mire utalsz mikor azt irod,hogy tévtizedes munkát tehetek tönkre egyetlen beirásommal ?Kit sértettem meg ?
Nem bizonygattam,hogy a magyarok aljasok,csak annyit mondtam,hogy a 19.-ik században igen is volt magyar sovinizmus ,amit ma már a hivatalos történelem is elismer és ott vannak a dokumentumok is .Ami pedig a naivságomat illeti ,nem mondtál semmi újjat ,igen is naivan hiszem,hogy egyszer csak megértjük egymást mi is magyarok és a magyarok és a szlovákok sem fognak állandóan vitatkozni egymással,hanemrájönnek,hogy ha együtt kell élnünk,akkor bizony kompromisszumot kell kötni egyes dogokban ,mert másként ez nem megy . |
| anyilas | 2007.05.13. 20:48:45 | Reply | | | | | Kedves Karla.
A naivitásodnak tudható be, hogy nem vetted észre az iróniát.
A koromnál fogva valószínü hogy régebb óta ismerem, közelebbr?l is azt a problémát, amit te szándékoztál velem megértetni,mint ahogy te ráeszméltél önmagadra.
S?t, tevékenyen foglalkozom azzal is, hogy más is megértse, itt nálunk magyarországon.
Hogy megértse az a, már három generáció, akit abban a szellemben neveltek fel itthon, hogy aki Biharpüspökiben (ez az els? település az ártándi határon túl) él az román. Hogy megértse annak a valamikori rádióban bemondott hírnek a hazug állságosságát, hogy "szlovák házaspár kapta meg az els? magyarigazolványt.
Hogy ne oláhozzák le a székelyt ha átjön Debrecenbe, hogy a "Komárnói" magyart ne tótozzák le.
Mert tüdod, önmagában nem mocskolódás ha a magát szlováknak nevez?t mi tótnak hívjuk. Az sem, ha a románt oláhnak. De az végtelenül megalázó annak az embernek, akit otthon a rátelepült nép bozgornak hív, mert magyar, a magyar testvére akihez "hazajön" pedig oláhnak tartja. A román nem fogadja be a magyar elutasítja.
És ezzel te sem leszel másképp, akkor sem, ha már nem Karla leszel, hanem Karlova.
A gond csak az tudod, hogy itthon Magyarországon sokunknak nagyon sok, akár évtizedes munkáját tudod tönkretenni két perc alatt egyetlen beírásoddal.
Mert éretlen gyerekeket, akik fel sem tudják fogni mit tesznek akkor, amikor ide hülyeségeket írnak be, itthon elolvasva senki nem vesz komolyan, de egy Karla beírását elolvasva, aki azt bizonyítgatja, hogy mi itthon magyarok milyen aljasok voltunk mindig is, szemben a szlovákság toleranciájával, tisztességével, arra odafigyel. (tudom, eltúloztam.) Ugyanúgy, mint a bánsági fiatalasszonyra, aki azzal próbálta menteni, hogy valamely szót nem tudott magyarul, hogy "hát azért nehéz ez, mert mi otthon a családban románul beszélünk ( A magyar n?, a magyar férjével)
No hát, akit én tíz év alatt nagy nehezen meggy?ztem arról, hogy a Felvidéken él? is magyar, meg az Erdélyben él? magyar is magyar annak ezután én beszélhetek az elszakított országrészek magyarságáról.
Nem lenne az sem baj, ha magyarként szlovák, román identitást vállal valaki. Illetve bajnak baj, mert annyival kevesebben leszünk mi magyarok, de az a fiatal, aki eljön magyarországra hasonló koru fiatalok vendégeként, és elhozza a "Manele" lemezét, hogy halgassátok meg, ez a mi zenénk, vérig van sértve ha meghallja, hogy itt vannak a románok.
Nem tudom, hogy megértesz e engem, mert úgy veszem észre eddig csak egyre figyeltél fel, arra a részemr?l ironikusnak szánt megjegyzésre, hogy "meg vagyok zavarodva".
És úgy érezted, hogy gy?ztél.
Nem Karla. Vesztettünk. Te is, meg én is. |
| Z.Lajos | 2007.05.13. 19:09:51 | Reply | | | | | Micsoda? Bugar a felvideki Magyarok megvaltoja? Ne varjuk hogy valaki helyettunk fog cselekedni. Gondolkodjunk es fogjunk ossze! Attol meg Csaky is van olyan politikus mint Bugar, hiaba szeretnek egyesek lejaratni.
Hajra Magyarország!!! |
| Karla | 2007.05.13. 17:57:25 | Reply | | | | | anyilas:
Kedves Nyilas ,azt irod ,hogy a commora lap elolvasása után ,végképp zavarodott vagy ...,akkor elértem a célomat,mert pontosan azt akartam,hogy lássátok,hogy hány szemszögb?l lehet nézni a dolgokatés,hogy mi minden van hatással ránk ,amir?l ti nem is tudtok.Arról már nem is beszélek,hogy biztosan nem olvastál mindent ,mert vannak ott alcimek is stb.,stb.ami sok id?t vesz igénybe mig végig olvasod és átgondolod a dolgokat,de köszönom,hogy vetted a fáratságot és legalább megpróbáltad . |
| anyilas | 2007.05.13. 17:27:03 | Reply | | | | | Kedves Karla.
Ne haragudj, hogy még egyszer visszatérek. Végigolvastam a commora.hu lapot, és végképp zavarodott vagyok. Ezt a honlapot te azért ajánlottad, hogy ebb?l, mi akik nem ismerjük a ti helyzeteteket megismerjük a szlovák területen él? magyarság helyzetét. Gondolom azzal a reménnyel írtad, hogy ezzel alátámaszd az eddigi írásaidat.
És most teljesen tanácstalan vagyok.
"Lao Cse álmodja a lepkét,
A lepke ?t
Vagy mindkett?nket én..."
Mert hogy az egész honlap homlokegyenest ellenkez? gondolatokat fogalmaz meg, mint amik a te írásaidból eddig kiolvashatók voltak.
Te, aki saját bevallásod szerint soha nem szeretted Durait (nem csodálom, az eddigi írásaid olvasása után), te aki Bugár Bélát tartod a szlovákiai magyarság megváltójának, és félve gondolsz rá, hogy Csáky valyon képes lesz e a Bugári gondolatokat követni, hogy hivatkozhatsz egy ilyen "széls?séges" portálra? |
| anyilas | 2007.05.13. 16:41:25 | Reply | | | | | Kedves Karla.
Tegnap este írtam egy levelet, válaszként a felvetett gondolataidra, aztán valamit elbénáztam, és elszált. Lehet, hogy nem is baj. Nem is írom le még egyszer azokat a gondolatokat.
Belenéztem azóta a McGy?z?nek ajánlott honlapba, és azóta nem értem a velem való vitádat.
Vagy nem értem a honlap gondolatait.
Vagy te nem érted.
Vagy egymást nem értjük.
Amit én ebb?l a honlapból kiolvastam, az ugyanis egyezik az én felfogásommal.
Még a múltra vonatkozóan is, amit te teljesen másképp itélsz meg, mint ahogy én értelmezek. Csak egy apró gondolat.
Milan Hodza (? ugye nem egy mocskolódó magyar volt "Tót impériumot" emleget a honlapon talált szövegben.
Aztán az általad is bemásolt Kollai István (szégyenlem tulajdonképpen, hogy olyanra hivatkozok, akit nem ismerek) a közös szlovák-magyar múltat sem olyan színben festi le, ami a magyar viselkedést a szlovákok által démonizált változatnak ismerné el.
De tanulmányozni fogom mélyebben a honlapot, és megpróbálom fellelni benne a te gondolataidat.
Csak egy kis kitér?, hogy aztán a kett?nk beszélgetésére visszatérjek, leszögezve azt, hogy a helyzet adott, te szlovákiában élsz, én azon a magyarországon, amir?l leszakították azt a Felvidéket, amit ugyan Kollai szerint nem szabad lenne Felvidéknek nevezni, mert ez sérti a szlovákok érzékenységét.
Nekem, ha nem haragszol Felvidék marad, mint ahogyan az általad ajánlott honlap is annak nevezi.
Tehát a kitér?.
A méhészetekben megtörténik, hogy egy méhcsalád megtámad egy másik kaptárt és kirabolja azt. Ez adott esetben nem csak idegen, de azonos méhészeten belül, ahol évek óta egymás mellett él? családok vannak is el?fordul.
A rabláskor az történik, hogy az idegen család dolgozói behatolnak a megtámadott kaptárba és kezdik a begyüjtött mézet áthordani a saját lépjeikre. A megtámadott család harcosai persze védekeznek, de ha a támadók er?sebbek akkor egy id? után egy érdekes dolgot figyelhet? meg. A kirabolt család dolgozói is kezdik rabolni a saját lépjeiket, és a támadók lépjeire hordják a saját kaptárukból a mézet.
Ez volt a kitér?. Majd gondolkozz el rajta.
A másik.
Nem akarok bemásolni publicisztikát, kár vele foglalni a tárterületet, csak elmondanám.
Tanulmányozták az elcsatolt területeken, a kissebségbe került magyar lakosság viselkedését a többségi lakosság között.
Arra a következtetésre jutottak, hogy ahol az államhatalmat alkotó népcsoport százalékos aránya ( és kezdetben ennek nem kellett többségi aránynak lenni) egy bizonyos %-ot meghaladt, ott láncreakció szer?en felgyorsult a "kissebbség" asszimilálódása.
A másik érdekes megfigyelés az volt, hogy az asszimiláció következtében kialakult identitásváltásnál, az asszimilálódó kissebbség, a többségi társadalomnál is radikálisabban élte meg az új önazonosságot, azaz (erdélyi területet érintettek ezek a felmérések), Románabb lett a románnál.
Legtipikusabbban tetten érhet? ez a moldvai csángók esetében, ahol a közölük kikerült papok a legádázabb ellenségei a magyar nyelvü oktatás bevezetésének, és a magyar nyelven folyó misézésnek, de a közösségen belül is a román identitásu csángó magyar nagyobb ellensége a magát magyarnak valló csángó magyarnak, mint a mellette él? román.
Én, ahogy azt az eddigi írásaimból láthattad, nem akarom kiírtani a szlovákokat.
Meg a románokat sem, bár azt a viszonylatot jobban ismerem. A létüket sem tagadom, a közös múltat sem. Csak a megitélésében van közöttünk külömbség. Abban a felfogásban, hogy a te mostani kissebbségi sorsodért a magyarok a felel?sek.
A múltbani viselkedésükkel, meg a jelenbeni viselkedésükkel is. Mert akár hogyan nézzük is, ahogy a szovák tudatot szembe állítod a magyarsággal ez erre vezethet? vissza.
Meg hát Kollai István soraiból is azért ez olvasható ki. Hisz amikor a szlovák magyar "viszálykodást" elemzi egy szóval sem említi a szlovák oldalról történ? megnyilvánulásokat, de hosszú sorokban ostorozza a magyar oldalról történ?,és az ellentéteket el?idéz?, szerinte helytelen szóhasználatot. Kezdve azzal a szlovákok számára sért? területi megnevezéssel, hogy Felvidék, folytatva a 14 éve halott miniszterelnök mondatával, miszerint Antal lélekben 15 mill. magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Én vallom azt, hogy ha a történelem úgy hozta. hogy a történelmi magyarországot felosztották ( a magyarság egyszer?en nem volt képes belakni azt a területet amit 1100 évvel ezel?tt megszerzett, ebb?l kifolyólag nemzetek tudtak felnevelkedni a területén)és 87 évvel ezel?tt magyar népcsoportok kerültek az új államok területére, akkor én nem határozhatom meg azt, hogy Karla, hogyan viszonyuljon ahhoz a helyzethez, amiben neki élni kell. Nem is akarom. Egyetlen dolog amit tehetek, hogy ha a segítségemet kéri a megmaradáshoz, akkor megadom ezt a segítséget.
És ezt nem csak mondom, de teszem is.
De egyet a Karlak sem felejtsenek el. Éppen egy szlovákiának ajándékozott Magyar ember mondta.
"Soha, semmilyen jogunkról lemondani nem fogunk, mert csak az a nemzet veszhet el, amely önként lemond valamely jogáról"
És ajándékba még egyetlen kisebbség sem kapott jogokat. Még akkor sem, ha megtagadta azt a nemzetet amib?l származott
És még egy. Én nem mondom meg Karlának, hogy jó magyar , vagy jó szlovák legyen. De hogy ?, a szlovák ismeretanyagon feln?tt, szlovák identitást vállaló mondja meg nekem, hogy mik voltak a magyar történelem b?nei, és mihez van jogom nekem a magyarországi magyarnak, azt minden magyarországi nevében vissza kell utasítanom.
Azért is, mert volt nekünk egy költ?nk valamikor, akinek az apja rác volt, az anyja tót, és ez a költ?nk ( bár nem szereted ha verseket idéznek) azt írta.
"Magyar vagyok, magyar
Magyarnak születtem,
Magyar nótát dalolt
A dajkám fölöttem
Magyarul tanított
Imádkozni anyám
És szeretni téged
Gyönyör? szép hazám."
Másrészt én még találkoztam a Karlák nagyszüleivel, akiknek könny szökött a szemébe, amikor memondtam, hogy magyarországról jöttem. |
| Karla | 2007.05.13. 12:58:21 | Reply | | | | | McGy?z?:
Sajnos ez a fórum nem használja ki a technikai lehet?ségeket,igazán ráférne egy kis modernizálás ,akkor elég lett volna ,ha beirom,hogy
www.commora.hu
és aki el akarja olvasni az megteheti .Különben még most sem kés? .Akit egy kicsit is érdekli a szlovákiai magyarok sorsa,vagy netán jobban megszeretné érteni,hogy mir?l is beszélünk mi szlovákiai magyarok az kattintson rá erre a fórumra és talán nem kellesz a mondandónkat mindig Ádámnál és Évánál kezdeni ,talán azt is meg fogjátok érteni,hogy miért vagyunk felháborodva,mikor a 21.században ezen a fórumon olyan versikéket idézgetnek,hogy "-Lessz Magyarország,ami csak a magyaroké lessz- ",közben azzal is dicsekszünk ugye,hogy a magyar az egy befogadó ,toleráns nemzet ,de azt már elfelejtjük,hogy egy állam,csak akko er?s és életképes,ha azt minden állampolgára egyformán a magáénak érzi ,de azért egyeseket semmi sem gátolja abban,hogy például nekem ,aki szlovákiai magyagyarnak vallom magam azt mondja,hogy identitás zavarban szenvedek ,ha irónikus akarnék lenni talán azt mondhatnám : hát igen konny? nektek Magyarországon .....:))),egyenl?re ennyi és mégegyszer ,akit érdekel a sorsunk .www.commora.hu .Meghasadt múlt,A szlovákiai magyarok története ,Akik feje fölött elmozdult a határ stb. stb .....sziasztok |
| Construct | 2007.05.13. 08:49:03 | Reply | | | | | anyilas:
.
"anyilas 2007.05.11. 23:41:41 Válasz erre
Kedves Karla. És mindenki."
.
Tisztelt Anyilas, figyelmesen olvastam el elozményedet, csak idohiányában nem tudom jelenleg tovább vinni a nézetcserét. Szerintem teljesen elegendo lesz a szlovák országház elnokének unnepi bészédét, mint a Te elozményedet alapul venni és ezek segítségével rá szeretnék mutatni a "felvidéki magyarság" jelenlegi problémáira. Elképzelésem szerint "készpénznek" fogom venni elozményedet tartalmát igyekezvén a Te logikád szerint rámutatni azokra a jelenségekre, amelyeket Te a jóhiszemuséged miatt picit ferdén látod... Szerintem mindkét oldalról (ha szabad ezta kifejezést használni) nem elegendo az empátia - és ha szabad Karlához kapcsolódnom - és én pont itt látom a gubancot foleg 1989 után...
.
Igyekszem minél hamarább betartani ígéretemet... |
| McGy?z? | 2007.05.12. 23:42:15 | Reply | | | | | Karla: Ezt rövidebben is meg lehetett volna fogalmazni. Igaz, akkor hamar átsiklottak volna fölötte. Így viszont csak a ha, a de kár, meg a lett volna marad meg mindenkiben.
Az egyik szégyelli, hogy megtagadják, a másik szégyelli, hogy a gyengébbel kezd, mindenki pironkodik, miközben az egészet mindenki (rajtunk kívül) nagyívben lesajnálja.
Mindennek eljön az ideje. |
| Karla | 2007.05.12. 18:21:20 | Reply | | | | | 1. Létezik szlovák–magyar közös múlt.
Bár els? pillantásra talán meglep?nek t?nik a cím, de mégis létezik – több száz éves – szlovák–magyar közös múlt.
A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencében szervezetlen szláv pásztor-fejedelemségeket találtak. Ezeknek a kezdetleges államalakulatoknak nyomuk sem maradt, de szláv nyelv? közösségek kisebb-nagyobb területeken (a korabeli Magyarország északi, északnyugati részén) fennmaradtak. A középkor folyamán végig jól adatolható e szláv népelemek jelenléte, akiknek sem önálló etnikai, sem valamiféle regionális identitásuk nem volt – Hungaria teljes jogú lakosainak tekintették magukat, azt magukénak érezték, hazájuknak tekintették (ezt az „anyanyelvt?l független” nemzettudatot nevezi a történelemtudomány hungarus-tudatnak). Szlovákoknak nevezni ?ket történelmietlen, szlávnak nevezni pedig túl általánosító – mesterségesen képzett gy?jt?nevük a szlovien elnevezés. (A korabeli oklevelekben mint sclavusok szerepelnek.)
E szláv-szlovien elemek aktív részesei voltak a középkori Hungaria életének. Számos felföldi városban voltak jelen, akadt köztük gazdag polgár, és a városvezetésben is helyet kaptak (például Nagyszombat, Zólyom, Zsolna esetében). Középkori eredet? szlovák nyelv? népballadák maradtak fenn a tatárjárásról, melyek a szép Magyarország ( Uhorsko) sorsa felett keseregnek. A XV. században néhány északi vármegye országgy?lési küldöttei között többségben voltak a szláv-szlovák anyanyelv?ek.
A török korban kialakult a szlovák írásbeliség. Krónikás énekeiket kódexekbe jegyezték le, melyek nyelvükben bár nem magyarok, mégis a hungarus-tudat jellegzetes megnyilvánulásai: Mohácsot siratják, Zrínyit és az egri diadalt dics?ítik, a török fogságról mesélnek. Egészen átüt? erej? példái a nyelvt?l független közös tudatnak azok a bilingvis (kétnyelv?) költ?k, akik ugyanazt a verset az egyik oldalon magyarul, a másikon pedig korabeli szlovák nyelven írták meg. (Például Beniczky Péter, Rimay János.) A nemesség természetes többnyelv?ségét tükrözik azok a levelek, melyeket egyszerre három – német, magyar, szlovák – nyelven írtak (ilyenek például a Thurzó-, a Balassa-családon belüli levelezések).
A török kori reformáció, majd az ezt követ? ellenreformáció is el?térbe helyezte az anyanyelvet, de attól függetlenül kötött össze német, magyar és szlovák ajkú hungarust. Az evangélikus egyház alakulásánál számos szlovák anyanyelv? lelkész tevékenykedett (például Lányi Éliás); az evangélikus lelkész háromnyelv?sége már csak a hív?k nyelvi sokszín?sége miatt is elvárás volt. A másik oldalon maga Pázmány szorgalmazta a „tót nyelv?” katolikus papság nevelését. Az egyház nyelvi sokszín?sége kés?bb is fennmaradt, Rudnay Sándor (Alexander Rudnay) esztergomi érsek (1760–1831) szlovák nyomdát létesített Esztergomban, ? maga szlovákul prédikált. Csernoch János szakolcai szlovák parasztgyerekb?l lett a történelmi Magyarország utolsó érseke, szlovák versei nyomtatásban jelentek meg.
Ahogy a török korban, úgy a XVIII. században is összeforrott a korabeli Magyarország „szlovák” és „magyar” lakosainak sorsa. A Rákóczi-szabadságharc legfontosabb bázisai közé tartoztak a szlovákok által is lakott felföldi területek: Rákóczi hadseregében ezrével szolgáltak „tót kurucok”. Számos szlovák nyelv? kuruc dal maradt fenn, a Rákóczi-induló is feltehet?en szlovák népdalból eredeztethet?. A fels?bb rétegekben is tovább élt a szlovák–magyar egység, Krmann Dániel zsolnai szlovák püspök szentelte fel Rákóczi zászlaját, majd követeként veszélyes küldetéseket vállalt.
A nyugalmasnak mondható XVIII. századból is számos esetben igazolható a hungarus-tudat jelenléte (ami mellett nem volt szeparatív jelleg? szlovák-tudat). Els?sorban Bél Mátyást kell említeni, pozsonyi polihisztort, aki egyszerre három nyelven írt (szlovákul, magyarul, németül – a latin mellett). A párhuzamos szláv-hungarus tudat történelmi legitimációs igénye alakította ki azt a Bél Mátyásnál (is) megjelen? történelemmagyarázatot, mely szerint Árpád népét Szvatopluk népe szívesen látta és befogadta, hogy közös hazát alapítsanak.
2. A reformkorban teret nyer? modern nemzettudat szorította háttérbe a Hungarus-tudatot.
A francia forradalom gondolatai elemi er?vel söpörtek végig Európán. A reformkori magyar nemesség és polgárság „Haza és haladás” ideájával és a liberális elvekkel együtt magáévá tette a modernnek számító etnikai nemzetállam eszméjét is. „Nyelvében él a nemzet” – mondták, maguk mögött hagyva a hungarus-tudatot. Az egynyelv? nemzetállam ideája olyan mértékben összekapcsolódott a modernitással, fejl?déssel, a fejlett Nyugat-Európával, hogy a távlatilag gondolkodó reformkori magyarság evidenciaként fogadta el azt, és teljesen érzéketlenné vált a „nemzetiséggé” degradálódott szlovák ajkú elemek hasonló igényeivel szemben. A szület?félben lév? szlovák nemzet egyébiránt ugyanolyan kizárólagosnak és evidensnek vélte a nyelv identitás-meghatározó szerepét, mint a reformkori magyarság.
3. A XIX. század nemzetté válási folyamata magában hordozta az antagonisztikus szlovák–magyar szembenállást.
A XIX. század a „hagyomány feltalálásának” kora – írja Hobsbawn. A szület?félben lév? nemzetek, nemzetállamok történelmi legitimációs igényei írták az els? kollektív történelmi narratívákat (ez mind szlovák, mind magyar részr?l igaz). A reformkori elit az el?z? századok történetét az etnikai magyarság, „Árpád népe” történelmének tekintette – hiszen ez legitimálta a magyar nemzetállami eszmét. A szlovák nemzetállami-nyelvi eszme ugyancsak nem hivatkozhatott a magyar–szlovák közös múltra, hiszen az nem alapozta volna meg az önálló szlovák területiség és önálló szlovák nyelviség igényét. Ezért menekült az ?smorva állam hamis mítoszába, és a 900 éves együttélést „900 éves álomnak”, majd elnyomásnak tekintette. A XIX. században kialakult (megkonstruált?) szlovák és magyar történelmi tudat egyszerre lökte ki magából az összetartozás motívumait, és hangsúlyozta az elkülönülést.
A kialakult magyar és szlovák nemzettudat egymáshoz való viszonya a fentiekb?l logikusan következ? okok miatt terhelt. A magyar kollektív emlékezet ugyanis nem tud a szlovákságról, a szlovák nép mintha a semmib?l jött volna el? 1918-ban; és ez a negligáló hozzáállás a Horthy-, Rákosi-, Kádár-korszakon keresztül (valamint az elmúlt 15 évben is) meglep? er?vel maradt fenn.
A szlovák történelmi tudat pedig azzal, hogy – önálló nemzeti mivoltát alátámasztandó – különállásának hamis történelmi perspektívát adott, éppen valódi múltját lökte el, önmagát „tér és id? kontextusából kiragadta”, történelem nélküli néppé tette. A 900 éves elnyomás zavaros teóriájának pedig az lett az eredménye, hogy szlovák részr?l máig beteges, komplexusos védekezési kényszer uralja a magyarokhoz való viszonyulást. Ahogy tehát a magyar közöny, úgy a szlovák védekezési komplexus is logikusan fakad a nemzettudat konstruált jellegéb?l.
A szlovák védekezési komplexust tovább er?sítette a XIX. században elszenvedett hatalmas asszimilációs veszteség, amit az er?szakos magyarosító politika eredményének tartanak még ma is, a magyarosodó személyeket pedig hitehagyónak, árulónak, karrierista renegátnak. Valójában a legtöbb esetben a hungarus-tudat magyar nemzeti tudattá történ? transzformációjáról van szó, amit a legkevésbé sem befolyásolt az a tény, hogy az adott egyén részben szlovák származású volt.
4. A szlovák–magyar államközi kapcsolatokat a „magyar ignorálás – szlovák védekezés” kett?ssége máig szinte kizárólagosan uralja, és újra meg újra megterheli.
A magyar politikai elit 1918 után sem volt hajlandó tudomásul venni az önálló szlovák nemzet tényét. A „Mindent vissza!” revizionista jelszó csak homályos autonómia-ígéreteknek hagyott helyet (amelyekb?l más területeken semmi sem lett); a bécsi békét csak els? lépésnek tekintették, és a szlovák köztudat számon tartja, hogy 1939-ben, Kárpátalja visszafoglalásakor a magyar hadsereg kísérletet tett Kelet-Szlovákia Poprádig terjed? részének elfoglalására („kis háború”, illetve iglói csata). Maga Vladimír Meciar többször beszélt a magyarok „öt támadásáról” (?) Szlovákia ellen.
És miért óriási probléma a komplexusos szlovák félelemérzet?
5. A szlovák komplexusos félelemérzet ad táptalajt a magyarellenes politikának Szlovákiában.
A szlovákság 80%-a ma is meg van gy?z?dve a magyarság támadó, agresszív szándékáról. Ha a magyarokkal szemben elkövetett b?nök (reszlovakizáció, Bene-dekrétumok, kitelepítések, stb.) okait, mozgatórugóit keressük, akkor csak elenyész? részben találunk a háttérben álló indítóokok között valamiféle szlovák imperializmust; sokkal inkább a félelemérzet, a magyar agresszivitás komplexusos feltételezése áll a háttérben. A közép-európai népekre egyébként általánosan jellemz? félelemérzetet a szlovák köztudat különös er?vel táplálja, és miközben „galamblelk? pásztornép”-nek tartja magát, galamblelk?ségét óvandó emberiség elleni b?nöket volt képes elkövetni a szlovákiai magyar közösséggel szemben.
6. A komplexusos szlovák védekezési kényszert az utóbbi 15 évben bekövetkezett magyar–szlovák verbális összecsapások is jelent?sen er?sítették.
Ennek hátterét a következ?kben lehet feltárni:
– A média bulvárosodó (azaz konfliktuskeres?) jellege miatt Ján Slotának és Csurka Istvánnak nagyobb visszhangja van, mint a kooperatív megnyilvánulásoknak.
– A magyar politikai elit – ahogy a magyar társadalom – az elmúlt 15 évben nem tudott ?szinte partnerként tekinteni a szlovák társadalomra. Akár a Bene-problémáról, akár B?s–Nagymarosról vagy a státustörvényr?l volt szó: magyar részr?l a szlovákok partnerségre való képtelensége volt a kiindulópont. Egy sor olyan szerencsétlen mondat hangzott el a magyar politikai elit részér?l (minden oldalról), melyet a szlovákok a maguk részér?l joggal vélhetnek verbális támadásnak. Az utóbbi 15 évben nem sikerült definiálni, hogy mit jelent „lélekben” lenni miniszterelnöknek, mit jelent a határok légiesítése vagy a nemzet újraegyesítése. Nem kell nagy fantázia szlovák részr?l, hogy ezek hallatán rosszra gondoljanak.
– Ennél is érdekesebb az, hogy ha egy magyar ember (államf?, kormányf?) a magyar múltról nyilatkozik, és ha ebben a megnyilvánulásban a mai magyar nemzettudat tükröz?dik (pl. az 1000 éves magyar államra vagy a Felvidékre való utalással), az már önmagában elég ahhoz, hogy a szlovákokat tudatosan negligáló álláspontnak t?njön. Ennek alapját az adja, hogy
7. Súlyos kommunikációs problémák terhelik meg akaratlanul a magyar–szlovák párbeszédet.
A két leglátványosabb kommunikációs problémát érdemes kiemelni:
1. A dualizmus kori magyarosító politika alatt terjedt el (a Felföld helyett) a Felvidék elnevezés. A mai szlovák köztudat ezt hangsúlyosan számon tartja, és amikor magyar részr?l a Felvidék szó elhangzik, annak – általában teljesen alaptalanul – támadó, agresszív szándékot tulajdonítanak.
2. A szlovák köznyelv éles különbséget tesz az 1918 el?tti Magyarország (Uhorsko) és az az utáni Magyarország (Ma?arsko) között. Túlzás ez a fajta kettéválasztás, de az biztos, hogy mi magyarok nem tudjuk lefordítani az Uhorsko-t. „Corvin Mátyás magyar király” – a szlovák fordításban ma?arsky král lesz bel?le, ami azt jelenti, hogy Mátyás a magyar etnikum tagja volt. Ez szlovák szemmel megint csak történelmietlen, és Magyarország soknemzetiség? jellegét negligáló állításnak t?nik.
8. A szlovák identitás számos oknál fogva gyenge, képlékeny – ebben a bizonytalanságban a magyarokkal szembeni védekezés az egyetlen biztos támasz.
Miközben a nemzetállam ideája idejétmúlttá vált, az azt legitimáló monoetnikus magyar és szlovák nemzettudat, történelmi tudat szinte változatlan módon termel?dött újra az utóbbi 150 év generációiban, bal- és jobboldali diktatúrák alatt, és a rendszerváltozás után, az euroatlanti integráció égisze alatt is. Míg azonban a monoetnikus magyar nemzettudat alapvet?en koherens konstrukció, a szlovák nemzettudat történelmi alapja lépten-nyomon megkérd?jelez?dik. Legf?képpen amiatt van ez, hogy a magyarsággal való együttélést elutasította, de ennek helyébe semmi kézzelfoghatót nem tudott állítani. Nemzetépít? mítoszainak hamissága lépten-nyomon kiviláglik, ami identitásgyengeséghez vezet. Ezt tovább fokozza a csehekhez f?z?d? és (a pánszlávizmuson keresztül) az oroszokhoz f?z?d? kapcsolat mesterséges túlhangsúlyozása. El?bbi a szlovák nyelvr?l 150 éve – szlovákok által! – folytatott vita révén (ti. hogy önálló nyelv-e a szlovák vagy csak egy cseh dialektus) járul hozzá a szlovák önkép bizonytalanságához, utóbbi pedig a keleti ortodox kultúrához való mesterséges közeledés révén (ami a szlovák társadalom egy igen jelent?s részében ma is kelet–nyugati civilizációs problémát eredményez). Mindezt tovább fokozza a történelmileg körülhatárolható terület hiánya.
Ebben az identitáskavalkádban a magyarokkal szembeni védekezés az egyetlen biztos pont, ezért is válhatott 1993 után a „nation-building” f? eszközévé, egyfajta konszolidációs eszközzé.
9. Mindennek ellenére: a szlovák társadalom ma közel áll a magyar–szlovák kapcsolat alapvet? átértékeléséhez – igazából közelebb, mint az magyar részr?l elmondható.
Szociálpszichológiai szemmel nézve az identitás egy válasz: Válasz az önképet érint? kihívásokra, kérdésekre. Az identitás, bár bizonyos mérték? irracionalitást elvisel, ha túl sokszor vall kudarcot, akkor megkérd?jelez?dik, meggyengül, már nem lesz „magától értet?d?”. A szlovák identitással pontosan ez történt az utóbbi 15 évben: képlékennyé vált. Szlovákia területe történelmi emlékek tárháza. Ehhez semmi közünk nem lenne? A 900 éves elnyomás jelképei csak? – kérdezhetik maguktól joggal a szlovákok, és kérdezik is, amióta a me?iari szeparatizmus helyett az euroatlanti integrációt választották. A Magyar Koalíció Pártja a kormány szilárd tagja, miniszterei lojálisak Szlovákiához – a magyarságtól mégsem kell félni?
Vannak látványos jelei is a szlovák kétségeknek ( pochybnosti) identitásuk kapcsán. Pavol Hruovsky házelnök évnyitó parlamenti beszéde tabukat döngetett, mikor a szlovák nemzetet az 1000 éves Magyarország szerves részének vallotta. A szlovák történészek (például Duan Kova?) aktívan felvállalják azt, hogy a történelmi Magyarország – Uhorsko – 900 évig a szlovákok hazája volt, Szent István és Corvin Mátyás a királyuk, a Szent Korona a jelképük volt. Pozsonyban évente koronázási ünnepeket rendeznek, az Óvárosban a koronázási útvonal mentén vezetik végig a turistákat, büszkén hangoztatva, hogy több száz évig Uhorsko f?városa volt Pozsony, ahol „királyainkat” koronázták. A sort még személyes élmények és közéleti események sorával lehet folytatni.
10. Milyen feltételei vannak a szlovák–magyar történelmi kiegyezésnek?
Az els? és legfontosabb feltétel: a magyar társadalomnak el kell fogadnia, hogy az 1000 éves Magyarország története nem a magyar nép kizárólagos tulajdona, hanem minden olyan népé is, melynek ?sei a Natio Hungarica részei voltak. A magyar mellett tehát a szlovákok is joggal tarthatják hazájuknak Magyarországot, vagy ahogy ?k nevezik, Uhorskót.
Ennek elfogadásához a magyar köztudatnak be kell fogadnia azt a tényanyagot, melyet az 1. pontban röviden összefoglaltunk. Ezzel együtt jár annak feldolgozása is, hogy a Kárpát-medencén belül létrejött egy nemzet (nem ma, hanem 150 évvel ezel?tt), melynek saját kultúrája volt és van, és mely etnikailag, kulturálisan közelebb áll a magyarsághoz, mint bármely más nép.
A magyar önkép megváltozása az els? és legfontosabb feltétele annak, hogy a szlovák társadalom kétségeire pozitív választ tudjon adni, hogy kezdeményez? szerepben tudjon fellépni a szlovák önkép formálásában.
Emellett a magyar külpolitikai hozzáállásban is szükséges egyfajta szemléletváltozás: az európai diplomácia szövetségkeresésre és (pontosan általában nem meghatározható hasznot hozó) mozgástér-növelésre épül? iskolája helyett érdemes a speciális magyar szempontoknak megfelel?en felvállalni azt, hogy egy kis országgal kialakított jó viszony sokkal fontosabb és konkrétabb hasznokat eredményezhet, mint olyan bizonytalan sorsú kapcsolatok, melyeket a gyengébbik fél stratégiaként, az er?sebbik viszont inkább taktikaként alkalmaz.
11. Milyen eszközei lehetnek a szlovák–magyar kiegyezésnek?
A szlovák–magyar kiegyezés keretét aktív interetnikus kommunikáció, aktív kulturális külpolitika adhatja meg. Legalapvet?bb eleme egy olyan ismeretb?vít? kiadvány lehet, mely az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit közérthet? formában és „célirányosan”, szemléletformáló céllal mutatja be mind a szlovák, mind a magyar társadalom számára. Az elektronikus és írott médiában való megjelenés, a téma provokatív felvetése is szükséges lehet, valamint a szlovák és magyar kommunikáció intézményesítése, aminek révén például a „Felvidék” szó használatát lehet tisztázni.
Természetesen tudomásul kell venni, hogy az identitás kevésbé a tudás, mint inkább a szimbólumok világa. Ezért leginkább szimbolikus lépések szükségeltetnek. Augusztus 20. nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok számára is államalapítási ünnep. A Szent Jobb-körmenetnek hivatalos résztvev?i lehetnének a szlovákok (hiszen egészen a legutóbbi id?kig a Szent István- és Szent László-kultusz aktívan élt körükben, és mivel több esztergomi érseket is adtak). A Szent Korona hivatalos jelképük lehetne (ha már Nagy Lajos pecsétjét, egyben a magyar címer egyik alapelemét választották jelképüknek). Az esztergomi–párkányi hidat a magyar történelemben egyébként sem sok nyomot hagyó Mária Valériáról át lehetne nevezni Bél Mátyás-hídra.
Szlovák–magyar viszonylatban ez ideig is számos érdekalapú együttm?ködési forma alakult ki; ezeket tudatosan meg lehet tölteni hasonló tartalommal (például az eurorégiók vagy az Európai Parlament esetében).
12. Mi a haszna a szlovák–magyar történelmi kiegyezésnek?
Egy magyarnak feladni a „kárpát-medencei kizárólagosságába” vetett hitét olyan, mint tevének átlépni a t? fokán, és még a Mennyország sem garantált utána. Más téren azonban egészen konkrét hatásai lehetnek ennek a lépésnek.
A legfontosabb a szlovákiai magyar közösségek helyzete. Valójában tragikusnak is mondható, hogy miközben mindenki – elvileg – szívén viseli a határon túli magyar közösségek sorsát, fel sem merült egy aktív magyar–nem-magyar párbeszéd lehet?sége. Nem magas szint? találkozókra kell gondolni, hanem kulturális külpolitikára – mely inkább külpolitika, mint kultúra –, melynek egyértelm? haszna, hogy a magyarokról kialakult negatív kép javításával, hamis sztereotípiák felszámolásával és tabutémák feszegetésével növeli a határon túli magyarság elfogadottságát. A határon túli magyarság közvetlen támogatásának mindig megvan az a veszélye, hogy a „magyar expanzió ötödik hadoszlopaként” állítható be a magyar közösség. Érdemes a franciák Elzászra vonatkozó mondását átvenni: „sosem beszélni róla, de mindig csak erre gondolni”. A sok „róla” folytatott beszéd helyett viszont érdemes a szlovákokkal beszélni.
Ha a magyarok felteszik maguknak a kérdést: kik is a szlovákok? – hamar következik az a kérdés is: kik vagyunk mi, magyarok? A belénk plántálódott elzárkózás-érzés, „egyedül vagyunk”-tudat felszámolása megadhatja az alapot a tudatos és ?szinte közép-európai együttm?ködésre, a kezdeményez?képesség visszaszerzésére.
Emellett az európai integrációs folyamatnak is olyan er?s legitimációt (és ezzel együtt olyan er?s motivációt) adna egy szlovák–magyar kiegyezés, amellyel az Unió nem sok tagállama büszkélkedhet, és amely megbontaná azt a – sokszor a hivatalos külpolitika által is dogmává emelt – tévhitet, hogy a „magyar érdekek” képviselete és az integráció er?sítése egymást gyengít?, egymást kioltó célok.
A cikk írója közgazdász, történész- és PhD-hallgató.
Szerz?: Kollai István
Publikálás dátuma: 2005.02.22 |
| Karla | 2007.05.12. 18:12:50 | Reply | | | | | anyilas:
Kedves Nyilas ,
Sajnálom,,hogy a beszélgetésünk teljesen más irányba terel?dött ,mintahogy azt szerettem volna ,de ez is csak az támasztja alá,hogy a történelmet is és a mai hellyzetet is másként látjátok ti magyarországi magyarok,mi szlovákiai magyarok,a szlovákiai szlovákok is..Ami engem illet én sem értek egyet azzal,hogy a szlovákok csak úgy kisajátitották maguknak a N.Morva birodalom történelmét ,igaz,hogy többségében szláv népek birodalma volt,de biztosan nem a szlovákoké,ez igy tisztességtelen a többi szláv népekkel szemben .
Nem is tudom van e egyáltalán értelme ennyire vissza menni a történelemben .A lényeg az ,hogy a történelmi Magyarország/ ezt nevezik a szláv nyelveken Uhorsko-nak/ sok nemzetiségü állam volt ,ahol sokáig a latint használták mint hivatalos nyelvet,kés?bb már a németet is,de minden nemzet használhatta a saját nyelvét azon a területen ahol élt és nem voltak elnyomva,sem nyelvileg ,sem másként teljesen egyenjoguak voltak a magyarokkal ,igy történhetett meg,hogy a szlovákok is nemzetté formálódhattakLéteztek.nemesi kiváltságok ,de nemcsak magyar nemesek voltak,hanem minden nemzetiség kaphatott nemesi rangot ,itt sem volt semmi el?joga a magyaroknak ,nemzetiségi alapon. A 19.században a magyarok a latin nyelv helyett akarták a magyart hivatalosnyevként használni ,ami szerintem sem b?n,de rossz volt az id?zités, ez a döntés sajnos kés?n született Nemcsak a magyarok érezték úgy,hogy a saját nyelvüket akarják használni,hanem a más nemzetiségüek is egész Európa területén .Ez volt a nemzetébredés kora ,és itt kezd?dtek a bajok az ellentétek .
Tudom,hogy nem szereted az idézeteket,de azthiszem felesleges lenne nekem most azt újra megfogalmazni,ami már egyszer
le van irva és én is egyetértek vele ,igaz egy kicsit hosszú a szöveg ,de talán szükség is van rá ahhoz hogy megértsük egymást . |
| anyilas | 2007.05.12. 09:42:06 | Reply | | | | | Tisztelt "válasz".
Én itt, mióta bekapcsolódtam ebbe a vitába, elég hosszu "leveleket " írok. Azért ilyen hosszúak, mert vannak itt hála istennek értelmes emberek is, akikkel ugyan sajnos magyarként nagyon ellenkez? a nézetünk, de mivel az oldal témája sokkal fontosabb egy egységes gondolkodás kialakításához, nem oldható meg annyival, hogy "basszki ki kell irtani mind". (Elnézést, egyes szellemiséget idéztem, én nem használok ilyen szavakat.)
Mivel elég hosszúak az írásaim nem szeretném mégegyszer leírni ?ket, a kérdéseidre választ találsz a már leírtakban.
Ne csak a neked írtat olvasd el, én is elolvasom mindegyik hozzászólást miel?tt megfogalmaznám a mondandómat, még akkor is, ha egy személyt szólítok meg, amit írok mindenkinek szól akit érdekel.
Csak néhány dologra válaszolnék a konkrét kérdéseid közül, ami máshol nem fellelhet?.
Az általad többször emlegetett 1301-es dátum, nem a Magyar államiság megszünése, hanem az Árpád ház kihalása.
Ahogy más országokban úgy magyarországon sem szünt meg az államiság attol, hogy magja szakadt egy négy évszázadon keresztül uralkodó családnak.
Nem tudom mit jelent az Uhorsko. De megrendül a bizalmam az ismereteidben, ha úgy véled, hogy "más népek is így nevezik, nem csak a szlovákok.
Nem barátom. Hungaria,Ungarn, Hongre, Vengria és sorolhatnám tovább az idegen megnevezéseket, amimind egyet jelent. A "Hunok országa". Mert változhat az évezredek folyamán egy népnek az önmegnevezése. Nevezheti magát, vagy nevezhetik mások hunnak, avarnak, magyarnak, az alapvet? szokások, a viselet, a fegyverzet a harcmodor sorolhatnám minden itt él? népt?l eltér?, de érdekes módon a Kárpát medencében lév? említett népeknél azonos. Valyon miért. És valyon miért alakulhatott ki nekünk magyaroknak az az egyedülállóan gazdag mondavilágunk, az az európában egyedülállóan hatalmas népdalkincsünk, amivel egyetlen nép nem rendelkezik európában.
Ezt nem az én nacionalizmusom mondatja, ezek nemzetközileg elismert tények. 200 000 magyar népdalt regisztráltak. a nálunk sokkal nagyobb európai német közösségben összesen 600-at.
Elég baj, hogy téged csak a szlovák magyar viszony érdekel. Magyarként, de ha magyarul beszél? szlovák vagy (mindegy, hogy születésedt?l, vagy identitásodból kifolyólag)szlovákként is a problémát csak Kárpát medencei szinten lehet megérteni.
Nem mi próbálunk mindig más származást bizonygatni. Azokon a területeken, ahol még a magyarság megmaradt magyarnak, most is él a népben az eredettudat, ugyanúgy mint sokszáz éven keresztül. A más és más eredetet mindig a ránktelepedett idegenek, a történészek találják ki számunkra.
A finn-ugor elmélet felvet?je egy osztrák és egy szerb szerzetes volt aki csillagászati megfigyeléseket végzett a lappföldön, és hallott egy magyar szóhoz hasonló szót.Ezt írta le Sajnovics János lappföldi magányában a lappok és a magyarok nyelvi hasonlóságár?l alkotott értekezésében. Ki lenne autentikusabb a magyar nyelvben mint egy szerb. Meg egy osztrák.
A kidolgozója, és elterjeszt?je pedig egy szintén osztrák származásu akadémikus.Hunfalvira magyarította a nevét Ennyit az eredetelméletünkr?l.
Meg még talán annyit, hogy a magyar történelemoktatás szerint is "a magyarság a Beseny?k elöl fejvesztetten menekülve jutott a Kárpát medencébe, leigázva az itt él? fejlett kultúráju népeket. Majd még meg sem melegedett az új lakóhelyén, elindította rablóhadjáratait, és végigrabolta európát."
Miközben fejvesztetten menekült. Na ne.
Történelmi becslések szerint, a honfoglaláskor a kárpát medencébe érkez? nép mintegy 500 000 f? lehetett. Ha elfogadjuk ezt tényként, akkor ebból fegyverforgató legfeljebb 20000 f?. És mint kés a vajban mentek át az itt él? népeken. Emberi számítás szerint ez egyetlen esetben történhetett meg, ha itt azonos nyelvü, azonos kultúráju népeket találtak.
Tehát igazad lehet, amikor felteszed a kérdést hogy valóban 1000 év e az az ezer év.
Ne higgy annak a liberális szemléletnek, hogy nem léteztek nemzetek a XIX sz. el?tt. Az önazaonosság tudat nélküli homogén masszává gyúrást szolgálják ezek a tanok, mert akinek nincs multja az maga sincs. Az nem magyar, nem szlovák, nem román, az kozmopolita, akinek sem istene sem hazája, akinek ott az otthona ahol a globalista érdekközösség profitéhsége megkívánja. Nincs kötödése, nincsenek sírok ahol az ?sök csontjai porladnak, nincs baráti kör aki odaköti valahova. Ma itt van rám szüksége a "vállalatnak" holnap 1000 kmel odébb, holnapután sehol. És nincs barát akire támaszkodni tudnál. Magányos, fölösleges senkivé váltál.
Mindazon kívül amit már leírtam én az ez ellen ható gondolatot is kihallom az elnök Úr felemel? beszédéb?l. Mert túl kell élni a globalizmust, és azok a népek fogják túlélni, akik képesek lesznek öntudatban meger?södni.
De igen szoktak álmodni történelmet, mert amely nép csinálni nem tudott az álmodik magának.
Én a román viszonylatot jobban ismerem, ezért arra hivatkozok, te próbáld meg megkeresni a szlovák viszonylatban ugyanezt. Ne asszerint amit a szlovák történelem tanít, hanem a helyi történelemkönyveken kívüli források összevetésével.
A román értelmiség az 1700-as évek második felében, a nemzettéválás folyamatában Római ösöket "álmodott" magának. Ennek érdekében a nyelvet is lecserélték, egy latinos hangzásu nyelvre.
Hogy ezt a magyar sovinizmus mondatja?
Nézzük csak. Meg lehet változtatni egy nyelvet. Hiszen a magyar nyelv is változik. De nem lehet kitörölni egy nyelvb?l sem az olyan kulcsszavakat, amik a mindennapi szóhasználatban igen gyakran fordulnak el?. És a "latin" román nyelv azt mondja hogy DA. Igen.
Mert olyan mélyen ívódott be, hogy nem változik. Mint ahogy nem változik a nyelvtani hangzás sem. Ezért kérdezik Erdélyben járva ismeretek hiányában az emberek, hogy miért van olyan szlávos érzésük a latin eredetü román nyelvet halgatva.
Ne haragudj, befejezem. Ill. abbahagyom, legyen gondolatébreszt? ez a megint hosszura sikeredett írás, és gondolkozz el, (a szlovák identitástól elszakadva)a saját kérdéseiden.
Tisztelettel :A nyilas |
| Valasz | 2007.05.12. 01:27:43 | Reply | | | | | anyilas:
Tisztelt Anyilas,
Enged meg, hogy mindenek ellenere fejezzem ki tiszteletemet irantad, mivel te vagy itt az elso aki hajlando egyfajta dialogusra. Eddig csak azok valaszoltak, akik a mas velemenyt meg sem halgattak. Valaszolnak am nehany megjegyzesedre.
?Mivel Consrtrukt a szlovák parlament elnökének ünnepi beszédét kimondottan nekem írta, és rajtam kívül más senki nem reagált rá, igy nem tudok mást tenni, mint magamra vonatkoztatom a válaszodat, miszerint úgy sem értik meg, bárha magyaról van is írva.? ? hat ezt a mondatot nem neked celoztam, hiszen nem is ismerlek. Jo lehet beleszoltam a ti kozos disputatokba, nem figyeltem oda kinek celozta Construct. De volt ?szerencsem? megismerni masokat.
?Kételyedet eloszlatandó, én megértettem. Valószin?leg megértettem bel?le azt is, amit te nem.? ? már pedig? Segithetnel. Mi az ami nem ertettem meg?
?Van egy nép, aminek a származása bizonytalan.? Nem letezik nep amelynek a szarmazasa nem lenne bizonytalan. Hiszen a Magyar eredettel sem vagyunk teljesen tisztaban. Ha tisztaban volnank, nem probalnank mindig valami mas es mas szarmazast bizonyitgtni.
?Itt él ebben az ezer éves államban, nemzetté válik, és kiharcolja magának a saját országát.? A nemzette valas a 19-ik szazad fenomenja. Addig nemzetek nem leteztek. Az ezereves allam egy kozos soknyelvu allam volt. Kerdes meg az, hogy igzan ezer eves volt e ez az allam? (1301)
?És történelmet álmodik magának. 1200 éves történelmet, hisz bizonyítani kell az el?jogát. Nincsenek róla történelmi emlékek, nincs a történelemben fennmaradt szimbólumrendszere, hát kiragad a magyar történelemb?l egy darabot, és saját ?si szimbólumává teszi.? A tortenelmet nem szoktak almodni, mindig a tenyek a fontosak, de igzad van, minden nemzet a mitoszokra is probal epiteni (1301).
?És az elnök úr a 10 éves évfordulón 12 évszázad történelmér?l beszél. Büszkeséget, tartást ad egy éppen kialakuló népnek.? ? nepek nem alakulgatnak csak ugy ki egyik naprol a masikra. Ved pl. a Morvakat. Csehorszag teruleten elnek, nincsen nemzeti statuszuk, nem hasznaljak hivatalosan a nyelvuket, nem alkotnak sajat orszagot, de megis a tortenelmuk a Megale Moravia neven ismert birodalomal fugg ossze. Ha netan ma allamot hoznanak letre, ok tortenelem nelkuli allamok koze sorolodnanak. Vagy egy mas pl. az 1000 eves Magyarorszag, amit a tobbi nep (nem csak a Szlovakok) Uhorskonak neveznek, igazan mindig Magyarorszag volt, vagy csak magyarul nevezzuk igy(?) Hol van akkor a ?keserves? Habsburg Monarchia?
?Tartást, hogy mi szlovákok itt élünk 1200 év óta, ?seink vannak, még pedig birodalmi ?seink, hisz el?dünk a nagy morva birodalom volt. Ugyanaz a gondolatmenet, mint a románoknál.? Nem ismerem a roman gondolatmenetet, csak a magyar es szlovak problemak erdekelnek. Oszinte leszek a problema a 2 nemzet kozott profeszionalis szemponbol erdekel ? neha a magyar szemszogbol, neha a szlovakbol probalom megkozeliteni a dolgot (az hogy hogyan ez legyen az en titkom). Persze nem akarok azzel senkinek artani, csak megismerni a problemat, nezeteket midket oldalrol.
?Nagy ?st, birodalomalkotó ?st kell keresni, mert az öntudatot az emeli magasba.? ? igen, igazad van. Szerintem az ontudat fontos minden nep szamara.? De nem kell kereskelni a szlovakok osei kovethetoek, ugy mit masoke (te lehet mahogy tanultad) ? egy nemzet nem jon letre egyik naprol a masikra. Tudod nemregiben Nyitran jarva majd szett pukkadtam a nevetestol, amikor egy magyar tanar (Magyarorszagrol) Pribina szobrat a diakoknak ugy mutta be, hogy ez Janosik a szlovakok ose. No nem tudom, ezt tanitjak Magyororszagon, ez lenne az igazsag?
?És befogadja a magyar történelmet is. 1000 év magyar történelmét részévé teszi az 1200 éves szlovák történelemnek.? ? hat szerintem, ha Magyarorszag nem csak a 1301-es evig volt kepes fenntartani allamisagat, akkor Szlovakia reszese volt annak az orszagnak amit mi Magyarorszagnak nevezunk, mas nepek Uhorskonak, azaz olyan orszagnak, amelynek kb. 50 % volt magyar a tobbi mas nyelvu.
?Tudod, tisztelem érte. Tisztelem, még akkor is, ha tudom, hogy a beszédének semmi alapja nincs. Tisztelem, mert tartást, büszkeséget ültet el egy népben. Mert tudja, hogy csak felemelt fejjel képes egy nép nagyot alkotni. A lehajtott fej, a megalázkodás guzsba köti az embert, a nemzetet.? ? nem ertem mire gondoltal.
?Magyarként, a szlovákot, a szlovák politikust jobban tudom tisztelni, mint azt a magyar nemzettársamat, éljen bár a meradék hazában, vagy az elszakított részeken, aki a szlovák elnök ünnepi beszédével akarja bizonyítani, hogy mennyivel tisztességesebbek a szlovákok, mit mi itt a határokon belül. Mert kett?nk közül azt hiszem én értettem meg igazán a szlovák parlamet elnökének üzenetét.? ? sanos ezt sem ertem, kicsit talan konkretebban. |
| anyilas | 2007.05.11. 23:41:41 | Reply | | | | | Kedves Karla. És mindenki.
A rendszer automatikusan kiírja, hogy kinek, melyik hozzászólására született meg a válasz. Fölösleges dolog az egész megválaszolandó szöveget bemásolni, csak a tárterületet foglalja, és a saját gondolatunk közlését?l veszi el az id?t. Én a válaszodból is megértem, hogy mely gondolatomra reagálsz.
A történelmet akár milyen érdekes is, de egyféle képen tanultuk. Hogy a szlovák történelemoktatás (nem tudom, nem tudhatom, hogy az iskolában milyen ismereteket adott, én csak az általam megszerezhet? információk alapján tudok véleményt alkotni)úgy állítja be az együttélést, hogy az tragédiaként értelmezhet? a szlovák oktatás tudásanyaga alapján, az érthet?. A szlovák nemzettudat kialakításához a magyar királyságban eltöltött id?t démonizálni kell, mert ehhez mérten lehetek "én" jobb.
A nagyobb kérdés, hogy a magyar történelemoktatás miért játszik alá, az utódállamok törekvésének.
No, ezen kellene elgondolkozni. Nekünk is itthon, meg nektek is otthon. Mert az ember állítólag gondolkodó lény, és az ismereteket nem csak befogadni, de elemezni is kellene. Nem csak meghalgatni, hogy milyen szépen beszél az elnük Úr, hanem megérteni is amit mond.
Nem akarom ismételni magam, hisz elmondtam az én értelmezésemet.
Majd gondolkozz el azon az ellentmondáson, amit a magyar sovinizmusról írtál.
Az 1700-as évek második felében a magyar államiság gyakorlatilag megszünt. A török kiüzésével magyarország területét gyakorlatilag az osztrák császárságba integrálták. A hivatalos nyelv a német volt. Komolyan gondolod, hogy a tótokat (engedd meg hogy ezt a szót használjam, mivel akkor még szlovákok nem léteztek) pontosan ekkor akarták volna er?szakosan elmagyarosítani?
Nem lehetséges inkább az, hogy a magyar királyság meggyengülését, gyakorlatilag megszünését használták ki a magyar királyság területén hazát talált népek, az önállósodási törekvéseik érvényre juttatására?
Véletlen lehet szerinted, hogy pontosan ebben az id?ben jön rá a mai szlovákia területén él? népcsoport, hogy ?k a Morva birodalom örökösei?
Véletlen lehet, hogy az Oláhok (megint csk azért használom ezt a szót, mert románok akkor még nem voltak)ebben az id?ben kezdenek ráeszmélni, hogy ?k a Dákok, és a Rómaiak leszármazottai?
Miért épp a Morvák, és miért épp a Dákok, Rómaiak?
Egyiknek sincsenek régészeti, vagy írott történelmi bizonyítékai, és számtalan nép kevergett ezen a területen akiknek vannak fennmaradt emlékeik.
De er?sek, birodalomalkotók csak ezek voltak.
Az 1848-as forradalmunk pontosan a magyar államisági jogok visszaállítása miatt tört ki. Amikor egy állam a saját jogaiért, a 900 éves államisága alapján járó jogaiért harcol, kezdetben csak parlamentáris eszközökkel, akkor engedtessék meg neki, hogy az els?dleges dolga az állam egysége legyen, és nem az állam széthúllását el?segít? követelések teljesítése. Ha a tót, a román, a szerb, horvát nacionalisták, nem a magyar állam ellen, az osztrák érdekek mellé álnak, hanem a 900 éves békés egymásmellett élés példáján összefognak a magyar királyság jogállamának, a szent korona országainak a visszaállítása érdekében, és (bár illuzórikus de ) a gy?zelem után elkezdenek tárgyalni a közös jöv?r?l, ez egy reális dolog lett volna. De hogy egy nép élethalálharcában, a vele egy fedél alatt él?, nem igaz, hogy elnyomott népcsoportok hátba támadják, aztán ráfogják, hogy sovinisztán elnyomta, er?szakosan elmagyarosította ?ket, ezen enyhén szólva minden gondolkodásra képes él?lénynek érdemes lenne elgondolkodni.
Az általad említett autonómia, követelések (Nem tudom ki volt az említett személy, nem olvastam róla, a román Avram Jankuról viszont annál többet tudok) is utólag beleköltött elméletek. Egy részr?l, ahogy a horvát nemzeti h?s Jellasics is az osztrák érdekek kiszolgálója és nem a horvát államszabadság kiteljesít?je volt, ugyanúgy volt erdélyben Avram Janku is az osztrákok helyi megbizottja, és nem a román nemzet szabadságának megálmodója. És ha e két személy, két néphez köt?d?en osztrák érdekeltség volt a szabad magyar állam bomlasztása érdekében, akkor feltételezem, hogy az általad említett Stúr érdekcsoport is osztrák indíttatásra létrehozott követelésekkel el?álló társaság volt, aminek bár lehet hogy jóhiszem?en, de mégis csak a magyar szabadságharc er?inek a gyengítése volt az indíttatása.
Az Aponyi féle iskolatörvényt említetted még, minta magyar sovinizmus kiteljesedését.
1860-as évekre az osztrákok részére is kényelmetlenné vált a "megszállás" a magyar királyságban. Nemzetközileg is visszás volt a helyzet. Ezt a tarthatatlan állapotot próbálták feloldani Ferenc József és a Deák Ferenc által fémjelzett magyar politikusi kör, ennek alapján jött létre 1867-ben a kiegyezés, és alakult ki a dualista állam, az Osztrák-Magyar monarchia.
Ez Magyarország részér?l, egy korlátozott önállóságot jelentett, de jelentette egyben a magyar királyság visszaállítását is.
A 48-ban az osztrákok által felbújtott nemzetiségek számára ez a kieggyezés az elszakadási remények, mert ne áltassuk magunkat, az általad autonómia követelésnek nevezett célok valójában az elszakadási törekvések csírái voltak, szertefoszlását jelentették. Ennek legjellemz?bb megnyilvánulása a román "memorandisták" akciója volt, akik peticiót nyújtottak be Bécsnek a kiegyezés visszavonására. De ezek az elégedetlenségek voltak tapasztalhatók a többi nemzetiségnél is a kiegyezés ellenében.
Nekik ugyan nem lett rosszabb, de ne legyen a magyarnak joga az államisághoz.
Kedves Karla. Én egy olyan településen élek, ahol a szomszéd falu valamikor egy 100%-os sváb falu volt. Az én gyermekkoromban (nagyon régen volt ) még éltek olyan id?s n?k, akik egy szót nem beszéltek magyarul. Ezeket a svábokat az 1700-as években telepítették be magyarországra. De ugyanígy elmondhatnám ezt a Pilis környékén, vagy a Békésben él? tótokról is.
A félg meddig független 1000 éves magyar államban, aminek a hivatalos nyelve a magyar, (lett közel 100 év németesítés után)ugye nem olyan nagy b?n, hogy ha elvárták az Aponyi féle törvényben, hogy a közöttünk él? idegenajku nemzetiségek tanuljanak magyarul is. Mert mindenféle általad tanultakkal, meg ránk is ránker?ltetettekkel ellentétben csak err?l volt szó és nem arról, hogy nem gyakorolhatta az anyanyelvét. A "magyarul nem beszélhet"elve, csak az utódállamokban dívott.
Elnézést hogy hosszura sikerült, talán nem olyan hosszura, mint a parlamenti elnök beszéde, de ez az én gondolatmenetem volt, és lehet, hogy nektek, bár szlovákiában éltek, de magyaroknak talán érdemes lenne ezen elgondolkozni. |
| Hannibal Lecter és segédje Norman Bates | 2007.05.11. 23:13:08 | Reply | | | | | Hannibal Lecter és segédje Norman Bates:Ellenben nem biztos hogy úgy is végz?dik.
Pugacsov 1773(In reply to: Hannibal Lecter és segédje Norman Bates, 2007.05.11. 23:11:45) |
| Hannibal Lecter és segédje Norman Bates | 2007.05.11. 23:11:45 | Reply | | | | | | Karla: AZ EGÉSZ ÚGY FOG KEZD?DNI MINT A DÓZSA FÉLE PARASZTHÁBORÚ 1514 nyarán!!! |
| Karla | 2007.05.11. 21:38:35 | Reply | | | | | anyilas: szia nyilas,szlovákul" STRELEC "-olvasd-sztrelec--:),
A "több is veszett mohácsnál szemlélet juttatott el bennünket odáig, hogy az ország területe kevesebb mint 1/3-ára zsugorodott. És mutogathatunk a nagyhatalmakra, mutogathatunk a befogadott népekre, akik szétcincálták azt
az országot, aminek az eml?in felnevelkedtek, a b?nösök nem ?k, hanem az évszázadokon keresztül közöttünk él? Karlak, akik az állandó tolerancia (megértés, elfogadás így is lehet mondani)hirdetésével bomlasztották fel ebben a népben az összetartozás érzését. Sikeresen. Ennek legmeggy?z?bb formája volt a 2004 dec.5-e, amihez (nem vádollak érte, hisz te csak élni akarsz, nyugodtan élni és érvényesülni)akaratodon kívül te is hozzájárultál. Hozzájárultál azzal, hogy jobban akarsz ahhoz a néphez tartozni akinek odaajándékoztak, mint ahhoz akihez tartozol.
Bocsáss meg kérlek, amiket mondok azt nem arra a személyre értem aki a "Karla" mögött rejt?zik, hanem arra a szemléletre amit Karla érzelmei takarnak. Mert ebben nem csak az van, hogy ne mondjuk hogy tót, mert az sért? a szlovákok számára, hanem az is amit a romániának ajándákozott területen él? barátom mondott, hogy "mi itt élünk a románok mellett évszázadok óta, és már jobban tartozunk hozzájuk mint hozzátok. ? sem vette észre, hogy már az önkénytelen szóhasználata is a román azonosulást tartalmazza"itt élünk a románok mellett" mint ahogy te sem amikor azt mondod, hogy "ti ezt így szoktátok meg" (nem mi magyarok, hanem ti.) Ti, idegenek.
Nyolcvan egynéhány év elég volt az elszakított magyarság nagy részének az önazonosság váltásra. A románnak 800 év, a szerbnek 600, a szlováknak nem tudom mennyi, mert róluk nem lehet tudni mikor jelentek meg a történelem szinpadán (ne mond meg légy szíves, mert nem arra vagyok kíváncsi, hogy a szlovák oktatás mit tanít veletek) is kevés volt hogy Magyarrá váljanak.
Pedig minden szomszéd nép azt tanítja, hogy a magyar királyságban óriási elnyomásban éltek, és er?szakosan megpróbáltuk ?ket elmagyarosítani
Én nem hibáztatlak téged amikor azt a közeget próbálod védeni, amiben élned kell. De engedd meg nekem, aki nem akarom kiírtani a tótokat mint itt némely szájjaskodók (a képerny? mindent kibír, és nem is l? vissza),
Hogy én meg azt a, még a meghamísitott történelmünk által sem tagadható, 1100 évet védjem, amiben ez a környezetünkben él? népcsoportok irodalmi szinten történelmet írtak maguknak.
Mert ez az 1100 év tette lehet?vé, hogy a tótok szlovákok, az oláhok (vlach)románok, a rácok szerbekké váljanak.
El sem hiszed,hogy mennyire örülök ezeknek a mondatoknak,ha tudnád,hogy hányszor ,de hányszor próbáltam ,már ezt megmagyarázni a trianonhoz hasonló szlovák fórumon ,sajnos sikertelenül .Persze hozzá kell tennem,hogy nemcsak én ,hanem mások is ,de ott is mindig arra megy ki a játék ,mint itt, vagyis az agresszivebbek mindig er?sebbek és az olyanok ,mint te vagy én egyszercsak feladják ,mert úgy érzik falrahányt borsó az egész ,kár a szóért .....Sajnos rá kellett jönnöm,hogy van egy réteg,egy csoport a szlovákoknál is ,akik ezeket a tényeket nem veszik tudomásul, egyszer?en azért mert nem akarják tudomásul venni .
Talán egy kicsit megnyugtat az a tény,hogy szerencsére a többség nem ebbe a csoportba tartozik ,ezt próbálta Construckt is igazolni,azzal az idézettel amit az akkori Szlovák parlement elnöke is mondott ,hogy a szlovákoknak és a magyaroknak István királytól egészen trianonig közös a történelmük .?k is a Magyar királyság -területén éltek ,de sajnos itt már megoszlanak a vélemények.?k azt állitják,hogy mindig elnyomásban és bizony szivesen megfeledkeznek arról,hogy a feudális rendszerben az úgy m?ködött,hogy a gazdag elnyomta a szegényt ,és a magyar szegények is éppúgy szenvedtek mint a szlovákok ,mert ugye nem vot minden magyar gróf,vagy gazdag nábob .Volt a Dózsaféle paraszt lázadás,voltak a magyar kurucok is .De sajnos volt magyar sovinizmus is és magyarositás is ,ami kb.az 1790-es években ,kezd?dött aztán az 1848-as események a szlovákokat is érintette ,akkor kértek túrék autonómiát ,de sikertelenül , aztán 1907-es Apponyi féle iskola törvénnyel folytatódott és a majdnem 900 éves múltat ,ami szerintem sem nevezhet? elnyomásnak , a 19-század éveinek a történései sajnos mindent beárnyékolnak és a szlovákok nagy része csak ezt a kort emlegeti és csak a sérelmekr?l akar beszélni .Hát nagyjából ez van .....A Magyar királyság ,amit a szlovákok Uhorsko -nak neveznek szét esett ,és most mi vagyunk azok akik kisebbségben vannak .
Látom,hogy téged ?szintén bánt,hogy nem érzünk egyformán ,de ez már egy másik történet , már igy is nagyon hosszúra sikeredett a mondandóm .Engem is bánt ,hogy megalkuvónak ,vagy gyávának néztek minket ,de err?l talán majd máskor |
| |
