 | Vitafórum A MAGYAR NÉP EREDETE (Türk, finnugor, stb) Vajon a magyar nép a finnugor nemzetek sorába tartozik? (Indította: Gabyka, 2006.08.30. 08:36:45) | Turambar | 2006.09.03. 21:21:06 | Válasz erre | | | | | | Kurszan te egy primitiv fasz vagy....... |
| Turambar | 2006.09.03. 21:20:40 | Válasz erre | | | | | BAZZEG MI A FASZ BAJOTOK VAN A FINNEKKEL? Én legalább olyan büszke vagyok arra hogy ?k rokon nép ,mintha arra lenne cáfolhattlan bizonyíték hogya hunok rokonai vagyunk. Nemtudom mért kell ilyen baromnak lenni és mégis mi bajotok van a finnekkel?Terveisiä Suomesta: régebben irtad hogy nem e a magyar identitással van a gond.....hidd el nem, az a baj hogy mindenkit ellenünk hangoltak akikkel eddig békében és sokszor egy nemzeten belül éltünk, itt van a baj.
mellesleg vesszen trianon!(Előzmény: Terveisiä Suomesta, 2006.09.02. 09:44:30) |
| Gabyka | 2006.09.03. 20:34:42 | Válasz erre | | | | | Kurszan:
Okkké. Ne ismerd. Amúgy nem bunkóságból mondtam ám. :DDD(Előzmény: Kurszan, 2006.09.03. 20:23:54) |
| Kurszan | 2006.09.03. 20:23:54 | Válasz erre | | | | | Gabyka: HAD NE ISMERJEM MA TESTVEREM:D(Előzmény: Gabyka, 2006.09.03. 20:19:48) |
| Gabyka | 2006.09.03. 20:19:48 | Válasz erre | | | | | Kurszan:
Te olyat nem ismersz, hogy pont, vessz?, kérd?- és felkiáltójel? Az els? mondatod elég érthetetlen. Az angol billenty?zeted meg... Nos mindegy. Másold be karaktertáblából a szükséges bet?ket, vagy telepítsd az adott nyelvet a gépre. :D(Előzmény: Kurszan, 2006.09.03. 20:12:58) |
| Kurszan | 2006.09.03. 20:12:58 | Válasz erre | | | | | | Mi ez a finn majmolas haggyatok ma magatokat szopjatok le oket:D ha olyan nagy rokonok hol vannak az ekezetes betuik amit most angol billentyuzettel nem tudok leirni!! |
| Gabyka | 2006.09.03. 20:04:37 | Válasz erre | | | | | McGy?z?:
Sinä kulli! Sinä nuija! Sinä hinttari! Sinä paska! Perkkele!
Na, ezeket írd be abba a híres szótárgépedbe. Elhiheted, én nem onnan vettem ?ket.....
Csak kicsit le akartam alacsonyodni a szintedre, sinä vahva karja!(Előzmény: McGy?z?, 2006.09.03. 17:49:28) |
| Gabyka | 2006.09.03. 19:45:08 | Válasz erre | | | | | McGy?z?:
Gratulálok a stílusodhoz, nagyon értelmes ember vagy.(Előzmény: McGy?z?, 2006.09.03. 17:47:08) |
| McGy?z? | 2006.09.03. 17:49:28 | Válasz erre | | | | | Terveisiä Suomesta: Ne beszélj itt nekem másságról! Húzd ki a nyelved Gabyka fenekéb?l aztán brekegj valami értelmeset!(Előzmény: Terveisiä Suomesta, 2006.09.03. 09:19:46) |
| McGy?z? | 2006.09.03. 17:47:08 | Válasz erre | | | | | KISFIÚK!
A LEKTORÁLÁSRÓL ANNYIT, A SZÖVEGB?L ÉSZREVETTEM, HOGY TOLMÁCSGÉPPEL FORDTOTTÁK MAGYARRA (mint ahogy ti is!!!) NEM FINNR?L HANEM EGY MÁSIK EMBERI NYELVR?L. SZÓTÁR SZERINT VISSZAFORDÍTVA TÖKÉLETES VOLT AZ EREDETI NYELVEN, MAGYARUL VISZONT FÁJDALMAS.
HASZNÁLTAUTÓVAL NEM SZOLGÁLHATOK, A CÉG REKLÁMOSZTÁLYÁNAK VISZONT MILLIÓKAT SPÓROLTAM A FORDÍTÁSSAL.
BUZIKÁM, JOBBAN TENNÉD HA NEM BELÉM HANEM A BETONBA KÖTNÉL!
KERESSETEK EGY FINN HONLAPOT ÉS OTT NYALJÁTOK TOVÁBB EGYMÁS HÁTSÓJÁT!
Salem Alejkum! |
| Gabyka | 2006.09.03. 11:25:52 | Válasz erre | | | | | Terveisiä Suomesta:
Hän on hyvin halveksiva ja mahtipontinen. :((
Valitettavasti, minä ein jaksa, miksi. :(
Kanssa hyvää sunnuntai päivää!(Előzmény: Terveisiä Suomesta, 2006.09.03. 11:07:28) |
| Terveisiä Suomesta | 2006.09.03. 11:07:28 | Válasz erre | | | | | Gabyka: Ongelma on se,että hän (McGyözö) ei oikein puhuu mistä mitään! Ja juuri siinä on ongelma kuin joku ajattele itsestä enemmään kuin totuusu on....
Hyvää sunnuntai päivää Gabyka:-)(Előzmény: Gabyka, 2006.09.03. 10:57:06) |
| Gabyka | 2006.09.03. 10:57:06 | Válasz erre | | | | | McGy?z? puhuu suomesta!!! Még a végén "elfinnugorosodik".... :))))
Suomen kieli ja unkarin kieli ovat sukulainen kieli! :) |
| Terveisiä Suomesta | 2006.09.03. 09:22:54 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: En meg hasznalt autot sem vennek töled, nem hogy lektoraltatnek veled! De ennyi ez többet nem is erdemel,tovabbi jo forrongast neked.(Előzmény: McGy?z?, 2006.09.03. 06:05:38) |
| Terveisiä Suomesta | 2006.09.03. 09:19:46 | Válasz erre | | | | | McGy?z?: Kicsit jobban nezd meg mit irsz ide - mert kiderul rolad egysmas:-)) Ha poikaystäväkent szolitasz az azt jelenti, hogy a fiud!! En nem akarok az lenni, nem itelem el a massagot, akar buszke is lehetsz ra!(Előzmény: McGy?z?, 2006.09.03. 06:19:17) |
| McGy?z? | 2006.09.03. 06:19:17 | Válasz erre | | | | | Terveisiä Suomesta: Onneton nuija poikaystävä! Nyt se miellyttää sinä?(Előzmény: Terveisiä Suomesta, 2006.09.02. 09:44:30) |
| McGy?z? | 2006.09.03. 06:05:38 | Válasz erre | | | | | Terveisiä Suomesta: Nemrég begbíztak egy reklámfüzet lektorálásával(Előzmény: Terveisiä Suomesta, 2006.09.02. 09:44:30) |
| McGy?z? | 2006.09.03. 05:57:29 | Válasz erre | | | | | Terveisiä Suomesta: Korvinusz- Korvinusz...(Előzmény: Terveisiä Suomesta, 2006.09.02. 09:44:30) |
| nono | 2006.09.02. 19:08:29 | Válasz erre | | | | | 1111 éve kezd?dött a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe ? sokáig bizonytalanság és viták övezték a honfoglalás datálását és lefolyását
?Itt küzdtenek a honért?
E mágikus, 1111-es szám bizonnyal csemege lenne a numerológusok számára, ennél azonban érdekesebb a tény, hogy sokáig milyen bizonytalanság és mennyi vita övezte a honfoglalás datálását és lefolyását. S hogy ma is eltérnek a történészi vélemények.
A honfoglalás id?pontjának tisztázására a magyar kormány 1882 októberében felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, amelynek történelmi bizottsága megállapította, hogy 900-ra befejez?dött a magyar államalapítás. Ám a kezdetet minden történész más évre tette. A honfoglalás Bottka Tivadar szerint 884 el?tt, Szabó Károly szerint 889-ben, Pauler Gyula véleménye szerint 895-ben kezd?dött, Salamon Ferenc szerint 897-ben. A kormány végül Pauler nézetét fogadta el, ám mégis 1896-ot t?zte ki a millennium megünneplésére, amit törvénybe is iktatott. Ennek szervezési és politikai okai voltak.
Kik vagyunk, honnan jöttünk?
A történészek azóta sok tényt tisztáztak, ám sok kérdésben tovább folyik a vita. Leszámítva a botcsinálta historikusok rózsaszín képzelgéseit, a hun?magyar rokonság, s?t azonosság megszépít? meséjét, olyan komoly nézetek is vita tárgyát képezik, mint például László Gyula kett?s honfoglalásának elmélete. A nézeteltérések abból adódnak, hogy más szempontok érvényesülnek a nyelvészek, a régészek, a néprajzkutatók, a korabeli, külföldi történetírók által ránk maradt és a több évszázaddal kés?bb született forrásmunkák megítélésében. A krónikákat nem lehet pontos forrásként kezelni, mert több évszázad múlva készültek, valóságalapjuk olykor megkérd?jelezhet?. Különösen érvényes ez P. mesterre, III. Béla király Anonymusként elhíresült névtelen jegyz?jére, akit két évszázados vita után sikerült beazonosítani (Péter mester óbudai prépostról van szó), s aki 1200 körül írt m?vében, francia példát követve, hamisítatlan gesztát alkotott, vagyis regényes történetet. Másrészt a szerz?ik aktuálpolitikai szempontokat vegyítettek m?veikbe (egy-egy uralkodó családfája, korai nemesség érdekei stb.).
A magyarok neve
A kései, több évszázad múltán született leírásoktól megbízhatóbbak a külföldi kútf?k (Priszkosz rétor, Bíborbanszületett Konstantin, Bölcs Leó, Ibn Ruszta stb.) korabeli feljegyzései, bár olykor ezek is nehezen kibogozhatók, hiszen nemcsak neveket, egész népeket kevernek. A magyarokat hol szkíta, hol türk névvel, hol onogur, hol más gy?jt?fogalommal illetik. A magyer név eredetileg a vezértörzs neve volt, melyet az egész magyarság átvett. Ennek kés?bb Megyer változata vált ismertté. A név török hatást mutat (a törökben az utolsó szótagon van a hangsúly, így a magyer-ban az els? szótag hasonult). A törzsszövetség neve Hétmagyar volt. A kazárok madzsgarnak nevezték ?seinket, ezt vették át az arab források is. A szlávok a bolgár?török onogur név alapján onogurnak majd ongurnak és ungrinak nevezték a magyarokat, és Róna-Tas András szerint a szláv elnevezés alapján terjedt el a magyarság Ungar, Hungarus neve. A bizánciak türköt, egyes arab források baskírt emlegetnek. Ez megnehezíti a források értelmezését.
Az ?shaza és az új haza
Évszázadokig dúlt a vita, honnan ered a magyarság. A finnugor rokonságot egyesek túl alantasnak tartották, és el sem tudták képzelni a halszagú, jámbor nép aksziómáját. Sokkal rangosabbnak t?nt a harcos, er?s népr?l alkotott kép és a türk eredet. A két nézetet a nyelvészek igyekeznek ?összebékíteni?, hiszen egyik rokonság nem zárja ki a másikat. Egy azonban bizonyosnak t?nik: el?deink ?shazája az Urál lábánál volt, s több évszázad népmozgásai során érkeztünk mai hazánkba, a Kárpát-medencébe. Az ugor közösségb?l kivált magyarság a Krisztus el?tti évezredben a Volga és az Urál közti területen élt, ahol fokozatosan tért át a nomád életmódra. 600 körül költözött át az Azovi-tenger partvidékére, ahol kapcsolatba került a kazárokkal, de nem olvadt be a nagy, soketnikumú birodalomba. Ekkori hazájukat Levédiának nevezik. A 7. század végén a magyarok bevonultak a bolgárok helyére, a Dnyeper vidékére, s birodalmuk egészen az Al-Dunáig terjedt. Ez volt a közismert Etelköz. Az etelközi magyarság hadai több ízben is jártak a Kárpát-medencében, így kés?bb nem ismeretlen területre jöttek. Beköltözésüket egyrészt a kényszer?ség váltotta ki, másrészt tudták, hogy itt termékeny, de jórészt lakatlan területeket találnak.
894-ben a magyarok két háborút viseltek: Szvatopluk szövetségében a frankok, illetve a bizánciakkal a bolgárok ellen. Gy?ztes hadjáratuk közben azonban Etelközbe betörtek a beseny?k, és nagy pusztítást végeztek az otthon maradt törzsekben. Lényegében ez indította el a Kárpát-medencébe való bevonulást, a honfoglalást.
Kett?s honfoglalás
A kett?s honfoglalás elmélete László Gyula nevéhez kapcsolódik. (Érdekes módon Györffy György is ezt vallotta sokáig, majd elfordult t?le.) Az elmélet szerint a magyarság két lépcs?ben szállta meg a Kárpát-medencét. Az els? foglalás 670 körül történt (a griffes-indás motívumok igazolják), amit egy finnugor nyelv? népcsoport hajtott végre, míg a második szakasz a 9. század végi bejövetel volt, amikor Árpád vezetésével török népesség érkezett. E két népcsoport alkotja a mai magyar népet. László Gyula elméletét több krónika igazolja. Anonymus gesztájában azt írja, hogy el?bb a hunok ? a magyarok rokonai ? jöttek be, majd a magyarok. Az orosz Nestor krónika is kett?s honfoglalásról ír, amely szerint el?bb fekete, majd fehér magyarok érkeztek a Kárpát-medencébe. A kett?s honfoglalást régészeti leletek is alátámasztják. A 7. század második felében változás áll be az avar díszítésekben: megjelenik a griffes-indás díszítés, amely a honfoglaló magyarság kultúráját is jellemezte. Ezt támasztja alá a nagyszentmiklósi aranylelet is, amely avar kori, de találtak rovásírást is abból a korból, amelynek van magyar olvasata. Eszerint a magyarok és az avarok rokonok voltak. A leger?sebb érv mégis az, hogy a magyar és avar települések nem fedték, hanem mozaikszer?en kiegészítették egymást (ezt a temet?k bizonyítják), vagyis a kés?bb érkez?k nem pusztították el a korábban itt él?ket, mivel rokonaik voltak.
Az elméletet cáfoló régészek azzal érvelnek, hogy a griffes-indás motívum a legtöbb nomád népre jellemz? volt. A békés bevonulást pedig azzal magyarázzák, hogy a Kárpát-medence akkoriban gyéren lakott terület volt, mert Nagy Károly a 8. században kiirtotta az avarok nagy részét. A terület nagy része bolgár gyep? volt, a dunántúli rész keleti-frank, részben a Morva Fejedelemség peremterülete volt. Az érkez? magyaroknak tehát úgymond nem kellett véres harcokat vívniuk a foglalásnál.
Az ?uruszág? lakói
A 895-ös honfoglalással bejöv? magyarok számát 200?400 ezerre becsülik. Hét törzsük volt: Tarján, Jen?, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, illetve volt egy nyolcadik, kabar törzs is velük. A központi törzs, a Megyer a mai Csepel-sziget területén vert tanyát. A társadalom differenciált volt, és három rétegre oszlott. A legfels? réteget alkották az ?urak?. ?k voltak a törzsf?k, akik saját szállásterülettel rendelkeztek, melynek neve ?uruszág? volt (innen ered az ország név). A következ? réteget a nemzetségf?k, a b?k alkották (innen a b?ség szavunk), a harmadik réteget pedig az ínek (mai szavunk: ínség). ?k sem voltak azonban kifejezetten szegények; a szabad közrend? népet nevezték így. Külön csoportot alkottak a szabad népek, mint a székelyek, vagy a határ?r beseny?k. A honfoglalókkal rabszolgák is voltak, számuk azonban elenyész?. Egy évszázadig tartott, míg belakták az egész medencét, és a leigázott népekkel kiegészülve ? akiket vad hírük dacára nem mészároltak le ? alapját alkották Szent István királyságának. Amúgy az ember nem érti, miért nem lehet genetikai vizsgálattal kibogozni és tisztázni a honfoglalás körüli kérdéseket, hiszen a régészek ez ideig több mint 400 csontvázat találtak |
| Gabyka | 2006.09.02. 12:35:27 | Válasz erre | | | | | sehonnai bitang ember:
Találtam "hivatalos forrást"...
Bár finn nyelv?, azt mondtad, az is megfelel. Olvad el a Wikipeda oldalát: http://fi.wikipedia.org/wiki/Unkarin_kieli
Itt világosan leírják: Unkari on uralilainen kieli. Yhdessä obinugrilaisten mansin ja hantin kanssa se muodostaa kielikuntansa ugrilaisen kieliryhmän. Unkari on suomen kielen kaukainen sukulainen, mutta sukulaisuudesta huolimatta eivät kielet sanojen tasolla ole kovin läheisiä. Yhtäläisyyksiä löytyy lähinnä lauserakenteista ja sanojen taivutukseen perustuvasta tavasta täsmentää niiden tehtävää lauseessa.
Unkaria puhuu 14-15 miljoonaa ihmistä. Unkarin kymmenen miljoonan asukkaan lisäksi paljon unkarinkielisiä asuu Unkaria ympäröivissä valtioissa: Romaniassa, Slovakiassa, Ukrainassa, Serbiassa, Kroatiassa, Itävallassa ja Sloveniassa. Unkarin omakielinen nimi on magyar.
Azt hiszem, megvan magyarul is, bár nem kerestem.(Előzmény: sehonnai bitang ember, 2006.08.31. 21:40:04) |
| |
