 | Vitafórum Arvisura Tulajdonképpen mi ez és szerintetek valóban megtörtént? (Indította: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.25. 21:57:41) | Hannibal Lecter és Florian Geyer | 2007.08.26. 00:00:52 | Válasz erre | | | | | | Ennek a topicnak Paluz fog nagyon ör?lni. |
| paluz | 2007.08.27. 13:47:40 | Válasz erre | | | | | Hannibal Lecter és Florian Geyer:
Tényleg örülök ...veszek egy nagy lélegzetet és este bele is vágok .:))(Előzmény: Hannibal Lecter és Florian Geyer, 2007.08.26. 00:00:52) |
| Hannibal Lecter és Paul Anka | 2007.08.27. 13:51:46 | Válasz erre | | | | | | paluz: Nehéz kenyér lesz... |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.27. 13:57:38 | Válasz erre | | | | | | paluz: Várom hozzászólásodat. |
| paluz | 2007.08.27. 14:44:12 | Válasz erre | | | | | Hannibal Lecter és Paul Anka: Az ..valóban az lesz :))(Előzmény: Hannibal Lecter és Paul Anka, 2007.08.27. 13:51:46) |
| paluz | 2007.08.27. 18:04:54 | Válasz erre | | | | | Az Arvisurák a 24 Hun Törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és ?rzött hagyománya. El?ször Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya kezdte el lejegyezni, még az özönvíz el?tt, ?seink akkori hazájában, az azóta elsüllyedt Ataiszon. A feljegyzések t?le kapták a nevüket, melynek jelentése Igazszólás. Az Arvisurákat agyag, k? vagy aranylapokra vésték rovásírással, melyet szintén ? tanított meg az emberiséggel. Így aztán a hagyomány továbbra sem sz?nt meg, mert a bevatott köpontokban kiképzett rovósámánok azóta is folyamatosan megörökítik a hunokkal és rokon törzsekkel kapcsolatos minden fontos eseményt – napjainkban is!
1998-ban látott napvilágot Paál Zoltán: Arvisura – Igazszólás cím? kétkötetes monumentális gy?jteménye, a Püski Kiadó jóvoltából. Ez a hun-magyar törzsek Ószövetségének is tekinthet?, mert a több mint 6000 évre visszatekint? írott, igaz történelmünket foglalja magában. Ez pedig nem holmi nacionalizmusból ered? elfogult kijelentés, hiszen a Bibliához hasonlóan az Arvisura is többszörösen kódolt szöveg, azaz túl az els?dleges mondanivalóin, a sorok mögött is fontos információk bújnak meg, mégpedig a teremtéstanra, a kozmikus tudásra vonatkozóan, melyet még csak kevesen látnak és értenek.
A kiadás alapjául szolgáló tekintélyes mennyiség? kéziratot a manysi nép f?sámánjának unokája, Szalaváré Tura adta át a palóc származású Paál Zoltánnak, aki maga is rovósámánná vált. Az Ural környékén ?rzött rovások az egykori leghíresebb Beavatott Központ, Ordosz begy?jtött anyagából származnak. Természetesen ebben a könyvben nem szerepel az összes létez? rovás, csupán annak mindössze körülbelül 10-15 százaléka. Ezek többségét ugyanis még nem engedélyezték kiadni, hiszen olyan információkat tartalmaznak, melyre a mai emberiség még nincs felkészülve, megérve és sokakban ellenérzéseket váltana ki. Márpedig az Arvisuráknak nem ez a célja és rendeltetése |
| paluz | 2007.08.27. 18:06:05 | Válasz erre | | | | | A hun-magyar és más rokon népeknél az volt az örök szokás, s?t törvény, hogy a törzzsel, rokon népekkel kapcsolatos fontosabb eseményeket, történéseket mindig le kell jegyezni, hogy az utókor számára az – mind pozitív, mind negatív értelemben vett tanulságul - örökre megmaradjon. Ezeket az eseményeket sohasem rögtön a megtörténtüket követ?en jegyezték le, hanem csak 10, 20, s?t 30 évvel kés?bb. Ennek oka az volt, hogy ekkorra már az esetlegesen negatív töltet? események kapcsán is lecsitultak annyira az érzelmek, hogy teljes tárgyilagossággal, tényszer?séggel voltak képesek leírni ezeket a dolgokat. Így már talán érthet? az, hogy miért éppen Arvisura, azaz igazszólás a neve ennek a gy?jteménynek.
Ezek a jegyzetek un. rovásírással kerültek lejegyzésre, általában agyag vagy fémlapokra. Azokat a példányokat, melyeket a távolabbi utókornak is meg kívántak ?rizni, - s melyek emiatt a beavatott központokban kerültek tárolásra, - többnyire aranylapokra rótták. Ezek 72x72 cm nagyságú, 1,5 mm vastag aranylemezek. A rovást csakis erre speciálisan kiképzett rovósámánok végezhették. Mivel az egyes törzsek ezeket az információkat id?nként egymásnak is továbbadták, ugyanakkor többen többféle rovásjeleket is használtak, így a rovásírás tudományát egy többéves komoly tanulási folyamat kellett, hogy megel?zzön.
A rovásokat tartalmazó lapokat egy kimondottan erre a célra épített helyen a Szellemi Központban, avagy az Élet Templomában ?rizték. Beavatatlan személyek soha nem férhettek hozzá. A rovásírások elkészítésér?l és ?rzésér?l tehát csak a beavatottak tudhattak, a közismert történelmi személyek közül pl. K?rösi Csoma Sándor vagy Julianus barát nézhetett bele ezen gy?jteményekbe. Ezek a Szellemi Központok felbecsülhetetlen nagyságú m?vel?dési értékeket és leleteket tároló gy?jt?helyek, hiszen az esztelen háborúk rombolásaitól csak ilyen módon lehetett meg?rizni az utókor számára a minden id?k állandó értékeit jelent? bizonyítékokat, iratokat, a tudást. Egykor ilyen Szellemi Központ volt többek között a mezopotámiai Nippur, az egyiptomi Karnak, Hetevarett, majd ezek megsz?nését követ?en Ordosz, vagy a mai Tbiliszi környékén fekv? Magyarka. Kés?bb Atilláék honvisszafoglalását követ?en egy ideig országunk területére, Budára menekítették az ordoszi szellemi központot. ?rzésér?l 10.000 harcos gondoskodott egészen István király uralkodásáig. Az uruki-mani hit feladásával, a római egyháznak történ? behódolással idegen papok árasztották el országunkat, akik a pápa dekrétumaira nemcsak hogy megsemmisítettek szinte minden ?si magyar emléket és rovásírást, de sajnos a szellemi központ kincseinek megszerzésére is er?sen fájt a foguk. Ezért István parancsot adott unokaöccseinek, Endre, Béla és Levente hercegeknek, hogy az Élet templomának kincseit menekítsék ki Ural-Budára a rokon manysikhoz. A manysik pedig eleget is tettek a feladatuknak. S mivel a sámánhit szerint a világhónapok váltása idején (2160 évenként) az egyes rokon népek át kell, hogy adják egymásnak a szellemi központ ?rzésének feladatát és a rovásírás jogát, így Szalaváré Tura eljött Magyarországra, s megkereste az erre alkalmas beavatottat, aki Paál Zoltán, ózdi vasgyári munkás lett. Ma is léteznek ilyen Szellemi Központok, a Föld 9 különböz? pontján, (titkos, megközelíthetetlen helyeken, barlangokban) ?rzik ?ket, s majd csak akkor kerülhetnek napvilágra, ha az emberiség elér egy bizonyos szellemi fejlettségi szintet, azaz már nem csak az aranyat, hanem a tudás értékét fogja látni benne.
Mint említettem, az események csak évtizedekkel kés?bb kerültek írásba, mint ahogyan megtörténtek. Joggal kérdezheti mindenki, hogyan lehetséges ez, hisz az illet? akkorra már csak foszlányokban emlékezhetett az egészre. Tulajdonképpen nem is nagyon kellett nekik emlékezniük, hiszen ehhez segítséget kaptak, mégpedig a fenti szellemi világból. Paál Zoltán is említi, hogy az „adások többnyire éjszaka jöttek”. Ilyenkor ? csak megfogta a ceruzát és az elkezdett írni. Gondoljunk bele: ez a könyv kb. 1400 oldalas, telis-tele van évszámokkal, töménytelen névvel és számadattal. Erre tíz-húsz év távlatából egy normál képesség? ember aligha emlékezhet! Viszont - ez nagyon fontos – éppen emiatt akárkib?l nem is lehet rovósámán, hiszen ehhez rendelkezni kell bizonyos tulajdonságokkal, amivel csak a beavatottak bírnak, tehát erre születni kell. Mikor Tura, a manysi sámán megitatta ?t egy bizonyos fajta sámánitallal, Paál Zoltánnál ekkortól kezd?d?en olyan képességek jelentkeztek, amit maga is alig tudott elhinni. Ez a hagyomány azonban ma is folytatódik, most is élnek köztünk rovósámánok, akik szintén így dolgoznak, azaz id?nként ha érzik, hogy jön az adás, akkor ceruzát fognak, s az írni kezd. |
| paluz | 2007.08.27. 18:22:21 | Válasz erre | | | | | Tudni kell hogy Paál Zoltán egy egyszer? Ózdi vasgyári munkás volt .
Kizártnak tartom hogy ilyne mérték? tudást meg tudott volna szerezni olyan jelleg? csalással hogy évszámokat és más jelleg? adatokat mindenféle krónikákból összeszedve ilyen komplex m?vet létre tudott volna hozni.
természetesen vannak akik ellenérzéssel viseltetnek ez iránt a m? iránt pl:
Bodor Ern? aki szerint az Arvisura helytelen és a Zend -Aveszta a helyes .
lsd:
Õsiségünk nyomábanMondhatnám, kis Magyar Történelem. Most amolyan oknyomozó történeti írást teszek le az olvasó elé. Nem másról
lesz most szó, mint arról a vallásról,
amit szintén tûzzel vassal irtottak ki ellenségeink. ennek a vallásnak is az lett a vége, hogy a vallásháborúk során majdnem elveszett. Azonban ez nem történt meg. Hála a Hun népnek.
Mégpedig azért, mert az oda való beáramláskor azt magukkal vitték. Indiába
mind a mai napig megmaradt. Ezzel a kis írással emlékeztetni fogom a Kárpát-Medence lakosait. Nézze és lássa mindenki, milyen vallást vettek el népünktõl. Szép lassan, folyamatosan. A késõbbiekben pedig pontosan levezetem,
hogy milyen parapszichológiai
folyamatok indultak be ennek az áttérésnek az eredményeként. Az természetesen, hogy miért történt az, ami történt, sem az Õsöket, sem A Legfelsõbb Személyt nem érdekli.Jelen írásban a Hun néppel foglalkozunk,
annak is egyik eredeti vallásával.
Nevezetesen a zoroaszterianizmussal.
Azért mondom, hogy egyik, mert idõben ez csak mintegy 3000 évvel ezelõtti. Mi mondhatjuk azt, hogy csak ennyi, mert mi ennél sokkal
régebbi nép és nemzet vagyunk. Ezek után nézzük Zoroaster vallásának
szent könyvét, a Zend Avesztát Zajti Ferenc tolmácsolásában. Elõtte azonban olvassuk el egy részletet az elõszóból.Még eddig nem volt próféta, aki oly tiszta érzéssel s bensõséges szívbeli vágyakozással
tudott volna felemelkedni Ura – Istenéhez, mint ahogy Zarathustra
tette, a tisztaságos törvényeknek
igaz-nagy mestere, az Istennek kedves dalnoka és bizalmasa is egyben.
,,Mindazon próféták között, akik valami küldetéssel a világra jöttek, akik e föld számára törvényeket hoztak,
– egy sem volt eddig, aki úgy, mint Zarathustra, feltárta volna elõttünk a múltat, s jövendõt. Õ megcselekedte ezt, kinyilatkoztatva szent könyvében, a Zend-Avesztában, ami történni fog, a jónak és rossznak a titkát és mindazt, a mi a világteremtésétõl a feltámadásig, volt és lenni fog. Általa ismertük meg a szellemek világát, Õ tanított meg az igazságra és tõle származik tudásunk, mi a jó és mi a rossz cselekedet…” Így írja ezt Iránnak egy régi könyve. És ehhez ma sem tudunk mit hozzá tenni.
Az a háromezer esztendõ immár, mely eltelt azóta, mióta Zarathustra fohászai elsõ ízben hangzottak volt el, nem törölhette le hímporát, és nem halványíthatta el sem szépségét sem mélységét e gyönyörû fohászoknak.
„Azért küldött engem az Isten erre a világra,
hogy szentséges akaratát a nemzettségeknek kinyilatkoztassam”
Mondta Zarathustra. ZEND-AVESZTAJasna, 28.I.1. ÁHITATTAL, szent buzgósággalemelem fel hozzád kezeimet,óh ,én Istenem!De mégis, mégis, -szent szellemed fuvalmatöltse be elõbb valómat egészen,te örök igazság!hogy magam is aztán jóvá lehessek,és velem ittez a hûséges föld is.2. Vágyódó lelkünkettöltsd be jóságoddalén Uram, Istenem,s tégy méltókká minket mostan és minden idõkre...Óh mert csaka jóságban lakozhat az igazi, a valódi béke.3. Énekem folytoncsak Te rólad szóljon, Te rólad zengjen,mint soha azelõtt:hogy mi vagyTe nékem,hogy ki, vagy énnékem és hogy Te csakboldogságot árasztaszmindenfelé széjjel.Szent erõddelöleljél át engem,a te õs erõddel,mely mindeneket tartés magába fogad.Óh halld meg kiáltásomat,én édes Istenem!4. Mint az áldozatgyenge füstje,ugy szállok én is el feléd,felajánlva lelkem igaz törekvését,hogy magam cselekedetivelmásokat is jóra segitsek.Csak erõddel támogass majd, kérlek.Életemet im neked szentelem,s mennyországod szent szolgálatjára meghajtom lelkem!5. Tudom Uram, hogy kérésemreTe sohasem mondanál nem-et.Óh édes Istenem,úgy szeretnék mindig Te nálad lakozni,
- de nem csak vágyakozással,csüggeni rajtad,megsemmisülni szeretnék Benned,hogy valómat magadban rejtve -hordozzál titkon, egy örökkévalón át.6. Setét még az én világom,de hiszem és tudom, hogy egykoron majdanfényt derítesz rája.Gondolataimat, cselekvésimet,fogd föl magadhoz kérlek,én jó Istenem!Te magadhoz mindent,s Te nálad, Benned majd,lelkem igaz otthonra talál.Szép ez az Aveszta ugye? Mit mondjak, nekem is tetszik. Persze ezzel nem vagyunk
egyedül. Tetszett ez az akkori idõkben élt irániaknak is, kikkel igen régi kapcsolatunk volt már abban az idõben. Az iráni vallás Zarathustra ideje elõtt, mint Mazdayaznán volt ismeretes. Ugyanígy az abban az idõszakban élt Hun testvéreinknek is ez a Mazdazyanán volt a vallása.
Bodor Ernõ
Nyilván ez a zoroaszterikus vonal ami annyiban helyes is hogy a t?zimádó iráni vonal is helyes, mert azért az elmúlt pár ezer évben ?seink jártak egy -két helyen . ...DE hogy lehet összehasonlitani a samanizmusal ?és kérdem én hogy ki lehetett nagyobb Tanu mint Jézus aki más források szerint is járt Kis-Szkitiában és más olyan helyken is amit a zArvisura is említ ...azonkív?l hogy lehet a 70 .-es években egy Ózdi vasgyári palóc embernek akkora affinitása hogy ezeket az adatokat többezer oldalon úgy taglalja hogy én is csak az 5 .-szöri újra olvasás után kezedek vágni némely dolgot ami eddig elkerülte a figyelmemet. |
| paluz | 2007.08.27. 18:34:43 | Válasz erre | | | | | ¼ honnan ered a "kötélnek áll" szólásunk?
Régi ?seink folyamatosan tartották a kapcsolatot egymás között, rendszeres látogatásokat tettek a rokon törzsekhez, hogy információt cserélhessenek. Ilyen kalandozás közben esett meg velük a csodaszarvasként ismert történet is (i.e. 2610-2605). A valóságban azonban érdekes folytatása volt, hogy hogyan léptek házasságra az alán Dúl-Béga fejedelem lányaival és udvarhölgyeivel. A vezérek még csak-csak választhattak is maguknak rangban hozzájuk ill? leányt, azonban a vitézek hetvenketten voltak, míg a leányok csak harmincan. Ezért a következ?képpen oldották meg a párválasztást: kihúztak egy jó hosszú kötelet, amelyre egyenl? távolságokra összesen harminc csomót kötöttek. Minden csomó mellé állítottak egy-egy leányt a kötél egyik oldalára, majd azok egyenként szólíthattak egy-egy daliát a kötél másik oldalára, vagyis ?k választhattak párt maguknak. Amelyik legény nem akart a nyilvános párválasztáson „kötélnek állni”, az menyasszony nélkül maradt. Amikor minden leány talált kedvére való ifjút, akkor az öreg Dúl-Béga fejedelem megáldotta ?ket, s a kalandozó csapat gazdag hozománnyal megrakodva tért vissza hazájába, az így megszerzett asszonyokkal együtt.
¼ mi múlhat egyetlen egy szavazaton?
992-ben összehívták a birodalmi Nagyszalát Veszprémben, az aranyasszonyok székhelyén, mivel el kellett dönteni, hogy a keleti, avagy a nyugati kereszténységhez csatlakozzunk-e. A tanácskozáson részt vett többek közt Gélyza nagyfejedelem, Csák sámánfejedelem, Erdeljü Gyula lovasfejedelem, Vászoly f?táltos, továbbá Jirkó Kun-magyari fejedelem, Koppány Badzsir-magyari fejedelem, valamint a Káma melléki magyarok részér?l jelen volt még Szala vitéz is. A vendégeket Vajk és anyja, Sarolt fogadta és látta vendégül. Igen komoly ellentétek merültek fel közöttük, ezért még 12 napi tárgyalás után sem tudtak megegyezni. A szavazás els? körében Piroska ifjúsági aranyasszony (Vajk-István n?vére) nem tudott részt venni, mivel (mint beavatott és képzett gyógyító) éppen egy agym?tétet hajtott végre Nyitrán. A voksok így fele-fele arányban támogatták a keleti, illetve a nyugati egyházhoz történ? csatlakozást. Hogy a mérleg eld?ljön valamely irányban, a tanácskozást áthelyezték Nyitrára, s a szavazást - már a Piroska részvételével – megismételték. Piroska pedig úgy látta, hogy Rómával talán jobban járunk. Nos, ha akkor ? másképp gondolta volna, talán a mi történelmünk is másképpen alakult volna!
¼ valóban olyan „szent” volt-e Szent István és Imre?
A történelem órákon azt tanultuk, hogy Vajknak, azaz Szent István királyunknak (969-1038) csak egy egyenesági leszármazottja volt, Imre herceg (1007-1031), akit egy vadkan tépett szét még miel?tt utódot nemzett volna. Nos, a rovásokból megtudhatjuk, hogy a valóságban ez nem egészen így történt. Imre igen gyakran betért palócföldi útjai során egy Jéne nev? rimalány házába, s bizony a szerelmi kapcsolatuknak hamarosan él? bizonyítéka is született, igaz házasságon kívül és már az apja halálát követ?en: egy Radnót nev? kisfiúcska, akit palóc névadó szerint Pósának hívtak. Azt is megtudhatjuk, hogy Vajk tulajdonképpen csak ekkor nyugodott meg afel?l, hogy Imre valóban az ? fia. Ugyanis az Árpád-házi uralkodóknak (mivel beavatottak voltak), mindig volt egy bizonyos anyajegy a hátukon. Mikor egy csecsem? megszületett, az volt az els? dolog, hogy az apának bemutatták a gyermek anyajegyét. Mikor Imre született, Vajknak csalódottan kellett tudomásul vennie, hogy róla bizony hiányzik ez a családi ismertet?jel. Viszont a kis Pósa hátán már ott volt az anyajegy, így Vajk felhagyhatott a Gizella gyanúsításával. De Vajknak is volt Imrén kívül még egy utódja. Még a Gizellával kötött házassága el?tt nagyon szerelmes volt a Lebéd-házból származott Csege nevezet? ifjúsági aranyasszonyba. Együtt is töltötte vele minden szabad idejét, és úgy becézte, hogy Tünde. Csege apja, Temes törzsf?nök követelte, hogy vegye feleségül a lányát, ám Sarolt (950-1012) ebbe nem egyezett bele, így Csegét Vidhez adták feleségül. Mikor 988-ban megszülte Vajk gyermekét, Sarolt felvitette a csecsem?t Esztergomba, és ott neveltette fel. Ekkor már kiszemelte a fiának Gizellát, mivel az ország érdekében ezt tartotta megfelel? frigynek. Ám Vajk annyira szerette Csegét, hogy csak akkor engedett anyja házasítási tervének, mikor Csege 26 évesen, 996-ban meghalt. Közös gyermeküknek Vajk a Hargita alján építtetett várat, s kés?bb ott élt, mivel Sarolt sosem ismerte el ?t örökösnek. II. Zoltán néven erdélyi kisfejedelem lett, 1025-ben halt meg Torda mellett, a beseny?kkel vívott h?si harcban.
¼ ki volt valójában Anonymus?
A híres Gesta szerz?jének kevesen ismerik valódi kilétét. A rovásokból megtudhatjuk, hogy Anonymus nem volt más, mint a fent említett Pósának – így voltaképpen az Árpád-háznak - egyik egyenesági leszármazottja. Úgy hívták, hogy Pósa András, és a Gömör-megyei Radnót községben született 1210-ben. Kilenc testvérével együtt korán árvaságra jutott. A gyerekek neveltetését nagybátyjuk, az országbíró Pósa Pál (másnéven Tomaj f?sámán, II. Endre legbizalmasabb embere, aki az Aranybulla megszerkesztésében is részt vett) rendezte el. Eszerint Pósa András a rimaszombati cserepesekhez került mesterséget tanulni. A nagybátyja házában találkozott IV. Béla kiskirállyal, még mint vándorló mesterlegény, de hamar elnyerte annak bizalmát. 1230 és 1235 között részt vett a bugáti sámánképzésen (Bajdar sámán néven), ahol el?kel? helyezést ért el. Ezután a nagybátyja kancelláriájában dolgozott, majd 1236. január 25-én feleségül vette Radnóti Piroskát. A székely Radnai havasok alatti kastélyban éltek, s 3 fiúk született. Piroska 1240-ben meghalt. Ebben az id?ben Pósa András intézte a Dzsingisz kán és a IV. Béla közötti levelezéseket. Dzsingisz kánnak az volt a terve, hogy a Nagyvízig (azaz Európa nyugati partjáig) minden területet elfoglal, de a hódításokat követ?en e területek ellen?rzését az Árpád-házi királyokra akarta bízni, ezért elvárta, hogy a hódításokban a magyarok is segédkezzenek. Azonban egy kis hiba csúszott a dologba, mivel Pósa második felesége szülés közbeni gyónásnál elárulta egy német papnak a mongolok terveit, így bosszúból Köttöny hírviv?i kivégezték az asszonyt. Ett?l kezdve Pósa a mongolok ellen hangolódott. Pósa Pállal együtt ?k szervezték meg a király és családja védelmét. A muhi csatát követ?en Boszniában várták a királyt és Dalmácián át Veglia szigetére menekítették a családjával együtt. Pósa András a mongol üldöz?ket félrevezette Zágráb felé. Ezért a hazugságáért a mongolok vezetése 1270-ben halálra ítélte ?t. Kubiláj tatárokat küldött a felkutatására, akik 1271-ben, Boszniában ki is végezték.
¼ Atilla királyunk nem is arany koporsóban nyugszik, hanem ezüstben?
Atilla királyunk 413-ban jött a világra, és világhódításait követ?en 453-ban, nem messze a Tiszától, a Maros egyik mellékágában térhetett meg ?seihez örök nyugovóra, miután a Krimhildával érkezett német vendégek megmérgezték ?t. Szanka sámán ölben és lépésben mérte ki Atilla nyughelyének a rajzát. Hunyor utódai hármas-koporsós temetésben egyeztek meg. A három koporsó eredetileg Deédes úz aranyasszony három férjéé volt, ugyanis akkori szokás szerint azt el?re elkészíttették. Nekese, az úz kovácsok tárkányvezére csináltatta magának a vas koporsót, Eszék, magyari vezér az ezüst koporsót és Maros vezér pedig az aranyat. Eszék és Maros 451-ben, a Catalauni csatában elesett, ezért már nem volt szükség a koporsójukra, Nekese pedig maga ajánlotta azt fel. Így történt, hogy az ? három koporsójukba fektették a királyt. Daróc sámán feladata volt a három koporsó egymásba illesztése, ez azonban nem ment olyan könnyen, mivel az arany koporsót sehogyan sem sikerült az ezüstbe beleilleszteni. Ekkor Daróc letörte az ezüst koporsó lábait, s így sikerült az ezüst koporsót az aranyba beletenni. Atilla így – szemben a hiedelemmel – nem arany, hanem ezüst koporsóban fekszik. |
| paluz | 2007.08.27. 19:26:38 | Válasz erre | | | | | Egyenl?re ennyi bocs a bemásolt szövegekben lév? nemtom mikért :))
Ha kérdés van szivesen jövök még .Mert err?l aztán napokat tudnék beszélni .:) |
| paluz | 2007.08.27. 20:01:54 | Válasz erre | | | | | Paál Zoltán ózdi munkáscsaládban született 1913-ban. ?sei palóc emberek voltak, mint sokan arrafelé. Paál Zoltán élte az ózdi gyári munkások életét, megn?sült, családot alapított, s úgy látszott, hogy a háborút is megússza. Azonban 1944 decemberében a szovjet front elérte Ózd környékét és 1945 januárjában a munkások közül sokat behívtak munkaszolgálatra, s elindították ?ket Szlovákián keresztül Németország felé. Behívót kapott Paál Zoltán is. Már a Vág völgyében jártak, a zsolnai országúton, mikor Sztrecsnó mellett egy útkeresztez?désben pihen?t vezényeltek a menetoszlopnak. Éppen ott, ahol egy szovjet partizáncsoport tanyája volt, akik azt a feladatot kapták, hogy minél több embert próbáljanak megszöktetni az összeterelt emberek közül. Egy légiriadó z?rzavarában erre jó alkalom nyílt, így menekült meg a munkaszolgálattól Paál Zoltán is.
Ezen a bizonyos partizán tanyán ismerkedett meg egy Szalaváré Tura nevezet? manysi származású fiatalemberrel, aki mint kés?bb kiderült az utolsó manysi f?sámán unokája volt. Tura az Ob vidéki Vezsakoriban, a manysik szent városában született. Nagyapja nevelte fel, s közben mindenre megtanította, amit egy f?sámán fontosnak tartott. Így megismertette a Tórem-hitvilággal, megtanította a sámán szertartásokra, és sokat mesélt a rokon népekr?l, törzsekr?l. Elmondta, hogy él egy nép messze napnyugaton, akik nagyon régen elvándoroltak a közös szállásterületekr?l, más rokon törzsekkel együtt. Ezek közt találhatók az úzok egyik törzsének leszármazottai, a palúzok vagy fels?-úzok (palócok) népe. Az ?si sámánhit szerint a világhónapok váltása idején (kétezer évenként), az egyes rokoni népek át kell hogy adják egymásnak a szellemi- és hitélet központját, illetve azt a feladatot, hogy gondoskodjanak ezen hitvilág fennmaradásáról és a múltban felhalmozott szellemi örökség meg?rzésér?l. Tura tehát küldetéssel érkezett Magyarországra, hiszen most volt itt az ideje annak, hogy ezt a feladatot átadja egy úznak, vagy magyarnak. Tura végtelenül boldog volt, mikor kiderült, hogy Paál Zoltán is palóc származású, s már a megismerkedésük elején mesélni kezdett a küldetése céljáról, a népük közös ?störténetér?l. A két fiatalember között aztán nagyon er?s barátság, majd szövetség alakult ki. Ez a találkozás határozta meg Paál Zoltán további életútját, s így vette kezdetét az a folyamat, melynek során ? maga is a közel 1000 rovósámán egyikévé, s e világhónap beszél?jévé vált.
1982. szeptember 29-én halt meg.
és én is paluz azaz fels? úz vagyok anyai ágon bár nemrég jöttem rá hogy a nevem kb 900-1000.- éves kangaar beseny? törzs neve egyébként pedig az apai nagyapám székely volt :)) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.27. 20:17:15 | Válasz erre | | | | | | paluz: Elég érdekeseket olvastam....mint például hogy IStván idején eljött az a tura nevezet?,és mi is elmentünk oda,err?l nem számolnak be a krónikák?ÉS ezek a történetek milyen szöveg környezetben voltak?A rovásokon volt ez?És mikor születet meg az elmélet?És mi volt az az atombombás sztori amit az idegenek hagytak itt? |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.27. 20:27:15 | Válasz erre | | | | | | paluz: Ezt az arvisura freewebr?l szedted le? |
| paluz | 2007.08.27. 20:33:41 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám):
Szalaváré Tura az utolsó manysi sámán volt és a második világháború ban jött ide mint ejt?erny?s hogy a nagyapja által hátrahagyott rovás emlékekeket amiket sámánok 20-40 évenként adtak tovább átadja a nekik legközelebbi rokon népnek ami az úz ..tehát palóc azaz fels? úz .Mert a Szeged és Kolozsvár környéke az marúz azaz alsó úz rész.
Milyen szövegkörnyezet? rovás irás amit fontosságától függ?en fa agyag illetve arany lapokra róttak .
Kb 6000 .-éves történetet mesél el .
az atombombás sztori ..erre bemásolom id Paál Zoltán levelét :_
Az Arvisura rovása alatt született levél-kivonatok [...részletek...]
Te tudod, mit jelent a 2160 év (Világhónap) jelent?sége. Ez a 24 Hun Törzsszövetségben egy szent aktust rendszeresített. Alma-Ata térségében, a Szovjetunió-Mongólia-Kína területeinek hatósugarában 1948-1960-1972 között, azaz 24 év munkájával felállították az Élet Templomá-t és a Szövetség-Ládáját rendezték.
Ezen világépület Ataiszból-Nippurba-Karnakba-Ordoszba-Uralbércre-Budára-Altáj-Budára, majd a Tenkes vidékére vándorolt a 2160 éves beszélés jogán.
A Konda melletti barlang aranylemezre rótt rovás-tömegét az új Élet-Kegyhelyre vitték az elárasztás és olajkeresés el?l, s err?l azt közölték, Alma-Ata térségében egy k?hegység alagútrendszerében biztonságba helyezték.
Az elmúlt nyáron nyelvrokonainktól igen érdekes értesítést kaptam a Magyar Törzsszövetség ismeretlen id?szakáról. Ugyanis minden 2160-ik évben fölnyitják a Beavatottak Szövetség-Ládáját és akkor az elhelyezett rovásokat rendezik.
Nálam sok olyan térképszer?ség van, amelyik Ataisszal és a kés?bbi Magyarkával, illetve Madzsarral foglalkozik. Sebestyén László a Magyar Mez?gazdaságtól felhívta rá a figyelmemet, hogy egy Bendeffy nev? nyugdíjas egyetemi tanár, aki az ? könyvét is els?izben lektorálta, egy nagy terjedelm? könyvben foglalkozott a Magyarka-Magyar-Madzsar nev? romvárosnál végzett ásatásokkal, ahol gróf Zichy is járt. Bendeffy könyvében sok rajz van Magyar város temet?jének ásatásairól, amelyr?l megjegyzik, hogy sok benne az iráni eredet? vonás. Ez eredeti ataiszi vonás, mivel a t?ztiszteleti szokás mindkét népnél megvolt. Az úz nép a Gara-zúgónál lakott a 24 Hun Törzsszövetség egyéb népeivel és a kiköt?jük egy Dorozsma nev? tengeri kiköt? volt. Amikor a szavárdok elhagyták Ataiszt, sok Gara-zúgó melleti úz jött velük és ezeket nevezték a szavárd-magyarok garaúzoknak, akik szívósan kitartottak a Kaukázus-hegységben való településük mellett, de a kereszténységben grúzoknak nevezték ?ket. Magyar város lakói Madzsar lerombolása után f?ként a grúzokba olvadtak be, de a többi rokonnépekhez is jutott bel?lük. Ataiszból csupán a mai Hawaii szigetek maradtak meg, amelynek a lakói ma is ott élnek. Ezen törzset régen kanakoknak nevezték. Móric János szójegyzéke 20 kanak szót tartalmazott, amelyik azt jelenti, hogy a kanakok igen kis tömege hagyta el a lakhelyét. (...)
Barcika is említést tett az Ataisz elsüllyedésekor, Kr.e. 5038-ban történt atomrobbanásról, és a szovjet tudósok elismerték, hogy az említett, Hatanah-féle atomrobbanás nukleáris jelleg? volt és világ?rb?l érkezhetett a robbanó eszköz.
A három nukleáris robbanószerkezetr?l Kr.e. 5038-ban már szó volt, mert az egyiket elhozta Buda k?m?ves fejedelem Sumérba, melyet aztán Hatanah robbantott fel a Tunguszkán, a másodikat agarauzok robbantották fel Ataisz elsüllyedésekor, a harmadikat pedig Kuszkó vitte magával és ez aztán a Béla törzs tulajdonában ment át, de még nem robbantották fel, most Peruban van, biztonságos helyen.
A jelenlegi Élet Templomában úgy tudják, hogy az Égiek sok esetben vissza tudtak menni, de a Föld mágneses er?inek megváltozása, vagy egyéb okok miatt nem mindig a kiinduló helyükre. Így aztán az ittmaradottak keveredtek a Föld lakóival. Az égiek magasabb m?veltségénél fogva, ezeken a helyeken az emberiség fejl?dése gyorsabb volt. Jugravah szerint innen ered a négy vércsoport is. A beavatottak szerint minden tízmillió ember között akad egy beavatott, akik az óm-jelr?l ismerik fel egymást. Mikor Ataisz elsüllyedt, az eddig tárgyaltak szerint atombombát robbantottak. Ugyancsak a bevatottak robbantottak atombombát 1908. június 30-án Tunguzban, mert az ortodox papság vízbe terelte a tunguzokat és locsolókannákkal keresztelték meg a sámánokat görögkeleti hitre. Közben a kispap kíséret kirabolta az otthoniakat. A pátriárka azt hozta fel mentségül: "Könnyebb a tevének átjutni a t? fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyországba." Erre válaszul az elaggott f?sámán Tagilka aranyasszonnyal együtt felrobantotta magát. Ezen kívül van még Peruban egy harmadik atombomba, de a Béla törzs emberei tiltakoznak a felrobbantása ellen. Kár, hogy Móric János elhallgatott, mert lehet, hogy nyomra vezetett volna bennünket a beavatottak titkait illet?en. Egyes tudósok elismerték, hogy Tunguzban nukleáris robbanás történt. Mindezeket a múlt nyáron közölték velem az Élet-Templomának munkatársai, Jugravah és Pandjaleh, azzal a bizonyos vibrációs eljárással, amellyel az amerikaiak is kísérleteznek. ez a gondolatátvitel, vagy a beavatottak szerint rezgéses gondolatátvitel. Ezzel aznban csak a beavatottak tudnak foglalkozni. Viszont én csak egy közl? vagyok a könyvemben, a Vízönt? világhónap beszél?je. Barcika Arvisuráját a második könyvemben fogom megírni...
Vasvár a mai Ózd város egy része a várheggyel. Ordosz hegye: Sajópüspöki hegy, Németvár: Sajónémeti hegy.
Árpádot Budakeszivel szembetn temették el, az Óbudai Aquincumtól kiindulva egy vízmosás végén lev? forásnál, mert ez volt a kedvenc vadászhelye. A pontos hely az Arvisurákban nincs megjelölve. Budát a mai budai várhegen, Buda-kegyhelyen temették el.
Kassát Kr.e. 2800-ban alapították kabar kalandozók.(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.27. 20:17:15) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.27. 20:42:42 | Válasz erre | | | | | | paluz: Tehát az arvisura szerint például a grúzoknak is magyar gyökerei vannak?Vagy minden népnek?MIt meg adnák ha láthatnám az eredetit! |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.27. 20:49:23 | Válasz erre | | | | | | Az arvisurát igazolja az az elmélet,amely szerint régebben fejletteb világ van.De még nekem is elég hihetetlen.Egyszer írtál valami olyasmit is hogy az egyik atombombát a nem tom milyen bolygókról valók hagyták itt. |
| paluz | 2007.08.27. 20:54:48 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám):
a megértéséhez tudni kell hogy a 24 hun törzsszövetség egy többnyelv? és etnikumu csoportosulás volt .Hasonló életmoddal .
A legnépesebb hun törzzsel akik miatt a nagy fal is épült hiszen Ma -Tun elfoglalta Kinát. ...de a vezetés illetve a kalandozások mindig a A Nagy Süán azaz nagy Szala gy?ztese volt ez egy oylan megmérettetés am i akár hónapokig is eltartott ...ennek a megmaradt Magyar emléke a Pusztaszeren megtartott Pünkösdi király választás.
Amelyik törzs versenyz?je gy?zött annak a törzsnek volt vezetési joga az elkövetkez? Nagy -süánig.(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.27. 20:42:42) |
| paluz | 2007.08.27. 20:58:01 | Válasz erre | | | | | kbf(egykori K.ádám): A sziriuszról ...err?l teljesen más Afrikai források is tanuskodnak....és máris mondom :))
:
Kósa Tamás cikke a Harmadik Szem 1992 októberi számában.
Az afrikai Mali egy fennsíkján él a dogon törzs. Meghökkent?en alapos csillagászati ismereteik a t?lünk nyolc és fél fényévre lev? fehér törpére, a Szíriusz B-re koncentrálódtak. Elég pontos ismereteik vannak e csillag helyzetér?l, pályájáról, gravitációjáról. A láthatatlan kísér? ötvenévenként megkerüli a Szíriuszt, s ezt a dogonok megünneplik. A szertartáshoz szükséges kellékek egy részét ötszáz évesre becsülik, azaz e szemmel láthatóan primitív nép legalább fél évezrede tud a Szíriusz kísér?jér?l, amit Wilhelm Bessel königsbergi csillagász csak 1844-ben fedezett fel. A legkézenfekv?bb magyarázatnak az látszik, hogy ezt a rendkívüli tudást a dogonok ?sei földönkívüli látogatóktól szerezhették. Ám mivel ez utóbbiak léte nem bizonyított, a témát a fantasztikum régióiba szám?zték. Magyarul is megjelent Dieter B. Herrmann könyve, a Sirius-rejtély, amelyben ókori egyiptomi csillagászok, dogonoknál járt hittérít?k a feltételezett "felvilágosítók". Ez ugyan nem zárható ki, de a kérdésekre még hozzávet?leges választ sem ad.
A hopik Kasskarája
Mennyi de mennyi, a mai tudománynak fittyet hányó mítoszt, legendát ?riznek a régi, sokszor ismeretlen eredet? népek! Az arizónai (USA) hopi indiánok például világpusztulásokról tudnak, emlegetnek egy, a Csendes-óceánba elmerült mesés kontinenst (vö:Ataisz), s?t sajátos ismereteik vannak Amerika benépesítésér?l is. Az Ezekiel próféta által a Bibliában leírt égi járm?vet ?rhajónak nevez? Josef Blumrich (egykori NASA-alkalmazott) járt a hopiknál, beszélgetéseikb?l könyv született. Elmondták neki, hogy az emberiség ma a negyedik világban él, az el?z? három tragikus módon pusztult el. Pusztulás vár a Csendes-óceánban fekv? Kasskarára is, ez a fejlett civilizáció úgy süllyedt el, hogy csak a Húsvét-sziget maradt bel?le. Beszéltek a hopik Atlantiszról is. S mivel történeteik igen jól illettek Platón Atlantisz-legendájához, készen volt a kritikusi magyarázat: a tanuló hopi fiatalok olvasták Platónt és másokat, az otthoniak pedig beépítették mondavilágukba az új ismereteket.
Fehér Medve meséi
Lássunk néhány részletet, ezt már Frank Waters könyvéb?l, a Book of the Hopis (A hopik könyve)-ból. A második világpusztulásról mondják: "A hegyek a tengerbe estek nagy csobbanással, a tengerek, óceánok elárasztották a földet, és amint a világ az élettelen térben kavargott, szilárd jéggé fagyott. Ez volt a második világvége... Minden elem, amib?l a második világ állt, jéggé fagyott... élettelenül, egészen a földi emberig."
A hopik a harmadik katasztrófa után indultak a trópusi délr?l. A megsemmisülést azzal kerülték el, hogy nádtutajon keltek át a tengeren, mások pedig a tenger alatt éltek.
Blumrichnak sikerült szóra bírnia a hopik vezet?jét, Fehér Medvét, aki Kasskara (csak nem a mesés Mu kontinens lehetett?) pusztulását így mondta el: "Kitört a háború egy másik földrész lakóival. Kasskara elkezdett lesüllyedni az óceánba, nem negyvennapos vízözönben, mint a Bibliában áll. Csak a legmagasabb pontok maradtak szárazon, ezek közül valók a mai dél-tengeri szigetek. A hopik visszavonulni kényszerültek. Ebben segítettek a kacsinák." (A kacsina tekintélyes tudós, elit. A Toonaotekha bolygóról valók voltak. Ez az égitest messze van a földi Naprendszert?l.) "Csodálatos, hatalmas emberek voltak, akik mindig segítségre, nem pusztításra álltak készen" - állapítja meg a Fehér Medve. Addig nincs "baj" a mítoszokkal, amíg nem lépik át a mese nyilvánvaló határát. Ám ha betévednek a tudomány felségterületére, biztosan támadni kezdik.
3000 évvel a nulladik óra el?tt
Nem kis felt?nést keltett a hetvenes években a német riporter, Karl Brugger könyve, az Akakor krónikája. Brugger a brazíliai mongulala törzsnél járt, magnóra vette az 'istenek' által majdnem 15 ezer éve kiválasztott nép történetét. Tatunca Nara, egy mesztic törzsi vezet? mesélte el, mi történt a nulladik évt?l 12453-ig, azaz Kr.u. 1972-ig. "Akakor krónikája, népem története akkor kezd?dik, amikor az istenek elhagytak bennünket" - kezd?dik a megdöbbent? legendasor. A beszámoló els? része megegyezik nagyjából azzal, ahogyan ma a vadság korát tanítják, ahogyan elképzeljük. Aztán megjelentek az idegenek. "Atyáink hagyománya szerint ez háromezer évvel a nulladik óra el?tt volt, a fehér barbárok id?számítása szerint Kr.e. 13ezerben. Akkor aranyosan fényl? hajók t?ntek fel az égen. Óriási fényjelek világították be a síkságot. Rengett a föld, dörgött a dombok fölött. Az emberek tisztelettel meghajoltak a nagyhatalmú idegenek el?tt, akik azért jöttek, hogy birtokba vegyék a Földet." Az idegenek Svertának nevezték hazájukat, amely a mindenség mélyén található. Ott éltek ?satyáik. Valószín?leg galaktikus birodalom volt az övék, sok-sok bolygót felügyeltek, népesítettek be. Az ?satyáknak 130 családja jött a Földre, hatszáz év után azonban visszatértek. Akakor, az Ugha mongulala birodalom f?városa ekkoriban épült, a korábbi urak irányításával. Jelentése: második er?dítmény. Szól ez a krónika templomvárosokról, piramisokról is, kicsit közelebb hoz az Amazonas-vidék alig ismert, fel sem tárt (talán még meg sem talált) titkos településeihez. "A korábbi urak azt tanították - folytatódik Akakor krónikája - van egy hely az élet és a semmi között, ami egy másik id?nek van alávetve. számukra a piramisok kapcsolatot jelentenek a második élettel."
Történelem el?tti ?rutazás
Valóságos csemege ez a könyv a paleoasztronautika híveinek, hiszen történelem el?tti ?rutazást említ. Az "idegenek" a madárnál gyorsabb hajókon repültek, mágikus köveikkel távolba néztek, nagyszer? föld alatti lakhelyeket hoztak létre. Gyönyör? a leírás a csodálatos istenek távozásáról, arról, hogy "elhamvadt aranyfej? hajójuk, mint a csillag az égen". Ezután világméret? áradás volt, klímaváltozással. A túlél?k el?jöttek rejtekükb?l, a mongulalák jó része túlélte a csapást. Visszatértek a rég nem látott istenek is. "Ragyogó arculatot hoztak újból a Földre. A kiválasztott nép ajándékot hozott... Csak kevés ember élt, hogy köszöntse a korábbi urakat." Tatunca Nara tizenkét magnószalagot beszélt tele. Elbeszéléseib?l úgy t?nhet, mintha ez a jól felkészült mesztic olvasta volna Erich von Dänikent, a Bibliát, a maja kódexeket, a híres Pope Vuh-t, mindezt szakszer?en összegyúrta, megtanulta, aztán jól becsapta vele a német riportert. Természetesen minden haszon nélkül, pusztán a tréfa kedvéért...(Előzmény: kbf(egykori K.ádám), 2007.08.27. 20:49:23) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.28. 12:03:47 | Válasz erre | | | | | | paluz: A sülyedése igazolása lehet a csendes-óceánban ma is létez? árkok(mariana árok) |
| kbf(egykori K.ádám) | 2007.08.28. 12:04:31 | Válasz erre | | | | | | paluz: Engem f?leg a magyarságra vonatkozó része érdekel. |
| |
