A Nagymorva Birodalom a ma általánosan elfogadott vélemények szerint egy 833 és a 10. század eleje között létezett közép-európai állam volt, melynek lakói a mai csehek, morvák és szlovákok ?sei voltak. Határa kiterjedt a Morva folyó mindkét partjára, a mai Csehország, Szlovákia és Magyarország területére, de legnagyobb kiterjedése idején szlovák és cseh történészek szerint a mai Románia, Lengyelország, Ausztria, Németország, Szerbia, Szlovénia, Horvátország és Ukrajna kisebb részeit is magában foglalta. Vannak azonban, akik a birodalom központját nem a mai Szlovákiába, hanem délre a Száva mellé teszik.
A cseh-morva elmélet szerint Nagymorva Birodalmat I. Mojmír morva fejedelem alapította, amikor 833-ban egyesítette a Nyitrai fejedelemséget az uralma alatt álló Morva fejedelemséggel. A birodalom kulturális fejl?dését nagyban el?segítette Szent Cirill és Szent Metód missziós tevékenysége, akik 863-ban Rasztiszláv herceg hívására érkeztek az országba. A birodalom legnagyobb kiterjedését I. Szvatopluk király uralkodása (871-894) alatt érte el, aki birodalma megtartásáért már súlyos csatákat vívott a Frank Birodalommal is váltakozó sikerrel hol meghódolva, hol fellázadva a frankok ellen. A birodalomnak a keletr?l érkez? magyar törzsek honfoglalása vetett véget, akik a 10. század elején területének legnagyobb részét meghódították és a Kárpát-medence szláv törzseit meghódolásra kényszerítették. A birodalom bukását azonban túlélték várak, városok és az ?si szláv kultúra, melyre hivatkozással majd a 18. században újraéled a cseh és szlovák nemzettudat és nemzeti mozgalom.
hu.wikipedia.org/wiki/Nagymorva_Birodalom |
