Legyen!:
Elsüllyedt földrészek - Ataisz ?shazánk
A történelem el?tti id?kben több kontinens is létezett a ma ismerteken kívül, a Földet id?nként megrázó kataklizmák bizony többször átrajzolták a bolygó felszínét. A köztudatban él is néhány ilyen ?si földrész neve, vegyük hát sorba ?ket. A legrégebbi, amit ismerünk ezek közül, Lemúria volt. Elhelyezkedése a mai Csendes-óceánra és Indiai-óceánra tehet?, tehát egy hatalmas földrészt képzeljünk el. Nem tudni pontosan mikor kezdett el süllyedni, de i.e. 30.000 körül már biztosan víz alatt volt. Ebb?l a földrészb?l azonban megmaradt egy jókora szárazulat, melyet ekkortól már Múnak neveztek. Bár jóval kisebb volt Lemúriánál, ám még ez is magában foglalta Ausztráliát és az egész környez? szigetvilágot. Mú süllyedése valószín?leg i.e. 22.000 körül kezd?dhetett el. Még miel?tt elt?nt volna a habok alatt már létezett a Föld ellenkez? féltekén egy másik – talán a legismertebb – ?si földrész, Atlantisz. Ez tehát valahol az Atlanti óceán közepe táján terült el, feltehet?en a mai Bermuda-háromszög volt a nyugati széle és kb. Kr.e. 11.540 körül kezdett el süllyedni, bár a folyamat sok éven keresztül zajlott.
A magyarság szempontjából a legfontosabb földrész azonban Ataisz. Nevét a Tórem mitológiából ismert Atya-Istenr?l, Ata-Isisr?l kapta. Szintén a Csendes-óceánon volt található, a jelenlegi Hawaii-szigetek képezték az észak-, északkeleti csücskét. Mivel történelmünkben kiemelt jelent?séggel bírt, így ezzel a hellyel ismerkedünk meg kicsit közelebbr?l.
Az utolsó jégkorszakot megel?z?en ?seink a Meleg Vizek Birodalmában, azaz a mai Kárpát-medencében éltek. Ezért van az, hogy a szavárd-magyarok 2004-ben már a 21.504. év számításánál tartanak! A hirtelen beköszönt? hideg el?l azonban el kellett menekülniük. Azon fejlettebb népek, akik jól értettek a hajóépítéshez – a kataklizmák következtében a Csendes-óceánból újonnan kibukkanó földrészre, Mú egykori maradvány szárazulatára - Ataiszra menekültek, csakúgy, mint néhány más nép a Pamírból, Kaukázusból, stb. Különböz? törzsek éltek tehát itt, mégpedig a Fekete- és Fehér-hunok, az agabák, az úzok (a majdani pal-úzok, azaz palócok, illetve gara-úzok, azaz grúzok ?sei), az indijók, a maják, a sakák (a majdani szkíták ?sei), a környez? szigeteken pedig az as nép (a majdani aztékok ?sei). Ezen tözseknek aztán számos nemzetségük alakult ki az id?k során. Már Ataiszon is éltek magyarok, ám e név mögött nem egy bizonyos törzset kell érteni, sokkal inkább egy gy?jt?fogalomról, s egyfajta szellemi min?ségr?l van szó, melyr?l ezt rótták le ?seink:
-„A Magyarok, az egyistenhív?knek nevezett jó emberek, akikhez más törzsek gyermekei is csatlakoztak. Így az Anyahita kegyhely és Joli-Tórem dombjai között megtelepedett egyistenhív?ket magyaroknak nevezték. Ezen egyistenhív?k követ?i nem képeztek külön törzset, hanem a jó embereknek a vallási közösségébe tartoztak. Ezen közösségnek tagjai soha nem háborúskodtak, hanem az Anyahita által lerótt egy igaz Isten hitében nevelték fel gyermekeiket.” (1. B. Arvisura, Kr.e. 4000-4040.)
Egyébként az Arvisura szerint az Avarok engedték meg a tót népek bevándorlását akik egy részét a gyepükre telepitették le ..más részük et átengedték és igy alakultak ki a szerbek ,és kezdtek elszávosodni a bolgárok ..amit késöb baz Arvisura is mint negativumot emleget mivel er?s Bizánci nyomásra késöbb sok problémát okoztak .!!!
lsd :Sirmium elfoglalását követ?en az avarok már a görögökt?l is hadisarcot követeltek. Mivel azonban a görögökkel folyó harcok elég sok áldozatot követeltek, kérdésessé vált, hogy mely törzsekkel védjék meg ezen déli határokat. Közben a németek kiüldözték szálláshelyeikr?l a tótokat, s azok kérlelték az avarokat, hogy engedjék meg számukra az átvonulást a területükön. Amikor 580 tavaszán Alpár megjelent a Gy?ri Nagy-Szalán, nem helyeselte Baján tervét, aki azt javasolta, hogy engedélyezzék a Pannonföldön átvonuló szlávoknak a küls? kurgánokban való letelepedését. Emiatt aztán a Nagy-Szalában heves vita zajlott le, melynek eredményeként Baján mégis engedélyezte a szlávok átvonulását, mivel az avar többség Alpárékat leszavazta. Kés?bb rájöttek, hogy ez nagyon elhamarkodott cselekedet volt, mivel a szlávok fiatalabb korosztálya a bizánci és a római uralom alá menekült a határvéd? szolgálat el?l, viszont az igen népes családjaik az avar birodalom szélein maradtak. Baján tévedését a katonai védelem terén csak 10 év munkájával lehetett helyrehozni, a biztonság szempontjából azonban sohasem voltak pótolhatók ezek a veszteségek, hiszen Bizánc és Róma befolyása a térítések miatt folyton n?tt. Ellenségei Alpárt hamarosan meg is mérgezték. A görög-perzsa háborúkat Bizánc csak úgy tudta kivédeni, ha az avaroknak magas adót fizetett. Ett?l a császárság elbizonytalanodott. A római pápaság viszont úgy döntött, hogy a szláv népeket megtéríti és az avarok ellen fordítja. A hittérítés eredménye pedig az lett, hogy a déli bolgárok teljesen elszlávosodtak, a karatán beseny? törzs a kisebbségi szlovén nyelvet vette fel, Ver?ce törzsének egyes részei pedig horvátokká váltak. Kuvrát bolgár fejedelem 635-ben fellázadt az avarok ellen, felvette a bizánci hitet és önálló államot alapított.
670 táján a magyarkai uruki-mani hív?k is elhagyták a ogur-bolgár államszövetséget és a keleti avarok birodalmában is többségbe kerültek. A bakátból elmenekült Béla törzs vezetésével a nyugati avar birodalom segítségére siettek. Ezzel a magyarkai bevonulással némileg enyhült a római és bizánci térítések okozta veszteség. Ráadásul, mivel az uruki-mani keresztények m?veltsége mind szellemi, mind kézm?ipari vonalon fejlettebb volt, ez a honfoglalás a birodalom minden területére és tevékenységére kihatott.(Előzmény: Legyen!, 2007.08.28. 13:04:18) |
