Legyen!: a pannonok 24 hun törzsszövetségbeli nép volt .
A hunok nem mészárolták le ?ket .
Egy részük nyilván elrómaisodott
:-lsd
Pannon vezér honfoglalása
A 3240. Medvetoros évben - római id?számítás szerint Krisztus születése el?tt 800-ban, - Pannon ifjúsági vezér megjelent ezen a tájon négyezer lovasával, akik a káspivári Saka-szkíta birodalomból jöttek kalandozásra, hogy Esküló népét (Eskló) megvédjék az elsüllyedt Atlantiszról menekült geri-beri (görög) féle népek szorongattatásától. Pannon vezér egy dombocskán ütötte fel vezéri szállását, amit harcostársai Pannon-halmának neveztek el. A geri-beri népek elhízott tömegei ész nélkül menekültek el?lük dél felé a rokonaikhoz, csak a k?faragók hódoltak meg el?ttük. Pannon vezér és öccse, Mecsek, beleszeretett Esküló leányaiba, Gyömörébe és Indijába. A következ? télen már mind a 6000 lovas megcsaládosodott. Az ezt következ? télen immár asszonyaikkal együtt közel 12.000 ezer, 24 Hun Törzsszövetségi lakos került át Biked-birodalmába. Biked népe az 1 tömény, azaz 10 000 lovast a vezérükr?l pannonoknak nevezte. A hatezer f?nyi visszamaradt, részben megcsaládosodott harcosnak minden felszerelést megadtak, ami az új település szempontjából fontos volt.
Aranyos-széken már el?z?leg is voltak hun települések, mivel Bihar ifjúsági vezér i. sz. el?tt 2810-ben történt kalandozásakor kis csoportjával megjelent a védelmet nyújtó hegyek között, Aranyos-széken. A második csoport egy döghalál járvány idején, Kr. e. 1610-ben érkezett Aranyosszékre a parszi-szkíták és széki-hunok törzséb?l, akik f?ként Barca síkságán és Aranyosszéken telepedtek le.
A K?szeg tornyának környékén lakó tarkós ?slakók, látva Suprun vitézeinek fényes fegyverzetét, tegezükben ékesked? nyílvessz?iket, nem fogadták ellenségesen a végvári vitézeket, hanem apró jószágaikkal kedveskedtek nekik. K?szegi végvári vitéz a legszebb tarkós leányt elvette feleségül. Ezzel megpecsétel?dött a pannon és a tarkós népeknek a hegyvidéki barátsága.
Mivel a Pécs-Tórem-hív? saka-szkíták voltak többségben, az újabb településeket Kr. e. 799-ben PécsTórem városának nevezték. E település mesés gazdagsága és a term? gyümölcsösök vonzó hatást gyakoroltak az Isis-lakók híveire, így a tíz év alatt sokan elvándoroltak Pécs-Tórem városába minden kincsükkel együtt.
Pannon után legvitézebb fia, Csanak lett Pannonföld fejedelme, Mecsek f?sámánsága mellett. Amikor Kr. e. 773-ban a Nagyszalát Pécsett megtartották, Mecsek Eplény fiának adta át a f?sámánságot.
Minden újabb ötéves sámánképzés után kisebb csoportok érkeztek Káspivárból, a tizedik évben Ordoszból, a 24 Hun Törzsszövetség minden törzséb?l. A kiképzett rimalányok mind a fejedelmi és f?sámáni udvarokba mentek férjhez és aranylemezes Arvisurákban örökítették meg Pannonföld Ordoszhoz való szellemi kapcsolódását.
A sámánképzésen 48 ifjú közül Csanak fia, Veszprém lett a legels? és jogot nyert arra, hogy a 24 f?s ordoszi beavatott sámánképzésen képviselje Káspivár-Birodalmát. Veszprém az ordoszi sámánképzésen is els? lett, és Kaluga vepsze törzsbeli f?sámán leányát, Pejt rimalányt vette feleségül. Mivel Kalugának csak egy leánya volt, mesés kincseivel és száz f?s vepsze törzsbéli lovaskísérettel két évig jött Ordoszból. Amikor megérkeztek Pécsre, örömmel fogadták a nagy aranykincsekkel érkez?, ifjúsági versenyen gy?ztes fejedelmi házaspárt. Devecser pannonföldi fejedelem megbízta Veszprémet, hogy szervezze meg Pannonföld biztonságát. Veszprémnek els? dolga volt, hogy visszaemlékezése alapján, még azon évben, Kr. e. 728-ban, a legbiztonságosabb helyen, Pannonföld közepe táján felállítsa az új sámánközpontot. Az Ordosz birodalmi Veszprém városának mintájára felépítették 100 vepsze harcos segítségével és az ifjú f?sámán törzsének ácsaival Vepszerém városát, Pannonföld-Birodalmának új sámánközpontját.
Pannon törzsei között az avarok voltak a legszaporábbak és Pécs-Tórem városában, a Mecsek fejedelemr?l elnevezett hegy környékén nagyon megs?r?södtek háromkaréjos kegyhelyeik, harcosaik száma 1 töményre emelkedett.
A vepsze törzs minden családi fészkében épült szitás-fürd? is, míg a nyári tisztálkodást ruhaégetéssel egybekötve a széki-hunok elnevezése szerinti Bolhás-tó mellett végezték vallási szertartás keretében. A szeld-hun halászok elnevezése azonban nem tetszett nekik, ezért az ordoszvidéki, vepszeföldi elnevezésével a kellemes, meleg tavat Balatonnak hívták.
Ebben az Arvisurában megalkották Pannonföld törvényeit Agaba f?sámán elvei alapján. Elhatározták, hogy Ordosz parancsa szerint a kisebb kalandozásokat visszaverik, de a nagy hódítók ellen mindig alkalmazzák az ?slakók régi törvényeit, a meghódolást. Kiépítik a 24 hun törzsszervezetet tizedekre lemen?leg. Soha nem hagyják el Pannonföldet, hogy Ordosz nagy törzseinek menedékhelyét kiépíthessék. Veszprém lesz az új Égi-Birodalom f?városa, mivel már Pécsett is érték támadások, az új központ helyzeténél fogva könnyebben védhet?. A fentiekre nézve megkötötték a vérszerz?dést. Veszprém, Bihács, Kanizsa, Ruma és Suprun engedte vérét Pejt aranyasszony díszes edényébe.
Suprun egy kabar tizeddel, Encs vitéz ?rségparancsnokkal napnyugat felé lovagolt és egy árvizes folyónál a magaslati dombon ?rtornyot építtetett és elnevezte Encs-tornyának és magát a folyót Encs folyónak. Utána még 9 tized kabar ?rséget vezényelt Encs vitéz parancsnoksága alá. A kabar ácsokkal felépítette Encs várát és megszervezte a teljes ellátásukat.
A 3328. Medvetoros év tavaszán menekül?k érkeztek Detrek? vezér Sasvárába, akiket a szikul vitézek tótoknak neveztek. Kalandozásaik során már találkoztak ezzel a néppel, de csak ellovagoltak mezei munkásaik mellett, mivel a marótok cselédségéhez tartoztak és soha nem támadták meg ?ket. Esztorás jelentésében rovásokban közölte édesapjával, hogy a szomszédaik között kétféle nép van, csehek és marótok, akik mezei cselédeiket tótoknak hívják, míg egyes asszonyok a gyermekeikkel együtt szluvákoknak csúfolják ?ket, akik ezért igen haragudtak a többiekre. A kabarok a széki-hunok nyelve szerint tótoknak nevezték a menekül?ket, míg a szikul vitézek csupán sz?röknek, mert sokkal sz?rösebbek voltak, mint a 24 Hun Törzsszövetség népei. A pannonföldi Oregek Tanácsa elrendelte, hogy a menekül?ket Sasvártól északra telepítsék le, egy évi béklyós, várkörüli munkálkodásra. Suprun jelentése alapján Veszprém, Káspivár és Ordosz sámánközpont is rovásba fektette az új nép érkezését.
Esztorás töményéb?l Encs és Ibos vonalára káldorokat vezényeltek, akik megteremtették az összeköttetést a káldor sereggel. Egy holdtölte után Suprun tömény vezér és Bándor káldor vezér szerz?dést kötöttek, amely szerint Dunna istenasszony folyója mindkét oldalának termékeny partját birtokba veszik és minden vitás kérdést vérontás nélkül tárgyalnak meg, a fegyvereket pedig közösen készítik a káldor-pannon szövetséges törzseknek. Ekkor a vasgyártó kabar koholókat és pesteket káldor kézm?ves szokás szerint újjáépítették. Újabb érclel?helyeket kerestek és fellendítették a vaskészítést.
Suprun kabar vasgyártói nagyon összebarátkoztak a káldorokkal és a Saka-szkítáktól átvették Suprun tornyának ?rzését. Közben folytatódott a káldorok folyamatos bevándorlása és benépesítették a ritkán lakott term?földeket.
Az új káldor-pannon örök szövetségnek Esztorás az ordoszi sámánképzésb?l történ? hazajövetele után Kr. e. 703-ban lett a fejedelme és Kr. e. 700-ban a Dunna-asszony folyója melletti Káldor f?vezérséget is átvette. A kabarok igen elszaporodtak Sopronban és vasm?velésük miatt a káldor keresked?k sokszor kimmereknek nevezték ?ket. Sopron vezért Soprontornyánál temették el. A kabarok sok esetben összeházasodtak a káldorokkal. Az uralkodók mindig a pannon-kelta vezet?rétegb?l kerültek ki. Esztorás sokáig uralkodott és Sopron város híressé vált a visszaszivárgott kabarok harci játékairól.
Kés?bb Kr. u. 185-ben, amikor a római Pannónia meger?södött, az ide-oda vándorló pannon f?sámánság a Mátra vidékére költözött. Mivel a Kövezsd és Augustus római császár között kötött szerz?dést a rómaiak nem sokáig tartották be, a Duna vonalán egy percig sem volt békeszerz?dés szerinti állapot.(Előzmény: Legyen!, 2007.08.15. 17:18:55) |
