Legyen!:
van de nagyon rég elváltunk t?lük ...
A magyari és magyar tíz törzs szövetsége
A magyarok eredete
Zsolca f?sámán rovása Kr. u. 180-250. (4220-4290. m.t.é.)
253(B). Arvisura
Az asszonyuralom népei még a "Kabarvész" el?tti id?kben eldöntötték, hogy a Tóremhit hatására a marami és merija népeket elválasztó folyónál, a Kómánál sámán várost kell alapítani és annak fejedelme fog tárgyalni az érkez? békés szándékú vendég keresked? népek vezet?ivel. Mindjárt az els? sámán-fejedelem, Káma fogadta Berény ifjú kabar fejedelem küldöttségét és az el?bb említett kérdések zömében megegyeztek. S?t Káma fejedelem szívesen feleségül adta a leányát Berényhez. Ugyanis a kabarok megszüntették Rakaca vezéri megbízatását és sámán min?ségben a merija-mos manysikhoz küldték, mivel sz?ke rabszolgan?jét, Sarahot megölte annak követel?zései miatt. A délr?l hozott rabszolgan?k ezért kísértetformában mindig ijesztgették az elaggott Rakacát, végül id?sebb korában egy ilyen szellemidéz? sz?ke kísértet ölte meg. Ekkor Berényt az összkabarok vezérének kiáltották ki. Az altáji-kabarok, és az etilkabarok között, a turgai kapu fölötti Tura folyónál ütötte fel a vezéri szállását. Ett?l az id?t?l kezdve a kabarok ifjú asszonyainak feleség lett a nevük, melyben Berénynek, a harmadik kabar törzsnek az az elgondolása érvényesült, hogy az asszonyok egyenl? jogú tagjai minden szállásnak. Berény elgondolása újat jelentett a kabar nép életében.
Az asszony-uralmat elvetette, mert az megalázó volt a harcosok részére, viszont az altáji kabarok férfi-uralmát sem helyeselte, amiért megalázó volt az asszonyoknak. Ezért Berény eredeti törzsének legel? határainál mindig jobban tért kezdett hódítani a feleség elmélete, amelyben a n?k egyenjogúsága megvalósult és még a törzsek tanácskozásain is megjelenhettek. Ennek f?ként a délvidékr?l hozott szolgan?k örültek a legjobban, mert gyermekeikkel együtt felszabadultak megalázott sorsukból. Kóma fejedelme örült a legjobban az ifjú kabarok forradalmának, mert a manysiknál sem kellett ahhoz özvegy emberré lenni valakinek, mint például neki, hogy valamelyik manysi törzs fejedelme lehessen.
A beolvadt kabarok és a Tura vidéki kabarok szerz?dést kötöttek, hogy amennyiben a manysi Káma fejedelem ivadékai lesznek a vezérek, akkor Berény tárkányfejedelem leszármazottai lesznek a sámánok, ha pedig Berény fiai lesznek a vezérek, akkor Káma törzséb?l választják az új sámánokat és új bírókat. Egymás között vérkeveredésnek nem szabad megtörténnie, mert akkor könnyen egy kézbe kerülhetne a hatalom és elkorcsosulna az új törzsszövetség.
Káma fejedelem halála után Berény fia lett az új törzs vezére, akit Magyarnak hívtak, mert Káma fiát, az okos Zsolcát f?sámánná választották. Els? felesége Megera aranyasszony volt, a második Sály. Zsolca, aki manysinak számított, hosszú vándorlásai után rájött, hogy kalandozások helyett inkább rá kell térniük a kereskedelem kiterjesztésére. A délr?l hozott szolgan?k gyermekei ekkor már húszévesek lettek. Rokoni kapcsolataik révén valóban fellendült az új törzsszövetség kereskedelme. Édesanyáik szeretetükkel a szállásaikat virágoskertté varázsolták, s?t tarsolylemezeiket is virágos díszítéssel verték ki. Szavárd kézm?vesek telepedtek le Kómában.
Amikor a marami-por Magyar lett az els? fejedelem, elrendelte az asszonyuralom megszüntetését. Ez azonban a manysiknál nem talált egyforma fogadtatásra. Akik az asszonyuralom hívei maradtak, a Káma folyót elhagyták és észak felé húzódtak, míg Magyar fejedelem hívei els? fiának, Bélának a vezetésével a róla elnevezett Béla folyóhoz vándoroltak. A vezéri tanácskozásokon azonban a manysi népet mindig Magyar képviselte. Ellenben az öccsét, Konda vitézt szíve a felesége révén, aki merija-mos manysi volt, az asszonyuralom alatt él? manysik felé húzta. Ezért Pelimka-asszony unszolására észak felé vándoroltak. Azonban nem minden manysi törzs követte Pelimka felhívását, hanem akik megszokták az újat, a szállásaikon maradtak.
Pelimka nagyasszony hívei, akik szerették a férfiak gondtalan életét biztosító aszszonyuralmat, mind a manysi-por, mind a manysi-mos keveredés? híveiket észak felé vándoroltatták. A házasodási régi szokásaikat mindig betartották, de azért engedélyezték a többi manysi törzsekkel való keveredést is, bár a törzs por-mos jellege gyakran változott.
Az Ural hegységbe és az azon túl vándorló manysi törzsek Magyar halála után a Kóma és Béla folyó környékén él? rokonaikat magyarjaknak kezdték nevezni. Tehát új, független nép keletkezett.
Pelimka asszony halála után a manysik Kondát választották fejedelmükké, és a magyarjaknak is más fejedelmet kellett választaniuk, mert Magyar meghalt.
Zsolca f?sámán fia, Kürt vitéz lett a magyarjak fejedelme, de az altáji kabarok nem ismerték el vezérüknek. Így két emberölt? alatt a két törzsb?l három törzs keletkezett, amelyet a manysi fátriák magyarjaknak, míg a kabarok magyaroknak neveztek. Bevezették a nyolcgyermekes szaporodási törvényt, s így Kürt fejedelemsége alatt a magyarjak Jen?, Gyarmat, Gyula és Megyer törzsekké szaporodtak, míg a magyarok Kürt, Keszi, Tarján és Kéri törzsekké osztódtak. Amíg Nyék törzse a Van-tó környéki beavatottakkal tartotta a kapcsolatot, addig Béla fejedelem már Kürt vezér alatt kereskedelmi viszonyba lépett Ordosszal. Így az eredeti két törzs helyett Zsolca halálakor már tíz törzsb?l állott az új törzsszövetség, amely beavatottak irányítása alatt állt.
Tura szerint a magvari, manysi, magyarok és kabarok törzsei megértették egymás nyelvét. A fiatal harcosok, amennyiben nem akartak harcolni Atilla és Baján felvonulása alkalmával, a magyar törzsek szövetségében védettséget találtak, s így létszámuk igen megszaporodott. A Béla törzs fele 575-ben és a Kéri törzs egy része 780-ban az avarok segítségére sietett.(Előzmény: Legyen!, 2007.08.12. 15:47:16) |
