Na bejött. Még jó hogy az els? részt elküldtam.
Stur, Hodza, és Hurban 1848aug.-ban bécsben megszervezi a Magyar szabadségharc ellen a "tót légiót" (ennyire nem volt ismert a szlovák megnevezée ekkor még), mintegy 300 f?leg cseh, és morva diák. A csoportbhoz talán 50 szlovák csatlakozik, de Stur reményei szerint fels? magyarországra betörve általános szlovák felkelés tör ki és a területet leszakítják magyarországról.
A felkelés irányítására Hurban vezetésével létrehozzák a Szlovák Nemzeti Tanácsot
A történtek bizonyítják, hogy stúrék mennyire el voltak szakadva az általuk képviselt néptömegekt?l.
1848 szept.-ben a tót légió Betör Nyitrába, de 19 és 29 hözötti harcokban csúfos kudarcot vall. A légió ellen a felvidéki szlovákság is fegyvert fog.
Ennek ellenére Sturék újabb cseh és morva különítményeket szerveznek, és osztrák irányítás alatt végig részt vesznek a harcokban a magyar szabadságharc ellen1861-ben Sturék Túrocszentmártonban újabb követeléseket fogalmaznak meg.
A követelések újra tartalmazzák a fels? magyarországi területen az önáló szlovák terület létrehozásátKövetelik, hogy a területen a szlovák nyelv legyen az egyedüli hivatalos nyelv, és ezen a területen a magyar nyelv semmilyen jogot ne élvazzen.
Az érintett területek:
Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Szepes, Sáros, Pozsony, Nyitra, Bars, Hont , Nógrád, Gömör, Torna, Abaúj, Zemplén.
A követelést Ferenc Józsefnek nyújtják be de az elutasítja.
1861-ben Memorandumot (?) nyújtanak be az országgyüléshez is a szlovák nemzet önálóságának elismerésére. Az országgyülés nem fogadja el.
1867-ben megtörténik a kiegyezés. Sturék a román memorandistákhoz hasonlóan memorandumot nyujtanak be a kiegyezés ellen, és újra követelik a fels? magyarországi szláv területek önállóságát, saját országgyüléssel és végrehajtó hatalommal.
1875 után Sturék irányvonala párttá alakul Slovensko Narodna Strana néven.
Az általad említett soviniszta magyar nemzetiségi törvényeket hely hiányában nem írom le azok megtalálhatók az általad ajánlott commora honlapon, mindenki elolvashatja akit érdekel. Azt hiszem, ha abban foglaltak megvalósulhatnának, (nem abban a történelmi korban, hanem most a XXI szban) akkor a szomszéd államokban él? magyarság akár elégedett is lehetne.
Az "er?szakos elmagyarosításról már írtam, ami azt jelentette szlovák szempontból, hogy a szlovák iskolákban mindenhol be kell vezetni a magyar nyelv oktatását. Ez azt jelentette, mint ha most nálatok egy iskolában ahol magyar nyelven folyik a nemzetiségi oktatás tanulni kellene a szlovák nyelvet is.
Kétségtelen viszont, hogy zártak be szlovék iskolákat. Négyet.
Miért nem térgyaltak a Magyarok Sturékkal a szlovák követelésekr?l?
Egyrészt nem a XXI sz, volt, hanem az 1800as évek, egy 1000 éves országnak az osztrák uralom aloli felszabadításának feladataival. A korabeli magyar politikának nagyobb gondja volt ez, mint tárgyalni arról hogy szétmarják az országot.
Másrészr?l pedig, a szovák értelmiség már tárgyalt sz?k körében az 1800-as évek elején, orosz indíttatásra kezdett terjedni a pánszláv eszme. Az oroszországból elinduló, majd csak az 1867-ben a moszkvai nagy pánszláv kongresszuson véglegesed?, nagy, egész Európa felett uralkodó nagy pánszláv birodalom gondolatának csíráimár a korai id?szakban táptalajra találtak a szlovák értelmiség egyes csoportjaiban, és ez az értelmiség a szlovák ifjuság körében, az iskolákon keresztül terjesztette a pánszláv eszmét.
Sturék tárgyalásokat folytattak Bakunyinnal is ebben az ?gyben.
A Magyar kormány ezt látta át, és valószin?leg a bezárásra itélt négy szlovék nyelvü iskolában látták a központját azoknak az elszakadásra buzdító tanoknak.
Hát ennyit köszönhetek neked Karla, mert ezt nélküled valószínüleg soha nem tudtam volna meg.
És elnézést kérek mindenkit?l a hosszí eszmefuttatásaimért, megpróbálok nem tenni többet ilyent.
Köszönöm a türelmet.
A nyilas |
