Ez egy baromság, a németeknek nem az orvtámadás a módszerük?, és amikor felrúgták a megnemtámadási szerz?déseiket (lengyelo., SzU), mag az örök barátsági szerz?dést Ausztriával (Anschluss), csak az ? érdekük lehetett hogy beugrassanak a háborúba, de gyébként, teljesen mindegy, hogy milyen gép volt, az volt a hülyeség, hogy beléptünk.
Biztos maradt volna valami nyom? A nürnbergi perben keretében 15 nácit végeztek ki, a vádlottak:
BORMANN, Martin DÖNITZ, Karl FRANK, Hans FRICK, Wilhelm FRITZSCHE, Hans FUNK, Walter GÖRING, Hermann HESS, Rudolf JODL, Alfred KALTENBRUNNER, Ernst KEITEL, Wilhelm LEY, Robert NEURATH, Konstantin von PAPEN, Franz von RAEDER, Erich RIBBENTROP, Joachim von ROSENBERG, Alfred SAUCKEL, Fritz SCHACHT, Hjalmar SCHIRACH, Baldur von SEYSS-INQUART, Arthur SPEER, Albert STREICHER, Julius a többi hol van? megúszta, hol van a németek aranytartaléka (hiánytalanul)? Nemond, hoy a 2. vh-ban nem lehetett ködösíteni, a a német lakosság 90% nem tudott a koncentrációs táborokról (lásd náci nyelvhasználat).
Az oroszok nem akartak még e félt? Magyaro. 250000 kés?bbi hadserege sem tudott volna semmit csináli az oroszokkal, igaz, hogy 20 millió embert vesztettek, de még így is gy?ztek, mi csak töltelék voltunk, igen, ki kell mondani jelentéktelen csatlós állam sajnos, persze a terület határvédelmi szempontból fontos lett a román kiugrás után.
Szlovákok? Gondolj bele nem lehet ráhúzni egy egész népre, hogy mit csinál és mit nem, néha én is beg?zölök, ha német vagy orosz beszédet hallok, de akkor eszembe jut, hogy nem a német vagy orosz nép felel?s az egész 2. vh-ért és egyéb dolgokért (Gulág, Koncentrációs tábor, tisztogatások, megszállás, stb.), hanem egy sz?k vezet? réteg, az emberek legjobb esteben is csak ezközök, egy olyan játszmában, amit érteni vélne, utólag könn? okoskodni, de ha ott lettél volna? Ezért csak félig lehet hibáztati, a magyar közvéleményt, hogy a háborút támogatta.
Egyébként a Szovejtúnió megtámadása, nem függött össze kassa bombázásával. "1940 nyarán a szovjetek ultimátumban követelték a románoktól Besszarábia átadását, melyet meg is kaptak. A magyar politika elérkezettnek látta az id?t az újabb revíziós lépésre, melyet a szovjet kormány is megért?en fogadott."
"Bárdossi László belpolitikai helyzete még el?deinél is kedvez?tlenebb volt: a széls?jobboldal meger?södött, és a német sikerek tet?fokán a németek gy?zelmébe vetett hit a tisztikar jelent?s részét magával ragadta."
"1941. június 22-én megtámadták a Szovjetúniót. Románia nagy er?kkel csatlakozott a hadjárathoz, s a magyar vezetés attól félt, hogy a románok kedvez?bb elbírálás alá esnek majd németországban." |