Tudomásul kell venni azt, hogy Magyarországon a magyarságtudat elleni intézkedések szinte teljeskör? jogfolytonosságot nyertek, amely els?sorban a 400 éves Habsburg uralom, különösen II. József „Az iskola politikum” cím? törvényeiben öltött testet. Ennek a korszaknak a legkirívóbb példája az a különös törekvés, amely a Hunfalvy-féle magyar nyelv eredettörténet magyarázatára szorítkozik, amely téves eszmetant a Habsburg-ház nagy érték? birtokadományokkal honorált. Ennek a „tanításnak” a f? vonala a magyar nyelvnek, mint „gyülevész” nyelvnek a bizonyítása és ide igazolva találták ki a soha nem létezett és soha sehol nem volt finnugor elméletet, mely szerint az északi finn népek és a Kárpát-medencébe belopakodó magyarok egy un. közös ?shazából indultak el az Ural keleti lejt?jér?l. Ennek a kitalálói elfelejtkeztek vagy nyelvtudás híján, nem érthették meg Anonymus Gestáját a Gesta Hungarorumot, ahol nem a „honfoglalás” szó szerepel, amely latinul colonisatio, hanem a recognisatio, amely újból visszatérést jelent
Számos ókori görög és római történész szerint nem a görögök és nem a rómaiak voltak az els? európaiak, hanem a keletr?l jött szkíták, akikkel a magyarok azonosak. Ammianus Marcellinus, Ptolemaios, Trógus Pompeius, Szicíliai Diodóros stb. szerint: nem a rómaiak öltözetében járunk, ugyanis az európai ember tóga és tunika helyett nadrágot és zakót hord, olyat, amilyet a szkíták, a gallok és a magyarok viseltek. A görög és a római n?k nem voltak egyenjogúak a férfiakkal, s?t Európában száz évvel ezel?tt a n?k még csak nem is álmodhattak az egyenjogúságról nem hordhattak nadrágot, nem lovagolhattak csak n?i nyereggel, mindez viszont a szkítáknál, a hunoknál, a magyaroknál természetes, megkérd?jelezhetetlen jog volt! Amikor Kr.e. 400 körül a keletr?l elvándorló gall és más kelta (Keleti) törzsek a Kárpát medencébe érkeztek, letelepedtek, egyes törzsek azonban tovább vándorolva elfoglalták a Po-völgyét, a mostani Itáliában.
A szkíta ?s? magyarok nyelvében fennmaradtak a sumér szavak bizonyítva keleti gyökerünket, pl.: a legfontosabb fogalom az Isten-Istenu, palást-palasatu, kard-kardu, hal-halu, dárda-dárdu, patkó-patku, rét-rétu, suba-suba. Wooley angol tudós-nyelvész érdekes névhasználati szokást is talált, ami kizárólag csak a magyar és a sumér nyelvre jellemz?, ez pedig az, hogy ha valakinek a nevét –ka toldalékkal kiegészítik, a név becéz? formát kap pl,: Jósa, Miska stb. Itt érdemes megemlíteni, hogy a nemzetközinek feltüntetett szakirodalom nem ismeri Dr. Bobula Ida Magyar-Sumér Szótárát, valamint soha sem hallott Dr. Baráth Tibor öt kötetes Magyar ?störténelmér?l, valamint nem is ismeri Dr. Badinyi-Jós Ferenc professzor úr több mint száz kötetes tanulmánygy?jteményét, illetve Dr. Szabó Tamás Attila 127 kötetes A Magyar Nyelv Értelmez? Szótárát.
Tekintettel arra, hogy nekünk magyaroknak, akik szintén keletr?l származunk (nem az Ural hegység keleti lejt?jér?l!) azonos származási helyünk van a szintén keleti görögökkel és etruszkokkal. Bizonyítható a kulturális rokonságunk, amely még a keleti ?shazában valamint a Kárpát medencében is és nyomon követhet? a vándorlásaink alatt is. Az egyes görög törzsek valamennyien keletr?l érkeztek, ezért hasonlítanak a közös ?si m?veltség miatt az ógörög és a magyar szavak pl.: túró-túrosz, kút-kútosz és az ?sgörög vagyis a pelazg nyelv is azonos rovásírás alkalmazott mint az etruszk és a magyar.
Keletr?l ugyanebb?l a kultúrkörb?l vándoroltak az etruszkok a mai Olaszország területére, de ez csupán nem elegend? a rokonság magyarázatára, de mivel a világon egyedülálló módon csak a magyar és a sumér nyelv ragozó és az etruszk nyelv, mint ragozó nyelv szintén ebb?l a kultúrkörb?l ered. Mint ide tartozót meg kell említeni, hogy az etruszk szónál a hangsúly a szó elejére esik ugyanúgy, mint a magyar nyelvben. Hasonló az etruszk és a magyar szavak eredete is, pl.: kupa-kupa, falas-falni (enni). A helységnevek is konkrét bizonyítékul szolgálnak a Kárpát medencei kisugárzásra, a Rómától északra található magyar hangzású etruszk helységnevek azonosak a Nagy-Magyarországon található helységnevekkel, pl.: Aba, Tisza, Buda, Alma-folyó, Rigó-folyó (Nagy-Magyaroszágon: Rigómez? stb.).
Nagyon fontos tudni a MAGYAROKNAK
 Hogy Magyarország részben megszállt ország, mert jelenlegi határain túl, a szélrózsa minden irányában magyarok milliói élnek a saját földjükön olyan országok idegen megszállása alatt, melyek nem is léteztek akkor, amikor az a föld már régen Magyarország volt. Minden magyar állampolgárra jut a határaink körül 1700 négyszögöl olyan föld, ami ma nem Magyarország, de ahol szintén magyarok élnek.
 Hogy a magyarságnak létezik egy saját ábécéje (akár csak a görögöknek), amelyben a beszélt magyar nyelv minden hangjára van írásjel.
 Hogy a magyarok a kereszténység el?tt fénytisztel?k voltak, és a tudomány mára bebizonyította hogy a földi élet szinte teljes mértékben a napfény energiájára épül.
 Hogy a magyarság régen úgy tartotta, hogy ?sei a közel-keleten a Kaukázus környékén éltek. A finn-ugor származáselméletet csak a XIX. század közepe óta terjesztik, addig szittya (szkíta) származáselmélet volt az elfogadott és ma is sokan, komoly nemzetközi tudósok is ezt tartják helyesnek (a finnek át is írták a történelemkönyvüket!).
 Hogy az ?seink nem voltak valami barbár (a barbárok egy gall törzs volt) horda, ahogy azt sokszor állítják, hiszen a szétszedhet? és szállítható sátor vagy a három rétegb?l készített visszacsapó íj a kor szintjén messze nagyobb technológiai tudást igényelt, mint a Rettenthetetlen cím? filmben látott k?b?l, sátorból és gallyakból összetákolt viskók, vagy Robin Hood-ék íjai (ezek ráadásul több száz évvel kés?bbi események).
 Hogy a Magyar Törzsszövetség azért tudta a Kárpát medencét olyan könnyen a birtokába venni, mert itt már régóta jelent?s számú vele rokon, egy nyelvet beszél? (legfeljebb nyelvjárásaiban eltér?) nép lakott. Maga a honfoglalás szó is a nyelvújításkor keletkezett, addig hazatérésnek nevezték ezt az eseményt.
 Hogy 907. augusztusában az éppen hogy berendezked? fiatal magyar államra, óriási nyugat-európai seregek rontottak rá. A támadás jelmondata: „… ugros eliminandos esse” (a magyarok kiírtassanak) volt. Ezt a Duna két partján közeled? hadsereget és a Dunán érkez? hajóhadat a magyar seregek Pozsonynál teljesen megsemmisítették, s?t az Ennsburgnál várakozó tartalék sereget is szétverték, és a Magyar Birodalom határát nyugaton az Enns folyóig tolták ki (ma mélyen bent folyik Ausztriában), ez a határ egészen Géza koráig meg is maradt.
 Hogy a magyar csapatok a honfoglalás utáni id?kben 40 gy?ztes hadjáratot folytattak Európa szerte és csak kétszer veszítettek, mégis mindig csak az augsburgi vereséget emlegetik, dacára annak, hogy a csata elvesztése után még évtizedekig nem merték katonai er?vel megtámadni Magyarországot.
 Hogy a Sorbonne-i egyetemen (Franciaország) végeztek egy kísérletet, melynek során a világ összes él? (ma is beszélt) és holt (ma már csak írásban létez?) nyelve közül, melyik milyen mértékben tartalmazza a nyelvészek által nemzetközileg elfogadott, un. ?s-szókincset, tehát a leg?sibbnek elismert szavakat. Ebben a számítógéppel végzett összehasonlításban a magyar nyelv 64%-kal az élen végzett, a következ? helyezettnek csak huszonegynéhány százaléka volt (az angol a sokadik helyen végzett). Vagyis a mi nyelvünk az ?si szógyökök 64%-át tartalmazza!
 Hogy a kaliforniai egyetemen a 60-as években egy Vilder Penfild nev? professzor, a Rockefeller Alapítvány megbízásából olyan kutatásokat végzett, melynek célja, hogy az emberiség génállományában domináns géneket keressenek. Vagyis olyanokat, amelyek a többit képesek elnyomni, azok fölé emelkedni és az emberi személyiséget, és képességet meghatározni. Két ilyen gént találtak. Az egyiket semita génnek nevezték el, ennek legjellemz?bb képvisel?i a zsidók. A másiknak nem adtak nevet, de a jelentésükben úgy fogalmaztak, hogy annak legjellemz?bb képvisel?i a Kárpát medencében él?, magukat magyarnak nevez? népcsoport! Lehet, hogy a magyarság ezért volt mindig képes a más nemzetiség?nek születetteket olyan jó hatásfokkal magába olvasztani!
A tanulmánynak egyetlen célja van, a lerombolt magyarságtudatot rehabilitálni, és megmutatni az Európa újraegyesítését szolgáló id?kben azt az er?t, amely nélkül Európa népei nem létezhetnek. Tudomásul kell venni azt, hogy a soknyelv?ség az nem elválasztó akadály, hanem mint bármelyik zenedarabban a hangok sokszín?sége adja meg a melódiát, ugyanakkor tudniillik azt, hogy Európa népei nem törzsek ma már, hanem jogel?dökre épül? államalakulatok, hogy a kultúrkörnek az alapelemei néhányezer éves, a gyakorlatban jól bevált és Európa békéjét, szabadságát, gazdagságát, és népeinek közösen elfogadott és szabályozott versenyét jelenti, hogy a ki nem mondott, de genocidizmust szolgáló háborúk, amelyek Európa közepén még mindig nem fejez?dtek be, azok nem törzsi háborúk, valamint hogy a gazdagság, az nem mindig a kultúrának a forrása, és a globalizmus minden áron való terpeszkedése nem helyettesíti, és soha nem fogja helyettesíteni a közösen együtt munkálkodó embert. Elképeszt? az a gondolattalanság, amely azt sugallja, hogy a hamis, téves eszmék örökzöldek, és a múltat el kell törölni, de amelyik népnek nincsen múlja, annak semmilyen jöv?je nem lehet és nem is lesz! Sajnálatos módon a magyar közoktatásügy 54 éve elveszítette az az irányvonalat, amely Ányos Páltól báró Eötvös Józsefen át báró Kogutowitz Manóig terjedt és els? helyre tette a gyermek számára a nevelést és a tanítást. A tanulási folyamatnak mindkett? az alapja és a magyar nyelv, amely mint a világon egyedülálló ragozott nyelv az anyanyelvi szinten ismer?t, a bels? logikai készség agyi reflexpályái miatt, minden esetben fölé emeli a konjugáló (hajlítgató) nyelvet bírók fölé, mert az automatikusan beépül? logikai elemz? és szintetizáló készség, amely a magyar nyelvnek a sajátja, minden más nyelvet maga mögé utasít. Ezen fel lehet háborodni, lehet diszkriminációktól kezdve mindenféle modernnek feltüntetett ostobaságot emlegetni, a még törtetlen gyermeki lélekre rá lehet kényszeríteni bármiféle NAT programot vagy akármilyen más néven nevezett borzalmat. A történelem tanítás 400 éven át tartó töretlen meghamisítása ellenére a magyarságtudat él szerte a világban, és az Egyiptomi halotti papírusz állítása szerint minden meghalt ember halála után, ha arra érdemes volt a lélek ítél?széke elé állva MAGYARRÁ LETT! Ki lehet nyugodtan gúnyolni és figurázni a materialista szemlélet (nem világszemlélet, mert hiszen az anyagiasság egy része a világnak, tehát eleve nem lehet világszemlélet) szerint, de tudomásul kell venni azt, hogy az ember földi létének a bevégz?dése után, a Tibeti Halottaskönyvt?l kezdve egészen a fél?rült Hubbard Dianetika cím? ökörségéig mindenhol van számonkérés, elszámolás és elszámoltatás, még ha err?l a most él?k hivatalosan ezidáig elfelejtkeztek. |
