A köztársasági elnök megválasztása alkotmányba ütköz? voltának és érvénytelenítésének a sürg?sséggel való megállapítását kéri az Alkotmánybíróságtól a MIÉP
Korrupció, méghozzá dokumentálva
A köztársasági elnök megválasztása alkotmányba ütköz? voltának és érvénytelenítésének a sürg?sséggel való megállapítását kéri az Alkotmánybíróságtól a MIÉP.
Az alkotmány kimondja: A köztársaság elnökét az Országgy?lés választja meg titkos szavazással. A titkos szavazás az egyik legfontosabb alkotmányos intézmény. Különösen az kell hogy legyen a Magyar Országgy?lésben, a Magyar Köztársaság legfontosabb államhatalmi szervében. Az Országgy?lés tagjai számára csak egyes, kivételesen fontos esetekben ír el? az alaptörvény és az abból keletkeztetett Házszabály titkos szavazást, éppen azért, mert ezekben az esetekben különösen fontos a képvisel? számára biztosítani a lelkiismerete szerinti, befolyástól mentes szabad döntést, valamint azt, hogy szavazata miatt ne legyen felel?sségre vonható, sem el?nyt, sem hátrányt ne szenvedjen szavazata miatt.
A MIÉP és más pártállású és párton kívüli választópolgár, valamint sok jogi szakért? szerint is a titkos választás intézménye súlyosan sérült az Országgy?lésben, nemcsak a választás két napján, hanem el?tte és utána is a médiumokban, híradásokban és nyilatkozatokban.
A titkos szavazás lebonyolításának körülményeit, feltételeit, szabályait az alkotmány kétségtelenül nem határozza meg közelebbr?l, részben azért sem, mert a tikosság nem igényel különösebb körülírást. Az Országgy?lésben fülkéket állítanak fel, amelyben a képvisel?k behúzott függöny mellett szavazhatnak. A képvisel?, miként az állampolgár is, aki szintén titkosan szavaz, megteheti, hogy nem vonul be a fülkébe, és nem húzza magára a függönyt, hanem nyíltan jelöli meg valamelyik pártot, esetet, ebben az esetben valamelyik személyt. Szavazatát ezután a borítékba helyezi, majd az urnába dobja. Ez laza, elfogadott rövidítésnek min?sül, s rövidítésre hajlamos korunk ezt gyakorlattá is teszi. Most azonban nem ez történt.
Most a szavazatok a politikai piacra kerültek, és csak a nyílt, vagy a pártok által szigorúan el?írt szavazatok szavatolták egyes képvisel?k pártbeli és egyéb el?menetelét, mandátumát, vagy jöv?beli mandátumhoz jutását. Az Országgy?lés ezúttal törvénytelenségb?l, politikai korrupcióból mutatott példát. Mind a négy parlamenti párt elkövette a szavazat piacosításának vétkét.
A kormányzó párt, az MSZP több egymást követ? frakcióülésen aláírással kötelezte a képvisel?csoport minden tagját a Szili Katalin melletti szavazásra. Így 178 képvisel? aláírásával vállalta kés?bbi titkos szavazatát. Ezzel az MSZP kizárta az egyéni mérlegelés lehet?ségét, megsértette a titkosságot, és kényszert alkalmazott a saját egyéni körzetben megválasztott és listás képvisel?i felett.
A koalíció másik tagja, az SZDSZ bojkottot határozott el, arra kötelezte a képvisel?csoport tagjait, hogy vegyék fel a szavazólapot, de nyomban adják is le, nyilvánvalóan szavazat nélkül. Amellett, hogy a bojkott a T. Házban megengedhetetlen, erkölcsileg súlyosan kifogásolható magatartás, ebben a szavazástól távolmaradásban még egy akna is el volt rejtve: így vált lehet?vé az, ami aztán meg is történt, hogy az ellenzéki Fidesz jelöltje nyerje meg a választást. Ebben a bojkottban az volt elrejtve, hogy dr. Sólyom László valójában az SZDSZ jelöltje is. Az SZDSZ holdudvarába tartozó értelmiségiek körülbelül kétszáz f?s csoportja aláírásával támogatta a kétes körülmények közt megválasztott dr.Sólyom Lászlót.
Az MDF képvisel?i közül többen bemutatták a szavazólapjukat nemcsak egymásnak, hanem a nyilvánosságnak is, és a választás után sem sz?ntek meg bizonygatni, hogy mind a nyolcan a megválasztottra szavaztak.
A legsúlyosabb hibát a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség követte el. Képvisel?it az els? fordulóban bezárta a frakcióterembe, meggy?zésnek vetette alá ?ket, mígnem egyeseket megtéveszt? szavazatok leadására utasított. Kémei, ellen?rei járták a folyosókat, és figyelték, hogy kiket akar megvásárolni az MSZP, és hogy létrejön-e az üzlet. Ugyanakkor az MSZP nem is tagadta, hogy vannak ilyen szándékai, és ilyen ajánlattétel bizonyára történt is, és a szavazás eredményének tükrében sikeres is lett. Mindez a Magyar Országgy?lésben.
A tikos szavazás intézményének semmibevétele leglátványosabban azonban a Fidesz és a függetlenek csoportja és a Fidesz és a Nemzeti Fórum képvisel?i között történt. A Nemzeti Fórum nyolc képvisel?jének mindegyike igen szavazatát felmutatva állt a fotósok elé. Ennek már le sem tagadott tétje volt. A Fidesz vezet?i ezt a feltételt, vagyis a dr. Sólyomra szavazás feltételét szabták ahhoz, hogy a Nemzeti Fórum a Fidesz támogatásával indulhasson a következ? választáson, és a Fidesz ne állítson velük szembe jelöltet, három képvisel?jüket pedig a saját listáján biztos bejutó helyen szerepeltesse. Az egyezményt, amelyr?l hónapok óta tárgyalnak, az elnökválasztás lezajlása után Lezsák Sándor és Orbán Viktor aláírta. Ez a szavazással való el?nyszerzés tipikus esete, és az elnökválasztáshoz nincs semmi köze. Ez korrupció, méghozzá dokumentálva.
Az esetet a MIÉP azért tartja különösen súlyosnak, mert az az Országgy?lésben történt, méghozzá egy sorsdönt?nek ígérkez? választás el?tt egy évvel.
Hogyan higgyjen a köztársaság eszméjében, a szabad választás, a titkos választás intézményében a választópolgár, ha az állam legfontosabb tisztségére való választáskor az Országgy?lés ilyen, valójában a piacon is elítélend? korrupciós magatartást tanúsít. Mi, MIÉP-esek azért fordulunk úgyszólván kétségbeesetten a T. Alkotmánybírósághoz, hogy állítsa meg ezt a züllést, ezt az állami, közösségi élet teljes szétzilálódásával és lealacsonyodásával fenyeget? folyamatot, mert bizonyosak vagyunk abban, hogy így a magyarság nem élhet tovább.
Legyen az Alkotmánybíróság határozata int? figyelmeztetés. Adja vissza az Alkotmánybíróság a választópolgárok hitét, legyen remény a sötétségben, hogy van még legalább egy testület, amelyik híven ?rködik a közélet tisztasága felett.
Mindezek alapján a MIÉP arra kéri a T. Alkotmánybíróságot, hogy sürg?s eljárás keretében foglaljon állást az alkotmányosság tekintetében, s ha érveinket helyesnek találja, semmisítse meg annak végeredményét, s kötelezze az Országgy?lést új eljárás lefolytatására, kezdve a jelölést?l. Az új eljárásban a most szerepl?k értelemszer?en nem vehetnek részt.
Mi nem Szilit akarjuk Sólyom helyett, és nem piaci paktumjelöltet akarunk, hanem a magyar életérdekeket híven s szabadon kifejez? új embert. Rendet akarunk és igazságot.
MIÉP
Csurka István elnök |
