Pelikan: Én elismerem Csapó József és az SZNT sikereit, de az a cikk au erdely.ma - n a szavazásról csak tréfa volt.
Íme a mai cikk:
Az Európai Parlament külügyi bizottságának határozatát biztatásnak vehetik azok, akik bármiféle autonómián gondolkoznak Erdélyben, illetve a romániai magyar kisebbség köreiben ? nyilatkozta az MNO-nak Gál Kinga, a Fidesz-MPSZ európai parlamenti képvisel?je.
? Pierre Moscovici francia szocialista EP-képvisel?, volt uniós tárcavezet? jelentést írt az uniós csatlakozás el?tt álló Romániáról. Az európai törvényhozás külügyi bizottsága több módosító javaslatot fogadott el, amit gy?zelemként értékelt többek közt a magyar kisebbség helyi önigazgatásáért küzd? Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csapó György szenátor is. Az Ön javaslatai közül többet, így a környezetvédelemre, Verspatakra és a kisebbségi önigazgatásra vonatkozóan elfogadott az európai testület. Milyen módosító indítványok érkeztek a Romániáról szóló jelentéshez? ? kérdeztük Gál Kingát, a Fidesz-MPSZ európai parlamenti képvisel?jét.
? Számos módosító indítvány érkezett a Moscovici-jeletéshez. Ezek között több a romániai magyar kisebbség helyzetének további javítására irányult. Egy dél-tiroli képvisel? is számos módosító javaslatot adott be, s nekem is voltak javaslataim. Végül egy kompromisszumos módosító javaslat keletkezett, melyet egyhangúlag megszavazott a külügyi bizottság. A javaslatba bekerült, hogy az Európai Parlament tovább szorgalmazza a kisebbségek, így a romániai magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján. Ez az önkormányzatiság, vagy ahogy az angol mondja, self-governments, az alapja minden autonómiának.
? Többféleképpen értelmezték a külügyi bizottság határozati javaslatát. Napvilágot látott, hogy az EU a román csatlakozás feltételeként szabja az ?erdélyi magyar önkormányzat megteremtését?. Csapó György egy nyilatkozatában értelmezési problémákról beszélt, ám úgy látta: itt nem területi, hanem személyi elv? autonómiáról beszélhetünk, ugyanakkor ?megszervezhet? Székelyföld európai uniós régiója?.
? Ami a konfúzióhoz vezethetett, talán az, hogy a francia nyelvben az önkormányzatiságot ?autonómiának? fordítják. Ez így is maradt a francia szövegváltozatban, azzal a kijelentéssel, hogy hozzáteszik az angol ?self-governments? szót. Óriási el?relépés történt, de nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatiságot t?zték volna ki a román EU-csatlakozás feltételeként. Ezek nagyon messzemen? következtetés lenne. A Romániáról szóló két Moscovici-jelentés egyike ? az, amihez a módosító indítványok készültek ?, véleményt fogalmaz meg arról, hol áll az EU-csatlakozás el?tt álló Románia, s hol látunk teend?ket Bukarest számára az elkövetkez? id?szakban. A másik Moscovici-jelentés rövidebb terjedelm?, s nem más, mint a felhatalmazás megadása arra, hogy az Európai Parlament aláírja a csatlakozási szerz?dést Romániával. Ha az Európai Parlament elfogadja a módosító indítványokat is, akkor ez a két irat együttesen lesz a testület jelentése arról, hogy milyen lépéseket kell megtennie Romániának.
? Miben jelent áttörést az európai parlamenti bizottság határozata?
Ilyen jelleg? megfogalmazásban még nem szerepelt a kisebbségvédelem, s nem volt ? a romániai magyar kisebbségre lebontva ? ilyen dokumentum. Az önkormányzatiság elve ugyanis a kulcsa, az alfája és az omegája lenne mindenféle kisebbségvédelemnek, hiszen ez mindenféle autonómia alapja is. Ha így értelmezzük, akkor a határozatot biztatásnak vehetik azok, akik bármiféle autonómián gondolkoznak Erdélyben, illetve a romániai magyar kisebbség köreiben. A határozat túlmegy azon, amit eddig általában a kisebbségvédelemmel kapcsolatban hangoztattak, tehát nem csupán az általános kisebbségvédelmi elveket fogalmazza meg. Nemcsak a nyelvhasználatról és a már jól bevett fordulatokról van szó. A megoldást most arra kell keresni, hogy érvényesülhessen az Európai Unió két, szerintem fontos alapelve: a szubszidiaritás, avagy a legalacsonyabb szinten történ? döntéshozatal és az önkormányzatiság.
?A gyakorlatban mit jelent a szubszidiaritás elvének érvényesülése a romániai magyarság számára?
? A problémákat a szubszidiaritás elve alapján azon a szinten kell orvosolni, ahol azok jelentkeznek. Ha ez az elv érvényesül, elengedhetetlen lesz a magyar nemzeti közösség részvétele a döntéshozatalban. Olyan önkormányzatisággal kell rendelkezzen a magyarság, amely beleszólást és döntésjogot ad az élet minden olyan területén, amely érinti jogait. Lehet ez az oktatástól a kultúráig terjed? terület, de lehet a saját településén ? ahol többségben él ? az adminisztráció, az egészségügy, a könyvtár, tehát bármely, a közösség életét érint? terület. A közösségnek magának kell döntenie minderr?l.
? Muníciót jelenthet-e ez a határozat a Székely Nemzeti Tanácsnak, amely ? gyakran az RMDSZ-nél jóval határozottabb álláspontot elfoglalva ? a Székelyföld területi autonómiájáért küzd?
Ez a határozat nem kevesebb és nem több: alapot ad, és nem határozza meg, hogy az erdélyi magyarság hogyan és mint építkezik. Ezt a kérdést nyitva hagyja, és nem is tehet mást; az erdélyi magyarság feladata, hogy döntsön err?l.
Volt-e vélemény- vagy szavazatbeli különbség a szocialista frakcióban helyet foglaló magyar képvisel?k és a néppártiak álláspontja között?
? Úgy tudom, hogy a jelentéstev? módosító javaslatát minden csoport megszavazta; vita sem folyt err?l.
Magyar Nemzet
Szerintem a tét már nem a puszta autonómia, hanem hogy ez minnél széleskör?bb legyen. Ha ezt sikerül kiharcolni, akkor nagy utak nyilhatnak meg nem csak a székely-magyarság, hanem az egész erdélyi magyarság számára.(Előzmény: Pelikan, 2005.04.02. 08:24:38) |
