 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Nyilas | 2012.10.19. 20:42:23 | Válasz erre | | | | Bazalt:
Az átlagember önmagától, a megélhetésén, a nyugalmán és a biztonságán kívül soha nem dédelgetett magában ilyen magasztos eszméket, mint hazafiság, magyarsághoz, vagy bárkihez tartozás.
A haza, és az identitás az közösségi élmény, amire az embereket összefogni, vezetni, nevelni kell.
Tipikus példákat lehet mondani a világból, de akár Erdélyb?l is, ha konkrét esetnél akarunk maradni.
A hodáki, libáni, marosszentgyörgyi román békésen alkudozott a piacon a „vinetára” ( padlizsán) a vásárhelyi piacon 1990 márc 10-én. Még talán a piac után be is öltek a kocsmába egy üveg „ Ciuc” (tisztességes nevén Csík sörre.
Márc 19-én meg elindult Marosvásárhelyre magyart ölni.
Márc 10-én, a piacon, vagy a köcsmában még eszébe sem jutott a „ hazafiság” és a románsághoz tartozása, csak el akarta adni a padlizsánját, mert abból vett kenyeret a családjának.
19-én, beszédet mondtak neki, hogy veszélyben a haza, és minden románnak kötelesége megvédeni a hazát, amit a magyarok el akarnak t?le rabolni.
És hazafi lett, és tudta, hogy ? a románsághoz tartozik.
Nem tudod beleélni magad, az elszakított magyarok helyzetébe, mert ?k már nem elszakított magyarok.
A nagyszüleik, esetleg a dédszüleik voltak az elszakított magyarok. ?k már romániai magyaroknak születtek, a természetes közegük az, hogy románok a szomszédaik, a baráti körükben is vannak románok, akár ott is, ahol tömbben laknak magyarok, és közelebb ál hozzájuk a mindennapos kapcsolatban lev? román, mint a mésik országban lakó magyar, akir?l csak annyit tud, amit a román oktatásügyben, akár magyar nyelven is megtanítottak vele.
Némelyekben, családi indíttatásból, vagy saját bels? ösztönzésb?l még maradt valami a magyarságtudatból, mellesleg nem tud vele mit kezdeni.
Amit viszont leromboltunk mi, amikor divattá vált az Erdélyr?l semmit nem tudók erdélyi látogatása, akik a magyar fels?bbségtudattal özönlötték el Erdélyt, kritizálva, fitymálva „nyomorúságot”, a Dáciát, a kerti pottyantóst, a fürd?szoba hiányát. Akik kunyerálásnak vélték, ha megálva a20 éves Audijával valamely kis Székely faluban, a székely ember szemében a kicsorduló könnycseppel, odament hozzá. Mert odaátról jött.
Magyarból.
És a maga fenns?bbségében kegyesen kezébe nyomott egy Amó szappant, egy Fa dezodort, vagy néhány kocka csokoládét.
Vérig alázva ezzel azt az embert, aki csak egy kézfogásért, egy ölelését ment oda hozzá, hogy egymásra találjunk, mi magyarok.
És amikor átjött Magyarországra, itt csak „ a román „ volt.
Odahaza, a saját hazájában a román bozgornak hívta. Hazátlan, csavargó, senkiházi. De a lelkében elviselte, mert élt benne, hogy neki van hazája, és még mindig létezik egy ország, amelyhez ? tartozik, Magyarország.
És mi lerománoztuk.
2004-ben meg a szemébe is mondtuk, hogy igaza van a románnak, te hazátlan, senkiházi vagy, mert hozzánk nem tartozol.
Elmúlt már az az id?, amikor könnyet csalt az erdélyi magyar szemébe egy magyar rendszám, amikor negyed óra alatt egy színmagyar falu legf?bb elöljárói is riasztva voltak, mert egy pesti fiatalembernek eltört a motorján valami, amit meg kellett hegeszteni.
Meghalt már régen öreg barátom a magyarlónai csizmadia, aki az els? találkozás után, a szívébe fogadott.
Nem áramlik át a revizió eszméje. A mai erdélyi magyarnak mi egy másik ország polgárai vagyunk. Csak annyiban különbözünk az olasz, a francia, vagy az angol túristától, ha erdélybe látogatunk, hogy a mi beszédünket megértik.
Csak míg ?ket a pénzükért kiszolgálják, aztán ha elmentek elfelejtik, minket kritikusan fogadnak, és bizonyítanunk kell ahhoz, hogy barátként fogadjanak, akikre szívesen emlékeznek, ha újra meglátogatni akarjuk ?ket.
Az erdélyi magyar, már inkább gondolkozik egy Románián belüli regionális önrendelkezésben, mint a revizióban, és egy önáló erdélyt románostól inkább el tudna képzelni a gondolataiban mint egy magyar uralmat.
Mert a visszaszerezzük Erdélyt benne már úgy csapódik le, hogy ha eddig Bukarest uralkodott felettünk, akkor a revizió, azt jelentené, hogy azután meg Budapest alattvalói lennénk.
42 év tapasztalatával én így látom az erdélyi kérdést.(Előzmény: Pelikan, 2009.07.03. 08:42:57) |
| |
