 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Pelikan | 2012.01.05. 06:30:47 | Válasz erre | | | | B-Akták Friss hírek.
Elie Wiesel nem volt koncentrációs táborban, és nem zsidó!
Bevezet?:
" Elie Wiesel, a magát holokauszt-túlél?nek tartó író rendszeresen hazánkban haknizik, a parlamentben is felszólalt.
Elie Wiesel, a magát holokauszt-túlél?nek tartó író rendszeresen hazánkban haknizik, a parlamentben is felszólalt.
Fasisztákról, újnácikról és náci újjászületésr?l ábrándozott az ország házában. Ahogy a világ sok más táján is ugyanezt tette és teszi. Egy id?s holokauszt-túlél? a sajtóban nem kevesebbet állít, mint hogy Wiesel egy közönséges csaló, lopott identitással.
Elie Wiesel máramarosszigeti származású, magát amerikai zsidónak valló ?író, politikai aktivista és egyetemi tanár?. A hivatalos verzió szerint holokauszt-túlél?. 57 könyvet írt. Leghíresebb m?ve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól. M?veiben az er?teljes és költ?i irodalmi, teológiai hozzászólások/véleményezések, valamint az általa sajátos módon artikulált zsidó spiritualitás fedezhet?ek fel. 1986-ban Elie Wiesel Nobel-békedíjat kapott. A norvég Nobel-díj Bizottság az ?emberiség hírviv?jének/hírnökének? nevezte megjegyezve, hogy a ?Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének? feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a ?béke érdekében végzett gyakorlati munkája? mind ?a béke, a jóvátétel/megbékélés és az emberi méltóság? er?teljes üzenetét közvetítik az emberiség felé. ? használta el?ször a ?holokauszt" kifejezést a mai értelmében.
Elie Wiesel néhány éve Magyarországon járt. Az egyik tévém?sorban az állítólagos holokauszt-túlél? felel?snek nevezte Sólyom László akkori köztársasági elnököt és a parlamenti emberi jogi bizottságnak fideszes elnökét, Balog Zoltánt is a ?neonáci mozgalmak er?södéséért?.
A parancs innen érkezett, a zsidótörvények a nép nevében születtek ? mondta akkor Elie Wiesel körbemutatva a parlament fels?házi termében. Aki a ?magyarok közönyét? is felrótta, miközben azt is hangsúlyozta: a mai Magyarországgal szemben nem érez haragot, és nem tartja felel?snek a tegnapért, ?de azért felel?sek, amit a múlt emlékével tesznek?.
A svédországi Malmöben él? Nikolaus Gruenert, vagyis Grüner Miklóst 1944-ben deportálták Nyíregyházáról családjával együtt. Miután elveszítette családtagjait, a Wiesel-fivérek, Lázár és Ábrahám mentették meg az életét. A szabadulás után negyven évvel, 1986-ban hívták Stockholmba, hogy találkozzon régi barátjával, Lázárral, azaz Elie Wiesellel, aki abban az évben kapott Nobel-békedíjat.
? A bátyámat nem sokkal apám halála után átvitték Mauthausenba, egyedül maradtam. ? nyilatkozta a sajtónak Grüner Miklós. A máramarosszigeti Wiesel-testvérekkel, Lázárral és Ábrahámmal ekkor ismerkedtem meg, pártfogásukba vettek. Lázár Wiesel száma az A-7713-as volt, míg Ábrahámé az A-7712. 1945 hideg és hófúvásos januárjában gyalog kellett a 36 kilométerre lev? Glivicéig (Gleiwitz) mennünk vékony ruhában, Lázár ekkor mentette meg az életemet. Rengetegen meghaltak a menetelésben. Három hónap múlva nyitott marhavagonokba zsúfoltak minket, de mire elértük Buchenwaldot, az emberek több mint fele meghalt, köztük Ábrahám is, 1945. január 26-án. A vagonban utazó 115 f?b?l ötvenen érkeztünk meg.
Buchenwaldban voltunk 1945. április 8-ig, itt szabadítottak fel minket a bevonuló amerikai csapatok. Én rajta is vagyok azon a fényképen, amelyet a táborról készítettek és bejárta a világot. Ekkor találkoztam Lázárral utoljára. Szabadulásom után, mivel nagyon beteg lettem, egy svájci szanatóriumban kezeltek, majd Ausztráliába kerültem, éltem többek közt Sidney-ben, Brisbane-ben, Adelaide-ben. Lázár tudtommal Párizsba került. 1986-ban kaptam egy telefonhívást, hogy nem akarok-e találkozni egy régi barátommal, Elie Wiesellel? Mondom: kivel? Nem ismerek ilyet. Azt válaszolták: azzal a Lázár Wiesellel, aki A-7713-as számmal volt a rabtársam. Nagyon megörültem és repültem Svédországba 1986. december 14-én ? egészítette ki a történetet Grüner Miklós.
Grüner Miklós azonban régi barátja helyett egy idegen férfivel foghatott kezet.
? Soha nem láttam azt az embert, aki Lázár Wieselnek, és az A-7713-as számú fogolynak adja ki magát ? mondta meghökkenve Grüner. Egy idegen férfi állt el?ttem, ? is elismerte, hogy soha nem találkozott velem. Az A-7713-as szám Lázár karján volt. Hogy került ez Elie Wieselhez, aki viszont senkinek nem volt hajlandó megmutatni az ? karját, mondván: az az ? teste, nem mutogatja senkinek. Húsz évig kutattam, ahol csak tudtam, s kiderítettem: a magát Elie Wieselnek nevez? személy soha nem is volt koncentrációs táborban, mi több: azt is kizártnak tartom, hogy zsidó volna.
Elie Wiesel, a csaló kapcsán Grüner Miklós azt is elmondta, hogy gerjeszti az antiszemitizmust. Ahogy az a Kertész Imre is, aki kapcsán szintúgy megkérd?jelezi, hogy egyáltalán valaha is koncentrációs táborban járt. Wiesel gyalázza a magyarokat, fasisztának és antiszemitának nevezve egy egész népet. Segít egy ortodox zsidó mozgalomnak, hogy még több zsidó legyen a világon, ami egyébként ellentétes a magyar zsidó kultúrával is. Parlamenti felszólalásával a két évvel ezel?tti választás el?tt bemocskolta az egész magyarságot. Grüner Miklós szerint kérdés, ki hozta ide és miért, ki fizetett neki. Miért kéri a deportált máramarosszigetiek adatait? Több pénzt akar a térít?, ortodox mozgalomnak, és ehhez a holokauszt mártírjain keresztül vezet az út? És persze az is nagy kérdés, miért ?hallgat a világ? arról, hogy a magát Elie Wieselnek nevez? személy egy közönséges csaló."
Horváth Ádám |
| |
