 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Nyilas | 2010.10.31. 15:25:11 | Válasz erre | | | | A " Szlovákia történelme" oldalon kibontakozott egy vita, Teleki Pál öngyilkossága, és a történelmi kor elemzésével kapcsolatban. Mivel ott témaidegen, nem kapcsolható Felvidék kérdésköréhez ezért úgy gondoltam itt méltóbb helye lenne.
Bár eddig csak hárman, Croboy, Bazalt és én,Nyilas tartottam érdekl?désre méltónak a kérdést szerintem érdemes kicsit körülj?árni.
Anyázás és hülyézés nélkül, valóban a kérdéssel foglalkozva.
Elemezzük tovább Telei személyiségét az állítólagos levele alapján.
F?méltóságú Úr!
Szószeg?k lettünk - gyávaságból - a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerz?déssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.
A gazemberek oldalára álltunk - mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza.
Fogadjuk el az els? mondatát, "szószeg?k lettünk".
De valyon hogy értelmezhet? mindjárt a második mondata?
Mert hogy a nemzet egységesen igényelte, és a bevonuláskor üdvözülte Délvidék visszacsatolásának tényét. Úgy a maradék magyarországi, mint a délvidéki magyarság.
Mely nemzetre gondolt vajon ennek tükrében Teleki, aki maga is egyértelm?en egész életében a revízió híve volt?
?Gazemberek oldalára álltunk?
Kiket nevez Teleki gazembereknek?
A magyar politikai réteget, amely soha nem tör?dött bele az ország megcsonkításába, és fennszóval, a nemzeti öntudat folyamatos életbentartásával, az oktatás fokozottan nemzeti szellem? átalakításával, vagy politikusként óvatos megfogalmazással, diplomáciai kapcsolatok keresésével munkálkodott azon, hogy a csalással, hazugságokkal, az etnikai viszonyok figyelmen kívül hagyásával elcsatolt területek visszakerüljenek az országhoz?
Ami azonban a leglényegesebb az a mondat további része:
"?mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz."
Nézzük az objektív szakirodalmat:
Gulyás László:A Vajdaság sorsa az els? Jugoszláv állam keretei között
? ? Törekvés a magyarok létszámának csökkentésére. Már 1919 elején megkezd?dött a magyar köztisztvisel?k elbocsátása és határokon "történ? áttétele". Ezt a lépést az ún. h?ségeskü megtagadásával indokolták. A jugoszláv államban két alkalommal követelték meg a h?ségesküt, el?ször 1918 novemberében a Nemzeti Igazgatóságra, másodszor 1921-ben a vidovdani alkotmányra. Azokat a köztisztvisel?ket, akik megtagadták a h?ségesküt, elbocsátották, majd "áttették" a határon. 1918 és 1924 között 44 903 magyar hagyta el a jugoszláv államot, ebb?l 8 511 f? volt köztisztvisel?.
? A létszámcsökkentés másik módja az ún. névelemzés volt (Svetozar Pribicevic-féle névelemzési törvény 1922.), azaz a magyar kisebbség azon tagjait, akik szlávos vagy németes hangzású neveket viseltek, nem min?sítették magyarnak
? A földreformot a magyar kisebbség kárára hajtották végre, illetve ezzel összefüggésben kísérlet történt a magyarság településterületének megbontására.
? Támadás a magyar iskolaügy ellen. Az 1913/14-es tanévben a Vajdaságban magyar nyelven 645 népiskola, 51 polgári iskola, 12 középiskola és 4 tanítóképz? tanított. Ezzel szemben az 1934/35-ös tanévben 95 magyar nyelv? népiskola és mindössze egy középiskola - Szabadkán - m?ködött. Ezekb?l a számokból világosan látható, hogy Belgrád mindent megtett a magyar iskolarendszer összezsugorítása érdekében, minden eszközzel igyekeztek a magyar oktatást akadályozni. Ennek illusztrálására egy példa: A magyar tanítókat az ország albán és macedón vidékeire helyezték, míg a szerbeket színtiszta magyar településekre.
A Királyság a magyar középiskolákat megszüntette. Egyedül Belgrádban engedélyeztek egy úgynevezett magyar tanítóképz?t, amelyben a leend? magyar tanítók csak a magyar nyelvet és a hittant tanulhatták anyanyelvükön. A magyarlakta településeken hat elemit engedélyeztek magyar nyelven, de a "névelemzést" alkalmazták, ami azt jelentette, hogy a szláv hangzású neveket visel?k ? annak ellenére, hogy ?k magukat magyarnak vallották ? szerb iskolába kellett, hogy járjanak. Így akarták az asszimilációt el?segíteni.
Ezek vitathatatlan, objektív tények.
Hogy az egyébként a mindennapokban történ? egyéni problémák, tragédiákban mennyi a valóban megtörtént, mennyi az eltúlzott, az lehet kérdéses, arra legfeljebb a háború utáni magyarellenes tömeggyilkosságokból, azok brutalitásából, meg a napjaink 90-es éveinek történéseib?l lehet következtetni.
A 45000 Jugoszláviai menekült a magyar politika el?tt nem lehetett ismeretlen. Ma is tudunk, akkor meg együtt éltek a ?vagonvárosokkal?.
Elképzelhetetlen, hogy Teleki ezt az egyértelm?en hazug mondatot, még a legelkeseredettebb állapotában is leírta volna.
Mint ahogy az utolsó el?tti mondat is elképzelhetetlen egy ?si, erdélyi családból származó magyar arisztokratától
? A legpocsékabb nemzet?.
Szószeg?k lettünk? A nemzet érzi, és mi odadobtuk a becsületét.
Antagonisztikus ellentmondás hat mondaton belül. A nemzetet pocsékolni le a politikusai által elkövetett b?nökért.
Ha valós b?nnek fogadnánk is el azt, amibe a nemzetközi politikai helyzet Magyarországot belekényszerítette, egy magyar arisztokrata, felel?s magyar miniszterelnök, meghasonulva legfeljebb magát, legfeljebb a politikai elitet becsmérelte volna, a nemzetet nem pocsékozza le.
Minél tovább boncoljuk a kérdést annál kevésbé hihet? Teleki öngyilkossága |
| |
