 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Kanalas Gém | 2009.03.01. 04:32:29 | Válasz erre | | | | A cigány születések aránya ma még jóval magasabb az átlagnál, de tendenciája fokozatosan követi a többségét. Amíg a magyarság átlagos gyermekszáma egy-kett?, a cigányságé három-négy. Ami persze óriási eltérés, de ? nincsen rá jobb szó ? ezt részben ellensúlyozza a cigányok jóval alacsonyabb várható élettartama (a férfiaknál és a n?knél egyaránt 5 évvel kevesebb, mint az országos átlag!) s asszimilációja, amelynek mértéke a rendszerváltozás óta a cigányság súlyos gazdasági helyzete következtében csökkent ugyan, de el?rehalad, különösen az urbanizálódott rétegek esetében. Köztudott, hogy bár továbbra is falvakban él a cigányság többsége, az elmúlt évtizedben is n?tt körükben a városi lakosság aránya, s ma már az ország olyan régióiban, f?leg városi-ipari jelleg? településein t?nt fel, ahol jelenléte korábban nem volt jellemz? (Észak- és Nyugat-Dunántúl).
Abszolút és relatív szempontból is növekv? a cigányság létszáma, de nem olyan mértékben, ahogyan ezt a két széls? póluson, az el?ítéletes oldalon és az érdekérvényesítést túlzó demográfiai érvekkel is alátámasztani szándékozó roma politikai és érdekvédelmi szervezetek hirdetik. A cigány kisebbség körében, a természetesen létez? specifikumokkal együtt is, lényegében olyan társadalmi folyamatok mennek végbe, mint általában a kisebbségek körében.
A cigányok társadalmi megkésettsége mindazonáltal tény, de nem minden szempontból negatív, a demográfiai kérdések oldaláról nézve sem. Kétségtelen például, hogy a cigány népességi bázis növekedése szociális feszültségeket támaszt egy társadalmi, gazdasági nehézségekkel küszköd? korszakban. Viszont demográfiai vitalitása következtében utánpótláshoz (a kérdés csak az milyenhez?!) juttatja az ország csökken? népességét. Ez a potenciál azonban nem olyan mérték?, hogy dönt?en befolyásolhatná a magyarság történelmileg különben egyébként is változó, jöv?beli arculatának alakulását, amelyet az Európai Unió kiterjedése s a határok jellegének megváltozása fog els?sorban meghatározni, egyel?re pontosan nem prognosztizálhatóan.
Ha a romák népességszámát nem egyoldalú és hamisan sz?k statisztikai vagy er?sen túlzó politikai bázison vizsgáljuk, s a szociológiai szempontok közül is kiiktatjuk a demokratikus megközelítéssel össze nem egyeztethet?eket (eredet utáni kutakodás, önbevallás negligálása), akkor is megállapíthatjuk, hogy a következ? évtizedekben számuk és arányuk a népességben tovább fog növekedni. Azonban, ahogyan Hablicsek László demográfus el?rejelzésében rámutat, 2050-ben sem haladja meg valószín?leg a ma az elemi oktatásban tapasztalható tíz százalék körüli országos arányt és abszolút számban kifejezve a 800 ezres, esetleg egymilliós mértéket. De a szakért? sem olyan biztos a dolgában, hiszen a Demográfia cím? folyóiratban közölt (2007/1.) nagy ív? tanulmánya bevezet?jében elgondolkodik: ?Minden jel szerint a magyarországi roma népesség demográfiai jellemz?i hosszabb ideje igen jelent?sen különböznek az átlagostól, és ezek a különbségek eltér? népességfejl?dési tendenciákban is kifejezésre jutnak. Igencsak sürget? tehát népesedési helyzetük megismerése, egy reális jöv?kép felvázolása. Miközben a fenti sommás megállapítás feltétlenül igaznak t?nik, a helyzet az, hogy nem tudjuk pontosan, kiket is illetünk a roma/cigány jelz?vel Magyarországon. Nincsenek ugyanis olyan objektív ismérvek, amelyek alapján valakir?l ?kétséget kizáróan? el lehetne dönteni, ebbe a résznépességbe tartozik vagy sem. A bizonytalanságot jelzik a különböz? elnevezések is.?
A becsült számsorok mögött tehát er?sen differenciált népesség áll majd továbbra is. Els?sorban a jelzett etnikai, nyelvi, települési, szociális sajátosságok, különböz?ségek miatt. Valószín?, hogy a romák között napjainkban tapasztalható politikai megosztottság is tükrözi ezt a helyzetet. A statisztikai adatok továbbvitelével nagyobb kockázat nélkül megjósolhatjuk, hogy a roma nyelveket használók száma továbbra is stagnálni, esetleg csökkenni fog, valószín?leg jóval a szociológiailag megragadható roma népesség tíz százaléka alá süllyedve, viszont akár tíz éven belül n?het ? körülbelül 250 ezerre ? az identitást egyértelm?en vállalók száma. Különösen akkor, ha folytatódik az a 2008-ban feler?södött trend: a roma politikusok ugyanúgy a létszám-maximalizálásban és az asszimiláció megakadályozásában érdekeltek, mint bizonyos tudományos körök, valamint publicisták, akiknek felszínen hirdetett liberalizmusa mögött antidemokratikus, etnicista, s?t hungarofób reminiszcenciák mutathatók ki. (Utóbbiakra vonatkozóan ajánlom az olvasók figyelmébe Debreczeni József gazdag példatárát a Népszabadság 2009. február 14.)....(Előzmény: Nagy Tibor, 2008.09.01. 15:18:40) |
| |
