 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | anyilas | 2009.02.09. 14:24:04 | Válasz erre | | | | Egy elgondolkoztató cikk Construktnak, az el?bbiekhez kapcsolódóan.
Nem Morvai Krisztina a lényeg. Még csak nem is ez a görény. A lényeg az, hogy kinek ad a magyarországon uralkodó hazaáruló bagázs kitüntetést, és miért.
Csak hab a tortán, hogy a magyarországon uralkodó szarháziak helyett egy, a magyarok iránti pozitiv elfogultsággal nem vádolható cseh ember veszi védelmébe a hazugságokkal nemzetközi szinten vádolt magyarságot.
Csak hát ezt te Construkt ugyanúgy nem fogod fel, mint az összes eddig elhangzott tényt.
A Morvai Krisztinát lejáratni szándékozó cikket publikáló izraeli Jehuda Lahav, a Népszabadság és a hitgyülis Hetek tel-avivi tudósítója a héber nyelv? lapokban és a jeruzsálemi állami rádióban is gyakran értekezik a gaz magyarok határtalan idegengy?löletér?l. De még a Felvidéken, a tótok vendégeként is szokta ostorozni a magyarok fenemód antiszemitizmusát és irredentizmusát, miközben szüleit a Magyarországhoz vissza nem tért Eperjesen a Jozef Tiso irányította szlovák kormány segítette át a túlvilágra.
Az ifjú Weiszlovits Istvánt, a kés?bbi Jehuda Lahavot a jó tót atyafiak uralta szül?városából, Eperjesr?l 1942-ben át kellett csempészni az 1944. március 19-ig a zsidók mentsvárának számító Magyarországra, s ezzel az általa és a fajtestvérei által gy?lölt magyarok megmentették az életét. Saját maga írja a Maccabi Kiadónál, 2003-ban napvilágot látott Sebhelyes élet cím? önéletrajzi könyvében azt, hogy egy budakeszi keresztény gyermekotthonban vészelte át a háborús éveket.
Jehuda Lahav többszörösen meghálálta a magyaroknak azt, hogy megmentették el?bb a tótok, majd a németek kezeib?l. El?ször azzal, hogy szinte még gyerekfejjel felajánlotta szolgálatait a Budapestet megszálló Vörös Hadseregnek. Eperjesen tanult szlovák nyelvtudása jóvoltából ugyanis szinte napok alatt belejött az oroszba, beöltözött szovjet egyenruhába és a megszálló hordák tolmácsa lett. Budapestt?l a Dunántúlon keresztül egészen a Felvidékig kísérte a Vörös Hadsereget, s tolmácsként kivette részét a magyar lakosság és az elfogott katonák elleni szovjet atrocitásokból.
Jehuda LahavA háború után kivándorolt Izraelbe, ahol folytatta magyargy?löl? tevékenységét, majd a szovjet birodalom felbomlása körüli id?kt?l kezdve a szlovák államiság és kultúra szentföldi szószólójának szerepében tetszelgett, sokszor emlékeztetvén a gaz magyarok szlovákellenes tetteire. Elvakult magyargy?löletével odáig ment, hogy a Lidové Noviny cím? prágai lapban 2001-ben az Esterházy János tragikus sorsú felvidéki magyar politikusról folytatott vitában a magyarságot és magát Esterházyt olyan elképeszt? hazugságokkal illeti, hogy azokat végül egy Bohumil Dolezal nev?, született cseh (!) volt kénytelen megcáfolni. Mint ismeretes, a pozsonyi szlovák parlamentben Esterházy János volt az egyedüli képvisel?, aki a szlovákiai zsidók deportálását célzó 1942-es törvényjavaslat ellen szavazott.
Idézzük a cseh Bohumil Dolezálnak a Lidové Novinyben, 2001. április 21-én megjelent, Jehuda Lahav magyarellenes hazugságait leleplez? magyar nyelv? írását:
1. Nem igaz, hogy a Horthy-korszak Magyarországán már jóval korábban hasonló zsidótörvények lettek volna, mint amiket Szlovákiában elfogadtak. A három magyar "zsidótörvény" (1938/XV "A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról", 1939/IV "A zsidók közéleti, gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" és 1941/XV "A házassági jogról szóló 1894: XXXI. tc. kiegészítésér?l és módosításáról") diszkriminatívek és rasszisták voltak, de össze sem lehet ?ket hasonlítani a szlovák, úgynevezett Zsidó kódex-szel (a 1941-b?l származó 198. számú törvény). Azok az embertelen intézkedések, melyeket Szlovákiában e törvény alapján vezettek be, Magyarországon csupán az 1944-es tavaszi német okkupáció után érvényesültek.
2. János Esterházyt, mint a harmincas évek második felét?l az Egységes Magyar Párt ügyvezet? elnökét, semmilyen felel?sség nem terheli egykori alelnöke, Jaross Andor 1944-es tetteiért, amikor Jaross Sztójay Döme kormányában belügyminiszter volt. Az ellenkez?jét gondolni demagógia.
3. A szlovákiai magyarok Csehszlovákiában akaratuk ellenére, a nemzeti önrendelkezési jog tiszteletben nem tartásával - amelyre a gy?ztes Antant szavakban hivatkozott- az államalkotó "csehszlovák" nemzet helyzetéhez képest másodrend? helyzett?l szenvedtek, s ebben az alapvet? tényben az els? Csehszlovák Köztársaság fönnállása alatt semmi nem változott. Senkinek nincsen joga azt követelni, hogy eziránt az állam iránt lojálisak legyenek, s?t azzal szolidarizáljanak. Nekünk, cseheknek meg kell értenünk és tolerálnunk kell, hogy az ? viszonyuk Csehszlovákiához különbözik a miénkt?l.
4. Esterházy János bátran és állhatatosan védte a szlovákiai magyarok érdekeit. Ezért ítélte el 1945 után az enyhén szólva kétséges jogi normák alapján az elfogult bíróság, és utána szenvedett a kommunista börtönökben. Nem kétséges, hogy politikai hibákat követett el. Politikai hibákat T. G. Masaryk vagy Andrej Hlinka is követett el. Ennek ellenére az el?bbire a csehek, utóbbira szlovákok büszkék. Ugyanolyan joggal, mint a szlovákiai magyarok Esterházy Jánosra.
Jehuda Lahav a magyarokat, s személyesen a zsidók mellett kiálló Esterházy Jánost ezután is többször igyekezett besározni. Legutóbb 2008 szeptemberében a Szombat cím? zsidó kulturális hetilapban antiszemitának a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhet? fideszes Németh Zsolttal vitázva igyekezett bemocskolni Esterházy János emlékét és bebizonyítani, hogy a felvidéki magyar politikus milyen nagy antiszemita volt.
Jehuda Lahavnak 2008 januárjában Tel-Avivban személyesen Hiller István adományozta a Pro Cultura Hungarica-emlékplakettet. A másik tel-avivi kitüntetett a magyarellenes, zsidó rasszista kitételek miatt a F?városi Ítél?tábla által is elmarasztalt Naftali Kraus volt.
Emlékeztet?ül:
A Pro Cultura Hungarica-díj vagy emlékplakett a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar nemzet és más nemzetek m?vel?dési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett külföldi állampolgárok részére adományozható.
Jehuda Lahav, a Népszabadság és a hitgyülis Hetek tel-avivi tudósítója Morvai Krisztina személyében ezúttal a héber nyelv? Háárec cím? napilapban vette szájára a magyar nemzeti oldalt. Els? olvasásra is úgy t?nik, hogy a Háárec-cikkben több durva hazugság és ferdítés van. Jehuda Lahav legújabb aljasságára leginkább maga az érintett, Morvai Krisztina adhatja meg a választ. |
| |
