 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Pelikan | 2008.12.11. 07:01:54 | Válasz erre | | | | Az autonómia rögös útján
Az olaszországi ladinok évtizedek óta küzdenek az önrendelkezésért
Novemberben Strasszburgban az EP kisebbségi csoportja fogadta a ladinok küldöttségét. A meghívottak beszámoltak a második világháború óta folytatott er?feszítéseikr?l, amelyeknek mai napig egyetlen célja az, hogy újrarajzolják a fasiszta Mussolini-rezsim által megszabott közigazgatási határokat Dél-Tirolban. A találkozón részt vett Sógor Csaba EP képvisel? is, akit az általunk kevésbé ismert ladin kisebbség helyzetér?l, valamint a ladin-székely autonómia lehetséges párhuzamairól faggattunk.
? A ladinok a római birodalom idején latinizálódtak, nyelvi rokonságban vannak a svájci réto-románokkal, valamint a katalánokkal. Nagyobb részük, mintegy húszezer f?, Dél-Tirolban él. Ugyanolyan jogokat élveznek, mint az ott él? németek, bár ladin nyelven naponta csak öt perces tévém?soruk van. Mussolini idejében két kisebb tartományt elcsatoltak Dél-Tiroltól, s jelenleg ez a tízezer f?s népcsoport szeretne a többséghez kapcsolódni, mivel nekik Olaszországban semmilyen kisebbségi jogaik nincsenek. A ladinok 1948-tól 1991-ig összesen hét népszavazást tartottak az önrendelkezésükért. Legutóbb tavaly októberben volt népszavazás, és a 60%-ban olasz többség? települések úgy döntöttek, hogy Dél-Tirolhoz kívánnak tartozni. Ez nagyságrendben olyan, mint ha három Kovászna megyei község Hargitához szeretne tartozni. A 2001-es alkotmánymódosítás már lehet?vé is tenné a közigazgatási határok átalakítását, már csak az olasz kormány jóváhagyására lenne szükség. Ez azért is nehézkes, mert rendkívül gazdag vidékr?l van szó, a síparadicsomokba rengeteg olasz települt be. A nem Dél-Tirolhoz tartozó ladinok pedig elég nehéz helyzetben vannak, mivel a törvények szerint, ha az iskolában egyetlen szül? tiltakozik a ladin nyelvoktatás ellen, akkor azt megszüntetik. Nagy vonalakban ugyanaz történik, mint a románok és a csángók esetében: az olaszok azt bizonygatják, hogy a ladin nyelv valójában egy olasz dialektus.
? Mi ebb?l számunkra a tanulság?
? Annyi, hogy a ladinoknak volt egységes fellépésük és kitartásuk, ráadásul a többségi olaszokat is rá tudták beszélni arra, hogy rájuk szavazzanak. A referendumnak hatvan napon belül érvényt kellett volna szerezni, de az id?közben megbukott Prodi kabinet ezt nem tette meg, és a jelenlegi kormány sem sieti el a dolgot. Éppen ezért jöttek a ladinok hozzánk, az EP kisebbségi munkacsoportjához, hogy próbáljunk lobbizni az érdekükben, és a magunk eszközeivel nyomást gyakorolni a Berlusconi kormányra.
? Lehet-e párhuzamokat vonni a ladinok és az erdélyi magyarok autonómiatörekvései között, annál is inkább, hogy Dél-Tirol ilyen ügyekben etalonnak számít, és lám, ott sem megy minden gördülékenyen?
? Els?ként ismét a kitartást említeném, hiszen a ladinok 1946 óta küzdenek az autonómiájukért. Másrészt nekünk is olyan egységes akaratra, vagy akár munkatervre lenne szükségünk, mint a ladinoknak.
Pontosan le kellene osztani a feladatokat, például kijelölni azokat, akik azzal kellene foglalkozzanak, hogy meggy?zzék a székelyföldi románokat az autonómia el?nyeir?l. Ezt nyilván nem lehet lajbitépéssel és féltéglával végezni, sokkal inkább diplomáciával és észérvekkel. Ha például a parlamenti választások napján a választási törvény tiltja az egyéb rendezvények megtartását, akkor ne bosszantsuk a románokat a népszavazással, hanem tartsuk meg a referendumot egy másik id?pontban. A ladinok 2001-ig gyakorlatilag törvénytelenül tartották meg a népszavazásaikat, de képesek voltak kivárni az alkotmánymódosítás adta kedvez? pillanatot, és azt láthatjuk, hogy a küzdelemnek még mindig nincs vége.
? Mit kellene tegyenek a jelenlegi helyzetben a civil szervezetek (RMDSZ, EMNT, SZNT) és az egyetlen párt, az MPP?
? Le kellene ülni a tárgyalóasztalhoz, és közösen eldönteni, hogy mikor legyen a népszavazás, és mit tartalmazzon. Olyan csomagolásban kellene tálalni, ami a többség számára elfogadható, de ugyanakkor a nyomás gyakorlására is képes. Eldönteni, hogy amennyiben alkotmányellenes a tervezet, vállalható-e az er?ltetése. Alternatívák is kínálkoznak: az el- és szétszakadás gondolatától gerjesztett román félelmeket le lehetne szerelni az összevonással, például Hargita és Kovászna megyék egyesítésével. Ladin módra, a vasat a t?zben kell tartani, hogy legyen még igény az autonómiára majd akkor is, amikor adottak lesznek a megvalósításához szükséges reális feltételek.
? Hogyan lehetne meggy?zni az erdélyi románokat arról, hogy az önrendelkezés nem ördögt?l való?
? Negyvennyolcban a ladinok is egy kilátástalannak t?n? vállalkozásba fogtak, és az els? reménysugárra ötvenhárom évet kellett várniuk. Ne legyenek tehát illúzióink: senki ne higgye azt, hogy a Székely Nemzeti Tanács, vagy bárki más itt egy hét alatt ki fogja kiáltani Székelyföld autonómiáját. Ez nem így m?ködik. Mi sajnos úgy teszünk, mint az észak-amerikai indiánok, akik egymást gyilkolták, miközben a fehér ember nevetve elfoglalta a területeit. Vagy nem kellene úgy tennünk, mint az európaiak, akik két világháborúban egymást mészárolták, és a végén az oroszok és az amerikaiak szépen elosztották egymás között a kontinenst.
? Milyen jogi védelmet biztosít az EU ma a kisebbségeknek?
? Két olyan dokumentum is érvényben van, ami biztosítja a kisebbségi nyelvek védelmét. Ezek tulajdonképpen ajánlások, ami gyakorlatilag sajnos azt jelenti, hogy a nemzetállamok azokat a pontokat tekintik magukra számára érvényesnek, amelyek éppen megfelelnek nekik. Az okmányt Olaszország is aláírta, és látjuk, hogy a labinok ügyét ennek ellenére tologatják, de ne menjünk messzire: nemrégen Románia is ellenjegyezte a kisebbségi jogok chartáját. Jobb helyeken egy ilyen esemény nemzetközi sajtóvisszhangot kap, nálunk ezt balkáni módon agyonhallgatta a hazai sajtó.
Jakab L?rinc |
| |
