 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Pelikan | 2007.12.12. 06:25:33 | Válasz erre | | | | A topichozz illo tema,olvassatok el!!!
"Egy végzetes lépés: a Balfour-deklaráció
A magát civilizáltnak, humanistának és demokratikusnak gondoló Nyugat ostobaságát, fennhéjázását és agresszív világuralmi törekvéseit pontosan megmutatja az úgynevezett Balfour-deklaráció. Éppen 90 esztendeje, 1917. november 2-án írta meg nevezetes levelét Arthur Balfour brit külügyminiszter Lord Rotschild számára, aki akkoriban a Brit Zsidó Közösség vezet?je volt. Rotschild azután a levelet megküldte a Cionista Világszövetségnek, amely az abban leírtakat, mint a brit kormány hivatalos álláspontját lobogtatta a továbbiakban. És az is volt valóban. Olyannyira, hogy a deklarációban foglaltakat beépítették a Törökországgal megkötött /a trianonihoz hasonlóan végtelenül elfogult és ostoba/ sevres-i béke pontjai közé. A továbbiakban pedig a brit kormány közel-keleti politikája a levélben kifejtett álláspontnak megfelel?en alakult. És ma is annak megfelel?en alakul. Miként immár az amerikai politika is követi a balfour-i ?alapelveket?, s?t az összes nyugati és számos arab kormány sem tehet mást, mint amit Balfour kifejtett.
De mit is fejtett ki pontosan? Nos a levél rövid, lényege a következ?: a brit kormány elkötelezi magát egy ?zsidó otthon? létrehozása mellett Palesztinában. Ezzel a Nagy Britannia lényegében kiállt a cionisták törekvései mellett. /És azóta, különösen pedig a második világháború óta egyre többen és többen követik a brit példát./ Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Balfour-deklaráció fordulatot jelentett a brit kormány politikájában. Korábban ugyanis az angolok nemzeti érdekeikre nézve hátrányosnak gondolták a zsidók palesztinai bevándorlását. Miután azonban az antant gy?zelem a háborúban elérhet? közelségbe került, a britek gondolkodóba estek. Rájöttek, hogy egy közös angol-francia hegemónia a felosztott Török Birodalom romjain, nem kedvez? a számukra. Különösen káros lehet a franciákkal közösködni Palesztinában, amely oly közel van a féltve ?rzött Szuezi-csatornához - gondolták. Ekkoriban 300 ezer brit katona tartózkodott a csatorna környékén, ráadásul az egyel?re még mindig a Török Birodalom fennhatósága alatt álló Szíria ellen nagyszabású hadm?velet el?készületei is folytak. Lloyd George miniszterelnök ezért úgy döntött: ha törik, ha szakad, Palesztina angol befolyás alatt marad. Éspedig a cionisták segítségével, akik megfelel? szövetségesnek t?ntek. Londonban azt remélték, Palesztinába beáramló zsidóság a brit gyarmati érdekek feltétlen védelmez?je lesz a térségben.
A brit kormány álláspontjának változása mögött azonban meghúzódik egy másik megfontolás is. 1917-ben még teljes er?vel tombolt a háború, és az angolok az Amerikában már akkor is roppant befolyásos zsidó közösség révén szerették volna a háborúba belerángatni az USA-t. S?t, egyes feltételezések szerint az is megfordult a fejükben, hogy a ?zsidó nemzeti otthon? felcsillantásával az Oroszországban egyre nagyobb hatalomnak számító bolsevikok zsidó vezet?it is sikerül rábírni a háború folytatására. /Hiszen mint tudjuk, a bolsevikok azt hirdették, ha uralomra jutnak, kiléptetik az antant oldalán álló Oroszországot a háborúból./ Mi több, ismerve a németek és a bolsevikok közötti meglehet?sen szoros kapcsolatokat, Londonban szerették volna elkerülni, hogy esetleg a németek ígérjék meg a cionistáknak a palesztinai zsidó állam létrehozását. Ezért sürg?sen lépniük kellett. Arthur Balfour tehát megírta nevezetes /a palesztinok számára végzetes/ levelét. Vagyis, mint látjuk, a nagyhatalmak versengtek a zsidóság kegyeiért. Anglia lépett el?ször. Egyébként úgy Lloyd George miniszterelnök, mint Balfour külügyminiszter hív? kereszténynek vallotta magát ? illetve keresztény cionistáknak nevezhet?k, akik komoly vallási jelent?séget tulajdonítottak a zsidó állam helyreállításának. /Egyes bibliai jövendölések szerint ugyanis Jézus Krisztus második eljövetelét meg kell el?znie a zsidók visszatérésének ?seik földjére. Legalábbis ezt hirdetik a keresztény cionisták./
A tárgyalások már 1917 nyarán megindultak a cionisták és az brit Külügyminisztérium között. Balfour november 2-i levele lényegében a világ tudtára adta a megállapodás tényét. Igaz, a deklarációban szerepel a következ? mondat is: ?Semmi olyasmi nem fog történni, ami sértené a Palesztinában él? nem zsidó népek vallási és polgári jogait.? Ezt a kijelentést azonban sem a britek, sem a cionisták nem vették komolyan. Szép lassan megkezd?dött a palesztin lakosság kiszorítása szül?földjér?l. Amikor pedig Izrael állam megalakult, majd 800 ezer palesztint ?ztek el hazájából. ?k illetve leszármazottai pedig a mai napig nem térhettek haza. Izrael újabb és újabb területeket foglalt el, amelyek jó részét ma is megszállás alatt tartja. A Balfour-deklaráció persze nem tett említést a határokról. Kett?s célja volt: egyrészt maguk mellé kívánták állítani a világ zsidóságát a központi hatalmak elleni háborúban, másrészt a gy?zelem után biztosítani kívánták a Brit Birodalom érdekeit a Közel-Keleten. Nos, kétségtelen, a világ zsidósága szívvel-lélekkel az antant mellé állt: sikerült az Egyesült Államokat beléptetni a háborúba /ami kevéssé volt amerikai érdek/, hatalmas pénzeket mozgósítottak az antant háború er?feszítései érdekében, a Németországban és a Monarchiában él? zsidóság pedig sztrájkokkal, bojkottal, pacifista és kommunista szervezetek létrehozásával és hatalmas sajtókampánnyal igyekezett szétzilálni a központi hatalmak bels? rendjét. Sikerült is a közvéleményt úgy a Monarchiában, mint Németországban a háború ellen hangolniuk. Mindkét államban forradalom tört ki. Ez volt hát az a bizonyos ?hátba döfés?, amir?l oly sok szó esett a háború után. A németországi és Monarchia zsidóságának ez a látványos pálfordulása és átállása /árulása/ vezetett azután a zsidóellenes érzelmek hihetetlen föler?södéséhez. Ebben rejlik Hitler nemzetiszocialista pártja sikerének is a legf?bb titka. Viszont ami reménykelt?: a Brit Birodalom, amely /mint minden más birodalom/ gyalázatos módon sakkozott népekkel uralma fenntartása érdekében, mára már nincsen sehol." |
| |
