 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Istvan | 2007.10.23. 19:47:53 | Válasz erre | | | | istván a :
Egykorú újságlap Drakula vajdáról.[1] A véletlen kevés XV. században nyomtatott újságlapot mentett meg az utókornak. Ezek f?ként a még távoli török háborúk Velencén át érkezett híreit, a francia király itáliai hadjáratát, Drakula vajda rémuralmát adják esetenként hírül, míg az új világrészek felfedezésér?l Kolombus Kristóf spanyol, latin és német nyelven kiadott levele számol be els?nek.
Drakula havasalföldi vajda (Vlad Tepe?) 1456?1462-ig tartó rémuralmáról és budai fogságáról szóló híradás, a ?karóbahúzó? vajda vérengzésének minden részletével méltán keltett izgalmat az akkori közvéleményben. Erre vall felt?n?en sok kiadása is, amelyek közül a legkorábbi 1485-ben Lübeckben jelent meg és egyetlen ismert példánya a múzeumalapító Széchényi Ferenc gy?jteményével került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.[2]
De még jóval az újságlap megjelenése el?tt Michael Beheim versben is megénekelte Drakula viselt dolgait. A III. Frigyes császár bécsújhelyi udvarába érkezett német vándorénekes költeményében elmondja, hogy értesülései egy Jakab nev? szerzetest?l származnak, aki a vajda kegyetlenkedései el?l a bécsújhelyi kolostorba menekült.
?Da selbst ich michael beham
gar offt zu disem bruder kam,
der saget mir uil übel,
dy der trakel waida began,
der ich ein tail getichtet han.?
Beheim költeményét a heidelbergi egyetemi könyvtár egykorú kéziratából Bleyer Jakab közölte els?nek,[3] szövegét ugyanakkor egybevetve a Széchényi Könyvtár újságlapjával, valamint a lambachi[4] és a st.-galleni[5] bencéskolostorok egy-egy XV. századi kolligátumának ugyancsak Drakuláról szóló kéziratával.[6] A szövegek egybevetéséb?l kiderült, hogy az újságlap, valamint a lambachi és st.-galleni kézirat ? mindhárom más-más német nyelvjárásban írva ? szinte szóról-szóra ugyanaz. De amíg a két kézirat a vajda kegyetlenkedéseinek felsorolásával véget ér, az újság a történetet azzal fejezi be, hogy ?a vajda a magyar király évekig tartó budai fogságában b?nbánatot tartott, a keresztény hitre tért, miután pedig a király akaratából birodalmába visszatérhetett, sok jót cselekedett?.
Michael Beheim Drakuláról lényegében ugyanazt mondja, mint az újságlap és a két kézirat, de el?adása részletesebb, s?t a vajda elfogatásának körülményeir?l is tud. Err?l azt írja, hogy Drakulát az Erdélybe érkezett Mátyás király kíséretében lév? Giskra János záratta ?iersiu?, azaz Giurgiu [42 várába.[7] A vajda kés?bbi sorsát, budai fogságát és szabadulását a nyomtatott újságlaptól eltér?en viszont már nem említi.
Bleyer Jakab mindebb?l arra következtet, hogy a versben és prózában el?adott történet közös forrása a vajda birodalmából elmenekült Jakab barát szóbeli elbeszélése volt. Ezt a bécsújhelyi kolostorban feljegyezték, terjesztés céljából pedig az akkori szokásnak megfelel?en többször lemásolták. Ilyen másolat a lambachi és a st.-galleni kézirat és ilyen másolat került kés?bb sajtó alá a vajda budai fogságának és hazatérésének legújabb hírével megtoldva. Ezzel szemben Michael Beheim Drakula kegyetlenkedéseinek elbeszélését a szerzetest?l személyesen hallotta és képzeletében minden részlet tovább élt. Verses históriája tehát részletesebb, s?t a vajda elfogatására is kitér, amir?l a korábban elmenekült barát már nem tudott. Drakulát Mátyás király 1462-ben fogatta el, ugyanabban az évben, amikor Beheim Bécsújhelybe érkezett. A szörnyeteg elfogatásának híre legújabb szenzációként nyilván oda is eljutott. Beheim kapott az alkalmon és a vajda elfogatásának a császári udvarban hallott részleteit kiegészítve Jakab barát szavahihet? elbeszélésével, versbe szedte az udvar szórakoztatására Drakula hajmereszt? történetét.
Beheim költeménye az el?adottakon kívül aktualitásával is hatott. Az újságlap általunk ismert legkorábbi kiadása ezzel szemben akkor jelent meg, mid?n Drakula Mátyás király 1476-ig tartó budai fogságából már kiszabadult, s?t már nem is élt.
de erre van meg egy jo par verzio....
Istvan(Előzmény: istván a butafasz, 2007.10.23. 12:04:28) |
| |
