 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Pelikan | 2007.03.20. 07:55:07 | Válasz erre | | | | Construct:
Legyszives olvasd el, es akkor nem csak annyit tudsz a Tokes Laszlorol,hogy betortek a "plébánia (háza) " ablakait.Sokkal tobbetfogsz tudni,ha akarod....
Nem kell valaszolj csak maradj csondebe es tanulmanyozd az erdelyi magyar helyzetet,hogy ne irja hulyesegeket.
" Vállalnunk kell nagy püspökeink örökségét
Molnár Kálmán szilágycsehi lelkész a rendszerváltás óta T?kés Lászlóhoz f?z?d? barátságáról, az RMDS
Molnár Kálmán szilágycsehi református lelkipásztor a Szilágyságban a legtöbb aláírást gy?jtötte híveivel, a presbitérium tagjaival T?kés László képvisel?jelölt európai parlamenti indulásához. Kapcsolata az egyházkerület püspökével nem új kelet?: barátságuk azokra a rendszerváltást követ? napokra nyúlik vissza, amikor a Temesvárról rend?ri kísérettel elhurcolt református lelkészt a Szilágycsehhez közeli Szilágymeny?be vitték. Err?l a barátságról, a közös egyházi szolgálatban eltöltött évekr?l beszélgettünk a szilágycsehi lelkészi hivatalban. A kezdetekr?l így vall Molnár Kálmán:
? Már a Ceau?escu-klán bukása el?tt szerettem volna meglátogatni T?kés Lászlót Szilágymeny?ben. Akkor csak Szilágyszegig sikerült eljutnom, ugyanis a Meny?be vezet? utat sorompóval zárták el, két géppuskás milicista tartóztatott fel. Hiába mondtam, hogy szilágycsehi lelkészként, esperesi megbízottként nekem kellene átadnom a parókiát az új lelkésznek. Érveim nem érdekelték a rendszer embereit, visszatérítettek. Azokban a napokban szigorú ellen?rzés folyt a falu határában, csak a falubelieket engedték be.
? Mikor volt az els? találkozása Szilágymeny?ben az új lelkésszel?
? December 22-én a közeli Benedekfalván voltam temetési szolgálaton, és azután láttuk a tévében Dinescu bejelentését. Amikor visszatértem Szilágycsehbe, a város f?terén már nagy tömeg gy?lt össze. Senkit nem akartak meghallgatni a régi rendszer emberei közül, mindenki T?kés Lászlót várta. Délután öt óra körül mentem ki Meny?be találkozni vele. Akkor már a meny?i út tele volt emberrel: gyalogosan, szekérrel, autókkal mentek T?kés László látására. A meny?i parókián megbeszéltük a közös teend?ket. Ekkor kezd?dött el immár 18 éve tartó szoros egyházi, emberi kapcsolatom T?kés Lászlóval. Meghívtam Szilágycsehbe szolgálni. Több mint kétezer ember hallgatta a templomban és a templom el?tt, kihangosítón keresztül. A tömeg még aznap szerette volna látni Szilágycseh f?terén, de akkor, el?vigyázatosságból, erre nem vállalkozhattunk. Másnap született meg a szilágycsehi felhívás, ekkor alakult meg az RMDSZ is. Utána szinte naponta találkoztunk, beszélgettünk. Ha jól emlékszem, T?kés László a marosvásárhelyi fekete márciusig szolgált a vidéken, szinte valamennyi környez? gyülekezetbe eljutott, vagy szeretettel várták mindenhova a szilágyságiak (és nemcsak ?k) istentiszteletre.
? Nagy volt akkoriban az eufória. Mire emlékezik vissza ezekb?l a közös kiszállásokból, hiszen gyakran elkísérte a rendszerváltás legnépszer?bb magyar lelkipásztorát?
? Akkoriban egy román százados vigyázott rá katonákkal. ?ket hivatalból rendelték ki T?kés László védelmére. Legtöbbször a százados hozta be saját kocsijával Szilágycsehbe, innen én vittem tovább, de mindig jöttek velünk a géppuskás kiskatonák. Sokfelé megfordultunk mi akkoriban. Nehéz volt minden meghívásnak eleget tenni, hiszen óriási volt az érdekl?dés, mindenki szeretett volna vele találkozni.
? Püspök úr nagyon szerette a Szilágyságot?
? Valóban gyakran mondta, hogy ami Székelyföldnek katolikus szempontból Csík, olyan kovásza a mi református életünknek a Szilágyság. A Szilágyságról tudni kell, hogy sok más vidékt?l eltér?en, igen eleven a templomba járás igénye. Jómagam több mint negyvenéves lelkészi szolgálatom alatt soha nem mentem el a Szilágyságból, nem kívánkoztam más vidék gyülekezetébe.
? Minden bizonnyal kevés emberrel épített ki az egyházból olyan közvetlen kapcsolatot T?kés László, mint önnel. Kés?bb, zilahi esperesként is h?séges harcostársa maradt, együtt próbálták visszaverni a Szilágyságban is egyre szaporodó támadásokat. Ezek rendszerint nemcsak a többségi, román hatalom részér?l érkeztek, hanem a helyi RMDSZ kiskirályai részér?l is? Mire emlékezik vissza erre a közel két évtizedes barátságból?
? Valóban, ez a kapcsolat a rendszerváltás pillanatában kezd?dött, és azóta folyamatosan er?södött. Talán nem véletlen, hogy így alakult: mindig megértettük egymást, ismertük egymás gondját-baját. A rendszerváltás után Virág Károly lett a szilágysági, zilahi esperes, én lettem a helyettese: olyan lelkészi közösség szolgált itt, amely nagy örömmel fogadta T?kés Lászlót. Az els? periódusban egyház és RMDSZ között zavartalan volt a kapcsolat. Az egyház segítségével alakultak sorra a megyében az RMDSZ szervezetei. Sok helyen a lelkészek vállalták a kezdeményez? szerepet. A szilágycsehi alakuló ülésen, közvetlenül a rendszerváltás napjaiban T?kés Lászlóval együtt vettünk részt, mi voltunk a kezdeményez?i a magyar érdekvédelmi szervezet megalakításának. Én magam is nagyon jó RMDSZ-tag voltam, hittem abban, hogy ez a szervezet magára vállalja gondjainkat, bajainkat.
? Mi volt az els? csalódása?
? A rendszerváltás utáni els? közéleti csalódásom nem feltétlenül az RMDSZ-hez köt?dik, hanem helyi értelmiségünk kishit?ségéhez. Emlékszem, az els? napokban az RMDSZ-ben azt a feladatot kaptam, hogy kezdjük el a román és magyar tagozatú iskola szétválasztását, hogy a szilágycsehieknek annyi évtized után végre legyen magyar iskolája. Nem véletlen, hogy ma sincs. Az akkori román igazgatón? kezdeményezésemre annyit mondott, hogy üljünk le és beszéljük meg a részleteket. Úgy egyeztünk, három nap múlva találkozunk, és megkezdjük a szétválasztást. Mire ez megtörténhetett volna, a magyar tanári kar egy része elkezdett sápítozni, hogy mi lesz, ha szétválunk, nem kapják meg a fizetésüket stb. Gyakorlatilag nem volt kivel végigvinni a dolgot, mert a magyar tanügyiek egy része félelemb?l ellenszegült. Azóta sincs magyar iskolánk Szilágycsehben.
? Az RMDSZ korifeusai ma azzal vádolják az egyházat, hogy túlontúl belefolyik a politikába, miközben elfelejtik, hogy a kezdeti id?szakban az egyház hathatós támogatásával alakult meg az RMDSZ. És nemcsak a Szilágyságban?
? Annyira szoros kapcsolat volt közöttünk, hogy sokszor a szószékr?l igazítottuk el az embereket választások idején. Az RMDSZ programja, célkit?zése minden magyar számára vállalható volt. S?t kés?bb is, amikor kezd?dtek a súrlódások, és bels? ellenzék alakult ki, jómagam mindig azt mondtam, jobb, ha az RMDSZ-t támogatjuk, mert nélküle ki tudja, milyen helyzetbe kerülhetünk, milyen döntéseket sóz a nyakunkba a román hatalom.
? A Szilágyságban, talán fokozottabban, mint máshol, radikális szakadás történt egyház és RMDSZ között. Mi volt ennek az oka?
? Ebben szerepet játszottak mind helyi, mind országos okok. Tudjuk, hogy már a kilencvenes évek derekán kiderült, az RMDSZ nem igazán akarja folytatni, illetve vállalni azokat a célkit?zéseket, amelyekért létrejött. Az els? és talán legjelent?sebb konfliktusforrás az volt, hogy rájöttünk, nem harcol határozottan az önálló magyar egyetemért, illetve elfogadja az eleve halva született Pet?fi?Schiller egyetem gondolatát. Közben az is kiderült, hogy az autonómiaprogramok szép lassan lekerülnek az asztalról. Kés?bb azt is megtapasztaltuk, hogy az RMDSZ az egyházi javak visszaadásáért sem harcol igazából. Akkoriban támadtak az els? konfliktusok püspök úr meg az RMDSZ között. Több forrásból is értesültünk, hogy az RMDSZ-nek nem érdeke, hogy az egyház meger?södjék, emiatt is odázták el az egyházi javak visszaszolgáltatásának sürgetését. Püspök úr mindig ?szintén és határozottan beszélt, ez pedig nem tetszett az RMDSZ vezéreinek. A pohár akkor telt be, amikor a zilahi református Wesselényi Kollégium körül felcsaptak a hullámok. A püspök úr akkoriban úgy fogalmazott, hogy mint a terrorista a repül?gépet, úgy térítette el az egyházi kollégiumot a szilágysági RMDSZ-szenátor igazgató-felesége. Nehéz lenne ezt a több éves konfliktust röviden összefoglalni. A lényege az, hogy az egyháznak hosszú ideig nem volt beleszólása saját iskolájának életébe. Min?síthetetlen módon a helyi RMDSZ világi iskolává alakította saját oktatási intézményünket. Ezzel helyi szinten megsz?nt mindenféle természetes együttm?ködési lehet?ség az RMDSZ-szel.
? Ezzel párhuzamosan elkezd?dtek a próbálkozások a református egyház bels? bomlasztására is, hiszen jelent?s küls? támogatással a zilahi CE-mozgalom megosztotta a helyi magyar reformátusságot.
? A CE-ügy miatt a konfliktusunk már korábban elkezd?dött. A bels? kegyesek érdekes módon szoros kapcsolatot ápoltak az RMDSZ vörös szárnyával, megpróbálták diszkreditálni az egyházi vezetést. Tetten érhet? volt ez az összejátszás. Ez az egyházi vezetés, személy szerint a püspök úr részér?l határozott választ kívánt. Úgy érzem, az új lelkipásztorok eljövetelével Zilahon a református egyházban normális helyzet alakult ki.
? Tíz éven át volt a Zilahi Egyházmegye esperese. Egyházi elöljárói tapasztalatával hogyan vélekedik egyház és politika kapcsolatáról?
? Jómagam egyetértek püspök úr idevágó véleményével: amikor látván látjuk népünk balsorsát, sorsközösséget kell vele vállalnunk. Ha szükséges, politikai segélyszolgálatot kell nyújtanunk az embereknek. Most ilyen a helyzet. Mindenki láthatja, hogy az RMDSZ félrevezette az embereket, ez az út nem járható. Az egyház feladata, hogy ilyen kritikus helyzetekben szóljon. Érdekes, hogy ez most baj. Azt vetik szememre, hogy túl sokat politizálok. Pedig nem az igehirdetésen szoktam elmondani véleményemet, hanem utána. Nem szeretem, ha a híveim egyoldalúan látnak. Meg kell mutatni az érem másik oldalát is. Akik ma a püspök úr európai parlamenti indulásán vannak úgymond megbotránkozva, érdemes volna föllapozniuk a múlt század jeles erdélyi református püspökeinek életrajzát. Ravasz László annak idején a magyar országgy?lés tagja volt, Makkai Sándor pedig a Trianon utáni erdélyi magyar közélet egyik legjelesebb képvisel?jeként vált közismertté. Ezt az örökséget vállalnunk kell. De a nagy katolikus püspök, Márton Áron is jól tudta, mit jelent az erdélyi magyar sors. Tudjuk, milyen keményen harcolt a kisebbségi jogok sérelme ellen. Vagy menjünk vissza a történelem korábbi évszázadaiba. Jó példa erre Pázmány Péter, aki a rekatolizáció kiemelked? alakjaként, ha a koronáról volt szó, Bethlen Gáborral is szót tudott érteni. A mai római katolikus lelkészek között is számos példa van arra, miként kell kiállni nemzetünk ügye mellett. Ott van Gergely István vagy Böjte Csaba, hogy csak kett?jüket említsem. Minden, népünket érint? sorskérdésben bátran megosztják velünk gondolataikat.
? Az utóbbi hetekben elég sok aggódó közéleti hang szólalt meg a romániai magyarság egysége mellett. Most nem az RMDSZ által szorgalmazott álegységre gondolok, hanem a nemzetpolitika terén szükséges összefogásra, hogy belátható id?n belül elérhessük céljainkat. Milyen hajlandóságot lát erre az összefogásra a barikád különböz? oldalain állók részér?l?
? ?szintén szólva, a pillanatnyi helyzetben nem látok lehet?séget arra, hogy életképes kompromisszumot kössünk azokkal, akik a magyarság ügyét rossz irányba terelték. Az összefogásra esély lett volna, ha az RMDSZ elfogadja T?kés László személyét a parlamenti listán, befutó helyen. Az els? helyen az RMDSZ-jelölt, a második helyen T?kés László. Ennek olyan felhajtó ereje lehetett volna, hogy akár három személynek is sikerül bejutnia az Európai Parlamentbe. Most nem kellene egymás ellen harcolnunk. Nem kellene elhalászgatni egymás el?l az aláírásokat. Most újból felborzolódik az egész erdélyi magyarság lelkiállapota. Meggy?z?désem, hogy sok-sok RMDSZ-tag is hajlik a püspök úr felé. Emlékszem, amikor folytak a tárgyalások Markó Béla és T?kés László között, sok RMDSZ-tag mondta örömmel, hogy végre megnyílik a megbékélés esélye. Szilágycsehi híveim közül RMDSZ-választmányi tagok mondták ezt. Kés?bb nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ nem tárgyalóképes fél: annyira körülbástyázta magát érdekemberekkel, hogy nem képes átépni saját árnyékát. A mi lehet?ségünk az összefogás egy olyan ember mellett, aki a romániai magyarság érdekeit képviseli. Ez lehet a mi igazi esélyünk!
Makkay József(Előzmény: Construct, 2007.03.17. 00:25:09) |
| |
