 | Vitafórum Új hozzászólás írása Elkerülendő, hogy gyáva senkiháziak más nevével visszaélve provokálják a fórum résztvevőit, minden hozzászóláshoz kiírásra kerül az elküldéskor használt gép címe. Így azonnal látható, ha valakinek a nevében a provokátor lázít! | Coldwind | 2006.10.03. 23:49:06 | Válasz erre | | | | Pozsony (szlovákul: Bratislava, németül: Pressburg). Szlovákia f?városa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. 2001-ben 428 672 lakosából 391 761 szlovák (91,4%), 16 451 magyar (3,8%), 7972 cseh (1,9%), 1200 német, 461 ruszin, 452 ukrán és 417 cigány volt. Ma Dévény, Dévényújfalu, F?rév, Károlyfalu, Lamacs, Pozsonybeszterce, Pozsonyhidegkút, Pozsonyligetfalu, Pozsonypüspöki, Pozsonysz?l?s, Récse, Szúnyogdi, Köpcsény (egy része), Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék
[elrejt]
* 1 Fekvése
* 2 Nevének eredete
* 3 Története
* 4 Partnervárosai
* 5 Látnivalók
* 6 Híres emberek
* 7 Lásd még
* 8 Küls? hivatkozások
[szerkesztés]
Fekvése
A város látképe északról a várral
Nagyít
A város látképe északról a várral
Pozsony a 16. században
Nagyít
Pozsony a 16. században
Látkép a várból a Szent Mihály templommal
Nagyít
Látkép a várból a Szent Mihály templommal
Belvárosi utcarészlet trolibuszokkal
Nagyít
Belvárosi utcarészlet trolibuszokkal
A Duna partján, az ország délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében, a Kis-Kárpátok el?terében fekszik. (48° 8′ 60″ N 17° 7′ 0″ E)
[szerkesztés]
Nevének eredete
Neve régi magyar Poson személynévb?l (a vár els? ispánjáról) ered. Maga a személynév lehet a cseh Pos, de lehet a német Poscho személynévb?l is. A szlovák név el?zménye a 907-ben említett Braslavespruch illetve Brezalauspruch alak. Ez a szláv Braslav személynév és a német burg (= vár) f?név összetétele. Ebb?l lett a mai német Presburg. Mai hivatalos neve 1837-ben keletkezett úgy, hogy P.J.afárik szlovák történész, régész tévesen rekonstruálta a város régi nevét, azt hitte hogy az nem a Braslav, hanem a Bratislav névb?l származik. Korábban a város szlovák neve Preporok/Preporek volt.
[szerkesztés]
Története
Területén már az újk?korban (neolitikum) éltek emberek. A Várhegyen már a honfoglalás el?tt római, majd morva er?dítmény állott. Vratislav morva fejedelem er?s favárat épittetett ide. A Nagymorva Birodalomhoz tartozott, amíg a magyarok 907-ben el nem foglalták. Itt létesült az els? magyar várispánság.
A 11. századtól Pozsony vármegye székhelye és káptalani székhely lett. 1051-ben a várat ostromló német hajókat a magyarok (Búvár Kund mondája) elsüllyesztették. 1077-ben a várba zárkózott Salamon király I. Géza seregei el?l, aki ki akart békülni vele, de a tárgyalások közben április 25-én meghalt. 1108-ban V. Henrik német-római császár serege ostromolta, de Kálmán visszaverte ?ket.
1146-ban rövid id?re német kézre került. A 13. században bajor hospesek telepedtek itt le ezzel lekezd?dött a város polgárosodása és német jellege dominált 1918-ig. 1254. május 1-jén itt kötött békét Ottokár cseh királlyal IV. Béla. 1262-ben itt verte meg István herceg apja hadait. 1270-ben itt kötött békét V. István Ottokár osztrák herceggel, de 1271 elején Ottokár a várat bevette. A mosoni csata után 1271. július 2-án ismét békét kötöttek. 1273-ban Ottokár kétszer is elfoglalta. 1287-ben Albert osztrák herceg foglalta el. 1291-ben a város III. Endrét?l kiváltságokat kapott (például árumegállító jogot, egyben megtiltotta, hogy megakadályozzák a jobbágyok városba költözését). Várnagya volt 1354-ben Toldi Miklós. A középkorban a várpalota körül többszörös falgy?r? épült ki.
1405-ben szabad királyi város, ezen belül a tárnokmester bíráskodás alá tartozó tárnoki város volt. Egyetemét 1467-ben Mátyás király alapította. 1506-ban I. Miksa császár foglalta el. 1526 után az ország f?városa lett, itt ?rizték a Szent Koronát, itt koronázták a királyokat, többször volt országgy?lés színhelye.
1620-ban Bethlen Gábor seregei elfoglalták a várost. 1626. december 20-án itt kötötték meg a békét Bethlen és a császár. A Wesselényi-féle összeesküvés elnyomása után. 1674-ben Ampringen János Gáspár kormányzósága idején itt m?ködött a protestánsok elnyomásának hírhedt eszköze, az ún. Pozsonyi vértörvényszék, amely protestáns lelkészeket gályarabságba küldött. 1683. július 29-én a város alatt gy?zte le Lotharingiai Károly a Duna bal partján el?renyomuló Thököly Imre seregét. A Habsburgok a bels?várat reprezentatív palotává építették ki. 1780-tól a vár hanyatlásnak indult, el?bb a bútorokat szállították el, majd papnevel?intézet és kaszárnya lett.
1780-ban itt jelent meg a Magyar Hírmondó cím? magyar újság, 1783-tól itt m?ködött a királyi jogakadémia. 1806-ban és 1809. június 26-án elfoglalták a franciák. Az 1809-es ágyúzásból ered? károkat az 1811. május 28-i t?zvész tet?zte be. A vár helyreállítása csak 1953-ban kezd?dött meg.
1840-ben Pozsony és Szentgyörgy között indult meg az els? magyar lóvontatású vasút. 1848. április 7-én itt alakult meg az els? felel?s magyar minisztérium. 1882 és 1919 között Evangélikus Teológiai Akadémia, 1914 és 1921 között az Erzsébet Tudományegyetem, 1921-t?l a Komensky Egyetem m?ködik a városban. 1910-ben 78 229 lakosából 32 790 német, 31 705 magyar, 11 673 szlovák, 1242 cseh, 351 horvát és 115 lengyel volt. 1918-ban elfoglalták a csehek, majd német és magyar jellegét fokozatosan elvesztette. 1919-t?l Csehszlovákián belül Szlovákia f?városa. 1993. január 1. óta az önálló Szlovákia f?városa. |
| |
